Békés Megyei Népújság, 1971. szeptember (26. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-11 / 214. szám
A MEGYEI PÁRT blZ07TSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1971. SZEPTEMBER 11., SZOMBAT Ara: 1,— FI XXVI. ÉVFOLYAM, 214. SZÁM Százezer család Megyénk földművesszövetkezeti mozgalma csaknem százezer családot egyesít. így elmondhatjuk, hogy a megyében élő családok nagy többsége tagja valamelyik ÁFÉSZ-nek. Különösen a kis- és nagyközségekben jól szervezettek a fogyasztási és értékesítő szövetkezetek, ám Békéscsaba, Gyula, Orosháza, Szarvas ÁFÉSZ-einek munkája is igen jelentős a lakosság ellátásában, a legkülönfélébb szolgálati igényének kielégítésében. Évekkel ezelőtt, amikor még divat volt a kereskedelmi és a tevékenységi terület felosztása, akkor a mai ÁFÉSZ-ek elődeit kiszorították a városok, a nagyobb községek központjaiból azzal, hogy a kisebb települések ellátását oldja meg. A fogyasztási szövetkezetekbe tömörült emberek akarata, további szervezkedése akadályokba ütközött, noha a mozgalomba tartó városlakók a falusiakhoz hasonlóan, saját erőforrásaikkal kívántak részt venni ellátásukban és szolgáltatási igényük kielégítésében. Ezek a próbálkozások helyenként nem értek révbe, mert a fogyasztási és értékesítő szövetkezetek szükségességének megítélése akkoriban nem volt olyan egyértelmű, mint ma. Az MSZMP Politikai Bizottságának állásfoglalása alapján köztudott, hogy a fogyasztási és értékesítő szövetkezetek munkájára a társadalom hosszú távon számol, s ugyanolyan következetesen szocialista intézménynek tekinti, mint az állami vállalatot. Amióta nyilvánosságra került a párt egységes szövetkezet-politikai irányelve, melyet Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese tavaly szeptemberben a szövetkezeti kommunisták Békés megyei aktívaülésén fejtett ki részleteiben, városainkban is erősödik a fogyasztási és értékesítő szövetkezetek munkája. Sőt azóta újabb és újabb szövetkezeti formákat bontakoztatnak ki a termelőszövetkezetek tagjai, a munkások és az alkalmazottak. Elegendő megemlíteni, hogy a lakásszövetkezetek mellett most már lakásépítő és -karbantartó, továbbá takarék- és munkásszövetkezetek is alakulnak a korábban igen jelentősnek tartott állami feladat társadalmi úton szervezett megoldására. Százezer család, megannyi gond, s lám a szövetkezet egyesíti az erőket a legégetőbbek megoldására. Nagy energiák és anyagiak fordítódnak ilyen módon is közös dolgainkra. Ezért a párt a jövőben egyre jobban, az eddigieknél nagyobb mértékben számít a fogyasztási és értékesítő szövetkezeti mozgalomra, amely decemberi, VII. kongresszusán az MSZMP szövetkezet-politikai elveinek alapján készül a megúj hódás, a korszerűsítés első, eredményes szakaszának lezárására. Ezen a kongresszuson ott lesznek megyénk ÁFÉSZ-einek küldöttei is, akiket erre az igen nagy jelentőségű munkára a közeli napokban készít fel — a szövetkezeti demokrácia jegyében — az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek tagsága. D. i, Elutazott Budapestről a francia külügyminiszter ilÄIÄllHUH »■■iir Kádár János, az MSZMP KB el nő titkára hivatalában fogadta a hivatalos látogatáson Budapesten tartózkodó Maurice Schumann (bal oldalon) francia külügym'nisztert. A képen (középen): Schumann magyar kollégája, Péter János. (MTI fotó: Vigovszki Ferenc, felv.). Maurice Schumann francia I külügymihiszter — aki Péter János külügyminiszter meghívásé- | ra kétnapos hivatalos látogatást I tett Magyarországon —, felesége társaságában péntek délelőtt a 1 magyar fővárosból Bulgáriába utazott. Vele együtt utaztak el kíséretének tagjai is. Magyar—francia közös közlemény A magyar fővárosban tett látogatása alkalmával Maurice Schumann külügyminisztert fogadta Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Lo- sonczi Pál, a Népköztársaság’ Elnöki Tanácsának elnöke, és Fock Jenő, a Forradalmi Munkás—Paraszt Kormány elnöke. Találkozott Vályi Péterrel, a Miniszter- tanács elnökhelyettesével, Bon- dor József építésügyi és város- fejlesztési, valaipint Szurdi István belkereskedelmi miniszterrel. - ..... , ..... - • A francia külügyminiszter tárgyalásokat folytatott Péter János külügyminiszterrel. A kölcsönös egyetértés és megbecsülés légkörében lefolytatott megbeszélések során érintették a legfontosabb nemzetközi kérdéseket, különös tekintettel az európai problémákra. Mindkét fél kifejtette azon szándékát, hogy tevékenyen elősegíti az európai földrészen, továbbá