Békés Megyei Népújság, 1971. szeptember (26. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-05 / 209. szám
Vigyázzunk önmagunkra! Néha ez Is ránk férne. Szaladunk, rohanunk az életben, figyelmetlenek vagyunk és sokszor felelőtlenek. Aztán megtörténik a baj, a tragédia. Késő. Szánjuk-bánjuk, de nem tehetjük jóvá, soha többé. Esetek. Az egyik állami gazdaságban forrólevegős lucerna- szárítót építettek. Modem, korszerű berendezés. Jó benne dolgozni. Figyelmet és törődést követel a munka. Az egyik fiatal hanyagul és flegmán dohányozni kezdett. Mintha éppenséggel a főtéren lenne, Veszélyes és tilos. Az üzemben — a raktár részében különösen — tilos a dohányzás, kiírták látható, olvasható a táblán, minden dolgozót kioktattak, többször is elmondották nekik, hogy dohányozni tilos. Ennek ellenére rápipált * papírzsákokban csomagolt lucer. nalisztrakás tetején. Felelősségre vonták. Igen helyesen. A Viharsarokban működő állami gazdaságokban 1968 első félévében 312 baleset volt. A kiesett munkanapok miim 6092. Javult a helyzet az idén, félévig 210 baleset történt, 5 203 munkanapkiesés származott belőle. Békés és Csongrád megyében az állami gazdaságokban 1968—60- ben három halálos baleset volt, tavaly és az idén szerencsére egy sem. A mezőgazdasági nagyüzemekben a balesetek nagy része elkerülhető. Gondos munka- védelemmel, a munkavédelmi rendszabályok megtartásával megelőzhetni tengernyi könnyet, tragédiát, bánatot. Augusztus 4- én a Központi Bizottság ülésén értékelve a X. kongresszus állásfoglalása »lapján az 1971-efl esztendő első felét. Nyers Rezső elvtárs felhívta a figyelmet; gazdasági szervező munkánkban az exportra való törekvés mellett a balesetmentes, egészséges, jobb ütemű munkára kell törekedni. A termelés és gazdálkodás színvonalának növelése mellett gyors és határozott javulás lehet, és kell elérni a munkavédelem, a balesetelhárítás, az emberről való fokozott gondoskodás, a munkafeltételek biztonságos megteremtésében is. Ezt tartva szem előtt az Állami Gazdaságok Békés és Csongrád megyei Főosztálya az elmúlt napokban bentlakásos, egyhetes tanfolyamot szervezett Gyulán. Olyan munkavédelmi előadókat, felügyelőket, irányító beosztású dolgozókat, szakszervezeti aktívákat hívtak meg a továbbképzésre, akik a mindennapi életben a nagyüzemekben sokat tehetnek és tesznek a baleset- mentes termelésért. Az előadások fő témája a SZOT középfokú munkavédelmi tanfolyamainak anyaga volt, főleg szakmai vonatkozású, a hall. gatók munkájával összefüggő feladatok megvitatása. Előadókat az SZMT, a MEDOSZ központ, a MEDOSZ megyei bizottsága, a KÖJÁL küldött. A népes tanfolyam igen eredményesnek bizonyult. A biztonság-technikai vizsgák bizonyították ezt. Érdeklődéssel ismerkedtek a résztvevők a negyedik ötéves terv munkavédelmi tennivalóival, tapasztalatcsereként megismerték más gazdaságok ilyen irányú tevékenységét — egyszóval nagyon hasznos tanfolyam volt. Jó lenne, ha követésre találna. Ugyanis a vállalati középszintű munkavédelmi továbbképzés nincs megoldva, a mezőgazdasági nagyüzemekben; szövetkezetekben, állami gazdaságokban egyaránt, az országban bárhol, a legsürgősebb tennivalók egyike éppen ez. S a legemberségesebb cselekedet. Vigyázzunk jobban másokra, önmagunkra! S. L. 1. A gyomai Alkotmány Tsz asszonyai példát rputattak Gyomén nagy aktivitással kapcsolódtak be a különböző munkahelyeken a lányok és asszonyok a Takarót a Vietnami gyerekeknek mozgalomba. Ebben elsősorban az Alkotmány Tsz nőbizottságia, asszonyai és lányai mutatnak példát Eddig 3 takarót készítették él, és adtak át de vállalták a negyediket is, amelyet rövidesen szintén befejeznek. Megható az a lelkesedés, amely fűti őket, s amely arra ösztönzi, hogy esténként horgoljanak, kössenek Köszönet ezért a munkáért a nyugatnémet