Békés Megyei Népújság, 1971. szeptember (26. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-08 / 211. szám
Tímár Mátyás Argentínában Buenos Aires Tábori András, az MTI külön tudósí tója jelenti; Tímár Mátyás, a Miniszter- tanács elnökhelyettese helyi idő szerint, hétfőin délután megkoszorúzta San Martin tábornoknak, Argentína nemzeti hősének szobrát, majd a miniszterelnök-helyettes és kísérete Mario Chescotta tábornok ipar- és kereskedelemügyi miniszterrel tárgyalt A megbeszéléseken rámutat- tak, hogy a magyar—argentin gazdasági kapcsolatok alapján a második világháborút megelőző időszakban kialakultak — Magyarország motorvonatokat szállított Argentínába — és most kölcsönös érdek az együttműködés továbbfejlesztése. Argentína bővíteni akarja kapcsolatait Európával, a kelet-európai szocialista országokkal, köztük hazánkkal is. Az ország gazdaságában erőteljesen bővül az állami szektor szerepe és ez is jó alapot nyújt a kapcsolatok erősítéséhez. A_ megbeszéléseken áttekintették a két ország gazdasági együttműködésének jövőbeni lehetőségeit. Argentin részről érdeklődtek a magyar gazdaságirányítás tapasztalatai iránt, majd a megbeszéléseken fszóbakerülBrandt a Szovjetunióba megy Bonn Willy Brandt nyugatnémet kancellár „belátható időn belül” a Szovjetunióba látogat — közölte kedden a bonni külügyminisztérium szóvivője. A legfris- . sebb hírügynökségi jelentések szerint a látogatásra már szeptember hónapban sor kerül. A szovjet kormány meghívását Valenjyin Falin. a Szovjetunió bonni nagykövete adta át a nyugatnémet kormánynak tek az áruforgalom kölcsönös 1 érdekeken alapuló bővítésének konkrét lehetőségei. A Minisztertanács elnökhelyettese és kísérete ezután Luis Marie da Pardo külügyminiszterrel tárgyalt. Áttekintettek a két ország kapcs'v- Latait, mindenekelőtt a gazdasági érintkezés kérdéskörét, s szóbakerült a megbeszéléseken az együttműködés bővítésének lehetőségei. Az argentin főváros napilapjai beszámolnak a magyar miniszterelnök-helyettes megérkezéséről, több lap közli Tímár Mátyás életrajzát. Politikai nyitány W ashingtonban Kedden isméi benépesedett a washingtoni Capitol Hill, ahoi S nyári szünet után meglehetősen harcias hangulatban gyülekeznek az amerikai törvényhozók a kongresszus szerdái megnyíló új ülésszakára, hogy magvitassak Ndxon elnök auMerénylet egy amerikai nagykövei ellen Az Egyesült Államok Phnom Penh-i nagykövetségének közlése szerint kedden merényletei kíséreltek meg Emory Swank amerikai nagykövet ellen. Ismeretlen tettesek gépkocsija elé egy kerékpárt löktek, amelynek csomagtartóján tíz kilogramm robbanóanyagot helyeztek el, a sofőrnek azonban sikerült elkerülnie az összeütközést. A rendőrség megindította a nyomozást, és megerősítette a követség védelmét gusztus 15-i válság-mtézkedéseit. A törvényhozási szünet idején bejelentett Intézkedések közül kongresszusi jóváhagyást igényel a többi között a 10 százalékos beruházása adóhitel, amely — mint a nagyiparnak nyújtott sokmilliárd dolláros „nemzeti ajándék” — a szakszervezeti vezetők és a demokratapárti elnökjelölt-pályázók támadásainak középpontjába került. George Meany, a 13 millió szervezett dolgozót tömörítő AFL—CIO elnöke hétfőn este vitriolod hangú beszédében válaszolt Nixon elnöknek az amerikai Labor Day — munka napja — alkalmából hétfőn délben elhangzott rádió-szózatára. Míg Nixon elnök a munkát „becsület