Békés Megyei Népújság, 1971. szeptember (26. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-11 / 214. szám

Europa joggal várja* hogy ne állítsanak akadályokat a biztonsági értekezlet összehívása elé Gierek beszéde az országos pártaktíván Varsó — A meglevő erőviszonyok és a Varsói Szerződés tagállamai, köztük Lengyelország békepoli- tikája eredményeként Európá­ban lényeges előrehaladás tör­tént a hidegháború felszámolá­sában és a békés kapcsolatok ki­alakításában. Ezen az úton fon­tos lépés a Nyugat-Berlinre vo­natkozó négyhatalmi szerződés, amely biztosítja, hogy Európa szivében megszűnjön a nemzet­közi feszültség több mint 20 éven át létezett tűzfészke. Lengyelor­szág megelégedéssel üdvözli és teljes támogatásáról biztosítja a megállapodást, s azt várja, hogy aláírása után maradéktalanul végrehajtják — .állapította meg Varsóban, az országos pártaktí- va-értekezleten mondott beszé­dében Edward Gierek, a LEMP KB első titkára. _— Ez az egyezmény szerves részét alkotja a közép-európai viszonyok átfogó normalizálási folyamatának -r folytatta. — A Nyugat-Berlinre vonatkozó meg­állapodás sikere természetesen elképzelhetetlen az európai kap­csolatok átfogó normalizálása te­rén való előrehaladás, elsősor­ban a szovjet—nyugatnémet és a lengyel—nyugatnémet állam­közi szerződés ratifikálása nél­kül. Joggal várjuk, hogy az NSZK levonja ebből a megfelelő következtetéseket. Reméljük, hogy nemcsak Brandt kancellár kormánya — amelynek szándé­kaiban nem kételkedünk —, ha­nem az NSZK-beli politikai el­lenzék is realizmust fog tanúsí­tani és a lehető leggyorsabb időn belül sor kerül az említett egyezmények ratifikálására. — A Nyugat-Berlinre vonat­kozó egyezménynek szélesre kell tárnia a kapuit az NDK és az NSZK kapcsolatainak rendezése előtt is. — A berlini megállapodás ré­vén véget kell vetni annak a helyzetnek, amelyben a NATO megakadályozza az európai biz­tonsági értekezlet összehívását. Ion Iondta hadseregtábomok, a Román Szocialista Köztársaság fegyveres erőinek minisztere —■ a Vadászati Világkiállítás alkal­mából Cztnege Lajos vezérezre­des, honvédelmi miniszter meg­hívására baráti látogatásra ha­zánkba érkezett. A vendég Czinege Lajos ve­zérezredes társaságában megte­kintette a vadászati világkiállí­tást. A kiállítás területén Szőke Helsinki A stratégiai fegyverek korlá­tozásáról folyó helsinki tárgya­lások szovjet és amerikai részt­vevője, Szemjonov szovjet és Smith amerikai fődelegátus pén­teken 90 percig tanácskozott. A pénteki megbeszélés során a hivatalos ülés egy órát tar­tott, majd utána fél órán keresz­tül nemhivatalos véleménycsere zajlott le. Jólértesült körök szerint a Az európai népek joggal várják, hogy a konferencia útjába nem állítanak akadályokat, s rövide­sen megkezdődik sokoldalú elő­készítése. Ehhez Lengyelország szövetségeseivel együtt kész ma­ximálisan és konkrétan hozzájá­rulni — húzta alá végül Edward Gierek. Mátyás, a Vadászati Világkiállí­tás kormány-főmegbízottjának helyettese köszöntötte Ion Ioni- ta hadseregtábornok<jt és Czine­ge Lajos vezérezredest, akiket látogatásuk során Rakonczai Zoltán, a Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium főosz­tályvezető-helyettese kalauzolt. Ion Ionita hadseregtábomok tiszteletére Czinege Lajos vezér- ezredes vacsorát adott. szovjet nagykövetség épületében tartott tárgyalások légköre ez­úttal is kedvező volt. A legközelebbi ülést kedden az amerikai nagykövetség épü­letében tartják. Magyar vesetők távirata a II) h vesetői hes A Vietnami Demokratikus Köztársaság területén súlyos