Békés Megyei Népújság, 1971. szeptember (26. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-08 / 211. szám
A MEGYEI PÁRT Bl ZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1971. SZEPTEMBER 8., SZERDA Ars: 80 fillér Xm ÉVFOLYAM, 811. SZÁM II napközitől az egésznapos iskoláig 1971. március 17-én az alálbbi rövid hír jelent meg a Magyar Hírlap-ban: „Az egésanapo6 általános iskolai oktatás tapasztalatairól tanácskoztak Zalaegerszegen. Szamos általános iskolai ailsó tagozatú ugyanis 1969-ben — kísérletképpen — bevezették az egésznapos oktatást. A gyermekek napjukat estig az iskolában töltik, ott tanulják meg a következő napi leckét, készítik el a házi feladatot. A konferencia résztvevőd megállapították, hogy az új szervezeti forma segíti az oktatási reform céljainak megvalósítását, megteremti a tanulás és pihenés összhangját. Ezért ott, ahol megvannak hozzá a kellő tárgyi és személyi feltételek, kívánatos a bevezetése.” Eddig a hír. Egyelőre azonban /an napközi otthon külön, és vele jód-rosszul együttműködő iskola. Az egésznapos iskola a magyar közoktatás számára tehát még csupán távlat, de olyan reális igény, melyhez eljutni szükséges. s az út a jelenleg működő napközi otthonokon át vezet. Ezt igazolni látszik az a tény, hogy az elmúlt évtizedben országszerte gomba módra megszaporodtak a napközi otthonok, s ezzel egyidejűleg sokasodtak azok a feladatok, tisztázatlan oktatási, nevelési, anyagi, személyi problémák — melyek folyamatosan felszínre kerültek. Ezek közül a legáltalánosabb talán annak a ténynek a megfogalmazása, hogy a csoportok számának növekedésével nem tudott lépést tartani a működéshez ázükseges dologi feltételek biztosítása. Sajnos még napjainkban is nagyon sok helyen olyan körülményeik között működnek ezek a csoportok, hogy sem önálló helyiséggel, sem sajátos felszereléssel nem rendelkeznek. A délelőtti tanórák után, a napközis gyermekek ugyanabba a tanterembe térnék vissza, amit egy félórával azelőtt elhagytak. Röviden fogalmazva. az ilyen körülmények között működő csoportok pontosan az „otthon.” fogalomkörébe tartozó meghatározóktól vannak megfosztva. Egy fokkal jobb a helyzet ott, ahol külön termet mondhatnak magukénak a napközisek és azt úgy-ahogy be is tudták már rendezni, de nem rendelkeznek azokkal a korszerű technikai eszközökkel, szemléltető anyaggal (rádió, magnó, tv, térkép, vetítő stb.), melyek az itt folyó oktató-nevelő munkát segíteni tudnák. A dologi tényezők hiányán túl, van azonban egy-két olyan jelenleg még gátló körülmény, melynek felszámolása, megoldása nem igényelne anyagi erőt, csupán szemléletváltoztatást. Az egyik, mindenképpen a «■illők részéről jelentkezik. Nagyon sokan ugyanis a napközi otthont gyermek-megőrzőnek tekintik, s munkájára csak addig tartanak igényt, míg ez egyéni érdekeit szolgálja. Mezőgazdasági munkából élő szülők körében — szép számmal vannak megyénkben is — tehát tavasztól késő őszig. így azután szeptemberben beíratják a gyermeket, novemberben már nem jár napközibe, márciusban ismét beíratják. Ügy gondolom, nem szükséges részletesebben indokolni, hogy ez a szakaszos munka, szaggatott közösségi hatás menynyire kevésbé tud eredményes lenni — a legnagyobb erőfesz! tések árán is —, mint a folyamatosan végzett műnk; De nemcsak a szülők részéről mutatható ki szemléletbeli negatívumok. hanem az iskolák, intézmények részéről is. Az utóbbi években megszaporodott fluktuációk nyomán, valamint az ezzel együtt járó képesítés nélküli nevelők munkába állításával sajnos kialakult az a nagyon helytelen gyakorlat, hogy hiányt mindig a napközi rovására próbálták pótolni. Ha elment például a felső tagozatból egy matematika szakos tanár, 6 a napköziben volt ilyen szakos, akkor azt onnan „kiemelték”, s helyére az került, aki éppen adó. dofit. így az összképen belül, a legdinamikusabb, állandó mozgásban levő tanerő-állomány a napköziben mutatható kd, törzsgárdáról nem beszélhetünk. így évek során a nevelők között is kialakult ebből adódóan egy olyan hamis kép hogy a napköziben mindenki megfelel; szélsőségesen fogalmazva: aki másutt nem felel meg, az jó lesz napközisnek. Mondanom sem kell, ha komolyan vesszük — márpedig csak ezt tehetjük —, a napköziben folyó munkát, akkor előbb-utóbb mindenkinek be kell azt látni, hogy a napköziben a legjobb, többéves tapasztalattal, sokoldalú jártassággal rendelkező pedagógusoknak kell helyet adni, mégpedig a lehető