Békés Megyei Népújság, 1971. szeptember (26. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-05 / 209. szám
így látta a hetet hírmagyarázőnít, Pálfy József: Közelebb Európa biztonságához Szeptember elsejét szokás a politikában az ősz kezdetének tekinteni. Ekkor már vége a nyári pihenésnek a politika hivatásos művelői számára csakúgy, mint a tömegek számára. A nyugati országokban — francia kifejezéssel élve — most van a „rentrée”: visszatérnek a dolgozók a munkapadok mellé, benépesülnek a parlamenti folyosók is. A sok évtizedes tapasztalatot az idei év is alátámasztja: szeptember első napjai újbői fontos nemzetközi eseményeket hoztak. Megkezdődik az 1971-es esztendő mozgalmasnak ígérkező politika őszi évadja... Időrendben először az arab államszövetségre vonatkozó népszavazást kell említenem: szeptember elsején szólították az urnák elé az egyiptomi, líbiai, szíriaá választópolgárokat. A szavazócédulán ez 3 kérdés állott : „Jóváhagyja-e ön az Arab Köztársaságok Szövetségének alapvető statútumait és a konföderá. ciós állam alkotmányát”? A válasz — ez nem lehetett kétséges — az elsöprő többségű „igen" volt. A 98 százalékos vagy még nagyobb arányú szavazási eredmény láttán a nyugati kommentátorok egy része fanyalgott, s azt emlegette, hogy — nyűt szavazás volt, nem használtak szavazófülkéket... A formai ellenvetések vajmi keveset számíthatnak. A lényeg: újabb lépést, tették meg egyiptomiak, líbiaiak, 3zíriaiak az államszövetség megvalósításának irányában. A konföderáció pedig roppant lehetőségeket rejt magában. A három ország területe akkora, mint például Indiáé! A geopoli- rikad helyzete szintén rendkívüli jelentőségű: a Földközi-tenger keleti medencéjét részben uralhatja! Gazdasági vonatkozásban elég Líbia olajára utalnunk, amelynek bevételéből bőven juthat Egyiptom és Szíria gazdaságának fejlesztésére, a két ország viszont szakembereket, munkaerőt adhat Líbiának... A népszavazás napja egybeesett a líbiai sikeres államcsíny második évfordulójával: 1969. szeptember 1-én döntötték meg Kadhafi ezredes és fiatal tiszttársai Idrisz király uralmát. A népszavazás napjának az évfordulóval való összekötése nyilvánvalóan Kadhafi ezredes politikai súlyának növelésére is szolgált. A fiatal elnökről sokan azt mondják, hogy a „70-es évek Nasszerjának” szerepére vágyik. Egyelőre romantikus jellegű arab nacionalizmus keveredik a politikában antiimpe- rialista tettekkel, kommuni^ta- ellenességgel, bigott vallásossággal;.; / Az Arab Köztársaságok Szövetségének vezető hatalma — ha nem is gazdaságát, illetőleg gazdagságát tekintve — természetesen az Egyiptomi Arab Köztársaság. A kairói kormány úgy döntött, hogy visszaállítja Egyiptom nevét. Most már feladhatja az Egyesült Arab Köztársaság elnevezést, amely közel tíz éven keresztül arra volt hivatott, hogy fenntartsa az egyiptomi—Szíriái unió emlékét. Az annakidején — emlékezünk rá — nem tartott tovább két évnél. Szadat elnök, aki minden bizonnyal elnöke lesz az államszövetség legfőbb szervének, az elnöki tanácsnak, vagy érthetőbben: az elnökök tanácsának, nos, Anvar Szadat is olyan ambíciót táplál, hogy méltó utódja legyen ifpúJSÁc! 