Békés Megyei Népújság, 1971. október (26. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-14 / 242. szám

/ Két jelzés a postának Gondolom jóleső érzés töltöt­te el a posta és távközlés vezető szakembereit, amikor október 6-án megcsendült az a telefon- készülék, mely az első beszél­getést volt hivatva továbbítaná —« közvetlen tárcsázással — Berlin—Budapest között. Dicsé­ret illet ezért a munkáért min­den fáradozót itthon és Berlin­ben egyaránt n ez a dicséret jól is jön a magyar postának manapság, amikor elég sok jo­gos bírálat Illeti. A TV képernyőjén látva e történelmi pillanatot, mégis meg kéll vailjam őszintén, hogy nem lelkesített különösebben az esemény. Nem lelkesített azért, mert évek hosszú sora óta még egyetlen alkalommal sem kel­lett Berlinbe telefonálnom, vi­szont szép számmal akadt olyan alkalom (s ebben nem vagyok egyedül!) amikor lakóhelyemtől 10—20—30, netán 90 kilométerre akartam mondandómat továbbí­tani, s ez valamennyi esetben bosszantóan kínos volt. Egy­részt rengeteget kellett várni, mire a kívánt számot sikerült kapcsolni. Amikor pedig az ösz- saekötteíés létrejött, teljes hangerővel is mondatfoszlányok,, recsegés, ropogás volt hallható. Ilyen alkalmakkor mindig irigy­kedve gondoltam a bátor űrha­jósokra, akik a messzi világűr­ből is érthetően tudták közölni a földi irányítókkal gondolatai­kat. Tudom, hogy a távbeszélés korszerűsítése nem kis anyagi erőt igényel, ennek ellenéi-e úgy érzem, hogy a korszerűsítési program megvalósítása során többet kellene törődni a kisebb települések helyzetével is. Köz­ségünkben ez annál indokoltabb lenne mert hamarosan felépül az új postahivatalunk, melyhez méltó Is lenne egy elfogadható távbeszélő vonal létesítése. A távbeszélőhöz hasonlóan „szakállas” probléma már a községben a megyei lap érkezé­sének időpontja. Legjobb eset­ben ez minden délben történik, vasárnapokon és ünnepnapokon i azonban — különösen a téli hó- ! napok alatt — nem ritka eset. ; hogy az újság hétfőn, esetleg kedden jut el az olvasóhoz. Így történt ez szeptember 26-án, es ! október 3-án is. J£rdemes volna ezt is végre J megnyugtatóan rendezni; mert | az mar régen a múlté, hogy a 1 bucsai emberek nem szeretnek j olvasni. Mindennél szebben rrvu. | tatja ennek cáfolatát azoknak ! a lapoknak az eladási példány- j száma, mélyek rendszeresen megérkeznek az előfizetőkhöz, készpénzzel vásárlókhoz. Kérjük a posta illetékeseit szíveskedjenek megoldást talál­ni e két jogos panaszra, mivel mindkét szolgáltatásért Bucsán is annyit fizetnek az ügyfelek, mim máshol, ahol ezeknek a szolgáltatásoknak a kielégítése elfogadhatóan történik. Szilárd Ádám Társadalmi munkát is vállalnánk... A filter Csabán is elkelne A lapunkban megjelent kishirre reagált Kortm Pál, s megjegyezte, hogy az óriás filterek nálunk is el­keltenének. Arról van szó ugyanis, hogy a Szilikátipari- Kutató Inté­zetben kidolgoztak egy módszert, melynek alapján a Csongrád me­gyei Vegyesipari Vállalat szentesi üzeme elkezdte az elektrofllterek gyártását. Kzek lényege, hogy a gyárkéményekbe való beszerelésük után a füstót megkötik és ez­által megakadályozzák a levegő szennyeződését. A békéscsabai gyárnegyedbcu: Brzsébetbelyeu icm ártana Ilyene­ket felszerelni — írja olvasónk, j hiszen lassan már oda jutunk, i hogy városunkban is alaposan ■ szennyezett lesz a levegő, külttnü- | sen az őszi, téli hónapokban. A filteres kéményeket rajzolónk így képzelte el. * Köszönet az életmentőknek Hosszú betegségből gyógyult fel Gyebnár Károlyné. Több. mint három hétig volt a kórházban, ahol az orvosok és az osztály dol­gozói mindent elkövettek, hogy mielőbb gyógyultan távozhasson az édesanya, akit gyermekei már nagyon vártak. Legfőképpen a legkisebbnek, néhány hónapos kisfiának, hiányzott. Hogy