dolgaként” és az „önérzet zálogaként” dicsőítette, s „áldozatkészségre”, valamint a termelékenység fokozására biztatta Amerika 80 milliónyi dolgozóját, Meany a több, mint ötmillió munkanélküli sanyarú somsára hívta fel a figyelmet. Miről beszélt Kissinger Csou En-laj-jal? Mahmud Riad vesz részt az EÁK részéről az ENSZ közgyűlési vitán ! Kairó Miután Izrael szisztematikusan szembehelyezkedik a Biztonsági Tanács határozatán alapuló rendezési kísérletekkel, Egyiptom úgy határozott, hogy az ENSZ-közgyűlés szeptember 21- én kezdődő ülésszaka elé viszi a közel-keleti kérdést, beleértve annak minden részletét Mahmud Riad miniszterelnökhelyettes és külügyminiszter a jövő héten New Yorkba utazik, hogy részt vegyen a közgyűlés általános vitájában, amelyre az ülésszak kezdetén kerül sor —* adja hírül az A1 Ahram. Ahová a magyar delegáció ellátogat: Argentína Latin-Amerika egyik legnagyobb területű állama: 2 778 410 négyzetkilométer, lakossága 24 millió, 97 százaléka elsősorban spanyol és olasz származású európai. Az ország neve magyarul Ezüstországot jelent a század eleje óta, különösen a két világháború idején előnyös konjunktúra, spekulációs árfolyamok haszonélvezője volt. Ez fellendítette a hús-, gyapjú- és bőrtermelést. Mezőgazdaságának két legfontosabb exportcikke, a szarvas- marha és a gabona. Szarvasmarha- és juhtenyésztése a világon a negyedik helyet foglalja el, lóállománya szintén az elsők között van. Gabonatermelése — bár gépesített — külterjes. Szántóterületének több mint felén gabonaféléket és kukoricát termesztenek. Argentína a világ legnagyobb bortermelői közé tartozik, jelentős gyümölcsexportja Nyu- gat-Európában talál piacra. A drága szállítási költségek miatt azonban a- termelők az eladási árnak alig ötödét kapják. Nagykiterjedésű erdeinek legfontosabb fafajtája a quebracho- fa, amelynek kivonata a tannin bőrcserző anyag: Argentína szolgáltatja ebből a cikkből a világtermelés csaknem 90 százalékát Az ország önellátó olajban es földgázban. Szenet és vasat bányásznak, kisebb mennyiségben pedig urániumot, ónt, horganyt, rezet, wolframof. A bányászat termékeit nagyrészt helyben dolgozzák fel. A második világháború alatt és után indult meg az ország gyors iparosodása. Ez később, a hatvanas évekre lelassult. Az ipar erősen centralizált: a fővárosban, Buenos Airesben van az ipar 60 százaléka, Santa /ében pedig 12 százaléka. Vaskohászatának központja Jan Nicolas vas- és acélüzeme, ímely 1960-ban kezdte meg mű- :ödését. Ez amerikai tőkével pült. Gépipara fejlődőben van. tordobában állami repülőgép- gyár, továbbá traktorgyár, Rio Santiagóban állami hajógyár van. Feldolgozó iparában legjelentősebbek az exportra dolgozó mezőgazdasági és állami termékeket feldolgozó üzemek, mal- >ok és húskombinátok. (1962- m 9 7 millió szarvasmarhát. 9 7 millió juhot és 2 millió sertést vágtak le és dolgoztak fel ezekben az üzemekben). Vegyiiparának — amely gyógyszergyártással, műszálelőállítással, műtrágya- és cementtermeléssel oelalkozik — központja Buenos Aires elővárosaiban, Cordobában és Rosarióban találhatók. Gazdasági kapcsolataink hagyományosak. A Ganz-MAVAG a •badulás óta 280 motorvo- nat-egvséget szállított Argentínába. Exportunkban Szerepelnek továbbá: baromfifeldolgozó üze\ 'BOLÍVIA _ t mek, gépipari gyártmányok és izzólámpák. Argentin kikötőkben magyar portáldaruk dolgoznak. Az általunk importált