leghosszabb szolgálati időre. Végezetül és összegezve: a helyi tanácsok megnövekedőit hatáskörére, szélesebb anyagi lehetőségére, a tanácsokkal szorosan együttműködő iskolákra vár az a nehéz feladat, hogy a jelenlegi holtpontról kimozdítsák, erkölcsileg és anyagilag támogassák azokat a törekvéseket, melyek egyre jobban közelítenék a napközi „otthon" jellegének kimunkálásához. A cél világos, és távlatokat nyit meg, a munka során azt az utat kell járhatóvá tenni, mely az egésznapos iskolához vezet. Ahhoz az iskolához, mély valóban második otthona lesz majd minden gyermeknek, a szó legnemesebb és legtartalmasabb értelmében. Szilárd Ádám A tudomány nem fejlődhet nemzetközi kapcsolatok nélkül Ünnepélyes keretek között megkezdődött Gyulán a VI. Regionális Napfizikai Konferencia Tegnap délelőtt Gyulán, a városi tanács dísztermében ünnepélyes keretek között kezdődött meg a VI. Regionális Napfizikai Konferencia. A nyolc ország tudósai előtt Kónya Albert, a Magyar Tudományos Akadémia matematikai és fizikai tudományok osztályának elnöke mondott üdvözlő beszédet. Méltatta a napfizikai kutatások eddig elért eredményeit és hangsúlyozta a nemzetközi összefogás jelentőségét, hiszen a tudomány nem fejlődhet megfelelően nemzetközi kapcsolatok nélkül. Erre nagyon jó példa a csillagászok nemzetközi együttműködése. Köszönetét mondott Gyula város vezetőinek a konferencia szervezésében nyújtott segítségért és azért a lehetőségért hogy a közeljövőben megfigyelőállomás épülhet a víztorony tetején. Reméli, hogy a városnak a tudományok számára nyújtott segítsége kölcsönös haszonnal jár és a kapcsolat a jövőben tovább erősödik. Dr. Vidó István, a gyulai városi tanács elnöke köszönetét mondott a Magyar Tudományos Akadémiának, hogy a jelentős nemzetközi tanácskozás színhelyéül Gyulát választotta. Meg- tisztelésnek veszi a város egész lakossága, hogy Gyula hozzájárulhat a nemzetközi tudományos munkához. Befejezésül eredményes munkát és kellemes időtöltést kívánt valamennyi résztvevőnek. Dezső Lóránt címzetes egyetemi tanár, az MTA Debreceni Heliofizikai Obszervatóriumának igazgatója elmondta, hogy bár a gyulai nem tartozik majd a nagy megfigyelőállomások közé, de tudomása szerűit az első lesz a világon, amelyik a talajszámt- től 45 méter magasságban épül és onnan tudja majd a fotoszféMagyar küldöttség utazott az „Építőanyag 71*’ kiállításra Dr. Szabó Jánosnak, az építésügyi és városfejlesztési miniszter első helyettesének vezetésével kedden küldöttség utazott az „Építőanyag 71” című moszkvai világkiállítás megnyitójára. A delegáció tagjai, Ke- lenhegyi Emil, az OKISZ elnök- helyettese és Veres István, az Építőipari KISZÖV elnöke. A küldöttség részt vesz a kiállítás szerdai megnyitóján és a ' világkiállítás szeptember 10-én megrendezésre kerülő magyar | napján. j iát vizsgálni és fényképezni. Az üdvözlő beszédek után megkezdődött a tudományos tanácskozás. melynek első napi elnökévé Jäger Friedrichet, a Potzdamd Napfizikai Obszervatórium igazgatóját választották. Az első előadást V. Búmba, a világhírű csehszlovák napfizikus a Csehszlovák Akadémia Obszervatóriumának helyettes igazgatója tartotta. . Mft; Tagok és alkalmazottak (3. oldal) Ittas gépkocsivezető a bíróság előtt (*. oldal) KISZ-élet az RFG-ben (5. oldal) Tréfák a világból (7. oldal) Utasítás a vízgazdálkodási nyilvántartásról Az Országos Vízügyi Hivatal elnöke a vízügyi törvény alapján utasítást adott ki a vízgazdálkodási nyilvántartásról. A rendelkezés szerint a víz- gazdálkodással . kapcsolatos általános, vízügyi, műszaki, gazdasági, jogi stb. adatokat vízgazdálkodási nyilvántartásban — alapnyilvántartásban és vízikönyvben — kell vezetni. Az alapnyilvántartás a vízkészletet, a vízmunkák, .a létesítmények és a vízmérleg adatait tartalmazza, a vízikönyvben pedig a vízügyi jogokat és kötelezettségéket, az ezzel kapcsolatos adatokat tüntetik feL Az utasítás korszerűsíti a korábbi nyilvántartási rendszert, egységesíti valamennyi vízgazdálkodási terület nyilvántartását. Korábban vízfolyásonként tartották számon a vízkészletet, most részletesebb a nyilvántartás, amelyből kitűnik: mennyi az ország használható vízkészlete, a vízigény és a már lekötött tényleges vízhasználat. Őszi m pipi ■><>'< Ilii Az Univerzál Kiskereskedelmi Vállalat cipöboltjaiban már az őszre készülnek. Átrendezik a ki-akatokat a bemutatják a vásárlóknak az eszi cipők mintadarabjaik (Fotó: Deménp) \
