Békés Megyei Népújság, 1971. szeptember (26. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-05 / 209. szám
KÖRŐSTÁJ KULTURÁLIS MELLÉKLET Helytörténet, nevelés magyar irodalom legszebb gyöngyszemeit szülték a honszeretet érzései. A bujdosó Mikes Kelemennek szívét — a költő szavaival — a fájdalom emésztette: „Ah! miért nem szállhatok hozzád, szülőföldem, Mikor minden bokrod régi ismerősöm !” A „messze tornyokat” látott poéta pedig felsóhajtva tért vissza a földre, „amelyből vétetett”. A mai távolra szakadt magyarok is minden pénzt megadnának egy darab Angyalföldért, meg egy Fradi-mecs- csért. A szülőföld-szeretet az ember anyatejjel szívott sajátja, amely nagy befolyást gyakorol rá, elkíséri egész életén át. Éppen ezért, azokban az időkben, amikor nagy horderejű, gyors ütemű társadalompolitikai átalakulás érinti a szülőföldet, a társadalom nem elégedhetik meg az ifjú nemzedék pusztán emocionális viszonyulásával, hiszen az újat építő felnőttek világa igényli a soraikba növök tudatát is. Szocialista oktatási rendszerünk számol ezzel az igénnyel, a szülőföld története az oktatás és a nevelés szerves részévé vált. Sőt, erre építendő, a felnőtt köz- művelődés egyre szélesedő munkaterülete a helytörténeti ismeretterjesztés. Az általános iskola alsó tagozatában a környezetismereti órákon és az ezt kiegészítő lakóhelyi sétákon érintkezésbe lép a nyiladozó elme az adott környezettel, közben játékos, gondolkodásfejlesztő feladatok megoldása eredményeképpen rajzolódik ki a tájfogalom, mint gyűjtő-név, s benépesül az agy a fogalom részeivel. Ebben az életkori stádiumban sejti meg a gyermek a környezetfejlődés folyamatát, amikor a kézi kasza, a földszintes város, a terpeszkedő folyammenti nádas, a kombájn, a szárnyashajó, a toronyház vagy a vízlépcső képe alá oda kell írnia: „múlt” vagy „jelen”. — lm, a helytörténeti oktatás képzési és nevelési jelentősége túlmutat egy helység megismertetésére irányuló törekvésen, még- inkább érezhető ez az oktatási rendszer magasabb fokán. Természetesen az alsó tagozati oktatás, bármennyire szemléletes is, az alapfogalmakat, mint alapismereteket alig viheti teljesen közel a konkrét, sokoldalú tartalomhoz, ezen a csoportos helytörténeti séta sem változtathat túl sokat, a fogalmak kissé elvontak maradnak a gyermek agyában. A szülő segíthet sokat ezen, ha ismeri a szintet, amelyen a gyermek éppen áll, és minél többet szemléltet, magyaráz egy-egy fogalomkörben a környezet tárgyainak és terepalakzatainak jegyeiről. Az általános iskola felső tagozatában jelenik meg a tanuló tudatában a szűkebb hazát, a szülőföldet alakító tényező, az ember társadalmi jelenség gyanánt s vele együtt maga a társadalom. Az egyetemes történelembe betagolódó magyar történelem tankönyvi anyagában fel-feltűnik a megye, esetleg a helység neve, hogy egyrészt az ősök és a mi, másrészt a mi és az ország népe összefüggéseit alapozza. A romantikára hajló képzelet, ebben az életkorban lázasan keresi a regét, a mondát, a harcok és csaták emlékét. Ha sikerül ezt a képzeletvilágot helyi élményekkel gazdagítani, tájhoz ragaszkodó, érette tenni kész egyéniség kialakításához nyújtottunk segítséget. Az iskolai szakkör tagjaitól készített makett, amely például a törökkori harcok színhelyét örökíti meg vagy az úttörőőrs nyomolvasó útja az illegális pártküzdelmek