Békés Megyei Népújság, 1971. október (26. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-02 / 232. szám

MINI * Eszperantó híradó Mai híradóinkat igyekeztünk úgy összeállítani, hogy megyei, országos, sőt nemzetközi híreket is kapjon az olvasó. A legfonto­sabb megyei hír az, hogy a Ma­gyar Eszperantó Szövetség 1972. tavaszi ifjúsági országos találko­zóját Békéscsabán rendezi meg. 200—250 fiatalt várnak a talál­kozóra, melynek előzetes prog­ramjában Gyula megtekintése, ismerkedési est, valamint kü­lönféle munkaülések szerepel­nék. Az ifjúsági találkozó része lesz a Békés megyei Forradalmi G A2IN Nincs Ifjúsági Napoknak. Ifjúsági esz- perantista találkozót először ren­deznek megyénkben^ Szeptember 25-én ülést tar­tott a MESZ 2. számú Területi Bizottsága, Dumitrás Mihály el­nökletével. Meghallgatták dr. Szemenyei Bálint titkár beszámo­lóját az 1971. első felében vég­zett munkáról. Megállapodás történt, hogy az eszperantó nyelv útnakindítójára emlékez­ve ebben az évben Békéscsabán, december 12-én megrendezik 2. Megyei Eszperantó Napot, melynek szervezésével a békés­csabai Baghy Gyula csoportot bízták meg. (Ifjúsági Ház). egy régi térképed? Alkár hányszor találkozom ve- ' le, mindig a címben szereplő kérdéssel fogad. Harmincöt éves rendőrtiszt. Valóban különös hobbyja van. Régi térképeket gyűjt. S olyan szeretettel, meg­győző erővel beszél különös hobby járói, hogy az ember ön­kéntelenül is kedvet kap régi térképek gyűjtésére. — Nézd meg ezt az atlaszt. |1811-ben adták ki, és benne a megyei térképek sok minden­ről árulkodnak. A címe is kü­lönös: „Magyar Atlasz a Ma­gyar, Horváth- és Tótországi megyék és szabad területek földképei”. Ha például Békés megyét nézzük, láthatod, hogy valamikor ezen a területen He­ves megyének volt „dominiu- ma”. — Mióta gyűjtőd a térképe­ket? — Körülbelül 15 éve. Mindig szerettem volna utazni, bejárni a világot, de sóha nem volt rá lehetőségem gyakorlatban. így térképeken „csavargók”. Hogy mennyi van? Tizenhét atlasz, 252 lapon 1820 térkép és tér­képszerű ábrázolás. — Mi az, amit érdekesnek találsz bennük? — Különböző történelmi, geo­lógiai, gazdasági, vízrajzi, nép­rajzi, meteorológiai, közlekedé­si, csillagászati és ismeretter­jesztő mappák sok mindent el­árulnak a figyelmes szemlélő­nek. Végig lehet követni eze­ken az ábrázolásokon a törté­nelmi, gazdasági és sok más átalakulást, folyamatot. — Honnan szerzed őket? — Ez a legnehezebb. Na­gyon sok Pmbert ismerek, akik­nek vannak régi térképei, atla­szai, de különböző okoknál fog­va ragaszkodnak hozzájuk. Szinte ünnepszámba megy, ha valahol rábukkanok egy-egy antik darabra és megtudom szerezni. Nézd például ezt, vagy ezt, — és barátom egymás után teríti elém a kőnyomatos, vagy metszete« kartográfiákat. — Ezen például érdekes megfi­gyelni, hogyan ábrázolták Ma­gyarországot a Habsburgok, majd később ez a térkép arról árulkodik, hogy Horthy-ék ho­gyan táplálták a tanulókba a nacionalizmust. — Találkoztál-e már olyan­nal, akinek ugyanez a hobbyja? — Nem tudok ilyenről. Több embernek van birtokában szép térkép, láttam például egy 1922_ est Békéscsaba városról. Mit mondjak neked. Csodálatos. Az­tán az egyik ismerősöm birto­kában van egy i896-chs világat­lasz. Kértem tőle, de az isten­nek sem adja. És beszél, térképeiről, gyűjtő­szenvedélyéről ugyanolyan hév­vel, mint például a horgász, vagy vadász, bélyeggyűjtő, a magáéról. S ha az utcán vagy bárhol találkozunk, első kér­dése