ismét egészséges, életvidám .azt nemcsak az orvosoknak, hanem a vér­adóknak is köszönheti. Bennünket kért meg annak tolmácsolására, hogy továbbítsuk köszönetét a véradóknak, hiszen csupán a nevüket tudja, címü­ket nem, pedig áldozatkészen siettek az ismeretlen édesanya se­gítségére. Gál Jánosné lcörösladányi. Andó István mezőmegyeri, Papp Zoltán dombegyházi, Borsi Mátyásné, Molnár Ferencné és Csabai Antalné klsdombegyházi véradók a helyszíni véradásokon rendszeresen megjelennek, s így nyújtanak segítséget beteg em­bertársaik gyógyulásához. Ebben az esetben is ez történt, egy több gyermekes édesanya gyógyult fel és tért vissza csaladjához egészségesen. , Köszönet a véradóknak ezért az áldozatkészségért. Furcsa szolgáltatás Dénes Ferenc egy eddig isme. rétién és furcsa békéscsabai szol­gáltatásról ad tájékoztatást. Egyik nap, amikor otthon tartóz­kodott, egy fiatalember kereste fel a Kéményseprő Vállalattól. Olvasónk úgy hitte, ez újabb fi­gyelmesség, hogy kimennek a házakhoz minden hivás nélkül, s örömében mindjárt kapott is az alkalmon. Elmondta, hogy jól jött a fiatalember, mert a gáz­tűzhely egyik csapja nem zár tö­kéletesen, ki kellene javítani. ..Ekkor jött a meglepetés — írja olvasónk — újdonsült isme­rősöm kijelentette; kérem, mi csak ellenőrizzük a tűzhelyeket és palackokat, de nem javítunk! Bármilyen probléma van, tessék a DÉGÁZ Vállalathoz folyamod­ni, mert hibajavítást csak ők vé­gezhetnek, Mindezek után meg­kérdeztem, hogy tulajdonképpen akikor miért jött, A legnagyobb lelkinyugalommal kijelentette: ellenőrizni! Gondoltam, ha már így áll a dolog, hát ellenőrizzen. Ha egy vállalatnak ebben a munkaerő­hiányos helyzetben van ilyen le­hetősége, a vállalati eredmény elbírja ezt, ám lelke rajta. A második meglepetés viszont ak­kor ért, amikor a kétperces vizsgálódás után kaptam egy el­ismervényt 12 forintról. Megkér­deztem, hogy ezt miért kell fi­zetni? Ez kérem a vizsgálati díj — volt a rövid, de határozott válasz. Az ellenőr távozása után el­gondolkoztam a történteken Mostanában nagyon sok helyen — választott? testületek fórumain — foglalkoznak a lakossági szoL gáltatások helyzetével. Töpren­gésem során olyan végkövetkez­tetésre jutottam, hogy egy új szolgáltatási tevékenységgel ta­lálkoztam. Tudniillik a lakosság szolgáltat gáztűzhelyenként 12 forintot. Ha pedig probléma van. forduljon a szerelőkhöz, termé­szetesen külön díjazás ellenében el is végzik a szükséges javí­tást. Lenne egy szerény javaslatom talán jobb volna a munkát, már­mint az ellenőrzést a gázosokkal végeztetni, úgy, mint korábban volt, akik a feltárt hibákat mindjárt ki is javítják”. Megjegyzésünk: ami a gáztűz­helyek ellenőrzését illeti, ezt rendelet írja elő, éppen azért, hogy a lakosság biztonságosab­ban használhassa a berendezése­ket. Más lapra tartozik, hogy ezt ki és milyen fonná ban. il­letve térítésmentesen vagy pén­zért végzik. Ami viszont a ja ­vaslatot illeti, talán elfogadható márminthogy: szakemberek vé­gezzék az ellenőrzést, akik a hi­bát mindjárt ki is tudják javíta­ni. ••• ••••••«•■■■**■* *«*** *••■*■»* Kői tiíkfif lat it •ggatgaggaa­Mostanában sűrűn érkeznek | lozzárfk segítséget kérő levelek,' hogy ilyen vagy olyan ügy el­intézésében nyújtsunk támoga­tást. A békéscsabai Nádas sori lakók nevében özv. dr. Medo- varszki Mihály ni: a következő­ket írja: Kit terhel a felelősnégg ? Tudjuk, hogy Békéscsabán — bár sok új raktár épül — még mindig gond a kereskedelemnek. a különböző cikkek raktározása.1 így van ez a Vas- Edénybolt cikkeivel is. A Bartók Béla úton ugyan van egy raktár, de már szűk, s az érkező árut nem tud­ják hová tenni. A járókelők sokszor tapasztalják, hogy a gazdasági vasút megszüntetése után különböző elemeket az ut­cán Is tárolják. De vajon jó-e