Békés Megyei Népújság, 1971. szeptember (26. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-07 / 210. szám
Magyar delegáció a szaloniki vásáron Földi Lászlónak, a könnyűipart miniszter első helyettesének (vezetésével hétfőin este magyar delegáció utazott a Szaloniki Nemzetközi Vásár megtekintésére. A vásáron hét magyar vállalat mutatja be termékeit, köztük a legújabb szerszámgépeket, irodagépeket, rádió. és tv-készülékeket, vegyipart cikkeket. (MTI) Tanácsi küldöttség utazott az NDK-ba Dr. Papp Lajos államtitkárnak, a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökének vezetésével hétfőn négytagú tanácsi delegáció utazott a Német Demokratikus Köztársaságba. A küldöttség az államigazgatási szervezet tevékenységét tanulmányozza. (MTI) Ülést tart az SZMT Elnöksége A Szakszervezetek Békés megyei Tanácsának Elnöksége szép. tember 10-én, pénteken délelőtt 9 órai kezdettel tartja soronkö- vetkező ülését. A tanácskozáson megvitatják a szocialista munkaverseny helyzetéről és to- továbbfejlesztéséről szóló jelentést. Ezután megtárgyalják a Szákszervezetek Békés megyei Tanácsának és elnökségének második félévi munkatervét, valamint az 1972. évi programot és feladattervet. Van-e fordulat Magyarbánhegyesen? Évekkel ezelőtt 800 hold búzaföld maradt vetetlen Magyarbánhegyesen. A járási szervek vezetői és dolgozói nagyon szégyelltek a magyar bánhegy esi esetet, mert a kenyérgabona-termesztési programban nem úgy vett részt az Egyetértés Tsz, mint adottsága a járás többi fcsz-éhez hasonlóan megengedte. Erre a történetre nem szívesen emlékeznek Magyarbánhegyesen. Azóta nagyot változott itt minden, különösen az emberek és a termelőszövetkezet kapcsolata lett jobb. Érdemes párhuzamba állítani azt, hogy néhány évvel ezelőtt november végén 800 hold vetetlen búzát jelenítettek a községből, most pedig — szeptember elsejére — i 000 holdon búza alá előkészítették a talajt. Kiszórták az ősszel használatos műtrágyát. * Olyan vetőágyat készítettek, amilyet talán még soha. Most már indulhatnának a vetéssel, ha itt lenne az ideje. A búza vetését ebben a termelőszövetkezetben szeptember 15—20-a között kezdik éL Tervük szerint 20—25 nap alatt elvetnek. Az őszi betakarítással jól haladnak. A vöröshagymát 98 holdról felszedték és el is szállították a MÉK-nek. Most 105— 110 mázsa között termett holdanként a hagyma a tavalyi 63 mázsával szemben. A kendert 200 holdon learatták, lombozták és felkúpolták. Szeptember elsejéig 4100 mázsát szállítottak az átvevőhelyre, melyből csak lebb kerültek Orosházához. Menekült tábort őrsnek az őrséget adták ők, néhányan, környékbeliek — Apácáról, Kamarásról, Gádorosról, egyébünnen — a három battonyai gazda szekerén hozták magukkal az orosz foglyokat. Ahogy visszaemlék- szem, apám határozottan 19-es érzelmű volt (szakács volt a vö- rösdandámál 19-ben), és életfelfogását meghatározták régi vörös- katona — élményei, úgyannyira, hogy már a háború elején a német vereséget várta. Érzelmei a szocialista eszme iránt oly erősek voltak, hogy amikor ez a menekült tábori őrs — egy nagyszénási törzsőrmester vezetésével — elérte Orosházát, sikerült rávennie az egész társaságot, hogy szereljenek le, a foglyokat engedjék vissza, s menjen ki-ki a maga hazájába. Nem Orosházán, hanem Csa- mádapácán szerelteik le, egy szál zsávolyruhában széledtek haza. A parancsnokot visszaküldték Battonyára, a foglyokat szélnek eresztették. Apám itthon civilbe öltözött — nem bujkált egy percig sem, — a szomszédokkal közölte, hogy az öregeket nem harcoltatják tovább. Ez hitelesen is hangzott, hisz szeptember vége felé járt, s a hadsereg bomladozott másutt is. A front egész közel lehetett már: a tőlünk párszáz méternyire fekvő vasútállomáson összetorlódtak a vöröskeresztes, a lőszerelosztó és a menekült szerelvények. 