legfontosabb cikkek: nyersbőr és cserzőanyagok. Az 1009-ben kötött államközi kereskedelmi megálla- nodás szerint a két ország az árucsere lebonyolításának megkönnyítésére érvényesíti a legnagyobb kedvezmény elvét, kölcsönösen legkedvezőbb vám, illeték és adó elbánást nvújtja. Máté Sándor Tokió A Tokio Simbun című japán lap szerkesztősége birtokába jutott egy anyagnak, amely Kisstn- gemek. Nixon elnök különmegbízott jának Csou. En-laj kínai miniszterelnökkel Pekingben folytatott beszélgetését tartalmazza —- jelenti a TASZSZ. A japán lap rámutat arra, hogy a megbeszélés során Kissinger közölte: amerikai kutatások adatai szerint Kína északkeleti részének egyik öblében igen gazdag kőolaj-tartalékok rejtőznek a víz alatt, tízszer akkorák, mint a közel-keleti kőolaj-tartalékok, és ha az egész világ e kínai tartalékokból fedezné szükségleteit, akkor is elegendő lenne 50—60 évre. Kissinger közölte, hogy az Egyesült Államok hajlandó együttműködni e kőolaj-lelőhelyek kiaknázásában. Csou En-laj — állítja a japán lap — elvben hozzájárult ehhez. Kissinger kijelentette, hogy az Egyesült Államok korszerű utas- és szállítórepülőgépeket ajánlhat, rámutatott az Egyesült Államoknak arra az óhajára, hogy a közeljövőben Kínában repülőgépgyárat szeretne építeni. Csou En-laj elvben ehhez is hozzájárult. — A legbonyolultabb kérdés Tajvan volt — folytatja a Tokió Simbun. Csou En-laj Kissinger ENSZ- tagságra vonatkozó megjegyzésére válaszolva, amellett foglalt Uást. nogv csak egy Kína van, és rámutatott arra — írja a tokiói lap —, hogy Csang Kaj-sek szintén ellenzi a két Kína elméletet. Szerinte is csak egy Kína van. Kissinger kijelentette, hogy ha Kína helyet kap a Biztonsági Tanácsban, akkor Nixon elnök már októberben szeretne Kínába látogatni. Erre válaszolva Csou En-laj közölte, hogy Kína szívesen fogja látni Nixon elnök látogatását bármely időpontban, és amikor megérkezik, maga Mao elnök fogja fogadni a pekingi repülőtéren. A találkozón megállapodás jött létre arról is. hogy „forró drótót” létesítenek Washington és Peking között. lapán—26 év után Szeptember 8-án huszonhat esztendeje, hogy a Missouri nevű amerikai hadihajó fedélzetén Japán képviselői aláírták a feltétlen megadásról szódó okmányt, Ma, több mint negyedszázaddal a megadási aktus után Japán a tőkés világ második legnagyobb gazdasági hatalma. Japán rendkívül látványos és nagyszabású .gazdasági fejlődése politikád értelemben abszolút konzervatív keretek között ment végbe. Ennek a biztosítéka és egyben feltétele az volt, hogy Japánt a második világháború után az amerikai haderő egyedül szállta meg. Az 1945-ben tartott moszkvai értekezlet módot nyújtott volna egy más Jellegű, kiegyensúlyozottabb megszállási apparátus kiépítésére is. Ez az értekezlet ugyanis a megszállás legfőbb szervének a Washingtonban ülésező Távol-Keleti Bizottságot nevezte meg. E bizottság tagjai közül az USA, a Szovjetunió, Kín® és Nagy-Britannia vétójoggal rendelkezett. Ezen túlmenően a japán. Szövetségi Ellenőrző Tanács (amely ugyancsak a fenti négy nagyhatalom képviselőiből állott) szintén jogot^ kapott arra, hogy ellenőrizze a szövetséges főparancsnok, McArthur amerikai tábornok intézkedéseit. A nemzetközi határozatok azonban nem kerültek megvalósításra. Az amerikai politika már a második világháború befejezése előitt jól látta, hogy nagyhatalmi érdekei szükségszerűen megkövetelik