Békés Megyei Népújság, 1971. szeptember (26. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-26 / 227. szám

A sebészettől érkezett a kérés: Sürgősen vérre van szükség! Máris vihetik, mert a tárolóban elegendő a tartalék. Iönböző osztályokról: segítsetek, vérre van szükség! Nincs fenn­akadás, az utánpótlás biztosított, mivel egyre több az olyan ember nemcsak Gyulán, hanem a járás­ban is, aki szívesen siet mások se­gítségére, s megérti, hogy tulaj­donképpen kis áldozatról van szó csupán. A vérellátó dolgozói nemcsak Gyulán, hanem a járás községei­ben is szerveznek véradó napo­kat, természetesen a vöröske­reszt alapszervezetek aktív köz­reműködésével. Kétegyházán a legutóbb megtartott helyszíni véradó napon a gépjavító dolgo­zói különösen szép példát mu­tattak. Mint már annyiszor, most is 120-an jelentkeztek, ami egy kisebb létszámú községben jó­nak mondható. De ha ho'zzátesz- szük, hogy az itt dolgozók össz- létszáma csupán 180, akkor ezt a megye egyik legkiemelkedőbb eredményének mondhatjuk. A gyulai véradó állomáson egyébként nemcsak vérvétellel foglalkoznak. A békéscsabai pél­dához hasonlóan szeptembertől itt is bevezették a terhesgondo­zást Ez azt jelenti, hogy az RH negatív és a 0-ás vércsoporthoz tartozó kismamákra idejében fel tudnak figyelni, megfelelő keze­lésben részesíthetik, hogy a gyer­mek és az édesanya életének megmentésére jó előre felkészül­jenek. Január elsejétől új vizs­gálatokat is bevezetnek, a fer­tőző májgyulladáson átesettek szűrésére. Ehhez egy korszerű berendezést szereznek be. A betegek megmentéséért Gyulán éveken át sok gondot okozott, hogy a véradó állomás nem tudta kellően betölteni ren­deltetését. Ennek több oka is volt, elsősorban a szűk helyiség, ahol nagyobb mennyisegű vért nem tudtak tárolni, s a jelent­kezőket sem fogadhatták kellő­en. Az is baj volt, hogy a mun­ka irányítása csak ideiglenesen volt megoldva, hiszen másodál­lásban vállalhatta ezt időnként egy-egy orvos. Az utóbbi időben lényegesen változott a helyzet. Ezt bizonyít­ja az is, hogy több vért tudnak biztosítani az emberek gyógyítá­sára, megmentésére. Változtak a körülmények, hiszen a régi há­rom szűk kis szobából a kórház területén tágasabb helyre költöz­tek. Jelenleg kilenc helyiségben dolgoznak. Korszerű berendezé­sekkel ellátott laboratórium és tároló helyiségük van, s azokat, akik mások gyógyulásához, eset­leg eletek megmentéséhez vért adnak, sokkal kényelmesebb környezetben fogadhatják. Rész­ben ez is hozzájárult ahhoz, hogy a nemrég megrendezett há­romnapos gyulai véradás sikere­sen zárult. A véradó állomás eredeti feladata, hogy a megyei kórházat ellássa a szükséges vér­mennyiséggel. Ezt most már tel­jes egészében teljesíteni tudja. Nagy a forgalom is, hiszen na­ponta jönnek a jelzések a kü­Laboratőriumban vizsgálják a véradásra jelentkezők vércsoportját. Pénzűi gyerntekrajzok ßekcscsa bán Szeptember 28-án 16 órakor íyitja meg Koszta Rozália fes­tőművész a békéscsabai Kulich Gyula Ifjúsági és Űttörőház negyedik emeleti klubhelyisé­gében a testvéri Penza megye 7—15 éveseinek képzőművészeti kiállítását. A 43 festményből álló tárlatot két hétig lehet megtekinteni. A kiállított alko­tásokon az érdeklődők megcso­dálhatják az orosz iskolások gazdag fantáziájának, szépérzé­kének tükröződését. A képeken megelevenednek az orosz nép- mesék hősed. Verne, Wells és Lem azóta részben megvaló­sult álmai, a korunk techniká­jával elérhető és elért eredmé­nyek, az űrkutatás, idegen bolygókon feltételezett élet. —esd. „Paplangyár” Mezőkovácsházán A mezőkovácsiházi ÁFÉSZ immár 8000 tagot számlál. A szövetkezet tevékenysége kitér, jedt. és sokrétű. 