Békés Megyei Népújság, 1971. október (26. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-14 / 242. szám
Befejezte mmkáját az ipari szövetkezetek VI. kongresszusa Megválasztották az Országos Tanács elnökét és más tisztségviselőket Az Spóra íszövefikezsteík VI. kongresszusán, a MOM Művelő, dési Házában az eredeti programtól eltérően szerdán is folytatódott a beszámoló és a határozati javaslat vitája, amelyben az előző nap során felszólalt Fehér Lajos, qz MSZMP Politikai Bizottságának tatgja, a Minisztertanács elnökhelyettese ie. A vitában összesen 23 küldött ként szóit, ismertette a tagságot foglalkoztató gondokat, terveiket. Rév Lajos, az OKISZ elnöke foglalta össze az eszmecserét, amelyben különösein sok szó Néhány nappal ezelőtt, egy hűvös, esős napon Csanádapácán jártunk. A község vezetőivel beszélgettünk. Tőlük kaptuk az adatot: ez év júliusában 36 családi házat rongált meg a belvíz, melyek közül öt életveszélyessé vált. A házak lebontását el is rendelte a községi tanács vb. A belvíz pusztítása óta hónapok teltek el, érthető, hogy megkérdeztük: mi történt azóta? Végtére is október van. Sátorban és fészerben lakni emberileg egyre inkább elképzelhetetlen lesz. A válasz nem késett. „Az aláfalazások és egyéb helyreállítási munkák mindenütt megtörténtek...” A mondatot azonban bé- fejezetlennek éreztük, mint ahogyan a község vezetői is. Nem volt tehát váratlan, amikor a lebontott házak sorsáról érdeklődtünk. Amint a község vezetőitől megtudtuk, az öt lebontott ház közül háromnak az újjáépítését a pusztaföldvári Dózsa Tsz vállalta. Vagyis a Táncsics utcai Szilva Béláékét, a Zalka Máté utcai Lenti Györgyökét és a Somogyi utcai Székely Lajosékét Két hónappal ezelőtt a három családiház alapjait el, is készítette a termelőszövetkezet építő- brigádja. Tégla hiánya miatt azonban az építkezés megállt. A csanádapácai vezetőkkel történt beszélgetés után felkerestük a pusztaföldvári Dózsa Tsz elnökét, Bányai Károlyt és Tóth János építésvezetőt. Tettük ezt azért, mert megtudtuk, hogy a termelőszövetkezet december 31- ce vállalta a három családiház gáMaitásolferófl. Ezekben a témakörökben hangzott el a legtöbb javaslat is, amelyek a jelenlegi feszültségek feloldását célozták. Rév Lajos válaszában utalt a Minisztertanács elnökhelyettesé, nék a kongresszuson elhangzott ígéretére is, hogy tudniillik az ipari szövetkezetek kongresszusuk összefoglalóját a kormány elé terjeszthetik, szólhatnák gondjaikról, bajaikról és segítséget kérhetnek megoldásukhoz. Az összefoglaló felidézte Keserű. Jánosné könnyűipari miniszter javaslatát, aki szükségesnek tar-: tobta az ágazati és funkcionális I felépítését és átadását. A fedél nélkül maradt családok — mint már említettük — hónapok óta sátrakban, fészerekben laknak. Ilyen körülmények között él az udvar közepén a 77 éves Székely Lajos és felesége, akárcsak Lenti Györgyök. A termelőszövetkezet vezetői nem hivatkoztak a szerződésben meghatározott december 31-i határidőre, pedig tehették volna. A tsz-elnök és az építőbrigád vezetője egybehangzóan jelentették ki: sző sincs arról, hogy az általuk felépítésre vállalt házak csak év végére készüljenek el. És máris hozzátették: ha lett volna tégla, már régen űj házban laknának Szilváék, Lentiék és Székelyék, (Zárójelben jegyezzük meg: háromnapos vizsgálódás után sem tudtunk megnyugtatóan fényt deríteni arra, hogy kinek vagy kiknek a hibájából nem volt két hónapig tégla az említett családi házak építéséhez). A három csanádapácai család bízik a pusztaföldvári tsz vezetőiben, építőbrigádjában, hogy több hónap után a sátrakból, a fészerekből még a nagy hideg beállta előtt beköltözhetnek családi otthonukba. Bizakodásuk a jelenlegi állapotokat figyelembe- véve, nem ok nélküli. Ugyanis a napokban arról kaptunk hírt, hogy az építkezés mindhárom helyen — Szilváéknál, Lentieknél és Székelyéknél egyaránt, — megkezdődött. A tsz vezetői azt mondották: két hét múlva mind a három ház felépül. Szavaikban nincs okunk