a világ más részein jelentkező problémák megoldását. A megbeszélések egy részét a magyar—francia kapcsolatoknak szentelték, megvizsgálva, milyen eszközök szükségesek e kapcsolatok minden téren való fejlesztéséhez. Maurice Schumann külügyminiszter franciaországi látogatásra hívta meg Péter János külügyminisztert, aki a meghívást köszönettel elfogadta. A látogatás pontos időpontját diplomáciai úton állapítják meg. Ma = Külkereskedelem, nemcsak mérlegként (3. oldal) Akár rendkívüli interpelláció is lehetne (5. oldal) Mini Magazin <7. oldal) Jövő heti rádió- és tv-műsor (10. oldal) A magyar és az osztrák külügyminiszter találkozója Péter János külügyminiszter és dr. Rudolf Kirchschläger, az Osztrák Köztársaság külügyminisztere között 1971. szeptember 12-én nem hivatalos találkozóra kerül sor Sopronban és az ausztriai st. Margarethen-ben. A Szakszervezetek Országos Tanácsának ülése A Szakszervezetek Országom Tanácsa pénteken az ÉDOSZ- székház tanácstermében ülést tartott. Baradziej Lászlóné, a SZOT alelnökének megnyitója után első napirendi pontként Nemeslaki Tivadar, a SZOT titkára a népgazdasági terv első félévi teljesítésének tapasztalatairól és a további feladatokról terjesztette elő az elnökség beszámolóját. Üzemi és népgazdasági igényeket tükröz a jövő évi tervafánlás Küldöttközgyűlés a Dél-Békés megyei Tsz-ek Területi Szövetségében Schumann Szófiában Szófia Pénteken a déli órákban Budapestről Szófiába érkezett Schumann francia külügyminiszter, hogy eleget tegyen bolgár kollégája hivatalos meghívásának. Schumannt és kíséretét a bolgár főváros repülőterén Iván Basev külügyminiszter és több más hivatalos személyiség — közöttük Böjti János magyar nagykövet üdvözölte. A venezuelai külügyminiszterhelyettes a Vadászati Világkiállításról Dr. Jósé Alberto Zamrano, a hazánkban tartózkodó venezuelai külügyminiszterhelyettes pénteken megtekintette a vadászati világkiállítást. Látogatásának befejeztével az MTI munkatársának nyilatkozott a nemzetközi bemutatóról. Nagyon kellemes benyomást szereztem — mondotta —, s rendkívül értékesnek tartom a ■világkiállítást, hiszen méreteiben és szépségében is messze felülmúlja a vadászat és a természetvédelem témakörében eddig rendezett nemzetközi bemutatókat. Ez az első alkalom, hogy csaknem 6000 értékes trófeát együtt láthatnak a vadászok. Szeretném üdvözölni, köszönteni e nagyszerű kiállítás szervezőit és rendezőit sikeres munkájukért. Tegnap, szeptember 10-én délelőtt tartotta második félévi küldöttközgyűlését a Dél-Békés megyei Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége Orosházán, Báli Istvánnak, a Tsz-Szövetség elnökének vezetésével. A tsz-szö- vetség küldöttgyűlésén megjelent Baukó Mihály, a párt megyei bizottságának gazdaságpolitikai osztályvezetője, Gajdács György, a megyei tanács vb. mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályvezetője, és dr. Krattin- ger Márton, a MNB Békés megyei igazgatója. Horváth Pál titkár a napirendekhez szóbeli kiegészítést tett, melyben hangsúlyozta : — A termelőszövetkezetek öt éve nem kapnak kötelező tervszámot arra vonatkozóan, hogy mit termeljenek, hogyan szervezzék gazdálkodásukat. A tsz-szö- vetség ez alkalommal tisztelettel a közgyűlés elé terjeszti szám- szerint negyedik tervajánlását, melyet javasol, hogy a termelő- szövetkezetek a jövő évi termelési terv összeállításánál vegyenek figyelembe. A most összeállított tervajánlás az elmúlt tíz esztendő tapasztalataira épül. Tükrözi az üzemi és a népgazdasági igények szükséges összhangját, annak további erősítését. A tsz-szövetség elnöksége azt ajánlja a tagszövetkezeteknek, hogy kenyérgabonával a vetésterület 40 százalékát, kukoricával 20 százalékát, lucernával 10 százalékát, ipari és kereskedelmi növényekkel a vetésterület 20 százalékát vessék be. Seprűcirkot, rostkendert, napraforgót, cukorrépát és őszi káposztarepcét termesszenek elsősorban, továbbá közvetlen és vállalati értékesítésre a vetésterület 3—4 százalékán zöldséget. A terület többi részét egynyári szálastakarmány-termesztésére fordítsák. A terv műszaki fejlesztésének részében a gépesítés színvonalának növelésére, a növénytermesztés speciális munkagépeinek megvásárlására, szállító eszközök beszerzésére, szárítógépek üzembehelyezésére és az eddiginél több műtrágya felhasználására törekedjenek. A vitában felszólalt Baukó Mihály, aki az 1972-es esztendő körültekintő előkészítését és megalapozását kérte a jelenlévőktőL ___ D. K.