emlékhelyein, meghatározó élmény lehet. Elgondolkodtató egy budapesti középiskolás diák érettségin tett vallomása: Általános iskolás koromban szüleimmel ellátogattunk a Belvárosba Petőfi nyomdokain, elképzeltem, hogy miként élt a költő a város forgatagában. A helytörténeti oktatás és a nevelés kiszélesült lehetőségeit a középiskola, elsősorban a gimnázium biztosítja. Az irodalom, a történelem és a földrajz tananyaga tetemesen kiszélesíti az adott tájjal kapcsolatos ismereteket, közben megtanít a középiskola összemérni ezeket az ismereteket a világegyetemmel. A tanórákat kiegészítő szakköri munka — a KISZ- élet részeként — igen sok előnnyel kecsegtet. SzolL gálja a tantervi anyag elmélyítését és kibővítését, a szocialista érzelmi nevelés egész területét, tehát az erkölcsi, a politikai meg a világnézeti célkitűzéseket, helyi történet kutatásával foglalkozó szakkör lehetőséget biztosít a zajló élettel kialakuló tudatos kapcsolat megteremtésére, amelyben a középiskolás korú ifjú látó szemmel kíséri nyomon az összefüggéseket és felismeri a fejlődést képviselő jelenségeket. Széles kapu tárul a hely- történeti szakkörökön keresztül a mai életbe, ezért szoktuk az iskola életbe néző szemének nevezni. A tevékenységnek ezt a jellegét erősítendő, a KISZ KB évről évre megrendezi a középiskolás és szakmunkás- képző intézeti ifjúság országos helytörténeti munkatáborát. Nagybátony, Tamási, Sátoraljaújhely, Zalaegerszeg és Mosonmagyaróvár voltak az állomások, ahol találkozót adtak egymásnak nyári szünetekben az ország legkülönbözőbb helyeiről — a fővárosból is — érkezett lányok és fiúk; ismerkedtek a vidék viszonyaival, kutatási gyakorlatokat folytattak a munkásmozgalom-történet, a néprajz stb. tárgykörében. Forintértékben alig felmérhető az a földmunka, amelyet a helytörténeti munkatáborok résztvevői földvallató ásatás közben elvégeztek hazánkban az utóbbi években muzeológusok irányításával. Bevezeti az ifjúságot a helytörténeti szakköri típus a kutatás tudományos módF«kete János Házak szerelnek megismerésébe. A szakköri tagoknak el kell sajátítaniuk a források sokfélesége kezelésének és a forrásokra történő hivatkozásnak szabályait, jártassá kell válniuk a forráskritikában is. Számos szakköri kiadvány látott napvilágot középiskolások helytörténeti dolgozataival, amelyek '»lékaira támaszkodhatnak a tudományágak hivatásos kutatói. (A békéscsabai kiadvánnyal terjedelmesen foglalkozott a Nép- szabadság 1968. március 3-i száma). Igen maradandó élmény forrása, ha a diákszerző ismertetheti, vitára bocsáthatja KlSZ-foglalkozáso- kon vagy önképzőköri gyűléseken egy-kétéves kutatásának eredményét a modem technika (magnetofon, vetítőgép) segédletével. Tartalmat kölcsönöz az efféle programnak és kemény munkára buzdít. Az ismeretszerző középiskolai osztálykirándulás alkalmával mérhető fel többek között a helytörténeti nevelés színvonala, eredményessége, amikor az ifjú összehasonlíthatja a megszokott miliőt a szokatlan- lan. A tapasztalatok szerint a hegyvidéki középiskolai kísérő tanár azt veszi észre, hogy tanítványai lesajnálják az alföldi ifjúság köznapjainak „unalmas”-ságát, míg az alföldi nevelő diákjainak hegyvidékén született érzéseit Petőfi fogalmazta meg: „tán csodállak, ámde nem szeretlek”. A Budapesten járt vidéki csoport pedig legalább egy napig