Békés Megyei Népújság, 1971. szeptember (26. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-05 / 209. szám
Endrédről — Gyomára — Gyomáról — Endrődre — Endrődről — Gyomára — Gyoméról — Endrédre — End Egyesül Gyoma és Endréd? Nem újkeletű kérdés ez. A területi közeledés az utóbbi 50 évben következett be, amikor Endréd északkeleti, míg Gyoma délnyugati irányban kezdett ter_ jaszkedná. Bár a két község egy. másra utaltsága ezen idő alatt ds megvolt, területileg ugyan közeledtek egymáshoz, de a mesterségesen szított és szinte erőszakkal fenntartott szembenállás nem tette lehetővé a jóba- rá.ti együttműködést. A felszabadulást követő időben újból adott volt a két község közeledése, de megfelelő időre volt szükség ahhoz, hogy a hosszú éveken át kialakult előítéleteket le tudják küzdeni. Ezt állapította meg a két nagyközség pártvégrehajtó bizottságainak együttes ülése augusztus 27-én, End- rődön. A fokozatos és tervszerű közeledés és együttműködés élvezette a két község vezetőtestületét oda, hogy ezen a tanácskozásukon már reális, lehetőségként számoltak az együttműködés tervszerű fejlesztésével, távolabbi célkitűzésük pedig a két nagy település egyesítése, Mielőtt azonban tovább mennénk a lehetőségek latolgatásával, itt adunk választ néhány helybeli lakosnak, akik ezt kérdezték Endrődön: „Miért ve. lünk kezdik az egyesítést?” E megjegyzéseket minden bizony, nyal a megyei tanácsnak címezték. Elöljáróban megjegyezzük, minden település egyesítése a helyi lakosság egyetértésével, az ő akaratuk szerint történik, és a megyei tanács végsősoron mint államhatalmi szerv szentesíti a lakosság óhaját Bs, hogy nem Gyoma és Endrőd az első az egyesítési gondolatokkal, igazolja az alábbi statisztika: megyénk területén közigazgatásilag 1966-ig nyolc járás és három járási jogú város volt, a felszabadulástól napjainkig a 62 önálló közigazgatással rendelkező település mellett részben ezekből, részben megyén kívüli településekből további 18 község jött létre, míg egy község megszűnt. 1946-ban Endrédből alakult Hunya, Békésből Bélmegyer, Dombegyházából Kisdombegyhá- za. 1949-ben Elekből Lökösháza, 1950-ben Békésből Kamut, és Murony, Dévaványából Ecseg falva, Újkígyósból Szabadkígyós, Hódmezővásárhely városból Kardoskút. 1952-ben Békéscsaba városból alakult Telekgerendás;, Dévaványából és Füzesgyarmatból Kertészsziget, Békéscsabából valamint Kondorosból és Kamuiból Kétsoprony, Köröstarcsa és Mezőberény községekből Csárdaszállás, Szarvasból örménykút. 1954-ben Békésből Tarhas, 1955-ben Komádi és Vésztő községekből Körösújfalu, 53-ban Dobozból Gerla, és 1969 ben ör- ménykútból alakult Kardos község és Mezőkovácsházához lett csatolva Reformátuskovácsháza község. így alakult ki Békés megye jelenlegi településhálózata 79 településsel. 1966-ban két járás megszüntetésével a járások száma 6 és egy településünk várossá nyilvánításával (Szarvas) a járási jogú városaink száma 4 lett. 1969-ben kezdődött a jelentősebb szerepkörrel rendelkező települések nagyközséggé történő igazgatási átszervezése. A fentiek értelmében településhá- júzatunkban közigazgatásilag jelenleg 79 önálló igazgatási szerepkörrel rendelkező településünk közül 4 járási jogú város, 24 nagyközség, 51 község szerepel. Ügy vélem ez a rövid statisztika jól szolgálja ismereteink bővítését, vagy éppen tájékozottságunk felfrissítését. Azt is jó tudni, hogy a megyei tanács a településhálózat fejlesztési célkitűzésében részleges középlokó központ szerepet határozott meg Gyoma —Endrőd nagyközségeknek. Elhatározását így indokolja: „Gyoma—Endrőd településpár sajátos adottságai révén (földrajzi elhelyezkedése, jelentősebb vonzás, körzetnékülisége, optimális középfokú körzet, népességszámnál lényegesen kisebb lakosságszáma, viszonylag jó közlekedési, vízszerzési lehetősége, kialakult energia