Békés Megyei Népújság, 1971. szeptember (26. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-26 / 227. szám

Október I-tól megszűnik a vasúti forgalom Szeghalom és Tóviskes között A személy- és áruszállítást a 8-as Volán Vállalat veszi át A MÄV Szegedi Igazgatóságá­tól kapott tájékoztatás szerint október 1-én, pántéken 0 órától a Gazdasági Vasutak Szeghalmi üzemfőmöksóg felügyelete alá tartozó Szeghalam—Táviaké« keskeny nyamközű vonalán megszüntetik a személy- és áru­forgalmait, amit az említett idő­ponttól 'kezdve közútra terelnek, így október 1-től a közforgalom ellátásáról a 8. Volán Vallalait gondoskodik. Egy személynek, csatádnak csak egy lakása és egy üdülője lehet Kőtelező a személyi tulajdon mértékét meghaladd ingatlanok értékesítése A telektulajdom, illetve a la­kás- es üdülőtulajdon rendezésé­ről szóló kormányrendelet az MSZMP KB és a kormány múlt évi lakásgazdálkodási határoza­tából indul ki. Létrehozásukkal a kormány célja, hogy megszün­tesse a társadalmi viszonyaink­tól idegen többlet-tulajdont, fel­számolja a telekspekulációt, az üzérkedésnek, az árfelhajtásnak és a jogtalan haszonszerzésnek a| többlettulajdonban rejlő lehető-1 ségeit, gátat vessen a lakások-! kai, üdülőkkel folytatott nyert részkedési törekvéseknek ugyan- j akkor elősegítse a iakási- és] üdülőépítkezést. A két jogsza-1 bály pontosan meghatározza a' ■Bemélyli tulajdon mértékét: egy! személynek, illetve egy család­nak csak egy lakása és egy üdü­lője, illetve ezek helyett egy- egy beépítetlen lakó- és üdülő­telke lehet. Egy családnak szá­mít: a házastársak, kiskorú gyermekeik és a házastársakkal együtt lakó nagykorú nőtlen, illetve hajadon gyermekek. A teletotulajdont szabályozó új rendelet még hatékonyabban fellép a spekulációval szemben, tovább korlátozza az indokolat­lan, járadékszerű jövedelmeket, mert nemcsak jogos mértéket meghaladó tulajdonszerzés lehe­tőségét zárja ki, hanem kötele­zővé teszi a meghatározott mér­tékem felüli telkek — bizonyos türelmi időn belüli — értékes!­33 £ szavazat Nagyszénáson Az ulsbbi években dinami­kusan fejlődik a nagyszénás! Lenin Tsz. Hegedűs Sándor, a tsz pártalapazervezeté- nek titkára elmondotta, hogy négy évvel ezelőtt a közös gaz­daság növénytermesztése 12 mil­lió forint bruttó bevételt adott, az állattenyésztés pedig 4 mil­lió forintot. Ebben az esztendő­ben a növénytermesztés 31—32 millió forint bevételt hoz, az ál­lattenyésztés pedig 22—23 mil­liót. Hogyan lehetséges ez a gyors iramú fejlődés? A választ a Lenin Tsz életében végbement változások adják. Hegedűs Béla, a szövetkezet elnöke az Orosházi Járás Ta­nácsának osztályvezetője volt korábban. Meghallgatta a nagy­szénáslak kérését, amikor a Le­nin Tsz elnöki posztját felaján­lották részére. Vállalta a több­letmunkát, hogy ebből a nagy múltú szövetkezetből rangjának megfelelő gazdaságot kovácsolja­nak közösen, a szénási emberek akaratának megfelelően. Persze sokan voltak, akik két­kedve fogadták a vezetőség cse­réjét. Az eredmények meggyőz­ték az embereket, a kétkedőket. Ma már aligha akad szövetke­zeti gazda, aki szívesen emlék­szik vissza a négy évvel ezelőtti állapotokra. A jelenlegire annál büszkébbek. Teljes joggal. A nagyszénási Lenin Tsz-ben végbement változást a pártalap- szervezet vezetősége annak tu­lajdonítja. hogy a gazdasági ve­zetés bátorságot vett szakembe­rek munkába állítására. Négy évvel ezelőtt egy agrármérnököt foglalkoztatott ez a szövetkezet, most pedig négyet. Mellettük dolgozik két felsőfokú és hét kö­zépfokú technikus is. A szakem­ber-együttes, ideértve a brigád­vezetőket és a gépesítésben dol­gozókat is, a legkorszerűbb me­zőgazdasági technika. Igénybe­vételével többszörözték meg a nö­vénytermesztés korábbi hoza­mát. Műtrágyából ebben az esz­tendőben