Békés Megyei Népújság, 1971. szeptember (26. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-22 / 223. szám
Magyar Statisztikai Zsebkönyv 1971 Oktatás, népművelés Békés megyében Megyei adatokat közöl XXI. fejezetében az 1971-es Magyar Statisztikai Zsebkönyv A fejezet két oldalán az oktatás, a népművelés néhány fontosabb mutatóját találjuk, melyből ki tűnik, ezen a területen hol foglal helyet Békés a megyék rangsorában. Mit mondanak tehat a szamok? 1970-ben tíz és fél ezer óvodai férőhely volt Békésben, amivel — nem számítva Budapestet, Debrecent, Miskolcot. Pécset, Szegedet — a megyék között a negyedik helyen állunk. S mindössze Győr-Sopron és Tolna tud ezer óvodáskorújának a mi hat- száznegyvenünknél több férőhe- helyet biztosítani — igaz, ebben az a sajnálatos tény is közrejátszik, hogy az ezen- főre jutó évi természetes népszaporulat nálunk csak 1,3 és ezzel csak a tizenhetedik helyen állunk az országban. Csaknem félszázezer az általános iskolai tanulók száma, ennél azonban .többet mond, ha az egy osztályteiemre jutó tanulólétszámot hasonlítjuk össze más megyék adataival. E vonatkozásban feltételeink ismét csak jobbak az országos átlagnál, az egy terembe járó 29,8-as diákátlaggal megelőzünk tizennégy me. gyét. Középiskoláinkban ez a szám osztálytermenként 32.6 és ezzel tizenkilenc megye közül harmadikok vagyunk. 1970-ben átlagosan 7.6 mozilátogatás jutott minden Békés megyei lakosra, ami azt jelenti, hogy nálunk csak a Komárom megyeiek voltak szorgalmasabb mozilátogatók. Tizenkettedikek vagyunk az egy főre jutó televíziókészülékek és elsők a rádiók számában. Nem dicsekedhetünk túlságosan az ezer lakosra jutó 1963 kötete« könyvtári állománnyal — tizenhárom megye múl felül bennünket ezen a téren. Hasonló a helyzet a szín- hazlátogatáskái, melyből évente ezer lakosra 267 jut — s ezkeve. sebb, mint bármelyik más. önálló színtársulattal rendelkező megyében ...A számok önmagukért beszélnék. A tanulságok is nyilvánvalók — ahol jók a lehetőségeink,alapadottságaink, ott az eddiginél jobban kell élnünk velük: ahol lemaradtunk, javítani kell a körülményeken, fis még valami, ami szintén benne rejtezik az idézett adatokban: a továbblépésnek nem a pénz az egyedüli „csodaszere”... hanem sokkal inkább a csaknem négy és fél százezea- Békés megyében élő ember fokozott igényessége, odaadása, a kultúra, a tudás érdekében kifejtett nagyobb energiája. Kilencmilliós fejlesztési terv Endrődön A MEZÖBERÉNYI ÉPÍTŐIPARI KTSZ villanyszerelő szakmunkásokat VESZ FEL. 320375 Endréd nagyközség tanácsának fejlesztési tetve 1971—75 között 9 millió 309 ezer forint. Az idén többek között a Kossuth út építésére 800 ezer, csatorna- felújításra és villanyhálózat bővítésre 150—150 ezer forint kiadás szerepel a tervben. A következő években további folytatják a csatorna-fel újítási és betonjárda-építést, s csupán 1974-ben előreláthatóan 1 millió forint költséggel bővítik a vízműhálózatot. A piactér betono. zására 385 ezer forint költséggel 1974-ben kerül sor. A lakosság társadalmi munka terve — amit bizonyára túlteljesítenek — 1 millió 600 ezer forintot tesz ki az öt év alatt, Walter R. Fuchs: Az új tanulási módszerek Az ismeretközlés első forradalmát a könyvnyomtatás föltalálása tette lehetővé. Az ismeret, a tudás forrása mindaidip; a nyomtatott betű marad, míg... míg a gépek meg nem törték ezt az egyeduralmat. Űj fogalmak terjednek széles körben audo- vizuális oktatás, oktatógépek, Áz iskola a társadalomé Egy muronyi vb-ülés tanulságai Az általános kezdésérőlj szóló igazgatói beszámolót hallgatta és vitatta meg legutóbbi i ülésén a Murányi Községi Ta-j nács Végrehajtó Bizottsága. Or-1 szagos horderejű, egészen külön, j leges, soha nem hallott kérdések nem merültek fel, hiszen az ilyen I tanácskozások, az ilyen problé-: mák szinte mindennaposak ha- f zánkban. Békés megyében. Mégis, talán éppen ezért érdemel ezj a VB-ülés különös figyelmet. Mert az elhangzottak a máshol is hasonló, tipikus mai életet, sok-sok általános iskola gondját, örömét tükrözik. Lényegében általánosak tehát a muronyi helyzetkép tanulságai is. Az iskola problémái