ellátottsága sfb.) speciális helyet foglal el Békés megye településhálózatában. Ez arra hívja fel a figyelmet, hogy a továbbiakban kívánatos külön kidolgozni a településpár fejlesztési lehetőségeit, és ennek alapján kell eldönteni fejlesztésének irányát.” Ez a megállapítás nem Gyoma és Endrédnek külön-kü- lön, hanem Gyoma—Endrőd települési párnak szól. Hogy mikor lesz az „és” helyett kötőjel, azt a jövő munkája hozhatja előbbre, vagy szoríthatja háttérbe. Tény: elindult egy biztató folyamat, a két vezető testület együttes ülésével, melyen a két község közös tevékenységét értékelték és körvonalazták a további feladatokat. A vita Megyeri Sándornak, a gyomai nagyközségi tanács elnökének beszámolójával indult Az együttműködés eredményeit ismerték a két testület tagjai, de mégis jó volt felfrissíteni azokat. Jól emlékezik mindenki, hogy a két község első közös tevékenysége volt a vízmű létrehozása. Nemi kevesebb mint 16 millió forintot fordítottak vízszerzésre és a 18 kilométer hosszú vezeték építésére. A kezdeti időben voltak kétkedők, akik nem tartották egészségesnek a közc^ megoldást, szerencsére nem azoknak lett igazuk; az eltelt tíz év ezt megfelelően igazolja. A kezdeti eredmény lehetőséget adott, hogy a közös úton továbblépjenek. Ilyen alapon készült el a mentőállomás, mély nyugodtságot és nagyobb biztonsági érzetet adott mindkét település lakosságának. Ilyen összefogásként hozták létre a gázcseretelepet is. Előtérbe került az ipari szakmunkás képzés. Az iskola létesítését bár Gyoma nagyközség egyedül oldotta meg, de mindkét település hasznára szeptember 1-gyel négytantermes iskola kezdte meg a működését. Így elérték, hogy nem kell Békéscsabára járni iskolába sem Endrődről a cipőipari, Gyomáról a textilipari, vagy éppen más szakipari tanulóknak. Most már jó ideig helyben tudják biztosítani a szakmunkásképzést. A közös erőfeszítések eredményeképpen a két község ÁFÉSZ-ei a kulturáltabb kereskedelem megvalósítása érdekében kooperáltak. Az együttműködés és a két község jobb áruellátását szolgáló intézkedésnek tekinthető a közös TÜZEP-telep létrehozása. Lehetne még beszélni arról is, hogy mindkét község teljesen a határig elvezette a villanyt és oldotta meg a közvilágítást. Most csupán arra volna szükség, hogy összekössék a drót vegét, máris kész lenne az egységes közvilágítás. Nem kívánjuk tovább részletezni a már eddig elért közös gazdasági és ellátási eredményeket, mivel aki nemcsak néz, hanem lát is, az ismeri azokat Tény, hogy a megváltozott társadalmi alap a korrektivitást követeli meg. A magántulajdon megszűnésével az emberek merev szembenállása is fokozatosan megszűnt vagy legalábbis csökkent. Minden mesterkélt érvnél többet mond a már megvalósult életadta egyesülés; az ipari üzemek létrehozásával a két község lakossága egy-egy üzemben közösen dolgoznak, ezek alapján adva van annak lehetősége, hogy megismerjék, megszeressék egymást. Közösek lettek a gondjaik, céljaik, így az együttműködésük is. Különösen az ifjúság között erősödött a kapcsolat Éveken keresztül tanulnak egymás mellett a gimnáziumban, az ipari szakközépiskolában. A közös feladat, a közös élmény, a kicsi távolság miatt kialakult baráti kapcsolat egységesítette őket. A fentiekből eredően igein gyakori a házasságkötés, mely rendkívül erős szálakat jelent. Egyre bővül a rokoni kapcsolat, szélesedik az ismeretség és a barátság, hogy csak a legfontosabb dolgokat említsük. A gyomai tanácselnök letette a testület asztalára a távoli együttműködés további feladatairól szóló javaslatokat is. A tanácskozás részvevői közül Baukó Mihály, a megyei párt- bizottság osztályvezetője, Varga Zságmond országgyűlési képviselő, Szilágyi Imre, Jened Bálint, Kovács Gábor, Medvegy András, Demcsák Mihály, Vámhidi Lajosi, Ganda István, Szegvári János, és Gyebnár József