1971. SZEPTEMBER 5. az arab nemzet és az egyiptomi nép történelmében Nasszemak. Az államszövetség megteremtésével éppen, az arabok régi, sokat emlegetett vágyát, az arab egységet kívánja szolgálni. Igen éles szópárbajokra már került is sor Husszein király és Szadat elnök között... Szaud- Arábia uralkodójával, Fejszal királlyal viszont az egyiptomi elnök — úgy tűnik — legalábbis egy kérdésben együttműködik; kettős közvetítésre hajlandó a jordániai király és a palesztin geriUaszervezetek közötti alku. do zásban. Most éppen Szaud- Arábia fővárosában folynak a tárgyalások, amelyen éppúgy ott van a jordániai külügyminiszter, mint Szadat elnök különmegbí- zottja... Visszatérve Európára: Földrészünk legnagyobb politi. kan szenzációja egy napot váratott magára. Ügy volt eredetileg, hogy csütörtökön délben írják alá Nyugat-Berlinben a nagyhatalmak nagykövetei a város sorsát szabályozó megállapodás-tervezetet. Aztán egynapos késedelem következett. Közölték, hogy Rush amerikai nagykövet „gyöngélkedik”, az orvosok „ágynyugalmat írtak elő számára”. Másnap aztán az USA bonni nagykövete már a gyöngélke- dés minden jele nélkül szintén ott volt az asztalnál három kollégája mellett, hogy paraíálja az úgynevezett keretszerződést. A kiszivárgott hírek szerint a hivatalos angol, orosz, francia nyelvű szöveg ugyancsak hivatalos német fordítása körül volt még 24 órás vita: igaz, nem mindegy, hogy például az NSZK hatóságainak Nyugat-Berlinben „igazgatási” vagy „kormányzási” jogkörük' lehet-e, a fordítások ilyen — az árnyalatnál nagyobb! — eltéréseket, mutattak. A nyugat-berlini megállapodás visszhangjából elég csak annyit idéznem, hogy vannak, akik az osztrák államszerződés 1955-ös aláírása óta a legfontosabb kelet-nyugati megállapodásnak minősítik. És idézhetek olyan optimista véleményeket is, hogy év végéig sikerül elfogadtatni a nyugatnémet parlamenttel, a Bundestaggal a szovjet— nyugatnémet szerződést, azaz j megtörténik a több mint egy éve Moszkvában aláírt okmány ratifikálása. A visszhangba disszonáns hangok is vegyülnek: a bonni revansista körök vagy úgy próbálnak zavart keltem, hogy azt mondják, „Brandt eladta Berlint”, vagy épp ellenkezőleg azt hangoztatják, „a Szovjetunió tette a legtöbb engedményt”. Az igazság az, hogy a kompromisszumos megoldás mindkét részről engedményeket követelt. A megállapodás pedig kétségtelenül az egyik legfontosabb állomás a főcél, az európai béke és biztonság felé vezető úton. Végezetül hadd hívjam fel a figyelmet a „Tízek Klubjára”: ez a hangzatos elnevezés a tőkés világ leggazdagabb országait jelöli. Tulajdonképpen nem is hivatalos az a szervezet, mely a2 USA-t, Kanadát és Japánt egy asztalhoz ülteti a nyugat-európai tőkés országok képviselőivel. Kétségtelen azonban, hogy igen alkalmas fórum, hogy egymás között lehessenek, zárt ajtók mögött kereshessék a választ a nyugati pénzrendszer nagy kérdésére: „Hogyan tovább?” Hogyan lehet elkerülni a tőkés világ válságát? Maradjon-e világvaluta a dollár? Milyen módszerrel lehet megakadályozni, hogy az USA-ban dúló infláció az amerikai pénzzel ne jusson e] az amerikai határokon kívül? Megannyi fontos kérdés, a „tízek” ma még tízféle különböző megoldásról vitáznak, Kaszigint meghívta a dán kormány Szombaton Moszkvában hivatalosain bejelentették, hogy Koszigin szovjet miniszterelnök ez év decemberének első felében hivatalos látogatást tesz Dániába. A szovjet kormányfőt a dán kormány hívta meg. Ugyancsak december első felében Koszigin hivatalos látogatást tesz a norvég királyságban is .a norvég kormány meghívására. (MTI) Timár Mátyás Lalin-Emerikába utazott