Békés Megyei Népújság, 1971. október (26. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-02 / 232. szám
MINI * Eszperantó híradó Mai híradóinkat igyekeztünk úgy összeállítani, hogy megyei, országos, sőt nemzetközi híreket is kapjon az olvasó. A legfontosabb megyei hír az, hogy a Magyar Eszperantó Szövetség 1972. tavaszi ifjúsági országos találkozóját Békéscsabán rendezi meg. 200—250 fiatalt várnak a találkozóra, melynek előzetes programjában Gyula megtekintése, ismerkedési est, valamint különféle munkaülések szerepelnék. Az ifjúsági találkozó része lesz a Békés megyei Forradalmi G A2IN Nincs Ifjúsági Napoknak. Ifjúsági esz- perantista találkozót először rendeznek megyénkben^ Szeptember 25-én ülést tartott a MESZ 2. számú Területi Bizottsága, Dumitrás Mihály elnökletével. Meghallgatták dr. Szemenyei Bálint titkár beszámolóját az 1971. első felében végzett munkáról. Megállapodás történt, hogy az eszperantó nyelv útnakindítójára emlékezve ebben az évben Békéscsabán, december 12-én megrendezik 2. Megyei Eszperantó Napot, melynek szervezésével a békéscsabai Baghy Gyula csoportot bízták meg. (Ifjúsági Ház). egy régi térképed? Alkár hányszor találkozom ve- ' le, mindig a címben szereplő kérdéssel fogad. Harmincöt éves rendőrtiszt. Valóban különös hobbyja van. Régi térképeket gyűjt. S olyan szeretettel, meggyőző erővel beszél különös hobby járói, hogy az ember önkéntelenül is kedvet kap régi térképek gyűjtésére. — Nézd meg ezt az atlaszt. |1811-ben adták ki, és benne a megyei térképek sok mindenről árulkodnak. A címe is különös: „Magyar Atlasz a Magyar, Horváth- és Tótországi megyék és szabad területek földképei”. Ha például Békés megyét nézzük, láthatod, hogy valamikor ezen a területen Heves megyének volt „dominiu- ma”. — Mióta gyűjtőd a térképeket? — Körülbelül 15 éve. Mindig szerettem volna utazni, bejárni a világot, de sóha nem volt rá lehetőségem gyakorlatban. így térképeken „csavargók”. Hogy mennyi van? Tizenhét atlasz, 252 lapon 1820 térkép és térképszerű ábrázolás. — Mi az, amit érdekesnek találsz bennük? — Különböző történelmi, geológiai, gazdasági, vízrajzi, néprajzi, meteorológiai, közlekedési, csillagászati és ismeretterjesztő mappák sok mindent elárulnak a figyelmes szemlélőnek. Végig lehet követni ezeken az ábrázolásokon a történelmi, gazdasági és sok más átalakulást, folyamatot. — Honnan szerzed őket? — Ez a legnehezebb. Nagyon sok Pmbert ismerek, akiknek vannak régi térképei, atlaszai, de különböző okoknál fogva ragaszkodnak hozzájuk. Szinte ünnepszámba megy, ha valahol rábukkanok egy-egy antik darabra és megtudom szerezni. Nézd például ezt, vagy ezt, — és barátom egymás után teríti elém a kőnyomatos, vagy metszete« kartográfiákat. — Ezen például érdekes megfigyelni, hogyan ábrázolták Magyarországot a Habsburgok, majd később ez a térkép arról árulkodik, hogy Horthy-ék hogyan táplálták a tanulókba a nacionalizmust. — Találkoztál-e már olyannal, akinek ugyanez a hobbyja? — Nem tudok ilyenről. Több embernek van birtokában szép térkép, láttam például egy 1922_ est Békéscsaba városról. Mit mondjak neked. Csodálatos. Aztán az egyik ismerősöm birtokában van egy i896-chs világatlasz. Kértem tőle, de az istennek sem adja. És beszél, térképeiről, gyűjtőszenvedélyéről ugyanolyan hévvel, mint például a horgász, vagy vadász, bélyeggyűjtő, a magáéról. S ha az utcán vagy bárhol találkozunk, első kérdése