Békés Megyei Népújság, 1971. szeptember (26. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-26 / 227. szám
t Új szovjet szén fejtő gép A közlekedéspolitikai koncepció végrehajtása és tapasztalatai Az oroszlányi 16-os aknában dolgozik az első, új típusú, szovjet hidraulikus önjáró komplex szénfejtő berendezés. A 14,5 millió forintért beszerzett gép 270 torma súlyú, 71 biztosító tagja »0 méter széles termőterületen, szaknyelven, fronthomlokon biztosítja a termelést. Átlagosan naponta 755 tonna szenet terLázár György munkaügyi miniszter és Horst Rademacher államtitkár, az NDK állami munka-és bérügyi ‘ hivatalának elnöke Budapesten öt évre szó. ló megállapodást írt alá a két ország munkaügyi szerveinek együttműködéséről. A megállapodás értelmében munkaügyi szakembereket cserélnek, részt vesznek egymás kongresszusain, konferenciáin, szimpóziumain, Az MTI hírmagyarázója írja: A kormány határozata értelmében a földügyi szakigazgatási hatósági jogkört és az ezzel kapcsolatos tevékenységet 1972. január 1-től a tanácsoknak adják áit az illetékes minisztériumok. A jövő évben tehát egyebek között az ingatlan-nyilvántartással, a földminősítéssel és a térképészettel kapcsolatos feladatokat a megyei tanács önálló szakigazgatási intézményeként működő földhivatal látja el. A kormány döntése szerint a gyökeresen megváltozott társadalmi, gazdasági viszonyoknak megfelelően 1980 végéig folyamatosan új, korszerű ingatlannyilvántartási rendszert alakítanak ki az állami földnyilvántartás és a telekkönyv összevonásával. Az új nyilvántartás alapvető követelménye, hogy a valóságos állapotnak megfelelően tartalmazza az ingatlanokhoz kapMég az elmúlt évben elkészítették a békéscsabai termelőszövetkezeteik káderfejlesztési tervüket amelyben rögzítették a fejlesztésre váró ágazatok szakemberigényeit. Ezenkívül arra is mel. Ezen a fronton az egy dolgozó egy műszakra jutó teljesítménye 26.4 tonnára emelkedett, míg a magyar szénbányászatban átlagosan 1,5 tonna a műszakan- kénti teljesítmény. Képünkön: Bakány Bajos vájár előkészíti a ssaónfalat a gép, munkájához. (MTI Fotó: Hadas János felv.) rendszeresen kicserélnek dokumentációkat, információkat. Az NDK munkaügyi delegációja magyarországi tárgyalásai alkalmából felkereste a Magyar Optikai Műveket, ahol a munkaügyi módszereket tanulmányozta. A küldöttség szombaton élutazott hazánkból. Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Lázár György mun- I kaügyi miniszter. (MTI) csalódó jogokat és azokat mindenki számára közhitelesen tanúsítsa. Az ingatlannyilvántartásba bejegyzett adatok használata az állami, a társadalmi és a gazdasági éleit minden területén kötelező. Az új nyilvántartás létrehozásáig azonban az állami földnyilvántartást és a telekkönyvet ösz- sízevomtan tovább kell vezetni, ezért 1972. január 1-én összevonják az eddigi bírósági szervként működő telekkönyvi hatóságot, és a MÉM-hez tartozó földhivatali szervezetet. A teleköinyvi hatáság megszűnik és a telekkönyvi ügyek intézése, a telekkönyv további vezetése tanácsi (földhivatali) hatáskörbe kerül. A hatáskörváltozás miatt joghátrány senkit sem ér, mert a telekkönyvi ügyekben hozott földhivatali határozat ellen jogsérelem esetén a bírósághoz lehet fordulni. törekszenek, hogy megfelelő számú szakmunkásokait is képezzenek. Ez évben 60-an végezték el különféle szakmai