ká­rokat okozó árvíz alkatmából Kádár János, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bi­zottságának első titkára, Loson- czi Pál, a Magyar Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának elnöke és Fock Jenő, a Forradalmi Mun­kás—Paraszt Kormány elnöke táviratban fejezte ki pártunk, kormányunk és népünk őszinte együttérzését és támogatását Le Duan-nak, a Vietnami Dolgozók Pártja Központi Bizottsága első titkárának, Ton Duc Thang- nak, a Vietnami Demokratikus Köztársaság elnökének és Pham van Dondg-nak, a Vietnami De­mokratikus Köztársaság kormá­nya elnökének. Bonn Az NDK és NSZK, valamint az NDK és Nyugat-Berlin között csütörtökön félbeszakadt meg­beszélésekről érdemi nyilatkozat még nem hangzott el Bonnban. A szóvivői állásfoglalásokból és lapkommentárokból annyi ol­vasható ki, hogy a megbeszélé­sek félbeszakításának oka Nyu­Négyes értekezlet New York New Yorkban összeült a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Franciaország és Ang­lia képviselőinek értekezlete. A tanácskozás napirendi pontja: a közel-keleti válság békés rende­zése. Géplelovés a VDK-bem Hanoi Pénteken jelentették be Ha­noiban. hogy a VDK néphadse­regének katonái szeptember 7-én Ha Tinh tartomány légiterében megsemmisítették az amerikai légierő egyik behatoló sugár- hajtású gépét. Ezzel 3397-re emelkedett a VDK légi terébe n megsemmisített amerikai repü­lőgépek száma. gat-Berlin státusának kétféle ér­telmezésében rejlik. Az NSZK a jelek szerint nem veszi tudo­másul a város különleges, önál­ló politikai egységnek történő kezelését, hanem éppen ellenke­zőleg, az NSZK és Nyugat-Ber- lin szoros összetartozását húzza alá. Ebből adódóan a négyhatalmi megállapodás fordításának nyu­gatnémet verziójára hivatkozik, amelyet a nagykövetek állítólag helybenhagytak. E verzió az NSZK-t és a várost összefogó kötelékekről tesz említést, míg az NDK-ban közzétett szövegben Pártküldöttség utazott Rómába il Román Szocialista Köztársaság fegyveres erőinek minisztere Budapesten Folytatódnak a SALT-tárgyalások A Bahr—Kohl találkozó félbeszakadásáról... MÍG-21 esek Franciaországb an Hat MÍG—21 típusú szuperszonikus vadászgépből álló egység érkezett a francia fővárosba. A szovjet repülők a „Norman- die-Nyemen” francia légiköteléb látogatását viszonozzák. Kép: A vendéglátók fogadják a szovjet repülőket. (Telefotó—AP—MTI—KS) Moszkva Pénteken a Szovjetunióban földkörüli pályára juttatták a Kozmosz—437 jelzésű mestersé­ges holdat. A szputnyik fedélze­tén elhelyezett tudományos be­9 Btmmmszzn 1971. SZETT EMBLK 11. rendezésekkel folytatják a világ­űr kutatását a korábban bejelen­tett programnak megfelelően. A mesterséges hold pályájának adatai a következők: kezdeti ke­ringési idő 95,3 perc, a földfel­színtől való legnagyobb távolság 558 kilométer, legkisebb távolság 523 kilométer, a pálya síkjának az Egyenlítő síkjával bezárt szö­ge 74 fok. A szputnyik berendezései kifo­gástalanul működnek. Az Olasz Kommunista Párt Központi Bizottságának meghí­vására Óvári Miklósnak, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága titkárának vezetésével pénteken magyar pártküldött utazott Rómába. A küldöttség tagjai: Katona Ist­ván, a KB tagja, a KB agitációs és propaganda osztályának ve­zetője, Rátkai Ferenc, a KB tu­dományos, közoktatási és kultu­rális osztályának alosztályveze­tője, Vértes Imre, a Népszabad­ság szerkesztő bizottságának tag­ja és Verők Istvánné, a KB munkatársa. A küldöttség olasz- országi tanulmányútja során részt vesz az Olasz Kommunista Párt központi lapjának, az Uni- ta-nak