mindig az: Nincs egy régi térképed? Botyánszki János Október 1-én három iskola kezdi meg az eszperantó nyelv kísérleti oktatását: a gyulai 1-es számú, az endrődi 2-es számú és a füzesgyarmati. Ezekben az iskolákban összehasonlító kísérlet folyik annak megállapítására, hogy milyen mértékben segíti a párhuzamosan oktatott eszperantó nyelv, más idegen nyelv elsajátítását. A kísérletet a maribori Koordináló Iroda kezdeményezésére dr. Szerdahelyi István egyetemi tanár vezeti. Ezekben a hetekben Hanoiiban új eszperantó nyelvű könyv lát napvilágot. A dokumentumgyűjtemény ismerteti az észak- vietnami eszperantó mozgalom 15 éves eredményeit, fejlődését, A könyvet az érdeklődők díjtalanul kapják meg. Kérni lehet az alábbi címen: Vietnami Békevédő Eszperantista Szövetség, 68 Ly Thoung Kiét, Hanoi Nem lesz érdektelen megjegyezni, hogy Észak-Vietnamban az utóbbi 15 év alatt száznál több eszperantó nyelvű könyv jelent meg, nagy részük szépirodalmi és politikai mű. Eszperantisták előtt ismert tény az, hogy Dél- Vietnamban illegális sajtótermékként jelennek meg dokumentumgyűjtemények, amelyek nagy kerülővel érkeznek csak el hozzánk. Jóformán csupán ezen az úton lehet hozzáférni a délvietnami Anh Dúc műveihez, aki hazájában teljes hallgatásra van Ítélve. Gy. 2b. A kitömött tyúktól — az írásvetítőig? A tanár úr, — mint, aki minden titkok tudója —: meggörbített mutatóujjával kihív a táblához egy megszeppent nebulót. A tanár úr kezében ebonit rúd. Puha kelmével megdörzsöli és egy bűvész titokzatos mozdulatával a gyerek hajához közelít. És íme, csodák csodája, a kócos fürtök, az égnek emelkednek. Nahát! Sziszeg az osztály. Ez már aztán valami! Ez aztán valami? Napjaink fiataljai elnézően megmosolyogják a számukra őskori fizikaórát. — Pedig ez az „őskor” nem is volt olyan régen. A felszabadulás után szemléltető eszközökkel aligha rendelkeztek az iskolák. Jó,ha akadt a fizikaszertárakban méterrúd, a tizedesmérleggel, az ebonit rúddal közös háztartásban. Az iránytű akkoriban még delejezett zsiletpengéből készült. A biológia-szertárakban hulló tollú, kitömött tyúkok, libák, mezei nyulak porosodtak. Amiket egyébként élve is eleget láthattak — szemléltető eszköz híjján — a falusi gyerekek. — Preszter Sándor, a TANÉRT (Tanszergyártó és Ellátó Vállalat) kereskedelmi igazgatója mondja ezt, aki két évtizede ismeri már az iskolák felszereltségét. Különösen aktuális ez, hiszen napjainkban olyan mennyiséget kell betáplálni a sokszor oly makacsul ellenálló diákelmékbe, hogy ez már segítség. szemléltető eszközök nélkül egyszerűen lehetetlen. — Nem akarok senkit elrettenteni, meg számokkal untatni — folytatja a kereskedelmi igazgató —, ezért csak egy adatot jegyezzen fel. Tudomásunk szerint jelenleg mintegy másfél milliárd forint értékű fontos taneszköz hiányzik. Valahogy nehezen szánnak erre pénzt egyes tanácsok, még akkor is, ha egyébként megtehetik. — Kétféle szisztéma uralkodik az ellátásban. Egyik: a megyei-járási tanácsok egyformán osztják el a pénzt az iskolák között. Másik: néhány, jól felszerelt kirakatiskolát hoznak létre. Ebből következik, hogy a megye, a járás több iskolája az átlagos szint alatt marad. ? — Melyik a helyesebb? — A kettő ötvözete. Minden megyében helyes, ha legalább egy-két jól felszerelt mintaiskolát rendeznek be, hogy a több iskolaigazgató, pedagógus megismerkedhessen a legmodernebb felszereléssel. — Ha holnap