Békés Megyei Népújság, 1971. szeptember (26. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-07 / 210. szám
Tudomány — Technika A Marson túl — nincs tovább? Információk a meteorokból A meteorkövek olyan egyedi kozmikus testek, amelyek a Naprendszer távoli térségedből származnak. Lényeges változáson nem mentek keresztül keletkezésük óta, hiszen már négy és fél milliárd évesek, összetételükben számos olyan kozmikus esemény nyomát őrzik; amely ez alatt az idő alatt ment végbe a Naprendszerben. A meteorkő az egyetlen olyan természetes objektum, amelyen közvetlenül le lehet mérni, hogy időben és távolságban hogyan változott pl. a kozmikus sugárzós intenzivitása. Kozmikus szonda Mialatt ugyanis a meteorkövek nyújtott ellipszis pályán haladnak a Nap körül, magukba gyűjtik a különböző radioaktív izotópokat ,amelyek a kozmikus sugárzás gyors részecskéi és a meteoritok anyagai között nukleáris kölcsönhatás eredményeként jönnek létre. A radioizotopok aktivitása egyrészt a különböző nukleáris reakciókban való képződés valószínűségétől, másrészt pedig attól függ, hogy az adott izotóp fedgyülemlési ideje alatt milyen intenzív a kozmikus sugárzás. Minden földrehul- ló meteorit egy-egy sajátos kozmikus szonda, amely értékes tudományos adatokkal szolgál. Ma már számos adatunk van Rövid néhány év alatt elérhető áruvá lett az a készülék — az ún. képmagnó —, amely lehetővé teszi, hogy bárki, bármikor tetszés szerinti műsort nézhessen saját tv-készülékének képernyőjén. A készüléket joggal tekinthetjük a magnetofon „testvérének”, hiszen azzal csaknem azonos módon működik, de a hanggá átalakítható jelek mellett elektromágneses képjelek is vannak a szalagon. Megfelelő tv-kamera birtokában bárki maga is készíthet később visszautazható felvételeket a képszaarról, hogy a napfolttevékeny, ség 19. és 20. ciklusában a földre hullott kő. és vasmeteoritok- ban különböző radioizotópok vannak. A tudósok ebből próbálták adatokat szerezni az ez idő alatti kozmikus sugárzás in- tenzivitásának változásaira, A nukleáris folyamat modellje Éveken át kísérleteztek a különböző obszervatóriumokban, hogy utánozzák a meteorokban végbemenő nukleáris reakciót. E célból a meteoritaknak megfelelő vegyi összetételű anyagot 100 millió — 20 milliárd elektronvolt nagyságrendnek megfelelő energiájú protonok sugárzásának tették ki. Rájöttek, hogy a különböző izotópok hasadása a bombázó részecskék energiájától függ. Végső soron sikerült előállítani a különböző méretű és összetételű meteoritokban végbemenő nukleáris folyamatok modelljét és megszámlálni a nukleáris aktív részecskék vertikális elosztódását. Ebből egy sor meglepő és érdekes következtetés származott. Minden azonos vegyi összetételű meteorkőben, amely a 19. és 20. ciklus (1959— 1970) idején hullott le, felfedezték a Nátrium—22 radioizotóp aktivitási állandóságát. Ez pelagra, ugyanakkor kész műsorokat tartalmazó kazetták is kaphatók a külföldi üzletekben. Adás közben a kép bármikor megállítható, így egyes képek tetszés szerinti ideig nézhetők, illetve meg is ismételhetők. Egy lejátszóról több tv-készülékre is vezérelhető a műsor, aminek a képmagnóval való oktatásban van különös jelentősége. A 1,2 cm vastag és 17,5 cm átmérőjű tekercsekről egyórás műsor játszható le a képen látható angol gyártmányú képmagnó segítségével. dig arra vall, hogy 1,5—5 fényév (egy fényév 150 millió km) távolságra, vagyis a Mars és a Jupiter pályája közötti térségben a Galaktika felől érkező kozmikus sugarak áramlata a napfolt- tevékenység egész ciklusa alatt állandó. Hogyan lehet ez? Hiszen a földi atmoszféra határánál ez idő alatt a galaktikus kozmikus sugárzás intenzitása legalább kétszer változott! A változás pontosan függött a napkitörés interizivitásátőL Mágneses mezők, napszél A megfigyelt különbözőségnek elvi jelentősége van. Világos, hogy a Naprendszer e térségében a mágneses mezők és a napszél terjedése nem felel meg a kialakult elképzeléseknek. Ez nemcsak felismerés szempontjából érdekes, hanem gyakorlatilag is fontos az űrhajózás feltételeinek kiszámításánál. Mi történik a bolygóközi térségben? A legkézenfekvőbb magyarázat a következő: a szuperszonikus sebességű és a Nap atmoszférájából szakadatlanul áramló napszél a Föld pályáján túl arra az elliptikus pályára tér rá, amelyen a bolygók és az aszteroidák haladnak. A plazmával együtt a Nap légköréből kisodródik a mágneses mező is, és az intenzív kitörések éveiben a Nap kozmikus sugarai. A bolygóközi közeg mai modellje feltételezi az időben és térben dinamikusan változó mágneses felhőket, vagyis a mágneses mezők külön- neműségét , , A kozmikus sugárzás változása A nyugodt Nap éveiben a