Békés Megyei Népújság, 1971. szeptember (26. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-07 / 210. szám

Virágcsokor, tövisekkel Nemrégiben részt vettem egy ünnepségen, ahol munkásokat tüntettek ki. Minden úgy zajlott, mint ahogy az ilyen alkalmak­kor szokott. Jó érzés látni az elégedett, ünnepélyes arcokat, hallani a kiemelkedő eredmé­nyeket, a becsületes munka el­ismerését, méltatását. Egyszóval ezek az ünnepélyes percek fel­emelő érzéssel töltenek el, ha­csak... Igen, hacsak nem jöttek vol­na az úttörők virágcsokrokkal. Amikor ugyanis a gyerekek be­hozták a celofánba csomagolt szegfűcsokrokat és átadták azo­kat, szinte éreztem a tövisek szúrását. Jogos a kérdés: hol van a szegfűnek tövise? Nem kell bo­tanikusnak lenni ahhoz, hogy az ember tudja a szegfű tövis nél­küli. Ezen az ünnepségen azon­ban tövisei voltak még a szeg­fűnek is. Hogy miért? Az úttö­rők azokat a bizonyos csokrokat — nem ők tehetnek róla — nem az ünnepeiteknek, hanem az ün. neplőknek adták át. Mégpedig az elnökségben ülőket köszöntöt­ték a virágcsokrokkal. Ilyenkor mindegy, hogy mi­lyen a virág minősége, fajtája. Egy biztos, tövises. S azokat szúrja, akik nem kapnak, ön­kéntelenül az jut az eszembe: ilyenkor vajon az a dolgozó, akit éppen elismerésben, kitüntetés­ben részesítenek, nem jobban megérdemli-e a teljes értékű ün­neplést? Vajon az úttörők nem lennének-e boldogabbak, ha az elnökségi emelvényen ülők he­lyett a sorokban helyet foglaló és kitüntetett esztergályosoknak, vasutasoknak, kőműveseknek, szövőknek, vagy állatgondozók­nak adhatnák át a virágot? Bi­zonyos, hogy nagyobb örömmel tennék. Ha ez mindig és mindenütt így történne, nem éreznénk tövi­seket a szegfűcsokrokban. A ró­zsák tüskéi pedig, lia meg is szúrnák az ünnepeltek, az^ igazi ünnepeltek kezét, az nem fájna. Legalábbis nem annyira, mint azok a sebek, amelyek ott belül, a rosszul értelmezett tekintély­tisztelet miatt szakadnak fel. ■ Botyánszki Jánosi Szabni! kapott a szigeti várkapitány Tisztelettel és kegyelettel em. lékeztek meg vasárnap Sziget­váron az 1556-os várostrom ese. ményeiről és hőseiről. A híres végvár 405 évvel ezelőtt esett él a török túlerővel vívott el­keseredett küzdelemben és ak­kor halt hősi halált — vitézei élén — a hadvezér Zrínyi Mik­lós. Az évforduló alkalmából egész napos ünnepséget tartot­tak a történelmi múltú dél­dunántúli városban. A szigeti vár hajdani kapitá­nyának, Gradeczi Horváth Márknak állítottak emléket. A horvát származású, jobbágy­sorból felemelkedett várkapi­tány 1556-ban — azaz tíz évvel a vár eleste előtt — sikerrel megvédte Szigetvárt a túlerő­ben levő ostromló török haddal szemben. (MTI) Félmilliomodik látogatóját fogadta a Megkezdődött az ifjúsági hét — Szudán és Svájc nemzeti napja a kiállításon Vasárnap csúcsforgalmat bo­nyolított le a Vadászati Világ­kiállítás. A nap folyamán jóval több mint 100 000 látogatója volt a kiállításnak. Délután 5 óra táj­ban fogadta félmilliomodik vendégét a WK. A jubiláris lá­togatót — Stanislav Mares cseh­szlovák szövetkezeti dolgozót, aki vasárnap délután érkezett hazánkba, vadásztársasággal — Szőke Mátyás, a kiállítás igazga­tója üdvözölte és ajándékot nyújtott át. A kiállítást vasárnap a fiata­lok közül sokkal többen látogat, ták mint máskor, e napon kez­dődött ugyanis az ifjúsági hét, Fél év alatt 217 millió forint forgalom ÁBC-áruház épül Békésen, Gyulán, Szarvason és Orosházán (Tudósítónktól) A Békés megyei Élelmiszer­kiskereskedelmi Vállalat gyulai központjában kerestük fel Ficze- re Andrást, az áruforgalmi osz­tály helyettes vezetőjét, s tájé­koztatást kértünk a vállalat munkájáról, terveiről. A statisztika szerint ez év el­ső felében 217 millió forint volt a forgalom. Ez az elmúlt év ha­sonló időszakához viszonyítva több mint tíz százalékkal maga­sabb. A forgalomemelkedés a megfelelő felkészülésnek is kö­szönhető. örvendetes, hogy a vállalat üzletpolitikai célkitűzé­seiben jelentős helyet foglal el az olcsó árucikkek beszerzése és értékesítése. Ennek keretében értékesítik az olcsó főzelékfélé­ket