ötszörte többet hasz­náltak fel. mint négy évvel ez­előtt! A jó talajmunkának és a magas színvonalon szervezett növényvédelemnek, növényápo­lásnak tudható be, hogy ebben az esztendőben ez a szövetkezet bizonyult a legjobb gabonater­mesztő gazdaságnak a megye déli területén. A holdankénti ho­zam 1534 hold átlagában 29.5 mázsa. Ez 2.3 mázsával több. mint az orosházi Petőfi Tsz-é. amely második díjat nyert telje­sítményével. Kukoricából hol­dankénti 30 mázsa szemes ter­mésre számítanak. Az összes szántó 60 százalékán díszük e két növény, így érthető, hogy a brut­tó bevétel alakulását meghatá­rozza. lakargatn'valójuk terület alig néhány százalékán termelnek lucernát, noha a nagy­szénási tájlucerna-fajta egész Közép-Európában elismert nö­vény. Csak az a baj, hogy pon­tosan az őshazájában nem ter­mesztik kiterjedt területen. Azonban ez a takargatnivaló is lassan a múlté lesz, mert a tsz ! vezetősége a szántó 8—10 száza­lékára növeli a lucernával hasz­nosított területet. A határban 600 holdnyi legelővel Is rendel­keznek, mellyel szintén kezde­niük kellene valamit. Ebben sem lesznek restek. Hallották, hogy Endrődön jól megoldották a le­gelő hasznosítását a naszályiak módszerével. A kevés tejet adó teheneket borjaikkal együtt kora tavasztól késő őszig a mezőn tartják. Ezzel a viszonylag érték­telen legelőből igen értékes bor­júhúst és marhahúst termelnek. Ehhez hasonló valamit szeretné­nek csinálni Nagyszénáson is, hogy a 600 hold ne heverjen ki­használatlanul. A szántóföldre a jövőben fo­kozottan szükség lesz, mint ed­dig. A búza mellett olyan takar­mánynövényeket szeretnének termeszteni, melyek a pulykate­lep teljes önellátásához jó alapot adnak. Sokak előtt talán nem ismert, hogy ez a termelőszövet­kezet a megyében elsőnek ren­dezkedett be a Kanadai fehér gyémánt hibridpulyka nevelésé­re. összesen 30 millió forintot fordítanak a pulykatelepre, melyből tíz ólat és az utakat, továbbá a szociális létesítménye­ket hozzák létre. Október elején már mind a tíz ólba pulykát te­lepítenek. Ekkor 70 ezer pulykát tartanak. Jövőre összesen 250 ez- rét értékesítenek, mintegy 24— 25 millió forint bruttó bevételre számítanak. A szövetkezet vezetőségének és tagságának életrevalóságát jellemzi az a tény is, hogy az el­készült ólakat nyomban betele­pítették. s így ebben az eszten­dőben több millió forint értékű árut szállítottak a baromfiipar­nak. Amikor erre a beruházásra elszánták magukat, akkor a pénzügyi szervek az összes épít­kezésre 30 hónapot állapítottak meg. Alig telt el egy esztendő, s már 93 ezer pulykát értékesí­tettek. Két év múlva pedig, ami­kor az első hitel esedékes lesz. már 40 millió forint árbevételből törleszthetnek. A keresetek kedvezően ala­kulnak. Az augusztusi bérjegy­zék arról tanúskodik, hogy Ár- gyelán Ferenc traktorosnak 3800, Bartucz Béla kovácsnak 3900, Bánfl Rókus rakodónak 3400 fo­rintot számfejtettek. A munka lendülete jó. Az őszi vetések alá 2900 holdból 2100 holdat felszán­tottak. A tavaszi vetések alá 3700 holdból 1170-et mélyen megforgattak. A K—700-as trak­tor teljesítő képességét jól ki­használják. Az összes szabad te­rület talaját megművelték. így a gépet és személyzetet 8—10 napja a környező gazdaságokban vállalt bérmunkán foglalkoztat­ják. Uiiillqn beszélnek a szövet­nyillall kezet! élet külön­böző fórumain a gazdaság jövő­beni terveiről. Ezek között első helyen szerepel a szellemi beru­házás növelése. Nagyon rövid időn' belül el szeretnék érni. hogy minden ezer holdon egy felső­fokon végzett szakember szer­vezze a munkát. Ebben látják az elért eredmények stabilizálásá­nak egyik nagyon lényeges felté­telét. Másrészt növelni szeretnék a műtrágya-adagokat, mégpedig a holdankénti 180—220 kiló ha­tóanyag-felhasználásig. Erre a célra ebben az