200 mázsát minősített az átvevő másodosztályúnak. A többi első- osztályú áruként hagyta el a szövetkezetei Száz hold napraforgójuknál jobb alig akad a járásban. Holdanként 14—15 mázsát várnak. A cirok is szépen érik. Kendervágó kombájnnal dolgoznak benne, így a tagoknak csak fejelniük, kévébe kótniök kell a drokszakállt, és kúp alá helyezni, hadd érjen tovább. Kukorica vetésterületüket nem nagyon viselte meg a nyári hőség. Juhász Ferenc főagronó- mus becslése szerint holdanként 28 mázsa szemtermést takarítanak be. A martonvásán hjbrid- kukonca fajták az idén is kitűnőre vizsgáztak. A háztájiba is hibrid kukoricát vetettek, mégpedig az Mv 602-es fajtát. Ragaszkodtak hozzá a tagok, mert a több termés őket is jól érinti. A szövetkezet szakvezetői a búza vetése és az őszi betakarítás gyorsítására több nagy jelentőségű intézkedést tették, melyeket a vezetőség is jóváhagyta. Ennek alapján a háztáji földről nem köteleznek senkit sem a kukoricaszár levágására AMnek kell levágja, akinek pedig nem, az otthagyja. Most csak határidőt szabnak meg, hogy meddig takarítsák le a kukoricaszárat. Utána a termelő- szövetkezet silózó brigádja szádja meg a táblát és géppel vágja le. És még egy könnyítés a gépes embereknek: szombaton délután és vasárnap valamennyi traktoros, aki részt vesz az őszi betakarításban, szántásban, veAz első orosz hullám október 6-án hengeredett Orosháza felé. !Én éppen a városbein tekeregtem, de az ágyumorajra hazafelé irányítottam a nyúlcipőt, és le a pincébe... A kertünkben volt egy erős, boltíves pince, oda húzódtunk a szomszédokkal együtt. Nagy káposztás hordókat borítottunk magunkra, azzal a meggondolással, hogy az erős dongák megvédenék bennünket a törmeléktől, ha a pince beomlana is. Nem volt szükség a hordók védelmére, mert még 6-án keresztül szaladt a front a városon, Vásárhely, Szentes felé hömpölygött a sok kozák, meg ukrán. Pár hétig nagy nyugalom volt .hamar megindult az élet, határ se volt dél felé, egész Aradig mozgott a népség, csempészek, csavargók hozták a sót, gyufát, miegymást, s mink megint árusíthattunk. Hanem úgy két és fél hét múlva a németek kezdték világítórakétákkal szórni a környéket és bombáztak többszörösen. Mivel a mi kertünkbe is nagyobb bomba hullott, kiszakítva ajtót-ablakot, mi is elmenekültünk hazulról, az életünket féltve. Vissza-visszalopakodtunk a rokonoktól éjszakánként de a holminkat megőrizni nem tudhattuk. Kirámolták az üzletet, a lakást, semmink se maradt decemberre, mire megszűntek a támadások. (Folytatjuk) tésben, háztáji kukoricáját előnyös anyagi térítés ellenében géppel takaríthatja le. . Az előbbi eredmények azt tanúsítják, hogy a korábbi évekhez képest jelentős a fordulat Magyarbánhegyesen. Ha ehhez még azt is hozzászámítjuk, hogy az idén 10 százalékkal kevesebb munkadíjat használnak fel, mint tavaly és 25 százalékkal több termést takarítanak be a tervezettnél, akkor a munka ter_ melókemységének igen előnyös fejlődése figyelhető meg. Ez idő tájt két és fél millió forint terven felüli bevételre tettek szert, amely az év hátralevő részében még tovább növekszik. Szükségük van a pénzre, mert a múlt esztendőben felélték tartalék- alapjaikat. így most elsősorban ezek feltöltésére gondolnak. Jövőre a gépesítésben szeretnének előbbre lépni, tekintettel arra, hogy jelenleg több a nulla értékre leírt gépük, mint az értékes. Megkérdeztük Farkas János tsz-elnököt, Horváth Lajos párttitkárt, mive] magyaráz, zák a magyarbánhegyesi változást? — A szövetkezet vezetősége bevezette a készpénz részesedést. Ez nagyon jő hatással volt a munkafegyelem javítására. Aki dolgozik, hónap végén a szövetkezettől pénzhez juthat. Nem is megvetendő keresetről van szó, hiszen az I.