700 aktív dol­gozója így igen változatos munkaterületen dolgozik. Egy részük airoktenmeléssel, seprű­készítéssel foglalkozik. Na­gyon sokan találtak munka­helyre az ÁFÉSZ keltető- és toll ü zemében. A keltető évente mintegy 150 000 kiskacsát, 200 ezer kislibát és 2 millió kis­csirkét „hoz világra”. A szár­nyasoknak nemcsak a húsát és tojását értékesítik, hanem tollát is. A tollüzemben feldol­gozott és osztályozott toll egy része franciaországi, svájci és figyelem! Figyelem! Közeleg az őszi szezon: Nagykei*. — Kisker. Vállalatok, ÁFÉSZ-ek, cipóboltok gyermekcipőket 31—40-es nagyságig barna, fekete színekben, sima és préselt M.-boxból, 1/1 bőrtaippai, fa­szeges kivitelben készletről azonnal szállítunk Megrendelhető: Medgyesegyháza és Vidéke BŐRTEX. Cím: Medgyesegyháza és Vidéke Bőr- és Textilruházati Ktsz, Medgyesegyháza. Ügyintéző: Oravecz. x kanadai exportra kerül. A fennmaradó részt az ÁFÉSZ nődolgozói eddig „pama-cihák” kitömésére használták fel. Az ÁFÉSZ vezetősége pedig a toll- üzem gyors fejlődésére alapoz­va tervbe vette, hogy pehely- paplon készítésével tovább bő­víti a szövetkezet profilját. A Békéscsabai Forgácsoló és Szerszámgépgyár felvesz: esztergályos, marós, kö­szörűs, lakatos, szerszám­lakatos szak- és betaní­tott munkásokat, vala­mint segédmunkásokat. Jelentkezni lehet a gyár munkaügyi osztályán. BÉKÉSCSABA, Kisrét. 320508 Diplomát kapott 1904-ben yómántdiplornát azok kapnak, akik legalább hatvan esztendeje vé­geztek valamelyik fel­sőoktatási intézményben. 1971- ben tehát azok, akik 1911 -ben lettek tanárok, mérnökök, orvo­sok, jogászok. Hat évtized az emberélethez mérve nagyon hospzú idő. És Raffay Lajos bá­csi, a most Kevermesen élő nyugdíjas pedagógus még ennél a hosszú időinél is régebben vallhatja magát diplomás tarító. nak. — Kedves Lajos bácsi, hogyan emlékszik vissza pedagógus-pá­lyájára? — 1882-ben születtem! Makón, ott jártam iskolába, majd Nagy­kőrösön kaptam kántor-tanítói oklevelet. S mert viszonylag az volt legközelebb szülővárosom­hoz, megpályáztam a Kunágotán meghirdetett állást Egyhangú, lag megválasztottak. Hat korosz­tályt tanítottam végig, 1—6. osz­tályig oktattam őket az írás, ol­vasás, számolás, s a többi tárgy alapvető tudnivalóira. A tanítás soha nem jelentett nekem fárad­ságot, szívesen tettem mindig Egészen 1934-ig amikor nyug­díjba " mentem... Engedje meg hogy ne várjam meg a követke­ző kérdést, anélkül is edmonda-, nám, mi a hosszú életem, s munkabírásom titka —legalább, is én szerintem. Szóval: a foly­tonos munka, a napról napra folytatott tevékenység Mindig dolgoztam. A tanítás mellett I jegyző és titkár voltam az ipar- testületben, ügyvezető igazgató a Hangyánál, könyvelő egy fa­kereskedésben és én alapítottam földművesekből, iparosokból, tisztviselőkből a Kuné gőtéi Dal­kört. Amikor nyugdíjba men­tem, a tsz-nél