és az édességárukat. Sajnos, nem tudták a fogyasztók igé­nyeit kielégíteni sörből, száraz­áruból, magyar olajos halból és márkás száraztésztákból. Csök­Jubilál a bécsi vásár kent a behozatal a közkedvelt Vegeta levesporból is. Az új termékek megismerte­tése és a forgalom növelése ér­dekében a nagyobb üzletékben kóstolással egybekötött árube­mutatókat tartottak, közösen a partner vállalatokkal. így ismer­tették meg a vásárlókkal a rep­ce étolajjal készített ételeket, készételeket, konzerveket. A be­mutatóknak nagy sikere volt. Az élelmiszerkiskereskedelmi vállalat jelentős erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy me­gyénkben korszerű üzlethálózat fejlődhessen ki. Ebben az évben Orosházán egy 630-négyzetméte­res alapterületű ABC-áruházat létesítenek. Ugyancsak a közel­jövőben épül korszerű ABC-áru- ház Szarvason, Békésen és Gyu­lán a Budrió lakótelepen. A közelmúltban nyitottak meg a gyulai ipartelepen egy 60 négyzetméteres alapterületi ve­gyes-élelmiszer boltot. Ezen túl­menően 8 üzletet korszerűsítet­tek, részben átépítéssel, részben modernebb berendezések beszer­zésével. Ormost Péter amelyen külön műsorokat, ve­télkedőket rendeznek a fiatal vendégek részére. Nyitányként a kiállítás szabadtéri színpadán a Munkaügyi Minisztérium 5-ös és 6-os számú Intézetének a He­likon-ünnepségeken ezüst érmet szerzett táncegyüttese, és dr. Nyúl István kamarakórusa adott műsort a sok ezernyi fiatal ven­dég részére. Az ifjúsági héten az Expressz Ifjúsági és Diák Utazási Iroda a vidéki fiatalok számára egy-kétnapos turista- utakat szervez a Vadászati Vi­lágkiállításra, a két napra láto­gatók részére szállásról is gon­doskodik. Azzal számolnak, hogy a hét folyamán mintegy 50 000 vidéki fiatal látogatja meg a Vadászati Világkiállítást. Vasárnap a VVK hivatalos eseménye a szudáni nemzeti nap volt. A Vadászati Világkiállításon hétfőn Svájc nemzeti napját rendezték meg. (MTI) Gyári munkásé a biennálé díja Pécsett a Tudomány és a Technika Házában vasárnap ün­nepélyes keretek között meg­nyílt az Országos Kisplasztikái Biennálé, amely egyúttal a pécsi—baranyai múzeumi hónap nyitóeseménye is volt. Ez az eddigi legeredményesebb, leg­gazdagabb kisplasztikái bienná­lé: hatvannyolc művész több mint másféíszáz alkotása került kiállításra. Szentistványi Gyuláné, a pé­csi városi tanács elnöke adta át a biennálé díjait a nyertes al­kotóknak. A szakmai és társadalmi zsűri a biennálé 12 ezer forintos első díját Bocz Gyula szobrászmű­vésznek, a Pécsi Sopiana Gép­gyár 34 éves lakatosának ítélte oda „Virág” című bronzkompo­zíciójáért. A második díjat Bá­nyai Józséf budapesti, a harma­dik díjat Csíkszentmihályi Ró­bert szentendrei művész kapta, A Művészeti Alap ezerforintos különdíját Varga Imre Munká- csy-díjas budapesti szobrászmű­vész nyerte el „Partizán” című szobrával. (MTI) Hegnyílt a nemzetközi természetfilmfesztivál Vasárnap este a Vörös Csil­lag filmszínházban ünnepélye­sen megnyílt a Vadászati Vi­lágkiállítás alkalmából rende­zett nemzetközi természetfilm­fesztivál, amelynek során szep­tember 15-ig 22 ország 155 filmjét mutatják be Budapes­ten. Az ünnepi megnyitón részt vett Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Fehér Lajos, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Szonomin Luvszan, a Mongol Népköztársaság Minisz­tertanácsa elnökének első he­lyettese, aki Fehér Lajos meghívására tartózkodik ha­zánkban, ott volt dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter, Földes László mezőgazdasági és élelmezés­ügyi miniszterhelyettes, a Va­dászati Világikiállítás kormány­fő-megbízottja, Valias Pál, a Magyar Vadászok Országos Szövetségének elnöke, a Nem­zetközi Vadászati Tanács al- elnöke, dr. Ortutay Gyula aka­démikus, a Tudományos Isme­retterjesztő Társulat elnöke. Ünnepi köszöntőt Kollányt Ágoston Kossuth-díjas filmren_ dező, a filmfesztivál elnöke mondott, majd dr. Ortutay Gyula nyitotta meg a feszti­vált. Ezután Hárs Mihály film­rendező, a filmfesztivál igaz­gatója bemutatta a nemzetközi zsűri tagjait, majd