-es üzemegységben 50 nő és 30 férfi augusztusi keresete napi átlagban is jól megközelítette a 150 forintot! Ilyen jó kereseti lehetőséget iga. zán érdemes kihasználni és sor. baállni azért, hogy a tsz-tag munkát kapjon. Valamikor a szövetkezet brigádvezetői és vezetői kilincseltek, kopogtattak a lakások ajtajain, hogy jöjjenek az emberek, vessék el a búzát, a kukoricát, műveljék meg a szövetkezet földjét. Akkor kevesen jöttek hívó szóra, most pedig nem hívnak senkit. Akinek szüksége van a keresetre, jó fizetség mellett vállalhat munkát a közösben. A fordulat alapja a kémiai szerek bevonulása Magyar- bánhegyesre. A különféle gyomirtó vegyszerek itt is jól beváltak. A vöröshagymát az idén már kapavágás nélkül termesztették. Olyan munkagépeket vásároltak, melyek gyorsítják a betakarítást és egyben mentesítik a tagságot a nehéz fizikai munkától. Kétszázötven holdon dísz. lő cukorrépájukat is géppel takarítják be. A szövetkezeti gazdák lassan csak a gépek kiszolgálását végzik, így bizony a növénytermesztésben dolgozóknak minden lehetőséget meg kell ragadniuk ahhoz, hogy a férfiak 1800, a nők pedig 1400 munkaórát teljesíthessenek évente. Dupsl Károly BlKÉS WB3B&S1 R 1971. SZEPTEMBER 7. W «■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■•■■■■■■■■■■■■■■■•■■■••••■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■••«a é Roeshár János: Vissza pillantás Bulgária 27 évére O Szovjet segítséggel épült olajkombinát. Az akkori beszélgetések és a megjelent újságcikkek alapján a kongresszusra való készülődés így összegezhető: A pártkongresszus összehívásának híre (melyet 1971. április 12-én tartottak meg) lázba hozta a kommunistákat és az ország más dolgozóit. Pleven megyében sok helyen jártam üzemekben, termelőszövetkezetekben, állami gazdaságokban, beszélgettem tanácselnökökkel, igazgatókkal, párttitkárokkal, egyszerű munkásokkal. Azt tapasztaltam, hogy a kongresszus összehívását mindenki örömmel fogadta. Nem alaptalanul, hiszen a Bolgár Kommunista Párt IX. és X. kongresz- szusa közötti időszak az új munkasikerek, az egész nép újabb szocialista és kulturális vívmányainak az időszaka volt. Csak ennek a megyének a területén olyan új, hatalmas ipari létesítmények kezdték meg a termelést, mint a kőolajipari óriás, a pleveni kőolajfeldolgozó kombinát, a bolgár—szovjet barátság szülöttje. Ivan Vinarov tábornokról elnevezett üveg gvár, az elektromos targoncagyár, melynek gvártmánvait jól ismerik nálunk Is. A IX. és a X. kongresszus közötti időszak a mező- gazdaságban a termelés koncentrálását és szakosítását hozta meg. A megve 55 tsz és 8 állami gazdasága 12 agráripari komplexumot hozott létre. Ple- venben elkészült az új megyei kórház, őj iskolák és technikumok énültek. Lefektették az alapját a Kátja Popova nemzetközi zenei fesztiválnak, a pleveni operaháznak. A megye dolgozóinak van mivel büszélkedniük az elmúlt időszak alatt. Van mivel köszönteniük a kongresszust, amely elfogadja majd a 6. ötéves terv irányelveit és a párt programját. A megve dolgozói egyember- ként újabb munkasikerekkel, újabb eredményekkel köszöntik