mindig az: Nincs egy régi térképed? Botyánszki János Október 1-én három iskola kezdi meg az eszperantó nyelv kísérleti oktatását: a gyulai 1-es számú, az endrődi 2-es számú és a füzesgyarmati. Ezekben az iskolákban összehasonlító kísér­let folyik annak megállapítására, hogy milyen mértékben segíti a párhuzamosan oktatott eszpe­rantó nyelv, más idegen nyelv elsajátítását. A kísérletet a ma­ribori Koordináló Iroda kezdemé­nyezésére dr. Szerdahelyi István egyetemi tanár vezeti. Ezekben a hetekben Hanoiiban új eszperantó nyelvű könyv lát napvilágot. A dokumentum­gyűjtemény ismerteti az észak- vietnami eszperantó mozgalom 15 éves eredményeit, fejlődését, A könyvet az érdeklődők díjtala­nul kapják meg. Kérni lehet az alábbi címen: Vietnami Békevé­dő Eszperantista Szövetség, 68 Ly Thoung Kiét, Hanoi Nem lesz érdektelen megjegyezni, hogy Észak-Vietnamban az utóbbi 15 év alatt száznál több eszperantó nyelvű könyv jelent meg, nagy részük szépirodalmi és politikai mű. Eszperantisták előtt ismert tény az, hogy Dél- Vietnamban illegális sajtóter­mékként jelennek meg doku­mentumgyűjtemények, amelyek nagy kerülővel érkeznek csak el hozzánk. Jóformán csupán ezen az úton lehet hozzáférni a dél­vietnami Anh Dúc műveihez, aki hazájában teljes hallgatásra van Ítélve. Gy. 2b. A kitömött tyúktól — az írásvetítőig? A tanár úr, — mint, aki minden titkok tudója —: meggörbített mutatóujjával kihív a táblához egy megszeppent nebulót. A tanár úr kezében ebonit rúd. Puha kelmével megdörzsöli és egy bűvész titokzatos mozdulatával a gyerek hajához közelít. És íme, csodák csodája, a kócos fürtök, az égnek emelkednek. Nahát! Sziszeg az osztály. Ez már aztán valami! Ez aztán valami? Napjaink fiataljai elnézően megmosolyogják a számukra őskori fizikaórát. — Pedig ez az „őskor” nem is volt olyan ré­gen. A felszabadulás után szemléltető eszközökkel aligha rendelkeztek az iskolák. Jó,ha akadt a fi­zikaszertárakban méterrúd, a tizedesmérleggel, az ebonit rúddal közös háztartásban. Az iránytű akkoriban még delejezett zsiletpengéből készült. A biológia-szertárakban hulló tollú, kitömött tyú­kok, libák, mezei nyulak porosodtak. Amiket egyébként élve is eleget láthattak — szemléltető eszköz híjján — a falusi gyerekek. — Preszter Sándor, a TANÉRT (Tanszergyártó és Ellátó Vállalat) kereskedelmi igazgatója mond­ja ezt, aki két évtizede ismeri már az iskolák fel­szereltségét. Különösen aktuális ez, hiszen napjainkban olyan mennyiséget kell betáplálni a sokszor oly makacsul ellenálló diákelmékbe, hogy ez már se­gítség. szemléltető eszközök nélkül egyszerűen le­hetetlen. — Nem akarok senkit elrettenteni, meg szá­mokkal untatni — folytatja a kereskedelmi igaz­gató —, ezért csak egy adatot jegyezzen fel. Tu­domásunk szerint jelenleg mintegy másfél mil­liárd forint értékű fontos taneszköz hiányzik. Va­lahogy nehezen szánnak erre pénzt egyes taná­csok, még akkor is, ha egyébként megtehetik. — Kétféle szisztéma uralkodik az ellátásban. Egyik: a megyei-járási tanácsok egyformán oszt­ják el a pénzt az iskolák között. Másik: néhány, jól felszerelt kirakatiskolát hoznak létre. Ebből következik, hogy a megye, a járás több iskolája az átlagos szint alatt marad. ? — Melyik a helyesebb? — A kettő ötvözete. Minden megyében helyes, ha legalább egy-két jól felszerelt mintaiskolát rendeznek be, hogy a több iskolaigazgató, peda­gógus megismerkedhessen a legmodernebb felsze­reléssel. — Ha holnap sorbanállnának a