esztendőben 3,7 millió forintot irányoztak elő, de ezt most megtoldják félmil­lióval, mert időközben a nagy­szénási Lenin Tsz és az ugyan­csak nagyszénási Vörös Hajnal Tsz közgyűlése állást foglalt az egyesülés mellett. A Lenin Tsz 555 tagja igen szavazattal vála­szolt. Ellenszavazat nem volt. A Vörös Hajnal Tsz-ben 156-an igennel, 33-an pedig nemmel fe­leltek. A többség akarata tehát az egyesülés mellett szólt, még­pedig 711 szavazattal. A nagyszénási Lenin Tsz veze­tői optimisták, közöttük Hege­dűs Sándor párttitkár is, aki azt mondta: — A jövőben azon fáradozunk, hogy a 33 nem szavazat a követ­kező vezetőségválasztásig igenre forduljon. Figyelembe Tsz dinami­kus fejlődését, olyan következte­tést vonhatunk le. hogy ez a ter­vük a gazdasági célok elérésével teljes sikerrel jár! Oupsi Károly tését. A rendelet kizárja, hogy az, akinek már van ogy lakó- és egy üdülőtelke, újabbat sze­rezzen, kivéve, ha örököl. Aki több beépítetlen telekkel ren­delkezik, annak a személyi tu­lajdon mértékén felüli többletet 1972. december 31-ig el keli ad­nia vagy másként kell átruház­nia. Ha ezt a kötelezettséget nem teljesíti, a helyi tanács rendeli el az értékesítést. Sokan használnak azonban — különösen községekben — be­építetlen telket, háztáji gazdaság céljaira, mezőgazdasági műve­lésre, s az ilyen telkek kötelező eladásénak előírása az említett személyek jövedelmét. illetve megélhetését veszélyeztetné. Ezért ezekben az esetekben a kötelező tanácsi értékesítés csak akkor rendelhető el, ha a lakos­ság telekigénye másképpen nem elégíthető ki A méltányosságot szem előtt tartva mondja ki a rendelet, hogy az a nagykorú személy, aki kiválik a családból, a maga részére — a családi tulajdon mértékén felül — további saját lakást szerezhet. Ilyen esetben azonban köteles a lakásba hat hónapon belül beköltözni. Amennyiben egy személy vagy család tulajdonában egynél több lakás, illetve üdülő van, a több­letet köteles legkésőbb 1973. de­cember 31-ig értékesíteni. Ha a tulajdontöbbletet a kormányha­tározat életbelépése után — öröklés, házasság, örökbefoga­dás, összeköltözés útján — sze­rezte, hogy azt két éven belül értékesítenie kell. Előírják a rendeletek, hogy akinek az előírt mértéknél több lakása, üdülője vagy beépítetlen lakó-, illetve üdülőtelke van, ezt 1972. június 30-ig köteles beje­lenteni az állandó lakóhelye és az ingatlan fekvése szerint ille­tékes helyi tanácsnál. Előírják a rendeletek azt Is, hogy kártérítés nélkül állami tu­lajdonba veszik azoknak a sze­mélyeknek a beépítetlen telkét, lakása és üdülőtulajdonát, akik 1963. március 22-e után jogta­lanul hagyták el az országot és a hazatérést megtagadták. Nem vonatkozik a rendelkezés azokra, akik 1976. december 31-ig vég­képp visszatértek az országba, vagy ezt a szándékukat bejelen­tették és 1972. december 1-ig ha­zatérnek. (MTI) Vezctoségválasztáp a KISZ-ben (Tudósítónktól) A héten a Békés megyei Szol­gáltató és Termelőszövetkezet KISZ-szervezetónél is megtar­tották a vezetőségvála&ztó tag­gyűlést. A momkaversenyben, amelyet a KISZ Vili. kongressziusáinalk tiszteletére indítottak a szövet­kezet fiataljai, 210 órát dolgoz­tak kommunista vasárnapokon. Sokat vállaltak a békéscsabai Ifjúsági Park rendezvényeinek szervezésében is. A szolgáltató és termelőszö­vetkezet fiataljainak 90 százalé­ka aktívan sportol, s ebben a lányok is kiveszik részüket. Titkárnői tanfolyamok Békéscsabán Azoknak az egyre növekvő igényeknek a kielégítéséért, amelyeket a titkárnők, admi­nisztrátorok, ügyviteli alkal­mazottak iránt támaszt a válla­lati, üzerrtí, intézményi irányítás mechanizmusa, a TIT ebben az évben is továbbképzési lehető­séget biztosít az e munkakörök­ben dolgozók számára. A titkárnői tanfolyam egyéves általános tagozaton gazdasági