torinói ünnepségén is. A küldöttséget a Ferihegyi repülő­téren Gyenes András, a KB külügyi osztályának vezetője bú­csúztatta. a „kapcsolatok” kifejezés szere­pel Bonnban csak mellékesen rea­gálnak az NDK-nak arra a be­jelentésére, hogy a nyugatnémet fél nem hajlandó állást foglalni a Bahr elé terjesztett szerződés és egyezménytervezet ügyében. Nyugatnémet részről elismerik, hogy Bahr átvette Kohltól a két tervezetet, de hozzáfűzik, hogy I egyik sem került szóba a tárgya- I lásokon. A francia külpolitika és a realitások De Gaulle 5 'ÍSS^Í: ! tása az időik folyamán jelszóvá ■ emelkedett a világpolitikában. A néhai államfő többször is han­goztatta, hogy Európa az Atlan­ti-óceántól az Uraiig tart, s e kijelentést akkor is magáénak vallotta, az ebből fakadó kötele­zettségekhez akkor is tartotta magát, amikor Európa nyugati fele és a szocialista országok között meglehetősen hűvösre fordult a viszony és a hideghá­ború akadályozta nehéz kapcso­latok fejlesztését. Az egykori ál­lamfő elsőnek hirdette meg Nyugat-Európában a „keleti po­litikát”, noha Franciaország a NATO tagállama volt. A francia külpolitika a NATO-kötelókek ellenére is megpróbálta lazítani az Egyesült Államokhoz fűződő | szoros elkötelezettséget, ennek ■ jegyében vonult ki Párizs a : NATO katonai szervezetéből. A ! francia külpolitika a második • világháború befejezése óta kö- ; vette azt a vezérmotívumot, j amely a hidegháború korszaká- I ban alaposan megkülönböztette a Quaid d’Orsay-t más nyugati külügyminisztériumi központok­tól. Megőrizte ezt a folyamatossá­got Pompidou jelenlegi francia elnök is. A sok tekintetben kon­zervatívnak mondható francia belpolitika a külső, nemzetközi erőviszonyok olyan értékelésével párosult — és párosul ma is —, amely nem egy vonatkozásban összeegyeztethető a szocialista országok álláspontjával. Elegen­dő utalni például a közel-keleti válságra, amelynek megoldását Párizs ugyancsak a Biztonsági Tanács ismeretes 1967 novembe­ri, 242-es számú határozatának teljesítésében látja. Franciaor- szág a válságban mindvégig igen kiegyensúlyozott politikát folytatott az arab országokkal, ami persze összefügg más jelle­gű francia érdekeltségekkel, a Földközi-tengeri térség iránt megnyilvánuló intenzív francia érdeklődéssel is. A találkozópontok azonban — érthetően — ar euró­pai kérdések megítélésében a legerőteljesebb. Franciaország megértést tanúsított több szo­cialista kezdeményezés iránt, így az európai biztonsági érte­kezlet összehívása iránt is. A kollektív európai biztonsági rendszer megteremtésének gon­dolatát rokonszenwel figyelik a Szajna partján, ami teljesen ért­hető, hiszen Franciaország — a múltból fakadóan — ugyancsak súlyos és keserű tapasztalato­kat szerzett az európai egyen­súly megbomlásából A második világháborúban a Szovjetunió és Franciaország közösen harcolt a német fasizmus ellen és a vál­tozó idők változó politikájában ez a közösség mindig éreztette hatását. A Pompidou hivatalba lépése óta eltelt időszakban a szovjet —francia kapcsolatok kiemelke­dő eseményének tekinthető az elnök tavalyi szovjetunióbeli lá­togatása. A francia államfőt meg- különböztetett figyelmességgel fogadták és kísérték a Szovjet­unióban — mint arra annak ide­jén a kommentátorok szinte egy­öntetűen rámutattak —, amire egyébként jellemző példa, hogy Pompidou volt az első nyugata államfő, aki megtekintette a baj- konuri űrközpontot. A gyakorlati ÄT”; Fomipidou-látogatás legfontosabb eredménye alighanem az a meg­állapodás volt, hogy a Szovjet Kozmosz-437

Next

/
Thumbnails
Contents