Békés Megyei Népújság, 1971. szeptember (26. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-08 / 211. szám
Traktor-diagnosztika az állami gazdaságokban Az őszi munkacsúcsok idején, a magyar szövetkezeti mozgalom kibontakozásától napjainkig, alapvető feladatot töltött be a gépesítés. A negyedik ötéves tervben a mezőgazdaság gépberuházási előirányzata 18 milliárd forint. A gépberuházáson felül 50 ezier traktor, 37 ezer pótkocsi, 8 ezer tehergépkocsi, 5 ezer gabonakombájn, 4 ezer markoló-rakodógép és több más egyéb gép kerül a mezőgazdasági üzemekbe. Hallatlan nagy érték. A dinamikus fejlődés előírja, a meglevő korszerűtlen és nagyrészt amortizálódott gépek kicserélését, ugyanakkor a műszaki ellátás fontosságát is hangsúlyozta. Nem ritka az olyan élenjáró mezőgazdasági nagyüzem, leginkább állami gazdaság, ahol több milliónál is nagyobb értéket képviselő gépekkel dolgoznak. Az eredményességet a műszaki állapot és a felhasználhatóság dönti el. Szükség van olyan módsizerre a megye mezőgazdasági üzemeiben is, amely a traktor használhatóságára megbízható támpontot ad. Ez az eljárás a műszaki diagnosztika. A Hasznosítják a gázmezők kincséi Szolnok megyében A megyeszékhelyen kívül Karcagon, Kisújszálláson és Török- szentmiklóson, valamint a nagyközségek közül Kunmadarason kiépült az első gázvezeték-rendszer, megkezdődött az olcsóbb energia felhasználása az üzemekben és a háztartásokban. Szolnokon jelenleg a lakások egynegyede részesül gázellátásban. A fejlesztést intenzíven folytatják, s a negyedik ötéves terv végére az állami tulajdonban levő csaknem valamennyi lakás vezetékes földgázt kap. Szolnok megyében jelenleg több mint hetvenezer a háztartási gázfogyasztók száma, s ez a szám 1975-re éléri a százezret. (MTI) Vegyirakétákkal a jégeső ellen Negyedmillió hektár megművelt terület áll ü zbekisztá nban a jégeső-ellenes szolgálat védelme alatt. Ebben a közép-ázsiai köztársaságban helyeztek el először vegyi hatóanyagokkal ellátott rakéták kilövésére szolgáló berendezéseket. A vegyianyagok szétszóródnak a felhőkben és megakadályozzák a jég képződését. A sikeres kísérletek után a védelmi szolgálatot további területeken is megszervezték; Grúzia, Moldava, Tádzsikisztán és más szovjet köztársaságok kaptak jégeső-rakétaállomáso. kat. Közgazdászok kiszámították, hogy minden rubel, amit a felhők vegyi rakétákkal történő szétlövésére költenek, 5 rubel mezőgazdasági hasznot eredményez. A Békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalat 1 fő vizsgázott stabil kazánfűtőt és X fő vizsganélküli kazánfűtőt azonnal felvesz. Jelentkezés: a vállalat műszaki osztályán, Orosházi út 16. 320268 Szovjetunióban már jónéhány éve folynak kísérletek, a traktorok műszaki diagnosztikai vizsgálatával kapcsolatban. Az NDK-ban több száz mérőkocsi működik. A hibaelhárítás, a gépek teljesítésének fokozása lényegében itt már a műszaki diagnosztikai vizsgálatokra alapul. Ezzel az új módszerrel 90 százalékos pontossággal meg lehet mondani, milyen a gép, a traktor műszaki állapota. Egy-egy műszeres kocsi beállítása 600 ezer forintba kerül. Benne különböző műszerek, olajnyomást mérő, hidraulikus vizsgálóberendezés, motométer található. Egy- egy ilyen műszeres kocsi beállítása azt jelentené, hogy a kijelölt napon egy gazdaság valamennyi traktora műszeres vizsgálaton esne át, ami több millió forintos megtakarítást eredményezne. Ezzel a módszerrel a nádudvari Vörös Csillag Termelőszövetkezetben 30 százalékos olajmegtakarítást értek el. Olyan mezőgazdasági nagyüzemben, mint a Hódmezővásárhelyi Állami Gazdaság, ahol az évi üzemanyagfogyasztás 2 millió forint, ha csak 10 százalékos megtakarítást érnek el. már az is 200 ezer forintra rúg. A műszaki diagnosztikai vizsgálatokkal tehát csökken az üzemanyag, és az alkaftész-fel- használás, nagyobb az üzemelési biztonság, kisebb a termelési költség és ugyanakkor a traktorok is több munkaórát tölthetnek a szántóföldön. Nem kis dolog ez, hiszen