galaktikus kozmikus sugarak akadálytalanul behatolnak a Naphoz közel feíkvő térségekbe. Amikor az aktivitás növekszik, bekövetkeznek a napkitörések — igen intenzív széláramlat áll be, intenzívebbé válik a kozmikus sugárzás és fokozódik a mágneses mezők intenzivitása, amelyek óriási sebességgel haladnak a Naptól ellenkező irányba, és a közeli térségekből kiszorítják a galaktikus gázokat és kozmikus sugarakat. Ennek következtében csökken a galaktikus kozmikus sugárzás intezivi- tása a Föld atmoszférájának határánál a maximális naptevékenység éveiben. Ez a jelenség kapta a galaktikus kozmikus sugárzás 11 éves modulálása elnevezést. Az eddigi tények igazolták ezt, de a részletekben még sok minden nem világos. Mindmáig ismeretlen például a modulálás mérete. Az 1959—1970-ben lehullott 10 meteorkő izotóptartalmának ismeretében arra a következtetésre jutottak a kutatók, hogy a határ, ahol a 11 éves moduláció gyakorlatilag már nem észlelhető, két fényévnyi távolságra van a Naptól. Vajon miért? Kiderült, hogy ez a határ egybeesik az aszteroid övezet kezdetével, amelyben a mikroaszteroddák összeütközése eredményeként, párolgás útján turbolens gázok keletkeznek. A gázokat a napszél ionizálja, amelyekből mágneses mező keletkezik. Ez tehát a láthatatlan korlát, akadály, amely miatt a napplazma, a mágneses mező és a kozmikus sugár nem terjedhet túl a Mars pályáján. A szürkületben bekövetkező látóképesség-csökkenés nem elszigetelt jelenség, sok autóvezetőnél előfordul, főként a hivatásos sofőröknél, akiknek több évtizedes pályafutásuk alatt sokat kellett reflektorfénynél vezetniük. A biztonságos közlekedés érdekében a kötelező orvosi vizsgálatok során a szemet ilyen szempontból is ellenőrizni kellene, nemcsak a színtévesztés voA Niagara vízesés vizének csökkenése, a zuhatag visszaesése az utóbbi években egyre nagyobb nyugtalanságot okoz mind az amerikaiak, mind a kanadaiak között. A geológiai folyamatok körülbelül harminc esztendő óta sziklabeomlásokat idéztek elő. A sziklabeszakadások, mint előnytelen természetes akadályok fokozatosan lefékezték a vízesést. A hivatalos körök mellett a turisták, a természetkedvelők is féltik esztétikai szempontból a világnak ezt az egyik legszebb táját. Mit lehetne tenni, a Niagara megmentése érdekében? Elsősorban meg kell határozni a sziklaleszakadások okát. Az amerikaiak e célból védögi» — .. építettek, ho *y a folyam vizét visszatartsák a vízesés-szakasz előtt. A turisták napjainkban fájó szívvel figyelik a lecsendesült .zuhatagot, de az orvoslás érdekében szükség volt erre a be- .ozásra. Az eddigi vizsgálatok szerint a sziklák, beomlá- sát, repedezéseit az alábbi okokra lehet visszavezetni: A vízesés „leikénél”, a meredek sziklafalnál különböző geológiai rétegek fekszenek. A legfelső réteg kemény dolomit, a dolomit alatt palaréteg terül el, míg a pala alatt mészkőhomokkő réteg. A felső dolomitréteg eróziója lassú folyamat. Az alsó g am umiJSsn 1971. SZEPTEMBER 7. natkozásában. A képen látható, az NDK-beli jénai Zeiss gyár által gyártott „Nyktométer” teljesen automatizált vizsgálat során kimutatja a látóképesség ilyen természetű csökkenését. A készülék optikai szűrők segítségével pontosan olyan látási viszonyokat teremt a vizsgálandó személy számára, mint amilyenekkel az esti szürkületben szemben találja magát. pala és a homokkő rétegeket viszont az eróziós folyamatok jobban kikezdik. A palaréteg tehát betöredezik, megrepedezik, ezáltal a dolomit „alapozása” meglazul, amely előbb-utóbb a do- omitréteg megcsúszásához és helyenkénti beomlásához vezet. Másrészt a víznyomás, a meteorológiai viszonyok, télen a jég, tehát a legkülönfélébb ha- "k is kikezdik idők folyamán a dolomitréteget. így omlottak be az utóbbi évtizedekben a vízesés falán a sziklarészek, amely a víz lefékezésére vezetett. A provizórikus gát védelmében jelenleg amerikai és kanadai ' ttok tanulmányozzák a vízesés alatti talajrétegét. Kutató fúrások segítségével különböző mélységű rétegekből mintát vesznek és igyekszenek megrajzolni a vízesés falának hibatérképét. Másirányú kutató munkát is végeznek a vízesés térségében : mérik a hidrosztatikus nyomást, a vízhozamot. A talajrétegekből vett mintákat laboratóriumban behatóan analizál ják, annak megállapítása érdekében, hogyan állnak ellen a különféle atmoszférikus és nyomásviszonyoknak. Az altalajban végzett gondos vizsgálatok után jöhetnek szóba a védelmi intézkedések: a dolomitréteg megerősítése, és a különféle hatóerők elleni védelme, a hirosztatikus nyomás előrejelzése, a vízhozam ellenőrzése és végül a folyammeder kikotrása. E. L Tetszés szerinti tv-nűser Látás — szürkületben Gyógyítják a Niagarát