a kongresszust. Tizenhat pleveni vállalat elhatározta, hogy év végéig 5 millió 40 ezer leva értékű többlet terméket állít elő. Látogatásaim során úgy éreztem, hogy nemcsak jelszó az, ami majdnem minden üzem falán olvasható volt: „Méltó munkasikerekkel készülünk a X. kongresszusra”. Szembetűnő volt, hogy az egész megyében igen aktív politikai munka folyt a lakosság minden rétege között. A Hazafias Arcvonal (Népfront) városi és községi bizottságai találkozókat szerveztek a régi pártmunkásokkal, megrendezték az antifasiszta filmek hetét, kirándulásokat szerveztek az új szocialista létesítményekhez. A szocialista verseny élenjárói részére a párt megvei bizottsága kongresszusi jelvényt és kongresszusi oklevelet alapított, amelyeket a legjobbaknak nyújtanak át. Nem tudom, kik részesültek a megtisztelő kitüntetésben azok közül, akikkel találkoztam, de én úgy érzem most is, hogy az egész bolgár nép megérdemli Most már tudjuk, hogy a párt X. kongresszusa évtizedes építési programot fogadott el. A kongresszus határozatban fogadta el az 1971—75. évi 6. bolgár ötéves terv irányelveit. 1975-ig a nemzeti jövedelem 50, az ipari termelés 60, a mezőgazdasági termelés 20 százalékkal nő 1970- hez képest. Az idén beindult új gazdasági mechanizmus keretében. annak szervezeti formájaként körülbelül 65 állami, gazdasági egyesülésnek nevezett óriási trösztben, mezőgazdasági üzemet (állami és szövetkezeti gazdaságokban) pedig mintegy 150 agia ipari komplexumba vontak össze. Arról, hogy az irányítás és a termelés a tudományos kutatás ilyen koncentrációjának ez a bolgár koncepciója hogyan válik be, korai lenne beszélni. Jelen írásomnak nem is ez a célja. Inkább az, hogy a bolgár nép nagy ünnepének hajnalán velük együtt visszapillantsunk a megtett 27 esztendőre s ha nagyon is leszűkítve, bemutassuk: mit ért el a 27 éves népi hatalom? Említettem, hogy 93 évvel ezelőtt volt a bolgár nép első honfoglalása. Ez azonban a kapitalista fejlődés szabadságát jelentette. Az igazi honfoglalás 1944. szeptember 9-én ért véget. A 40 —50 évvel ezelőtti iskolai könyvek soraiból: „Sötét Balkán” nyomai már alig-alig látszanak. A népi szokásokkal, illetve meg- szokottságokkal ugyan találkozik az ember, például törökülés a piacon vagy falusi ház előtt, de ugyanakkor ezek az emberek nyakkendőt kötnek a színházi előadás látogatásakor. De nem ide akartam kilyukadni, inkább oda, hogy a korosztályombeliek által tanult tényeket jól érezték saját bőrükön az egyszerű bolgár emberek. Ezért már négy évvel a felszabadulásuk után a párt V. kongresszusán George Dimitrov így fogalmazott: ....Nek ünk 10—15 év alatt kell elérnünk azt, amit más országok más körülménvek között egy évszázad alatt értek el.” És most? A bolgár népgazdaság eredményeiről igen sokat lehetne elmondani. A legfontosabb eredményeket talán így foglalhatnánk össze: Bulgária az egykori fejletlen, elmaradt agrárállamból fejlett, gépesített, nagyüzemi mezőgazdasággal rendelkező ipari-agrár állammá változott. Még a háború előtt az ipari és a. mezőgazdasági termelés aránya 22:78 volt, addig a jelenlegi 80:20. Vagv míg 1939-ben a foglalkoztatottak 90 százaléka dolgozott a mezőgazdaságban, 7,2 százaléka az iparban, addig most az iparban és az építőipar-1 ban dolgozik a foglalkoztatottaknak 36 százaléka és a mezőgazdaságban pedig 41,3 százaléka. A. szocialista ipar fejlődését legjobban az jellemzi, hogy a termelés harmincszorosára emelkedett, vagyis ma alig tíz nap alatt állít elő annyi terméket, mint 1939-ben egész évben. (Folytatjuk)