kételkedni. minisztereik külön tájékoztatását is, hogy közvetlen megbeszélések formájában tárgyalják meg, hogyan, milyen módon támaszkodhatnak a szövetkezeteikre. Kapcsolódott az összefoglaló azokhoz a felszólalásokhoz is, amelyek szóvátették az eszközük hiányát. Erre vonatkozóan Rév Lajos megjegyezte, hogy mintegy 400 ipari szövetkezet hitel nélkül dolgozik, a ilyen formán mód van az eszközök ésszerű átcsoportosítására. A meglevői, de felhasználásra nem kerülő fejlesztési eszközöket a közösség rendelkezésére lehetne bocsátani, a szövetségnél összegyűjtött központi fejlesztési alapokból vállalva garanciáit a hitelező szövetkezet számára. A bírált közgazdasági szabályozókról szólva felkérte a szövetkezetekben dolgozókat, né várják a központi korrekciókat, étjének saját eszközeikkel, lehetőségeikkel, alkalmazkodjanak rugalmasabban a követelményeikhez. Szólott Rév Lajos a képzés és a továbbképzés, a szakmai utánpótlás problémádról is, s a vezetőképzés javítása érdekében helyeselte azt a javaslatot, hogy a Művelődésügyi Minisztériummal együttműködve több éves levelező tanfolyamot szervezzenek. A továbbiakban a 10 éves fejlesztési terv feladatairól szólt és végezetül javasolta: a határozat-tervezetet egészítsék ki azzal, hogy a magyar szövetkezete mozgalom mélységesen egyetért az európai béke és biztonság ügyének előmozdítására tett magyar javallatokkal, azokkal az erőfeszítésekkel, melyeket a szocialisiía országok kifejtenék e sokat szenvedett földiész tartás békéjének és biztonságának érdekében. A kongresszus a továbbiakban elfogadta a szóbeli kiegészítést, a felszólalásokra adott válaszokat és a határozati javaslatot, tudomásul veisje az ellenőrző bizottság jelentését, megtárgyalta és jóváhagyta az OKISZ új alapszabályát és állást foglalt az ipari szövetkezetekről szóló törvényerejű rendelet-tervezettel kapcsolatban, Ezt követően került sor a választásokra, ezen belül az Országos Tanács kiegészítésére. Az Országos Tanács (OKISZ) első ülésén elnökké Rév Lajost, helyetteseivé Ferenczi Tibort, dr. Kardos Gézát és Kelenhegyi Emilt, a felügyelő 'bizottság él- nökévé Rosta Istvánt választották. A kongresszus Rév Lajos zárszavával ért véget. (MTI) esett a lakásépítésről és a szolHol tart Csanádapácán a belvízkárt szenvedett családi házak építése? Most még ebben a sátorban és a kukoricagóré melletti fészerben kénytelen meghúzódni a 77 éves Székely Lajos és felesége, Kép, szöveg; Balkus Imre Az 1971. évi Az Hiúságról szói az 1971. évi IV. törvény. A társadalom majdnem felét alkotó ifjúság jogait és kötelességeit emeli törvényerőre. A Magyar Szocialista Munkáspárt 1970. februári állásfoglalása alapján, másfél esztendei szerteágazó munka után készült el, s a Magyar Népköztársaság legfőbb törvényhozó szerve, az ország- gyűlés egyhangúlag, nagy örömmel szavazta meg. Megjelent a Magyar Közlönyben, a hivatalos lapban, s a kihirdetéssel már hatályba is lépett. II ku Pál művelődésügyi miniszter előadói beszédében az országgyűlés előtt hangsúlyozta, hogy amit a törvény az ifjúság jogának ismer el, annak gyakorlásához biztosítja is a lehetőségeiket. A törvény azt a mércét állítja a fiatalok elé, hogy múlják felül a mai idősebb nemzedékeket, a mai fiatalok szárnyalják túl apáik nemzedékét. Többet vár a mai ifjúságtól, mint amennyit a törvény alkotók nemzedéke alkotott — pedig az forradalmi tetteket hajtott végre, alapvetően megváltoztatta hazánk társadalmi rendszerét. A fiatalságnak az immár több mint negyedsZázar dos szocialista Magyarország vívmányai jelentik az indulási alapot Tudásuk, általános és szakmai műveltségük szélesebb és korszerűbb, mint a három- négy-öt évtizeddel ezelőtti ifjúsági volt. Ennek a nagyobb tudásnak még nagyobb akaraterővel, állhatatossággal és felelősségérzettel kell párosulnia így gondoskodhat a fiatalság saját jövőjéről és egyben a szocialista Magyarország jövőjéről is. Már a marxizmus klasszikusai hangsúlyozták, hogy egy társadalom fejlettségét nem lehet pusztán