tanfolyamokat A közlekedéspolitikai koncepció országgyűlési elfogadása és jóváhagyása óta csaknem három esztendő telt el. Az élteit idő alkalmas arra, hogy eredményeit értékelj ülr tapasztalatait a jövőben hasznosítsuk. A közlekedésfejlesztési1 feladatok megoldása komplex, átgondolt, célirányos munkát igényel. A koncepció végrehajtása közben eddig kétirányú tapasztalat jellemző: — az egyik jelenség, amikor az előkészítő munkálatok során a munkabizottságok figyelmen kívül hagynak olyan, a forgalomáttereiés- sel kapcsolatos műszaki megoldásokat .amelyek az átterelés feltételéként jelentkeznek. — A másik, hogy a megvalósulásra kerülő beruházások nem teljesen tartalmazzák a különböző közlekedési ágazatoktól egyszerre elvárt és helyileg szükségesnek tartott közlekedésfejlesztési igények összességét. A jövőben az országos szervektől a helyi szervekig az eddiginél még nagyobb figyelmet kell fordítani a pontosabb felmérési, illetve előkészítési munkálatokra. Ügyszintén a fiorga- lomátterelés fettételeinek és koordinált pénzügyi forrásainak megteremtésére, az átterelés és egyéb fejlesztési céloknak ösz- szehanigolt kivitelezésére. Az egyes közlekedési ágazatok korszerűsítésében és fejlesztésében eddig jellemző előrehaladás a következő: A megye vasúti hálózata Békés megyében a vasúti személy. és árufuvarozási szükségletek ellátására jelenleg rendelkezésre áll: 451 kilométer normál nyomközű, 334 kilométer keskeny nyomközű vasútvonal, összesen 785 kilométer vonalhosszúságban. A megyében minden 7,2 négyzetkilométer területre és minden 595 lakosra esik egy kilométer vasútvonal, ami az országos átlagnál jóval sűrűbb és kedvezőbb. A közlekedéspolitikai koncepció végrehajtásának befejezése után a megyében minden 13,4 négyzetkilométer területre és minden 1049 lakosra esik egy kilométer vasútvonal. Ez az országos átlag szintjén lesz. A közlekedéspolitikai koncepció gyakorlati végrehajtása során eddig átterelésre került: a békéscsabai MÁV kisvasút 71 kilométeres ás a gyulai gazdasági vasút 31 kilométeres vonalhálózata. Továbbá a kisforgalmú vasútvonalak közül a forgalomátterelés megtörtént: a Pusztaföldvár—Mezőkovácsháza, a Sarkadi Gazdasági Vasúton, valamint az Elek—Kétegyháza vonalon. Ezenkívül részlegesen, áttereltük a forgalmat a Békéscsaba—Békéssámson keskeny nyomközű MÁV vasútvonalról. A közlekedéspolitikád koncepció keretén bedül először a Budapest — Szolnok — Békéscsaba — Lökösháza törzsvonal korszerűsítése történik meg. Ennek nyomón pól yasebessége 60 lálométer/óráról 120 kdlomé- ter/órára növekszik. A pályarekonstrukcióra eddig 525 millió forintot ruháztak be. A IV. ötéves tervben megkezdődik a Szeged — Békéscsaba — Köte- gyán vonal újjáépítése és állomásainak korszerűsítése körülbelül 540 millió forint beruházással. Gyorsított ütemben folyik a Gyoma — Dévaványa — Vésztő vonalpálya korszerűsítése is. A vonóerő Dieselesítóse a jelenlegi 54 százalékról a TV. ötéves terv végére 90—95 százalékra emelkedik, 1975-ben megjelenik a villamos vonóerő is. A megyében már az 1960-as évek elején hozzáfogtunk csaknem 90 kilométer hosszban a keskeny nyomközű vasútvonalaknak a közútra való forgalom áttereléséhez. Így többek között Békéscsaba — Békés — Bédme- gyer — Vésztő — Orosháza — Gyopáros — Rákőczátelep; Gyula — Gyulavári — Deneemajor; Orosháza — Pusztaföldvár között. Ennek