dolgoztam a diny- nyeföldön. És még most is gond­ját viselem a ház tájának, a kertnek, gyümölcsösnek. Nyolc éve élek Kevermesen... No ési, ami még szép emlék: 1919-ben direktóriumi elnök voltam. Föl­det osztottunk — nem tetszett a földbirtokosoknak. Jó termés volt abban az évben, maguknak takaríthatták be a parasztok... Sok tanítványomból lett orvos, mérnök, kitűnő szakember. Pe­dig nagyon rossz körülmények között tanulhattak csak az elemi iskolában. Hat osztályban nyolc, van gyerekre jutott egy tanító, össze sem lehet hasonlítani a mai iskola helyzetével. ...Hogy mit csinálok, amikor éppen nem dolgozom? Rádiót hallgatok, te­levíziót nézek. Szeretem a fut- balt és a kosárlabdát. 1900 táján magam is rúgtam a labdát. A kosárlabda-játékot nem űztem — az én időmben még nem is­mertük. De jó játék lehet, ahogy a tv-ből látom... Hát így telnek a napjaim... És nagyon örülök a gyémóntdiplornának. — Engedje meg. Lajos bácsi, hogy mi is gratuláljunk és to* vábbi jó egészséget, erőt kívánt junk a következő esztendőikre. Iskolai tabló 1905-bőL Középen Raffay Lajos. A takarékszövetkezetek is gyüjthessenek ifjúsági betétet A hét községre kiterjedő Ke- j vermesi Takarékszövetkezet küldöttgyűlésén húszán kértek szót a beszámoló elhangzását követően. A kongresszusi irány­elvek vitatásán túl örömmel vették tudomásul a jelenlevők, hogy ez év három negyedévé­ben is jelentősen növekedett a kölcsön- és betétállomány, akárcsak a taglétszám. Elisme­rően szóltak arról is hogy, Ke­vermesen új székház épül, s Lökösházán és Dombegyházán a kor követelményének megfe­lelő kirendeltség létesül. A küldöttgyűlésen sokoldalúan bi­zonyítják a felszólalók a szö­vetkezeti demokrácia kibonta­kozását. Ennek kapcsán tették szóvá a küldöttek — mintegy a kongresszusnak javaslatként —, hogy már 16 éves kortól lelhessen tagot felvenni a taka­rékszövetkezet. Sérelemként, il. letve az OTP-vel szembeni hátrányos megkülönböztetés­ként tették szóvá hogy a ta­karékszövetkezetek miért nem foglalkozhatnak ifjúsági betét- gyűjtéssel, valamint ifjúsági kölcsönfizetéssel. Erre is a kongresszustól várnák választ. Elgondolkodtató javaslatként hangzott el az is, hogy — ép­pen az elkövetkező évek nagy beruházásai miatt 200 farínba kellene a részjegyek összegét emelni. * * * Valamennyi felszólaló igen jónak értékelte a Tótkomlós» Takarékszövetkezet igazgatósá­gának azt a kezdeményezését, miszerint a küldöttektől írás­ban is megkérte az irányelvek­kel kapcsolatos véleményüket. Mint mondották, a leirt sza­vak az irányelvek fokozottabb tanulmányozására ösztönöztök a küldötteket. A vita során több küldött kérte a szolgálta­tás még sokoldalúbbá tételét. Az utóbbi évék problémájaként említették a felszólalók, hogy a kongresszus foglaljon állást abban, hogy a takarékszövet­kezetek is folyósíthassanak a jelenleginél magasabb lakás­építési kölcsönt, továbbá tár­sasutazások esetében végezhes­senek deviza-beváltást, továbbá — ugyancsak az utóbbi évek ismétlődő óhajaként került szó­ba — a magasabb összegű sze­mélyi kölcsön-folyósítás lehető­sége. Egyhangúan foglalt he­lyeslőén állást a küldöttgyűlés a Tótkomlósi Takarékszövetke­zet 1972-ben történő 15 éves fennállásának megünneplésé­ben. tű.

Next

/
Thumbnails
Contents