az elfogyasztott anyagi javakkal mérni. A mi országunk teherbíróképessége, népgazdaságának mai lehetőségei is végesek. Adottságaink határai között azonban biztosítaná kell a fiataloknak a lehetőséget ahhoz, hogy sokoldalúan fejlődjenek, kifejleszthessék képességeiket, megismerjék és megszeressék az élet szépségeit, s megtalálják boldogulásukat. Ezért, minden állami szerv kötelességévé teszi a törvény, hogy ehhez biztosítsa a feltételeket. Szocialista társadalmunk ily módon új jellemvonással gazdagodott. A törvény megállapítja, hogy „a Magyar Népköztársaság társadalmi céljai megvalósításában bizalommal számít és támaszkodik az ifjúságra, különös gondot fordít fejlődésére, oktatására és nevelésére, szocialista világnézetének állandó fejlesztésére, következetesen védelmezi érdekeit". Az állaim, amely kötelességének tartja az ifjúság jogainak biztosítását, elvárja az ifjúságtól, hogy „a magyar nép forradalmi haÍV. töryény gyomáaiyainak méltó örököse, a szocialista társadalom, felépítésé, nek áldozatkész munkása, a szocializmus és a kommunizmus megvalósításénak résztvevője legyen”. A lörvény az egész társadalom kötelességévé teszi, hogy sokoldalú neveléssel, oktatással és képzéssel készítse fel az ifjúságot feladatai teljesítésére. Leszögezi, hogy a gyerekek felnevelése és a róluk történő gondoskodás elsősorban a szülők kötelessége. Az ifjúság nevelésének, oktatásának és képzésének alapvető intézménye az iskola. Biztosítania kell a tanulók szocialista nevelését, valamint a társadalom fejlődésével összhangban az általános és szakmai műveltség elsajátításának feltételeit a korszerű képzési Külön paragrafus foglalkozik a fizikai dolgozók gyermekeinek továbbtanulásával, kimondva, hogy fokozott figyelmet kell fordítani a zavartalan tanulást akadályozó körülmények • felszámolására. Fe_ lelőssé teszi a fiatalság szocialista neveléséért a munkahelyeket, a kulturális, egészségügyi és sportintézményeket, valamint a társadalmi és tömegszervezeteket is. Kiemelkedő szelepet szén a fegyveres erőknek a fiatalok hazafias és internacionalista nevelésében, műveltségük elmélyítésében, politikai, erkölcsi és emberi formálásukban. A törvény ÍZ. paragrafusa kimondja, hogy „az- ifjúság szocialista emberré formáláséban kiemelkedő jelentősége van a munkának”. Megszabja a munkahelyi vezetők kötelességeit, kimondja, hogy a dolgozó fiatalok anyagi és erkölcsi megbecsülését a többi dolgozóval azonos módon kell biztosítani. Pullai Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának titkára a törvényről szólva hangsúlyozta, hogy a tehetség és a képesség fogalmát szélesen, a szocialista társadalom alapelveinek megfelelően kell értelmezni. Megállapította, hogy a műszaki tudományos forradalom fokozatos térhódításával egyenes arányban nő a művelt, nagy szakmai kultúrájú munkás értéke, társadalmi rangja. Éppen azt a célt szolgálja a törvény művelt, nagy szakmai, és általános kultúrájú, dolgos felnőttek nevelődjenek a mai fiatal nemzedékből. A kormány az ifjúsági törvénnyel együtt kihirdetett határozatában máris intézkedett az 1971. évi IV. törvény végrehajtásáról, megszabta az első feladatokat. Mert a törvény megvalósítása szívós, hosz- szú ideig folytatott munkáit igényel. Az egész társadalom közös erőfeszítéseivel válnak majd a törvény elvei egyre inkább gyakorlattá. • - - .' Pintér István A MEZÖBERÉNYI MŰSZAKI ÉS VASIPARI KSZ felvételre keres: lakatos, hegesztő, festtt szakmunkásokat, Yalamint férfi segédmunkásokat, lakatos és kőműves munkakörbe Kéthetenként szabad szombat. Jelentkezni' lehet: a Mezőberényi Műszaki & Vasipari Ksz személyzeti vezetőjénél; Mezóberény. Népköztársaság u. 5. sz. alatt. x ÉPÍTŐIPARI VÁLLALATOK, SZÖVETKEZETEK ÉS MAGÁNÉPlTTETÖK FIGYELMÉBE* Ajánljuk eladásra a körösnagyharsányi Sebes- Körös szakaszából kitermelt homokot, kavicsot telephelyen átvéve 120,— Ft-os köbméterenkénti árban. Nagyobb átvételnél árengedményt adunk. Zsadányi Építő és Szolgáltató Szövetkezet Z S A D Á N V