piheni az ártalmakat és felejti a zajt. Sok jó alkalmat kínálnak a tanulmányi kirándulások az ifjúság tudatának formálására, érzelmének gazdagítására, illetve stimulálására. Nevelési tekintetben a szülőföld, a környezet az a modell, a világmindenségnek az a része, amelyben az ifjú eljut szellemi érésének arra a fokára, amely után képes önkifejletét irányítani. Az iskola és a társadalom közös érdeke, hogy a nevelés mozzanataiba belejátsszon a szülőföld története is. Dr. Virágh Ferenc I Mélyvíz Oláh Éva Egy perccel rövidebb a reggel Egy verssel kevesebb a bánat Egy cseppei sekélyebb a mélyvíz Fogom a kezed. Nem talállak. Könyvekről Kónya Lajos: Kicsi a világ a kétszeres Kossuth- díjas költő két prózai kötete után — Hej, búra termett idő; Virág Márton boldogsága — harmadikként Kicsi a világ című könyvével jelentkezik az epikában. Ez a Szépirodalmi Könyvkiadó gondozásában megjelent könyve — önéletrajz, a gyermek- és ifjúkor változatos eseményeinek rajzolata. A költő „szülőhelyének nevét hiába keressük újabb térképeinken: Felső. gallát beolvasztotta Tatabánya. Csak a város részeként ismretes. S ez a földrajzi valóság egyben jelkép is. Jelképe azoknak a történelmi, társadalmi felhajtó erőknek, amelyek a tenger mélységéből dobták felszínre a nép tehetséges fiait." A Kicsi a világ korrekt- munka: Kónya Lajos a gyermekkori emlékek felidézésében a minél nagyobb fontosságra, hitelre törekszik, s ez sikerül is neki, meggyőz bennünket minden részmozzanat ebben a könyvben. Érzékletesen eleveníti meg a szűkebb hazát, a bányatelepet, az iskolai benyomásokat a magyar nyomorúság elől a francia tájakra menekült szülők gyermekének meghitt emlékeit, aztán életük „hosszú, nyugtalansággal teljes szakasz”- ának további állomásait: a Repce parti, a szőgyénv, jákfai, a sárvári a geres- di időket. Könyve azzal zárul, hogy a soproni tanítóképzőbe kerül. Ez a gyermek- és ifjúkor telis- deteli van mozgással, elevenséggel, így nagy sodrású munka megírására is lehetőséget ad. Kónya Lajos nem regényesíti önélet. rajzát, csupán azt nyújtja át az olvasónak, amire valóságosan hivatkozni tud A család előtörténetét megírva, érezzük ennek valóságosságát leginkább. A kicsiny, kerekded egységekből épülő önéletrajzi munka több, mint aminek egy recenzense megjelölte (ifjúsági mű), de kevesebb, mint eredeti s önálló esztétikai élményt nyújtó könyv. E felemásság oka az, hogy nem a belső törvényszerűségek uralkodnak az anya. gon, hanem a szerző e törvényszerűségeket életanyagához méretezi, igazítja. Nem mond ellene o szépirodalmi mű kötelmeinek, de a hitelhez ragaszkodás okán nem is használja ki azokat kellően. Szépséges részletekkel, soksok pontos, tanulságos megfigyeléssel gazdag ez a mű, ám végső soron a költői életmű, az oeuvre környezetrajzához, mélyebb, alaposabb megértéséhez szolgál adalékul. A Kicsi a világ erénye nem csupán ez a belső, lelki kömyezetrajz; erénye az a kor-dokumentum-jelleg is, amely révén megismerjük a felszabadulás előtt a bányavidéken napról napra élő emberek nincstelen hétköznapjait, kapaszkodó igyekezetét, a korszak tapintható kisem- ber-ellenességét, mert mindezt plasztikusan érzé- kelteti-idézi Kónya... Érdekes könyv a K,icsi a világ — sokban eligazítást ad a költő verseit olvasóknak, poétái munkásságával ismerkedőnek. Jenkei János jelinek Laios Dózsa
