Békés Megyei Népújság, 1971. szeptember (26. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-26 / 227. szám
Eligazítás Békésen Keményem csattan a vezényszó ésl a cávilruhás tartalékos tisztek felpattannak a székekről. A polgári védelmi parancsnokság Béikés megyei törzsparancsmoka fogadja K. József alezredes jelentését. Köszönti a foglalkozáson megjelent tartalékos tiszteket. Ismerős arcokat fed«; fel a szemlélő a békési tanács termében azon a fogadkozáson, amelyet a polgári védelem megyei műszaki alakulatának tisztjei szamára tartottak a héten. Azok a munkások, mérnökök, orvosok, agronómusok, állatorvosok vannak itt, akik tavaly a műszaki mentő katonai alakulat egyenruhájában hősei voltak a tiszai és a körösi árvíz elleni védekezésnek. vilruhában itt ülök közösen vívtak a lakossággal és az egyenruhás polgári vedel misfáikkal. Az alakulat parancsnoka, K. József alezredes értékelésében kitér arra, hogy a békési helyőrséghez tartozó katonák kiváló munkája mellett jócskán van olyan tapasztalat, amely szükségessé tesz bizonyos átszervezést. Az alakulat parancsnokának tájékoztatója után a polgári védelem megyei törzsparancsnoka arról beszélt, hogy a polgári védelem tisztjei, katonái nem fáradhatnak bele soha a felkészülésbe, számolniuk kell minden eshetőségre. Meghatározta azokat a feladatokat, amelyeket a jövőben az alakulat al parancsnokainak meg kell valósítaniuk. Az eligazítás is — amelyet K. József alezredes tart — a tavalyi árvíz elleni védekezés tapasztalatainak elemzésével kezdődik. A hallgatók előtt minden bizonnyal félelevenedik Algyő, Körtvélyes, Gyálarét, Köröstar. csa, Békés, Sarkad, ahol a polgári védelmi alakulat alpa- nancsnokai éjjel-nappal irányították a védelmi munkát. Fel- elevenednek az epizódok, egy- egy kemény óra, amikor már- már úgy tűnt, hogy a Körös, Sarkad felett áttöri a gátat. S a küzdelem is, amelyet a most ciEzután N. Imre főhadnagy a gazdasági szogálat gondjairól beszélt. Az eligazítás, amely reggel 7-től délután 5-ig tartott, sok tapasztalatot adott, mind a parancsnokoknak, mind az alakulat tisztjeinek. A ruhaellenőr- zés, amelyet az alakulat tisztjei a délutáni órákban végeztek él, záróakkordja volt a foglalkozásnak. Jó volt látni az esőverte, szélfújta kefci ruhákat tisztán, a raktár polcain, érezni, hogy egyelőre nincs szükség használatba vételükre. B. J. Ruha-ellenőrzés a raktárban. Film, mint szemtanú mnmiiiiiintminiiimiiNniiiniii ■ ■ ■ ■ j Barátsági ! repülés ■ 9 m 5 Immár hagyománnyá vált, E hogy a Varsói Szerződés * egységes légvédelmi rend- jj szerében szorosan együtt■ működő négy baráti hadsen jj reg — a szovjet hadsereg, az « NDK nemzeti néphadserege, S a lengyel és a csehszlovák s * néphadsereg — legjobb pa- jj E rancsnokai, repülőgépveze- ■ ■ £ ! tői, technikusai és szerelői ; ■ • S közös „barátsági repülésen” ■ : vesznek részt. Röviddel ez- * j előtt már ötödször került sor E * : j a tíz napig tartó, esemény- ■ • gazdag program lebonyolí- jj ■ fására. A „barátsági repü- • ■ lés” 50 résztvevője két IL— • a 5 S 14-es gépen tette meg a tér- : ■ vezett útvonalat. Ez alatt ■ m • nemcsak új személyes isme- • £ retségek születtek, hanem 5 5 bőséges alkalom is nyílt ta- j E pasztalatcserére, maradan- * 5 ■dó élményszerzésre, a fegy- ■ verbarátság erősítésére. 5 ■ ■ A négy testvéri hadsereg ; képviselői az NDK-ban el- 5 látogattak a Jurij Gagarin- E ról elnevezett vadászrepülő | alakulathoz, a Brandenbur- ■ gi kapuhoz, azután tovább- 5 repültek a lengyelországi ■ Poznanba, ahol a légierő pa- j rancsnokságának vendégei- ■ ■ ként a híres „Warsawa” re- 5 pülőezred legjobb pilótáival ■ és technikusaival találkoz- 5 hattak. A „barátsági repü- S lés” utolsó állomása — Prá- 5 gán át — az egyik csehszlo. ! vak kiképzési bázis volt, de • ezt megelőzően a főváros- ! ban együttesen megkoszo- ■ rúzták az ismeretlen katona E sírját, majd megtekintették ! a hadtörténeti múzeumban ■ rendezett kiállítást. ■ Az ötödik „barátsági re- E 5 pülés” a résztvevők egyön- ■ ■ tetű véleménye szerint 5 • eredményesen zárult és je- 5 5 lentősen hozzájárult ahhoz, • j hogy tovább szilárdítsa a 5 ■ baráti hadseregek közti szó- : • lidaritást, harci együttmű- ! 