sorbanállnának a tanácsok, iskolaigazgatók, diákok egy-egy hátizsák pénzzel, nem törne ki a vállalatnál a pánik? Ez sincs, az sincs válaszokat kapnának? — Bár jönnének. Mi csak úgy „maszek” módon felmértük a hiányokat és ahogy mondani szokás: „rizikóra”gyártottunk. Ezért, ez is van, az is van, válaszolnánk. Annyi modem tanfelszerelést, szemléltető eszíközj gyártottunk, hogy szeretnénk, ha használnák. Felkészültünk az audiovizuális oktatás térhódítására. Izgalmas és szellemes berendezés az írásvetítő gép. A tanár nem fordít hátat az osztálynak, szembe velük magyaráz, az asztalnál ír, a sorokat pedig a berendezés folyamatosan kivetíti a táblára. Akár fölvetíthet országhatárokat, a diákok az asztalukról rajzolhatják be a városokat, folyókat, hegyeket, a többiek pedig a táblán ellenőrizhetik. Ezt tudja az írásvetítő gép. Persze, nem olcsó egy ilyen készülék. Az ára 12—14 ezer forint. — Gondolnak-e a vidéki, elsősorban falusi iskolákra is? — Néhány éve egyik legfontosabb célkitűzésünk a tanuló kísérletezés elterjesztése. Ne csak a tanár kezében legyen a szemléltető eszköz. Ezért a legtöbb tantárgyból úgynevezett tanuló kísérleti egységcsomagokat gyártunk. Különösen a falusi iskoláknak érdekes a kis mini-kémia labor. Ismeretes, hogy vidéken nehezebb beszerezni a vegyszereket, ezért egy-egy mini-labort egész évre felszerelünk vegyianyagokkal. Az iskola felszerelése valóban nem pár forint. De nem lehet kitérni a technika térhódítása elől. A tsz-ek, nagyüzemek, vonzáskörzetükbe tartozó iskoláikat az eddiginél sokkal hatékonyabban segíthetnék, hiszen éppen az ő gyermekeiket oktatják akkor magasabb színvonalon. R. I. Itthon tartották a Viharsarok Kupát A földetérés pillanata. Három napon át tartott a békéscsabai repülőtéren az ebben az évben első ízben megrendezett Viharsarok Kupa ejtőernyős járőrverseny. Megírtuk, hogy bízunk benne: a megyénkbe liek itthon tartják a kupát. Bizakodásunk beigazolódott, mert a sorrend a következő volt. Csapatban: 1. Békés megye II. (Beraczka Mihály, Hrabovszki István, Zsiga József), 2. Békés megye 1. (Ondrejcsik Mihály, Tímár Vince). 3. Szabolcs megye, 4. Fejér megye, 5. Békés megye III., 6. Bocs megye, 7. Szolnok megye. Az egyéni versenyt Ondrejcsik Mihály nyerte, Timár Vince és Hrabovszki Mihály előtt. A versenyzőknek igen nehéz feladatokat kellett megoldaniuk. Az első napon a célkeresztre történő ejtőernyős ugrás szerepelt a programban, majd a résztvevők számukra ismeretlen terepre ugrottak ezer méter magasságból, s földetérés után különféle akadályokat leküzdve, menetvázlat alapján jutottak vissza a repülőtérre. A győztesekről néhány sor: Ondrejcsik Mihály a békéscsabai vízmüépitési technikum negyedikes tanulója. Eddig 94-szer hagyta el a magasban a repülőgépet. II. osztályú sportoló. Timár Vince a békési gimnázium és szakközépiskolában tanul. Akárcsak Ondrejcsik Mihály, ő is 1970-ben kezdett ejtőernyőzni, s szintén II. osztályú sportoló, 105 ugrása van. Hrabovszki István, a kereskedelmi és vendéglátóipari szakmunkásképző iskolába jár. Ö ebben az évben kezdte el az ejtőernyőzést. Fiatalok valamennyien, kedvelik ezt a szép sportot, s így készülnek a néphadseregbe való bevonulásukra, a haza szolgálatára. Az egyik nehéz feladat, a szennyezett terepszakaszon történő áthaladás. Békés megye II. csapatának győzelmét nagyban elősegítette a sikeresen végrehajtott lövészet. (Fotó: Varga Gyula) 1