változat szerint a vezető országoknak (mindenekelőtt a Közös Piac tagállamainak) egymással összehangolva kellene felértékelniük valutájukat a dollárhoz viszonyítva. Franciaország más álláspontot képvisel. A francia export versenyképességét féltve, Párizs nem akarja megtenni az Egyesült Államoknak azt a szívességet, hogy a »dollár értékének csökkentése helyett hozzájáruljon a többi valuták összehangolt felértékeléséhez. A nyugat- európai viták ebben a kérdésben még mindig nem értek véget és nyilván az eddigieknél erősebben fellobbannak majd, amikor szeptember 15-én a világ tíz vezető tőkés országának pénzügy- miniszterei konferenciát tartanak. Már ma is látható azonban, hogy a franciák taktikai vereséget szenvedtek. Párizs ugyanis azt remélte, hogy nyugat-európai pénzügyi megegyezés megakadályozásával egyben lehetetlenné teszi a japán valuta árfolyamának megmozdítását is. Japán azonban nemcsak a legdinamikusabban fejlődő tőkés ország — hanem egyben az az állam is, amelynek kereskedelme (Kanadáétól eltekintve), a leginkább kötődik az Egyesült Államok- ; hoz. Ezért a Nixon által kivetett ■ 10 százalékos import különadó j Japánt ériptette legfájdalmasab- s ban. Tokióban megértették, hogy ■ ha nem mozdítják meg a yen • árfolyamát a Washington által ; kívánt irányba —, nem számít- • hatnak a különadó megszüntető- • sére. Hosszas viták után végül elha- jj tározták a yen „lebegtetését”, ; amely gyakorlatilag egyenértékű • az ideiglenes felértékeléssel. Ez ■ nem kevesebbet jelent, mint azt : hogy Franciaország pénzügyi ■ szempontból a tőkésvilág vezető j országai között elszigetelődött • és Nixon gazdasági intézkedései • ezen az egy ponton (a többi ve- j zető valuták átértékelésének vo- j natkozásában) kezdik mérlegelni ■ a maguk gyümölcsét A csata természetesen nem ért ■ ' eget Nemcsak a szeptember ■ közepén kezdődő „Tízek Taná- I csa” előtt, hanem a Nemzetközi • Pénzügyi Alap szeptember 27-én ! Washingtonban kezdődő nagy • tanácskozásán is tovább tart * majd a vita. A legújabb japán : „hadmozdulatok” óta azonban ! valószínű, hogy Washington vé- : gül is kikényszeríti a francia el- : lenállással szemben a vezető tő- ! kés valuták felértékelését —i—e. : Rekorddal köszöntői! bányásznap Nagy Gábor fúrómester a vezérlőberendezésnél Lassú járással dörmögnek a motorok, fenitről leereszkedik két óriásikar, vasmancsával köruL. fonja a cső peremét, egy szisz- szenessel, mintha levegőt akarna venni hozzá, megkapás zko- dik benne. Éretthangú ropogással hozzálátnak a dieselek, s csak jön, s csak jön a végtelen acélkígyó, hozza az üzenetet a mélységből, ahol nemhogy ember, de még a közvetítője sem járt Gyémántfúróval — 220 fokban Az olajkutatás térképén exponált hely. Szigorú renddel kiépített külön világ a kukorica- táblák között. Az orosházi üzemegység több mint negyven olajbányásza dolgozik itt, az ország legmélyebb olajkútjánál. Kevés hijja van már a hatezer méternek... — Bányásznapra, vagy november 7-re szerettük volna befejezni a kutat — mondja Ligeti Attila, ügyeletes mérnök —, de nem megy olyan könnyen, ahogy gondoltuk. így meg kell elégednünk azzal, hogy ha nem is kész kúttal, de országos rekord- mélységgel köszöntjük a XXI. Magyar Bányásznapot. Igen, hosszú az a hat kilométer, különösen lefelé. Minden nap és minden méter tartogat valami meglepetést, eddig ismeretlent. Hogy milyen idő van odalent? Kicsit hasonlíthat a pokolhoz, 220 Celsius fok a hőmérséklet. s a kijövő iszap is 90 fok körüli. Gyémántfejű fúró rágja a tüzes agyagmárgát, különleges összetételű iszap hűti, tömítí. a kutat. Minden munkafolyamatot foTörik a kukoricát Mezőhegyesen és Végegyházán A korai érésű kukoricák megyénk déli körzetében törésre értek. Az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek hozzá