napjainkban a meglevő gépek 10 százaléka különböző hibák miatt nem üzemel. A viharsarki állami gazdaságokban 495 millió forint értékű gépet tartanak. Az erőgépek száma 2 ezer 455. Jelentős megtakarításra számíthatunk, ha rövid időn belül — mint ahogy tervezik — megvalósítják Békés és Csongrád megye állami gazdaságaiban a műszaki diagnosztikai vizsgálatokat. Sz. Lukács Imre Termelőszövetkezeti tagok és alkalmazottak Nem újkeletű dolog, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben a tagok és családtagjaik mellett alkalmazottak is dolgoznak. Hivatalos nyilvántartások szerint a termelőszövetkezeti dolgozó tagok száma összesen 785 ezer, az alkalmazottaké pedig 120 ezer. Ez az arány figyelemre méltóan nagy és különféle problémáikat okoz. Közülük az első helyre kívánkozik, hogy a törvény — helyesen — nem ugyanazokat a jogokat adja a tagoknak és az alkalmazottaknak. A tagok ugyanis tulajdonosok, az alkalmazottak viszont nem, Ebből következik egyebek között, hogy a közgyűlési határozatok meghozatalában csak a tagok vehetnek részt. Eltérőek a munkadíjazási és aj munkajogi szabályok ás. Továb-j bd különbség, hogy a tagoknak j nagyobb háztáji terület jár,j mint amennyi illetményföldet i az alkalmazottak kaphatnak. Fokozza a két réteg helyzetében] mutatkozó eltéréseket, hogy a; tsz-tagok a szociális ellátási szempontjából hátrányosabb helyzetben vannak, mint az alkalmazottak (nyugdíj, családi pótlék stb.). Voltak a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődésének olyan időszakai, amelyekben vitaihatatlanul érdemesebb és biztonságosabb volt alkalmazottnak lenni a tsz-ben, mint tulajdonosnak, vagyis tagnak. Az alkalmazott akkor is megkapta a megállapított fizetését, ha a tagnak egyetlen fillér részesedés sem jutott, pedig egész'éven át lelkiismeretesen dolgozott. Emlékezhetünk az ötvenes évtized első félére, amikor ez a semmivel meg nem magyarázható és minden vonatkozásban igazságtalan állapot rendkívül súlyos károkat okozott. Azóta gyökeres változások mentek végbe szövetkezeti politikánkban. Külön cikk, mégpewasMMaBBeaBUHHUB«aMnna«»HBMmi Edzik az orkánpengéket Az őszi betakarításhoz 8400 orkánpengét edzenek a MEZŐGÉP Vállalat békéscsabai üzemében. A Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Gépgyár rendelésére készített gépalkatrészek rövidesen forgalomba kerülnek. Képünkön Bálint József és Bakó Péter technikus-gyakornok a 800 fokra hevített orkánpengét olajfürdőbe mártja. (Fotó; Demcny) dig terjedelmes kellene ahoz, i hogy csupán felsoroljuk azokat | a kedvező intézkedéseket, amelyek orvosolják a bajokat és lehetővé tették a tsz-ek mostani, az akkorinál szinte összehasonlíthatatlanul jobb körülményeinek kialakulását. Ennek ellenére tény, hogy még most sem haltak el egészen azoknak a nehéz időknek az emlékei és befolyásolják az emberek gondolkozását. Ha nem széles körben is, de még mindig hatnak akkor, amikor arról keli dönteni, hogy tagként vagy alkalmazotti minőségben dolgozzon-e valaki a tsz-ben. Éppen a termelőszövetkezeti gazdálkodás korszerűsítése, valóságos nagyüzemivé válása magával hozott olyan új tényezőket is, amelyek az alkalmazottak számának növekedését idézik elő. Mind több speciális képzettségű szakemberre van szükség a szűkén értelmezett mezőgazdasági termelésben is, kiváltképpen pedig a hozzá szervesen kapcsolódó üzemágiakban. A traktorosok, a gépműhelyben, az építőrészlegben, az élelmiszerfeldolgozásban, az értékesítésben dolgozó emberek — hogy csak néhány üzemágait említsünk a sok közül — sok helyen inkább alkalmazottak akarnak lenni, mint tagok. Még szembetűnőbb ez a törekvés a különféle szövetkezeti vállalataiknál, vállalkozásoknál, társulásoknál. Számos tsz-ben működnek olyan üziemágak is, amelyek nem tartoznak az élelmiszergazdaság körébe, hanem attól teljesen független ipari ágazatok részesei. A bennük foglalkoztatott munkások többsége alkalmazottként dolgozik és nem kíván tsz-tagként dolgozni. Ez a helyzet