nyomán megépült a Békéscsaba — Békés — Tarhos — Vésztői, az Orosháza — Pusztaföldvár — Pusztaszőlős településeket összekötő út. A közlekedéspolitikai koncepció végrehajtása folytán folyamatban vannak az egyes állomások körzetesítésének munkálatai is, például a békéscsabai vasútállomásnak körzeti pályaudvarrá való minősítése. Ezenkívül a nagylapos—lakösházá vasútvonalak körzetesítése, amelyben Békéscsaba, Orosháza és Szarvas körzeti pályaudvarrá, Gyoma, Mezőberény, Szaibad- kígyósi-tanyák, Kétegyháza forgalomfelvevő állomássá, Murray, Lökösháza változatlan forgalmú állomássá, Csárdaszállás pótvágány forgalommal üzemelő állomássá, Nagylapos, Özedmajor körzetesftendő állomássá való minősítést kap. Elkészült a Szeged — Békéscsaba — Kötegyán állomások körzetesítés! terve is. A közúti közlekedés helyzete A megye közúti hálózatának sűrűsége az országos átlaggal csaknem azonos. Az országos átlag 0,31 ki lométer/négy zetkilométer, a megyei átlag 0,30 ki'lomé- ter/négyzeikáloméber. A kiépítettség azonban már lényegesen alatta van az országos átlagnak mind a burkoilatszélasség, mind a burkolat minősége tekintetében. Az 1960-as évektől az utak állapota elmaradt az országos átlagtól. Még inkább jellemző ez az átkelési szakaszokra. Ezért a IV. ötéves tervben a költségek jelentős hányadát az átkelési szakaszok korszerűsítésére kell fordítani. Az állami utak korszerűsítésére, illetve felújítására a IV. ötéves terv időszakában mintegy 600 millió, a tanácsi helyi utak-hidak felújítására és fenntartására a terv. időszakban mintegy 242 millió forintot fordítunk. A közlekedési koncepcióval kapcsolatos útépítésre és korszerűsítésekre a tervidőszakban további 500 millió forintot költünk. Figyelembe véve a megye IV. ötéves tervében megjelölt feladatokat és ez idő alatt a közlekedéspolitikai koncepció keretén belül az úthálózatban bekövetkezett változások az alábbiakban jellemezhetők: Jelentős új útépítést a megyében nem terveznek. Zömmé] a meglevő utak korszerűsítésére, erősítésére kerül sor. Többek között korszerű burkolattal látnak él 810 kilométer utat (az összes úthálózat 53,5 százalékát) míg a fennmaradó 704 kilométer (mely az össz- utaknak 46,5 százalékát teszi ki) továbbra is kő, illetve portalan! twtt burkolatú marad. Jelenleg a megyében 780 kilométer állami út 4 méter vagy annál is keskenyebb. Ebből csaknem 300 kilométert szélesítenek. Ennek 75 százaléka a forgalomáttereléssel kapcsolatos. A IV. ötéves tervben a Köröstar- csa Kettős-Körös híd és a Kö- rösladány Sebes-Körös híd átépítésére is sor kerül, a rajtuk áthaladó főközlekedési utak korszerűsítésével egyidőben. A közlekedéspolitikai koncepcióban történő forgalomáttere- lést az eredeti terv szerint 1985- ig programoztuk. A körülmények alakulása és több oldalú vizsgálat alapján várható, hogy ez hamarabb megtörténik. Ez nyilvánvaló fokozott és egyre nehezebb feladatot jelent a feltételek megteremtése, elsősorban az utak vonatkozásában. Egyrészt a források koncentrálása, biztosítása, az építési átfutási idő hosszúsága, másrészt az egy időre megnövekedebt útépítési kapacitás elégtelensége miatt. A fenti objektív okok miatt például az építési határidők rövid meghatározása több esetben kapkodást, tervszerűtlensé- get, az eszközök és a feltételiek megteremtésének elhúzódását jelenti. Ezért kívánatos ezt a jövőben