ügyvitellel, munkajoggal, a tit­kárnői etikettel, a nyelvhelyes­séggel, a levelezés egyes prob­lémáival s az angol, német vagy orosz nyelv alapjaival ismer­kednek a hallgatók összesen 120 órában. A kétéves tagozaton — 240 óra alatt — a gyorsírás, a levelezés a titkárnői etikett, a munkajog, a nyelvhelyesség, az ügyvitel legfontosabb kérdéseit, tudnivalóit sajátítják dl a je­lentkezők. Az órákat rendszeresen láto­gató ás utána vizsgát tevő hall­gatók a tanfolyam befejezése utón Oklevelet kapnak. «••«***« Dér Endre: (Regény) Ekkor jött, valóságos mentő­angyalként az a fiatal tanárse­gédnő, aki B. tanár úr mellett dolgozott, s láthatóan szimpati­zált velünk, szakérettségisekkel. Félrehívott engem, s elmondta, hogy Z. tanár úr odahaza egy nagy papucs. Van egy pénzszóró, jóképű, de napotlopó felesége, s két gyereke. Az asszony otthon nem csinál semmit, Z. tanár úr mégis úgy sürög-forog körülötte, mint egy kis pincsikutya. Kiszol­gálja őt, mert az asszony édes­apja főrendiházi tag volt valami­kor, s ettől Z. úgy megvan ha­tódva, hogy valóságos belső cse­lédje a saját családjának... Azt tanácsolta ez az elvtársnő, ez a kis tanársegéd, hogy kerít­sünk sort valahogy arra, hogy a Z. tanár úr családját agyba-főbe dicsérjük, és semmi baj nem lesz. Sőt, tiltakozzunk az ellen, hangosan, hogy a tanársegédnő­nél vizsgázzunk; követeljük nagyhangon, hogy Z. docens úr vizsgáztasson bennünket... Bár tudjuk, hogy az elvtársnö jóindulattal van irántunk — hisz nekem mondta, hogy ő hasonló környezetből s hasonló körül­mények között verekedte fel ma­gát, mint én — mégis hihetet­lennek tűnt, hogy intelligensnek tartott, tanult egyetemi előadók között akadjon olyan ember, akinek ennyire alá lehet nyalni — primitíven, szemtől-szemben. Ügy látszik pedig, van ilyen hü­lye ember... kiderüli Azzal kezdődött, hogy — ami­kor Z. tanár úr kétfelé osztotta a társaságot, s eldöntötte, ki vizsgázzon nála, ki pedig a ta­nársegédnőnél, — a szakérett­ségis komám, aki be volt avat­va, élénken tiltakozott. — Én nem az elvtársnőnél akarok vizsgázni, én a profesz- szor úrnál szeretnék! Profesz- szomak titulálta Z. docenst, s ő nem tiltakozott, sőt, tőle szokat­lan nyájassággal, meglepődve kérdezte: — Miért, kollégám? Miért? — Azért, mert én nagy öröm­mel hallgattam a professzor úr előadásait, mindent pontosan je­gyeztem, és szeretném az anya­got a professzor úr szavaival visszaadni... Azt hittem, Z. tanár úr elküldi a pokolba a komát, aki ily sze­mérmetlenül hízeleg. Ehelyett az történt, hogy Z. szája szélesre húzódott... Csakúgy csikorogtak az arcizmai a sohasem látott mo­soly tóL S azt felelte: — Tessék, kollégám, tessék! Ragyogó arccal jött ki az én komám. Átengedte, hangulatban volt. En, mihelyt az ajtó becsukó­dott mögöttem, körülnéztem s Z. tanár úr íróasztalán meglát­tam a fényképeket. Két 9—10 éves gyerek volt. — Ugye, a professzor úr fia ez a két szép gyerek a fotográ­fián? — Igen — húzta ki magát Z, — Nagyon értelmes arcú két gyerek, hasonlít a tanár úrra — hadartam gyorsan. — Hát igen — szaladt fülig a szája — ezek már értik... ezek már vágják a fizikát! A sikeres vizsga után odaro­hantam a tanársegédnőhöz. Olyan boldog voltam, hogy majdnem megöleltem. De aztán csak a kezét akartam volna meg­csókolni. Elkapta. Olyan furcsa lett egyszerre, szigorú és szinte nyers: — Nem a maga szép szemé­ért tettem. Én is mélyről jöttem, izgat a „népi káderek” sorsa: Látta, hogy elszontyolodok, s tán ezért — még utánam szólt, valamivel barátságosabban: — Mindig számíthatnák rám. De mindenekelőtt saját maguk­ra kell támaszkodniuk, tanulni kell. No. engem erre akkor nem is kellett különösen biztatni. Se tánc, se Baross-kávéház, se súlyemelés nem volt többé, rá­kapcsoltam amúgy istenigazá-

Next

/
Thumbnails
Contents