tanácsok, isko­laigazgatók, diákok egy-egy hátizsák pénzzel, nem törne ki a vállalatnál a pánik? Ez sincs, az sincs válaszokat kapnának? — Bár jönnének. Mi csak úgy „maszek” módon felmértük a hiányokat és ahogy mondani szokás: „rizikóra”gyártottunk. Ezért, ez is van, az is van, válaszolnánk. Annyi modem tanfelszerelést, szemléltető eszíközj gyártottunk, hogy szeretnénk, ha használnák. Felkészültünk az audiovizuális ok­tatás térhódítására. Izgalmas és szellemes be­rendezés az írásvetítő gép. A tanár nem fordít hátat az osztálynak, szembe velük magyaráz, az asztalnál ír, a sorokat pedig a berendezés fo­lyamatosan kivetíti a táblára. Akár fölvetíthet országhatárokat, a diákok az asztalukról rajzol­hatják be a városokat, folyókat, hegyeket, a töb­biek pedig a táblán ellenőrizhetik. Ezt tudja az írásvetítő gép. Persze, nem olcsó egy ilyen készü­lék. Az ára 12—14 ezer forint. — Gondolnak-e a vidéki, elsősorban falusi is­kolákra is? — Néhány éve egyik legfontosabb célkitűzé­sünk a tanuló kísérletezés elterjesztése. Ne csak a tanár kezében legyen a szemléltető eszköz. Ezért a legtöbb tantárgyból úgynevezett tanuló kísérleti egységcsomagokat gyártunk. Különö­sen a falusi iskoláknak érdekes a kis mini-kémia labor. Ismeretes, hogy vidéken nehezebb besze­rezni a vegyszereket, ezért egy-egy mini-labort egész évre felszerelünk vegyianyagokkal. Az iskola felszerelése valóban nem pár forint. De nem lehet kitérni a technika térhódítása elől. A tsz-ek, nagyüzemek, vonzáskörzetükbe tartozó iskoláikat az eddiginél sokkal hatékonyabban se­gíthetnék, hiszen éppen az ő gyermekeiket oktat­ják akkor magasabb színvonalon. R. I. Itthon tartották a Viharsarok Kupát A földetérés pillanata. Három napon át tartott a bé­késcsabai repülőtéren az ebben az évben első ízben megrende­zett Viharsarok Kupa ejtőer­nyős járőrverseny. Megírtuk, hogy bízunk benne: a megyénk­be liek itthon tartják a kupát. Bizakodásunk beigazolódott, mert a sorrend a következő volt. Csapatban: 1. Békés megye II. (Beraczka Mihály, Hrabovszki István, Zsiga József), 2. Bé­kés megye 1. (Ondrejcsik Mi­hály, Tímár Vince). 3. Sza­bolcs megye, 4. Fejér megye, 5. Békés megye III., 6. Bocs me­gye, 7. Szolnok megye. Az egyéni versenyt Ondrejcsik Mihály nyerte, Timár Vince és Hrabovszki Mihály előtt. A versenyzőknek igen nehéz feladatokat kellett megoldaniuk. Az első napon a célkeresztre történő ejtőernyős ugrás sze­repelt a programban, majd a résztvevők számukra ismeretlen terepre ugrottak ezer méter ma­gasságból, s földetérés után kü­lönféle akadályokat leküzdve, menetvázlat alapján jutottak vissza a repülőtérre. A győztesekről néhány sor: Ondrejcsik Mihály a békéscsa­bai vízmüépitési technikum ne­gyedikes tanulója. Eddig 94-szer hagyta el a magasban a repülő­gépet. II. osztályú sportoló. Timár Vince a békési gimná­zium és szakközépiskolában tanul. Akárcsak Ondrejcsik Mi­hály, ő is 1970-ben kezdett ej­tőernyőzni, s szintén II. osztá­lyú sportoló, 105 ugrása van. Hrabovszki István, a kereske­delmi és vendéglátóipari szak­munkásképző iskolába jár. Ö ebben az évben kezdte el az ejtőernyőzést. Fiatalok valamennyien, ked­velik ezt a szép sportot, s így készülnek a néphadseregbe való bevonulásukra, a haza szolgá­latára. Az egyik nehéz feladat, a szennyezett terepszakaszon történő áthaladás. Békés megye II. csapatának győzelmét nagyban elősegítette a sikeresen végrehajtott lövészet. (Fotó: Varga Gyula) 1

Next

/
Thumbnails
Contents