a szilárd japán—amerikai szövetség létrehozásét. Ennek társadalmi feltétele az volt, hogy a kapitalizmus pozícióit, a régi japán monopolrendszer módosított formában történő újjáalakítását ne veszélyeztesse semmi. E társadalmi feltétel stratégiai oldala az amerikai megszállási monopólium megteremtése volt! Ez volt a „küldetése” a Hirosimára és Nagaszakira ledobott két atombombának. Ezeket — mint közismert — annak ellenére (sőt éppen azért) dobták le, mert az amerikai hadvezetés tudta: az európai háború befejezése után három hónappal, augusztus 8-án a Szovjetunió hadat üzen Japánnak..Az Egyesült Államoknak tehát olyan gyors kapitulációra volt szüksége, amely még a szovjet katonai akciók hatásának teljes kibontakozása előtt kényszeríti térdre Japánt., Ezt a célt szolgálták az atombombák. A kapituláció óta természetesen számos változás történt Japánban és a Távol-Keleten. Mindmáig meghatározó erejű azonban az, hogy Japán az Egyesült Államok elsőszámú ázsiai szövetségese. A két országot vál_ tozatlanul érvényes kétoldalú katonai és politikád szerződés kapcsolja össze. Katonai-stratégiai szempontból Japán továbbra is az amerikai „atomemyő” alá húzódik. A legutóbbi évek eseményeit is ilyen történelmi háttér előtt kell szemlélni. Ilyen esemény mindenekelőtt a Kínai Népköz- társasáig és Japán viszonyának meglehetősen sokrétű alakulása. Noha a felszínen a két ország politikád kapcsolata hűvös, sőt rossz —• Japán és Kína között az utóbbi években nagyszabású gazdasági kapcsolatok bontakoztak ki. Japán a Kínad Népköz- társaság elsőszámú gazdasági partnere és végső elemzésiképpen a kínai iparosítás legfontosabb külső tényezője. E gazdasági kapcsolatok politikai következményeinek levonásét mindeddig a kínad—amerikai konfrontáció gátolta. Ez szükségszerűen korlátozta Japánnak, mint az Egyesült Államok legfontosabb távol-keleti szövetségesének mozgási lehetőségét. Ameny" nyiben az előirányzott Nixon-lá- togatás és annak következményed megváltoztatják a kínai- amerikai kapcsolatok jellegét — Japán számára szintén mód nyílik arra, hogy a normalizálást kiterjessze Kínával fenntartott politikai kapcsolataira is. Nyílt kérdés természetesen, hogy ez miképpen érinti majd a szovjet—japán viszony alakulását. A japán külpolitika és gazdaságpolitika egyik pozitív eleme volt a szovjet—japán kapcsolatok javulása és a gazdasági szálak tudatos határozott erősítése. Japánnak elsőrendű nemzeti érdeke, hogy kínad kapcsolatainak elkerülhetetlen normalizálása ne veszélyeztesse a japán—szovjet viszonyban eddig már elért eredményeket. Az eddigiekből is látható, hogy Japánnak — negyedszázaddal a kapituláció után — rendkívül bonyolult helyzetben, és meglehetősen késve kell hozzálátnia alapvető külpolitikai problémáinak reális megközelítéséhez! A japán—amerikai viszony a legutóbbi hónapokban bizonyos válságperióduson megy keresztül. E krízis elsősorban gazdasági jellegű és a két ország világpiaci, pénzügyi és külkereskedelmi ellentéteire vezethető vissza. Sem a Kína — és esetleg a Szovjetunió — vonatkozásában bekövetkező külpolitikai döntések fontossága, sem pedig a Tokió—Washington ellentét nem homályos!thatja el azonban negyed évszázad alapvető tanulságát. Japán az amerikai hatalmi szférában nőtt gazdasági világ- hatalommá, társadalmi szerkezete alapján pedig a világ egyik legkonzervatívabb és legszilárdabb monopol tőke« állama.