tervszerűbben előkészíteni. Ezt támasztja alá az Elek —Kétegyháza, a Békéscsaba— Békéssámson forgalom átterelé- eével kapcsolatos kivitelezési problémák is. A megye vezető testületéinek határozott álláspontja, hogy a közlekedés biztonsága, valamint éppen a népgazdasági érdekek figyelembevételével az áttereléssel kapcsolatos építési feladatokat — a távlati követelményeket is tartalmazó feltételéket — időben kell végrehajtani, illetve megteremteni. A közúti közlekedés fejlesztést A III. ötéves tervben — beleértve a forgalomátterelést is — összesen 250 járattal bővült a megye autóbuszközlekedése. Az áttereléssel az utazási sebesség 50—60 százalékkal javult. A közlekedéspolitikai feladatok közül kiemelkedő a Békéscsaba —Békéssámson közötti 60 kilométer hosszú keskeny nyomközű vasúti forgalomnak 1971. szeptember 1-ei részleges közútra terelése. E vonalon a napi utasforgalom oda és viasza mintegy 3 ezer 710 volt. Tekintve, hogy a forgaiomátterelésihez szükséges feltételek a meghatározott időszakra (1971. szeptember 1.) — az építkezések elhúzódása miatt — nem lettek biztosítva, ezért a vasúti személy- forgalmat Békéscsaba — Szabadkígyós — Csabai tanyák között továbbira is üzemeltetni kell mindaddig, míg az átterelés feltételed megteremtődnek. 1971. október 1-től közútra terelik a Szeghalom—Kertészsziget közötti keskeny nyomközű vasút személy- és áruforgalmát. Ezzel egyidőben a Szeghalam belterületén levő egy kilométer hosszú Petőfi utca átépítésére is sor került. A személyforgalom lebonyolítását Szeghalom térségében öt új autóbusz látja el, a teherforgalmat 16 tehergépkocsi biztosítja. Az alapos minden területre kiterjedő országos, megyei és helyi szervek vizsgálata az érdekelt fuvaroztatók bevonásával kimutatta, hogy a gazdasági vasút további üzemeltetése csak igen költséges fejlesztéssel és mintegy 2,5 millió forintot kitevő árkiegészítéssel rentóbilásL A gazdasági vasút felszámolásénak feltételeként megépült Kertészsziget és a Töviskesi Állami Gazdaság között 7,4 kilométer út. Kiépítésre került Szeghalmon a Kinizsi u. 1,4 kilométer hosszban, megtörtént a Szeghalom MÁV állomás előtér burkolása, továbbá 12 kilométer út korszerűsítése. Hangsúlyozni szükséges az előkészítés és a ibrgalomáttere- lés politikai jelentőségét is. A munkálatokban nélkülözhetetlen a területi, a társadalmi szervek állásfoglalása, tevékenysége és közreműködése. A tapasztalatok mind azt mutatják, hogy minél inkább részesei a területi társadalmi szervek a forgalométterelesi munkálatoknak, annál inkább eredményes egy-egy, a közlekedéspolitikai koncepció keretein belül történő forgalomátterelós. Jó példáját mutatja ennek a Szeghalom térségében 1971. október 1-én átterelésre kerülő forgalom. Az országban Békés megyében a legnagyobb méretű, a legtöbb községet és legtöbb fuvaroztatod; érintő forgalomátterelést kell végrehajtani. Ennek révén új szállítási munkamegosztás alakul ki, amely nyomán a megye hagyományos közlekedési szervezete , jelentősen átalakul, arányaiban komoly mértékben megváltozik, egyes vonatkozásokban pedig teljesen új szállítási'technológia bevezetésére kerül sor. Dr. Takács János, a megyei tanács osztályvezetője Megállapodás Magyarország és az NDK munkaügyi szerveinek együttműködéséről A tanácsok intézik a telekköny vi ügyeket Speciális tanfolyamok a termelőszövetkezetekben