Dr. Timár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettese a hivatalos meghívásoknak eleget téve szombaton Latin-Amerikába utazott. Ellátogat Argentínába, Ciliiébe, Peruba és Ecuadorba. A Minisztertanács elnökhelyettesét elkísérte Holtai Imre külügyminiszter-helyettes, dr. Szalai Béla külkereskedelmi miniszterhelyettes és dr. Szita János miniszterhelyettes, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok titkárságának vezetője. A Japán Kommunista Párt küldöttsége Romániában Bukarestben közös közle. ményt tettek közzé a Japán Kommunista Párt delegációjának látogatásáról A küldöttség Mijamoto elnök vezetésével, a Román KP Központi Bizottságának meghívására augusztus 20 és szeptember 3 között tartózkodott Romániában. A Bukarestben és vidéken tett látogatások mellett a delegáció tárgyalásokat folytatott a Román KP Nicolae Ceausescu főtitkár vezette küldöttségével. A nemzetközi élet egyes problémáiról folytatott véleménycsere során a két delegáció határozottan elítélte az imperializmus, mindenekelőtt az amerikai imperializmus más népek gazdasági, politikai és katonai dominálásán alapuló politikáját. Szolidaritásukat fejezték ki az indokínai népek harcával, követelték az amerikai csapatok Hazánkba érkezeit a mongol miniszterelnök-helyettes Fehér Lajosnak, a Minisztertanács elnökhelyettesének meghívására szombaton hazánkba érkezett Szonomin Luvszan, a Mongol Népköztársaság Minász. tertanácsa elnökének első helyettese. A repülőtéren Fehér Lajos, továbbá Andrásai Gyula nyugalmazott nagykövet fogadta. (MTI) kivonását ebből a térségből, hasonlóan követeltek az izraeli csapotok haladéktalan kivonását a megszállt területekről és síkraszálltak a közel-keleti konfliktus politikai rendezéséért. Az európai biztonsági rendszer megteremtésének szűk. ségességét hangsúlyozva a felek kijelentették, hogy „fel kell számolni a szembenálló katonai tömböket” A kommunista- és munkás- mozgalom fő kérdéseiben a két pórt álláspontja megegyezik — mutat rá a közös közlemény. (MTI) Búcsúztatásukra a Ferihegyi repülőtéren megjelent Vályi Péter, a Minisztertanács elnök- helyettese, Marjai József külügyminiszterhelyettes, dr. Veres Péter külkereskedelmi miniszterhelyettes. (MTI) Évforduló Chilében Chile szombaton, szeptember 4-én nagyszabású népünnepélyekkel, kulturális es sportrendezvényekkel emlékezett meg a népi egységfront győzelmének első évfordulójáról. A La Moneda kormánypalo- tából antiimperialista, több pórt képviselőiből alakult népi kormány irányítja az országot, amely a belső és külső reakció szembenállása ellenére is megvalósítja a népi egységfront 1969-es programját. Chilében államosították a réz-, vasérc, és szénbányákat, a textil- és cementipart, a salétromlelőhelyeket és a bankok többségét, földreformot vezettek be. Chilében a fejlődés sokoldalú és bonyolult folyamata jelentősen átalakította az ország társadalmi szerkezetét A chilei nép méltán ünnepli az elért sikereket. (ADN) Kína repülőgépeket vásárol az angoloktól és a franciáktól? Három héten belül angol— francia repülőgépipari küldöttség utazik Pekingbe, hogy tárgyalásokat folytasson a kínai szervekkel a két ország kooperációjában épülő Concorde utasszállító-gép eladásáról. A hír pénteken este vált ismeretessé Londoniban. A küldöttséget a kínai kormány hívta meg. Az Utazást francia részről kezdeményezték. A szuperszonikus Concorde iránt a kínaiak a tavalyi