es? Hiszen még ha nehéz be­tonelemekről és vasrudakról is van sző. akadhat, akinek szemet szúr, s szinte arra csábít, hogy elvigye. Az esetleges hiány mi­att vajon majd kit vonnak fe­lelősségre? A másik baj, hogy a szűk ud­varon nem férnek el. s a legki­sebb helyet is kihasználva a szomszédos 10-es számú ház fa­lához rakodnak. Az épület hát­só fala megrongálódik, nemrég pedig rakodás közben a darus[ kocsival az ereszcsatornát iaj leszakították. A lakó emiatt pa- naszt tett de orvoslást még nem talált. Ki fizeti meg a kárt. ha a fal a megterheléstől még job­ban megrongálódik és tataroz- tatni kell? A választ az Universal Kis-! kmtkedelmi Vállalattól várjuk.1 „Mivel mór sokszor tapasz­taltuk, hogy közbenjárásukra hatásos intézkedések történtek, ezúton kérjük mi is, hogy se­gítsenek. A város központjához Körül­belül 10 percnyire lakunk, de csak úgy lehet eljutni ide ennyi idő alatt, ha a liget melletti te­metőn keresztül közlekedünk. Ez nyáron megoldható, s jó idő­ben nappal még csak valahogy elviseljük. Ugyebár iskolába, munkahelyre mindenki siet. és az idő gazdaságos kihasználása miatt kénytelenek ezt választa­ni. A városi tanács vb építési és közlekedési osztályán többször jártunk, s beadványt is küld­tünk panaszunk orvoslása ügyé­ben. Az elmúlt év őszén már megoldottnak látszott a dolog, A Sebes György út végében lé­vő fahíd közelében egy átjáró szakaszt, illetve egy rövid kis utca létrehozását tervezték. A területet annak rendje és mód­ja szerint ki is sajátították, és az érintetteket kártalanították. Ezek után azt reméltük, hogy az idei nyár elég lesz arra a 100—120 méteres szakasz kié­pítésére. A lakosság szívesen vállalna társadalma munkát is, hogy minél hamarabb elkészül­jön. Újra itt az ősz, s félő, hogy újra csak taposhatjuk a sarat a temetőn keresztül. Annyival még nehezebb is lett a helyze­tünk. hogy este 6 óra után a temetőt — teljesen jogosan — lezárják. így hát aki a későbbi órákban- indul haza, annak a békési zsilipig kell legyalo­golnia. hogy lakását elérje. Sze­retnénk, ha ez a kérésünk tel­jesülne vagyis az utca megnyi­tása, hogy ne érezzük a város mostoha gyerekeinek magun­kat.” Olaszországi útijegyzetek: o FIKt IV Z C Firenzében egy hét csak m ismerkedésre elég — pedig napjaink rohanó, mindent lát­ni akaró modem turistájának a legjobb esetben jut ennyi, a többségnek mindössze 1—2 nappal beül beérnie. Pedig a Brunellesoiu megai­Ráma es Firenze több évszá­zad us vetélkedése az elsősé® árt, a fővárosi rangért napjaink­ban is tart .& mint a bennszü­lött firenzeiek állítják, az ő városuk sem esélytelen. Igaz, hogy az országot Rómából irá­nyítják, s Firenzéinek csak a toscanai tartomány fölötti ura. lom jut, — számos területen mégis az „Arno partí Atihén”- nek nevezett félmilliós nagy­városé. az elsőség. Itt ringott a reneszánsz kul­túra bölcsője, Dante, Boccaccio, Galilei, Giotiő, Botticelli. Michelangelo nevével fémjelez­ve alkotásait, itt volt a híres Medici család székhelye, itt jött I létre az egyetemes művósztör- : történet számtalan világhíres 5 alkotása — innen a versengés. • ezért keresi fel evente majd­■ nem annyi külföldi látogató, j mint az örök várost, Rómát. ! Miben rejlik Firenze vara- : zsa, sajátos aharme-ja? — ne­• héz eldönteni. Az Arno „budai ■ oldalán” levő San Minitanó 1 hegy kilátóhelyéről elénk táru- ; ló panorámában, a világ leg- i nagyobb temploma” címért is • eséllyel versenyző dőm csodá- j latos építményében, az Uffizi j végtelen teremsorának lenyű- £ goző látványában, a Pitid pa­■ lota fényűző pompájában, a ■ Ponté Vecohió üzletsorában ,a i Bóboli-kert sok ezernyi virá- £ gában? — szinte lehetetlen £ válaszolni, — valamennyi ■ együtt adja e város egyedül ­• álló arculatát. Firenzei szobrok.

Next

/
Thumbnails
Contents