5 ködésfc. S Haditechnikánk újdonságai Harckocsi búvármsnstben Közepes harckocsink „búvármenete” végén kiemelkedik a folyóból. A. harckocsikkal szembeni igények között az is szerepel, hogy a harcászati és hadműveleti moz. gékonyság megőrzése érdekében a vízi akadályokat menetből, különösebb előkészület vagy átalakítás, illetve idegen segítség nélkül le tudják küzdeni. Ezért a könnyű páncélos járműveket úgy alakítják ki, hogy azok úszóképesek legyenek. A lényegesen nagyobb súlyú közepes harckocsikat saját vízkiszorításukból eredő felhajtó erővel nem lehet úszóképessé tenni, hiszen egy 35 tonnás harckocsinak az úszás érdekében 35 köbméternél több vizet kellene kiszorítania vízre- szállásakor. Egyik megoldásként a harckocsi átgázol a mederfenéken. Az sem jelent problémát, ha a víz olyan mély, hogy teljesen ellepi a harckocsit, sőt még 5 méteres vízmélység sem akadály az ilyen „búvár”-páncélos számára. Belső terük hermetikusan lezárható és megfelelően kialakított csövön keresztül a személyzet és a motor megkapja a szükséges levegőt. Nyilvánvaló, hogy ez az átkelési megoldás nem kis veszélyt jelent a kezelő- személyzet számára, de ha a szükséges biztonsági intézkedéseket betartják, baj nem történhet. A víz alatti tájékozódás érdekében pörgettyűs tájolókat vagy lokátort építenek a harckocsiba, de a rádióval létesített kapcsolat is megbízható irányítást szolgáltat. A vízalatti menet legfontosabb feltétele az, hogy a jármű vízzáró legyen. Minél mélyebbre merül a jármű, annál nehezebb a megfelelő tömítés elérése. A vízalatti jármű súlyát a felhajtóerő csökkenti és ez megnehezíti a jármű vízalatti mozgását, a vonóerő átvitelét a lánctalp és a folyómeder között. A vízellenállás a másik akadályozó tényező a jármű mozgásának útjában, de nem elhanyagolható az oldalsodrás sem. A vízi akadályok leküzdésének másik útja a közepes harckocsiknál a felhajtóerő megnövelése úgy, hogy a harckocsitestre körkörösen gumiból vagy műanyagból készült palástot feszítenek, így egy meglehetősen nagyméretű gumicsónak alakul ki, melynek alja maga a harckocsi. Hátránya, hogy a palást szárazon és vízen könnyen sebezhető és szállítása szárazföldi menetnél külön gondot jelent. Amennyiben külön járművön szállítják, akkor nincs biztosíték arra, hogy a kellő időben valóban rendelkezésre áll a palást a vízi akadály leküzdéséhez. A varsói dokumen- tumfilm archívumban még be nem mutatott filmszalagot találtaik, melyet mind ez ideig nem sikerült azonosítaná. A filmen az angol cím „Tale of a city” (Mese egy városról) és rövid angol feliratok olvashatók. Az a feltételezés, hogy a filmet Lengyelországban egy illegális filmoperatőrcsoport készítette, a múlt évben beigazolódott. Sikerült megtalálni a csoport egyik operatőrjét — Zygmund Ritelt —, aki beszámolt a régi filmen ábrázolt eseményekről. A produkció egyedülálló a maga nemében: a Varsó régi városnegyedében működő föld alatti nyomda munkásainak szabotázs akcióját ismerteti. A filmet egy föld alatti filmoperatőr- és fotóriporter- «oport készítette, amely 1043 őszén alakult Varsóban, Leszek Raabe, a szocialista harci szervezet főparancsnoka kezdeményezésére. „A háború befejeződése után tudtam meg, hogy ez volt az egyetlen ilyen jellegű csoport Lengyel- országban” — mondta Zygmund Ritel az újságíróknak. Kevés volt az operatőr és ezért engem is megbízták, hogy sajátítsam el ezt a mesterséget. A nagyszerű amatőr-operatőr, Ludvik Zaturszki volt a tanítóm. Később már közösen készítettük a filmeket és felvételeket a megszállt város életéről, a megszállók ellen vívott harcról, a lengyel lakosság elleni terrorról. Akkor arra törekedtünk — folytatja Zygmund Ritel —, hogy minél több, a megszállt város életét ábrázoló részletet örökítsünk meg a filmszalagon. így például felvettük mind a németek, mind az illegális csoportok által 1939—1944-ig nyomtatott. összes plakátot. Lengyelország más részeire is ellátogattunk a kamerával. A Varsóban felvett sok film közül, melyek a háború és a megszállás érveiben működő lengyel illegális mozgalom sajátos, diverzáns tevékenységét örökítik meg, sajnos csak három maradt meg. Lehetséges hogy ezek egyikének, a „Mese egy városról” című filmnek televíziós bemutatása után kiderül valami az illegális filmoperatőr- és fotóriportercsoport többi résztvevőiről is, s így napvilágra kerülhetnek a lengyelek megszállók ellen vívott hősi harc további ismeretlen epizódjai. ABC-áruház a tagság forintjaiból Ilyen lesz Endrődön a fogyasztási és értékesítő szövetkezet ABC-áruháza, melyet a Lenin úton építenek fel. Az áruház felépítéséhez szükséges 3 és fél millió forintot a szövetkezet tagságának célrészjegyre befizetett forintjaiból fedezik. A célrészjegyek jegyzése már megkezdődött. (Balkus)