Fam- borough-i repülőipari kiállításon már bizonyos érdeklődést mutattak, az eladás lehetősége azonban csak a májusi párizsi légiszalon megnyitása után merült fel. A kínaiak nemrég vásároltak Angliától Trident utas. szállító gépeket és Angliában azt remélik, hogy sikerül majd a pekingi szakértők figyelmét kellőképpen felhívni a hangnál gyorsabb gépekre is. Az esetleges alkuhoz még az amerikai kormány hozzájárulását is ki kell kérni, egy sor alkatrész ugyanis amerikai eredetű a Concor- de-ban. Egyetlen Concorde mostani előállítási ára 12 millió fontsterling- (MTI) A DOLLÁR ÉS A TÖBBIEK Augusztus utolsóelőtti napján a japán kormány úgy döntött, hogy „lebegteti” nemzeti valutájának, a yennek árfolyamát. A dollárválság legkeservesebb napjainak küzdelmei után Washingtonban úgy értékelték ezt a lépést, mint „az első fényt az alagút végén”. A japán kormány akciójából ugyanis azt a következtetést vonták le, hogy végül engedni fog az amerikai nyomásnak és a dollárhoz viszonyítva felértékeli a japán valutát. Ma már többé-kevésbé világos, hogy Nixon nagyszabású „gazdasági csomagterve” éppen azt tűzte ki céljául, hogy megváltoztassa a dollár és a vezető valuták értékviszonyát — de a dollár leértékelése nélkül. Ennek egyetlen logikus módja: felértékelésre kényszeríteni az összes partnereket. E szándék mögött az amerikai pénzügyi köröknek az az elemzése húzódik meg, hogy a vezető nyugat-európai országok és Japán hosszú idő óta szándékosan tartották fenn devizájuk nem reális, a dollárhoz kép>est a tényleges értéknél alacsonyabban tartott árfolyamszintjét! Ezzel amerikai vélemény szerint az volt a céljuk, hogy megkönnyítsék exportáruik számára a versenyfeltételeket a nemzetközi és mindenekelőtt az amerikai piacon. A washingtoni szakértők számára „dramatizálta” a helyzetet, hogy az Egyesült Államok külkereskedelmi mérlege, amely 1893 óta mindig felesleggel zárult, — 1971-ben deficitet mutatott és valószínű, hogy ez a deficit az év végéig megmarad. Nixon gazdasági intézkedéseinek jó részét (például az ár- és bér- rögzítés ideiglenes bevezetését) belpolitikai, illetve belső gazdasági tényezők diktálták. A mindennemű importra kivetett 10 százalékos különadó azonban már vitathatatlanul a nyomás eszköze volt a tőkés vetély- társakí Irányába. Figyelmeztetés arra, hogy vállalják el valutájuk önkéntes felértékelését a dollárhoz viszonyítva. Ezzel természetesen megdrágítják exportjukat, és módot nyújtanak arra, hogy az Egyesült Államok megjavítsa a maga áruinak nemzetközi versenyfeltételeit. Az intézkedés meghozatala idején már látható volt, hogy ez nem megy küzdelem nélkül. A leglátványosabb viták Nyugat- Európóban zajlottak le. A nyugatnémetek viszonylag könnyű helyzetben voltak. Emlékezetes, hogy a legutóbbi válság során az NSZK bejelentette, hogy szabadon „lebegteti” a márka árfolyamát. Ez a döntés továbbra is érvényben van és háromhónapos „lebegés” után a márka a dollárhoz viszonyítva, körülbelül 7 százalékkal ér többet hivatalos árfolyamánál. Schiller nyugatnémet gazdasági miniszter és a nyugatnémet gazdaságpolitikai vezetés abból az alapvető tényből indul ki, hogy Nixon ((legalább is választási év közeledtével) semmiképpen sem devalválhatja a dollárt. Az Egyesült Államok gazdasági túlsúlya a tőkés világban — nem beszélve a politikai befolyásáról —, továbbra is olyan erős, hogy erre nem is lehet kényszeríteni. így