felhangzott a fesztivál szignálja és megkez­dődött a filmek vetítése. Az ünnepi megnyitón két magyar, egy csehszlovák, egy indiai, egy izlandi és egy mongol fil­met mutattak be. (MTI) Dér Endre: Hdtalc keltán (Regény) rül. Akkoriban egy kis házi­kót kapartak össze anyámék. Vasárnap nyitották meg a lá­togatók előtt a Bécsi Őszi Vá­sárt, amely ünnepi jubileumá­hoz érkezett: ötven esztendővel ezelőtt rendezte az osztrák fővá­ros az első nemzetközi vásárt, s azóta a tavaszi és őszi vásárok már a 94. rendezvényhez érkez­tek. Erre emlékezett megnyitó­jában Franz Jonas köztársasági í elnök. A szeptember 12-ig tartó Bécsi : őszi Vásáron a magyar vállala- j tok jelentős üzletkötésekre ké_; szültek fel. (MTI) 1. A FÉRJ: Azt mondja az „Üj Hullám” mérnökköltője, Voz- nyeszenszkij: „Az anyák árváin maradnak. Fiaik messze szakad­nak”. Na, én prózaibban talán így mondhatom: „A szülők sor­sa az árvaság”. Apámat is be­le kell vennem az árvák sorá- , ba. mert bizony árván hagytam mindkettőjüket. Amikor neki­vágtam a nagykőrösi szakérett­ségire előkészítő esztendőnek, s anyámék feltarisznyáltak, mint a szerencsét próbáló mesebeli fiút, azóta csak hébe-hóba ve­tődöm hozzájuk. Nem enged a munkám, mely egyre gyűlik, bokrosodik, akár a bükköny. Pedig szerettem köztük... Hogy melyikük volt kedve­sebb nekem? Együtt jelentik mindmáig a szülői házat. Egy­más nélkül meg se jelennek az emlékezés „színes diáin”, any- nyira kiegészítői egymásnak. Természetre is. Anyám a taka­rékosabb, a komolyabb, a tö­rekvőbb. Kofaasszony volt már az anyja is, az én nagyanyám, kofa lett a nagybátyám, anyám nénje: keresztanyám; az lett anyámból is. Harminchat kö­Apámat egy hadiüzemben alkal­mazták, de otthon eredeti fog­lalkozását is üzögette estén­ként: vásott cipőket, tátiszájú bakancsokat bütykölgetett hasz­nálhatóvá. A házikóban egy kis kamra volt, a juhtúrót, a juh­sajtot tárolta ott anyám, a nagy hordókban a brindzát, az erős­túrót. amit ott is darálgatott, fűszerezett, kezelt. Negyvenben vergődött anyám meg apám odáig, hogy egy ta- karosabb házat vehettek, mely­ben fűszerüzlet is volt. Akkor anyám abbahagyta a piacozást a túróval, apám is otthagyta a hadiüzemet, s megnyitották a szatócsboltot. Mindent lehetett árulni ebben a külvárosi mun­kásfertályban : fűszert, élelmi­szert, vasárut, rövidárut, még italt is. Reggel 4-kor nyitottak, este 10-ig árultak. Vasárnap is. Le volt ugyan a redőny húzva, de a kuncsaftok akkor is jöttek: kocogtak a rolón, s anyámék adták kifelé a kért árut. Idővel egyre nehezebb lett az árukészlet feltöltése, amit apám vé***tt o nem volt olyan ta­karékos, iwmt anyám. Sőt, mondhatni, bohém, tréfára haj­ló, jóivó, nótás, mulatós ember­nek ismerte a környék. Ami „A”-val kezdődött, lett légyen az „B”, „S”, vagy „P”, (utóbbi­ból a legbüdösebb törköly akár) mind megtalálta apám gyomrá­ba az utat. Azért a nyereséget végveszély nem fenyegette, csak amikor apámat 44 tavaszán katonának rukkolták be. Márciusban be­jöttek a németek, apám meg elszakadt tőlünk. Nekem kellett a helyébe állnom a beszerzés­ben. Valahogy úgy esett, hogy az iskolai év megkurtult — polgárista voltam akkor — már március végén befejeztük a tanévet, s én teljes erővel fek- hettem neki a beszerzésnek. Felnőttszámba vett az élet 13 évesen. Keserves dolog volt, de belejöttem: megszerveztem az áru hazajuttatását, tartottam a kapcsolatot a hatósággal, a köz­ellátási hivatallal. Jegyrendszer volt, én intézgettem a jegyel­számolást is. Akkoriban sűrű­södtek az angol-amerikai légi­támadások, anyám nem rémül­dözött, inkább örült egy-egy ilyen riadónak, mert bombázni nem bombáztak, viszont ideje maradt ilyenkor az üzlet rend­betételére, a takarításra, mi­egymásra. Meg is főzött ilyen­kor. Ahogy a front közeledett, apá- mék — aki Battonyán katonás­kodott —• szintén egyre köze­ÜZEMEL A SEL VPI ETERNITCSŐ A Cement- és Mészművek Selypi Gyárában 20« millió forintos beruházással azbesztcement (eternit) nyomócső gyárat létesítet­tek. (MT fotó —Kunkovács László felv.—KS)

Next

/
Thumbnails
Contents