annak ellenére, hogy jónéhány intézkedés csökkentette már a tsz-tagok és az alkalmazottak közötti különbségeket. Ma már — mindent egybevetve — nem túlságosan nagyok a tagok hátrányai, az alkalmazottak aránya tehát más okból van a mostani szintem. Biztosra vehető, hogy mihelyt a népgazdasági feltételek meglesznek hozzá, megszületnek azok az intézkedések is, amelyek a még meglevő különbségeket megszüntetik, s az alkalmazottak semmilyen vonatkozásban nem lesznek előnyösebb helyzetben, mint a tagok. A tapasztalatok azonban arra figyelmeztetnek, hogy másféle fejlődésre is szükség van ahhoz, hogy a tsz-alkaL- mazottakból is tagok legyenek. S hogy ez a fejlődés ne várasson magára és minél erőteljesebb legyen, azért maguk a termelőszövetkezetek tehetnek leg. többet Bizonyíték eme az, hogy számos tsz-ben ma is mindenki tag vagy csak néhány alkalmazott van. Arra is vannak példák, hogy a legutóbbi években a korábbi alkalmazottak tagokká váltak. Az ilyen tsz-ekre is ugyanazok a jogszabályok, szociálpolitikai intézkedések vonatkoznak, amelyek a többiekre. Mi hát a magyarázata annak, hogy a szóbanforgó termelőszövetkezetekben mégis így alakult a helyzet? Végeredményben egyszerű, kézenfekvő oka van ennek. Az. hogy az ilyen tsz-ekben valóban erős és sértetlen a szövetkezeti jelleg. Nem csupán írott ma- laszt, alapszabályba foglalt és gyűléseken hangoztatott elv. hanem tényleg megvalósított lényeg a tagság tulajdonosi joga. kötelezettsége és felelőssége. Bárki próbát tehet, s meggyőződhet erről. Tessék szétnézni akármelyik olyan szövetkezetben. ahol mindenki tag legfeljebb egy-két alkalmazott dolgozik. Ezeken a helyeken gondoskodnak arról, hogy a tagok pontosan ismerjék a tsz helyzetét, örömeit, gondjait, terveit. Sem az éves vagy a távlati tervet, sem az év végi zárszámadást nem a tagok nélkül, hanem velük együtt készítik el. A vitákat nem hatalmi szóval, hanem a többségi elv alapján döntik el. Szigorúan tartják magukat ahhoz, hogy a demokratikusan hozott határozatok mindenkire kötelezőek és rendnek, fegyelemnek kell lennie. S nincs olyan közösségi ügy sémi, amit ne a tagság véleményének, akaratának megfelelően rendeznének. Ahol ilyen a szellem és a mindennapos gyakorlat, ott szívesen tagok az emberek. Aki esetleg alkalmazott volt, az is inkább azt a lehetőséget választja, hogy tevékeny részese, gazdaként dolgozó, megbecsült tagja lehessen a termelőszövetkezeti közösségnek. S akármilyen hihetetlennek tűnik némelyek számára, hajlandók ezért lemondani azokról az átmeneti előnyökről is, amelyeket ma még élvezhetnek az alkalmazottak. Szokták mondani, hogy azt a nemzedéket, amelyik nem a saját földjével lépett be a tsz- be, nem érdeklik a szövetkezeti élet és munka előbb vázolt lényeges vonásai. Példák százai tanúskodnak arról, hogy az alkalmazottak többségét is érdeklik. Nekik sem mindegy, hogy csak utasításokat végrehajtó, vagy a döntések előkészítésében, meghozatalában és a végrehajtás ellenőrzésében teljes joggal részt vevő emberek-e. Nagy erő van abban, hogy — kevés kivételtől eltekintve — az utóbbi szerepét tartják vonzóbbnak az emberek. S minden termelőszövetkezetnek módjában áll, hogy olyan légkört alakítsanak ki, olyan szellemet honosítsanak meg, amely lehetővé teszi a benne dolgozó emberek ilyen — egyébként természetes és előbbre vivő — igényeinek a kielégítését. G. P. Száztíz milliárd köbméter földgáz A szcvjet-közép-ázsiai köztársaságokban és Kazahsztánban 1975-ig kétszeresére növelik a földgáztermelést, amely erre az időpontra meghaladja a 110 milliárd köbmétert. A terület vala1971. SZEPTEMBER 8L 3 mennyi iparvállalatánál áttértek már a földgáz-fűtésre. Ez a természeti kincs nemcsak fűtőanyagul szolgál, hanem alapanyaga a vegyiipamak is (műszál, építőipari műanyagok, műtrágyák). Ebből a körzetből a növekvő földgáz kitermeléssel egyidőben egyre több szénihidrogént szállítanak csővezetékeken az ország más részeibe az Ural, Szibéria, Moszkva és Leningrád üzemeit».