vb- tagok, illetve meghívottak a rendkívül gondosan előkészített anyaghoz még szóbeli kiegészítést is fűztek. Részleteire bontottak egy-egy fontos témakört, érveltek, szenvedéllyel szóltak mindenről, ami szót és szenvedélyt érdemelt. A legfontosabb tennivalók között a vízellátás javítását említették. A másik nagy problématerület a két község lakosságának a szolgáltató ellátás megjavítása. Beszéltek a két község iparosításáról, arról is, hogy a megyei tanács a IV. ötéves tervben 10 millió forintot biztosit Gyoma—Endrőd iparfejlesztésének támogatására. Az új ipartelep a Magtár la pasi részen kapna helyet. Az új üzem létrehozásával mindkét (vagy a már egyesült) község munkahely szempontjából teljesen ellátott lene .sőt még bizonyos vonzást is gyakorolna, például Dévavá- nyára. Az Üjpesti Gyapjúszövő Gyár vezetőd igen szimpatizálnak a területtel, s mintegy 250 milliós beruházást hajtanának végre. Szó esett a megye iparosításának legjobban megfelelő szövi tkezeti ipar fejlesztéséről is. Nos, a frissein elfogadott fejlesztési együttműködési feladatok vitájából mindenekelőtt a nyíltság, és a szenvedélyesség tényét kell kiemelni. jÉrtóető módon sokféle érdekeltség és érv csatázott a két testület vitájában. Természetesen sorolhatnánk a milliókat, kereskedelmi és forgalmi adatokat, új létesítmények megfontolt rendjét. — lehetne utalni mindarra, ami majd 5 év után is nyomasztó gondja lesz a két településnek. Mindez benne lesz abban a dosz- sziéban, amelynek lapjára: Általános rendezési terv lesz írva, mely meghatározza a közös tennivalókat. Mindezeket elgondolva körvonalazódnak a közeli jön feladatai. Tizenöt tagú bizottság alakul rövidesen, mély kidolgozza * a tanácsok elé kerülő együttműködési irányelveket Ezeknek megfelelően bizonyára születnek majd a községek érdekeit legjobban szolgáló együttműködési megállapodások. Nagy erőtartalék, nagy lehetőségek lehetnek majd azokban a javaslatokban, azonban mégis csak a vezetőtestületek szervezettszerű feladataira utal. Am ennél sokkal többről van szó. A testület tagjainak becsülete és felelőssége, hogy határozataik ne maradjanak a négy fal között. Vegyék figyelembe elsődlegesen az állampolgárok véleményét, mert az érdekfeszültség nemcsak a telepü_ lésforma és név meghatározása között jelentkezik, hanem a lakosság rétegei, csoportjai, közösség és az egyén között is. Nem lehet maradinak nevezni azt, aki még nehéz szívvel beszél az egyesülésről. A jó légkör azonban kevésbé valósul meg önmagától, puszta kívánság alapján. Komoly és nehéz feltételei vannak, ha úgy tetszik: megvalósításának kulcsa a vezetés kezében van. De egyedül a vezetés elhatározása sem elegendő. Az állampolgárok beavatása első lépcsője a sikernek. A két községben a közös elv elfogadásától kezdve a lehetőség hétköznapi megközelítésének alkotó izgalma az elsődleges. A két település egységes fejlődésének már említett terve nem kevesebb és nem több egy tágas, sok lehetőséget felkínáló keretnél. A számok és adatok fegyelmezett rendjét azonban majd ezután kell és lehet szépen sorjában az állampolgárok nyelvére lefordítani, a „mit, miért, és hogyan” hármas egységnek azonos értelmezésével. Ebben most a kommunisták, tanácstagok, nép- fron „aktívák jól belesegíthetnek. A párt és a tanácsi szerveknek a nagy horderejű vonzó célkitűzései megvalósítás útján semmiképp sem nélkülözhetik ezt az aktivitást. Nem nélkülözheti azért sem, mert az a jól megválasztott. fejlődési irány csakis a közakarat éltető áramkörében kaphat zöld utat a teljes megvalósulás felé. így a település- fejlesztés nemcsak 18 ezer ember érdekében készül, hanem 18 ezer ember szól közvetlenül és adja áldását a távolabbi jövőre. Rocskár János Még nem lehet tudni, hogy az a másik az egyesítést jelentő sorompó mikor ad zöld utat Gyoma—Endrőd lakosságának. (Fotó; Demény)