is láttak a betakarításhoz. A Mező- hegyesi Állami Gazdaságban ZMÁJ típusú csőtörő géppel kezdték el a kukorica betakarítását a kamarási kerületben. A végegyházi Szabadság Tsz Mezőhegyessel határos területén szintén törik a kukoricát. Itt SZK- kombájnra szerelt adapterrel dolgoznak. Az őszi betakarítás lassan me- gyeszerte elkezdődik. A békéscsabai Május 1. Tsz-ben a múlt hét péntekén már szedték a cukorrépát. Kaszaper, Mezőko- vácsháza, Magva rbánhegy es, Medgyesegyháza, és Medgyes- bodzás közös gazdaságaiban vágják a cirkot, lombozzák a kendert, szállításra készítik elő a tavalyinál lényegesen jobb minőségű és több termést. Műanyagfeldolgozásban jártas vegyipari technikust részlegvezetői munkakörbe felvesz a Szarvasi Műanyag- és Játékkészítő Ktsz, Szarvas. x fcozöbt figyelem biztonság kísér, hiszen a szerzett ismeretek páratlan értékűek. Nemcsak hazai kuriózum ez a kút, Európában is kevés hasonlóra altad. Egy telet kell kibírni A különleges feladat szakmailag is jól felkészült embereikéit kíván. Büszkék lehetnek az orosháziak, hogy rájuk esett a választás. A berendezés dolgozódnak zöme tíz-tizenöt éves tapasztalattal rendelkezik, Csák István, Magyar Gábor, Mile Lajos, Var. ga Lajos, és a többiek az olaj- kutartás hőskorában jöttek Bdhar- nagybajomból. Nádudvarról, Püspökladányból. A fúrós élet romantikája hozta össze, s az tartja ma is együtt őket. Különös összetartás alakult ki bennük, a földiek együvétartozása mellett az egymásra utaltság a nehéz munkában. — Nem volt nekünk csak a puszta kőt kezünk, amikor idejöttünk, itt tanultunk meg minden). — magyarázza Csák István vezető fúrómester, aki ma a 17. bányásznapot érte meg az olajiparban. — Nyolc általánost alig hagyott suttyók voltunk, mikor beálltunk túrósnak, aztán akinek volt szorgalma, akarása, végigjárta azt a bizonyos szamárlétrát. Kulcsosból lett kapcsoló, aztán segéd, majd fúrómester, vagy éppen vezető mester. Persze sok telet kellett addig átvészelni, mert az itt az igazi próbatétel. Vannak szép számmal fiatalok is, s ha az első telet kibírják, így mondjuk ezt. akkor megmaradnak. Na, és ha tanulnak. Hadd álljon itt néhányuk példája, akik közel a negyvenhez, most végKöziiletek, magánosok figyelem! A Békéscsabai Építő- és Épületkarbantartó Ktsz, Kétegyházi úti telepén díjmentesen kapható jó minőségű fenyöforgács j zik az olajipari technikum ne- I gyedik osztályát. Havonta utaznak Orosházáról Nagykanizsáira és arra a kérdésre, hogy kötele- ző-e a technikum elvégzése, a válasz: nem, csak szükségét érzik. „Olyankor nem lél az ember” Ha a felszínen összeraknánk azokat a métereket, amelyeket lefúrtak, ki tudja hányszáz, vagy ezer kilométert is kitenne. S ha megszámolnánk, hányszor kellett megfékezni a kitörni készülő gázt, lenne néhány mementó ezen a képzeletbeli úton. — A legcsúnyább az Algyő 168-as kút kitörése volt — folytatja Csák István —, ahol kilenc napot dolgoztam, mint a mentőbrigád tagja. Érdekes, olyankor nem fél az ember, most utólag visszagondolva borzadok meg néha, milyen kockázatos is volt a tűz. eloltása után, a még mindig működő kút szájánál dől. gozni. De a fúvósok nem szívesen beszélnek az ilyesmiről, inkább újra a berendezésre, a brigádra terelődik a szó. Az RD—50-es kollektívája Aranykoszorús címmel kitüntetett, tízszeres szocialista brigád. A tízből kettőt már itt nyertek el az ország legmélyebb kútjának fúrásánál. A koronát szerették volna most feltenni munkájukra azzal, hogy a bányásznap tiszteletére befejezik #a kutat. De egyelőre be kell érniük azzal, hogy „csak" az országos rekordot döntötték meg, ám a végtelen acélkígyónak már alig százegynéhány méteres üzenete van hátra. Seleszt Ferenc A HÜTÖUA/ FELVESZ felsőfokú gépipari technikumot végzett fiatalokat Érdeklődés: a személyzeti vezetőnél. x