közül talán a legnagyobb a helyiséghiány. Nincs tornaterem, nincs elegendő szertár, a konyha és a napközi üzemeltetésének Kö- JÁL-engedélye ez év végén lejár. Rendkívül hiányos a szertári felszerelés. A körzetesítéskor az iskolásak kedvéért, indí. tatt autóbusz rendszeresen ké- sikamiinek következtében a ke- rékpárszezom befejeztével a j gyerekek egy részé csak nagyon: ritkán érhet nyolc órára az iskolába. Gyakran késik a gyerekeket, hazaszállító délutáni járat! is. Az indokoltnál nagyobb a hi-i ányzók létszáma. A helytörténeti; szakkör vezetőjének tiszteletdi- j ját eddig biztosító járási tanács átszervezésével megszűnt ennek! az összegnek a folyósítása.. Égj mindez csak a gondok egyrésze, azokat bőven lehetne sorolni tovább. Mi a megoldás? Semmniesetre sem a siránkozás, az objektív nehézségek únos-úntalan védőpajzsul vétele és főképpen nem a belenyugvás. Hanem a tett. Az a hasznos cselekvés, amit az iskola önmagáért s amit a társadalom az iskoláért végez. Nem kevés példát találni erre Mu- ronyban is. hiánt/7n hel>'is^seiker ter* llldlijf'U mészetesen nagyon nehéz pótolni s ez jelenleg meghaladja a község erejét. Építettek az utolsó évtizedben ötven férőhelyes óvodát, két foglalkozási termet, négy kisegítő helyiséggel ellátott politechnikai műhelyt — most hát nem futja konyhára, napközire, akármeny- nyire szükséges volna is. A tornaterem: még távolabbi álom. Kapott azonban az iskola sportpályának való területet. A Hidasháti Állami Gazdaság A jóvoltából kézilabdapályát, s körülötte salakos futópályát építhetnek természetesen társadalmi munkában. Ha télen nem is tudják majd használni, az ősz a a tavasz Legnagyobb gondját megoldja Félszázezer forintba kerül a Békés, Szarvasi u. 17 szám alatti ingatlan Érdeklődni lehet Vasipari Szövetkezet, Békéscsaba, Berenyi u. 124. (Főkönyvelőnél) fizikai és kémiai tanulókísérleti egységcsomag. S mert a költség- vetés nem elegendő, az iskola szerződést kötött- a Lenin Tszszel és az Állami Gazdasággal: a gyérékek meghatározott, a tantervben is erre a célra kijelölt napokon segítenek az őszi betakarításban, amiért cserébe a két nagyüzem elvégzi a nyári épületfelújítást, tatarozást. Az erre szánt pénzből pedig kísérleti eszköz, vegyszer, mérőmű. szer lesz. A szakkörvezető tiszteletdíját a jövő év elejétől közösen vállalja a termelőszövetkezet és a községi tanács. A tanács ismételten mepróbálja arra bírni — először szép szóval, aztán, ha így nem sikerül, pénzbüntetéssel — az indokolatlanul sokat hiányzók szüleit, hogy biztosítsak gyermekük folyamatos iskolába járását, hogy másképp is megoldható házkörüli munkák kedvéért ne tartsák otthon felsőtagozatos fiúkat, lányukat. Mindent megtesznek, hogy a későn járó buszok ügyében is szót értsenek az illetékesekkel. A társadalmi mészetesen nem úi dolog. Muránkban sem az. Ilyen vagy olyan formában, közvetlenül vagy közvetve szere- j pet játszott az eddigi eredmé-! nyékben is. Abban, hogy a mos- j tani elsősöknek több mint a fele óvodába járt, hogy százhúsz gyerek számára főznek naponta meleg ételt a konyhán, hogy a tanulóknak csaknem fele napközi otthonban, tanulószobában készülhet a következő nap óráira, hogy a művelődési biztosít szakkörvezetőt a bábosoknak és matematika tanárt a fizikai dolgozók gyermekeinek, hogy a nyolcadikat végzettek 84 százaléka tanúi tovább gimnáziumban, szakközépiskolában, ipari vagy mezőgazdasági szakmunkásképzőben, hogy a 213 gyerekkel 14 alsó-, illetve felsőtagozatos nevelő foglalkozik. A „hivatalos” állami támogatáson kívül is sokat tesznek hát az iskoláért a társadalom különböző szervei, rétegei — a helyi tanácstól a község termelőüzeméig. a szülőktől az alsós és felsős gyerekekig. S ez így helyénvaló. erre így van szükség, igény. Hiszen az iskola a társadalomé, a társadalom érdeke, hogy minél felkészültebb tizen- n égy évesek kerüljenek ki az általános iskola padjaiból. Ily jolrnSa célszerű, szüksé- Ht ianlHU ges és lehetséges társadalmi segítéséről volt szó a muronyi végrehajtó bizottság ülésén. Lehet, hogy az ott elhangzott javaslatok, ötletek, írásba foglalt határozatok némelyike más iskolákban és ebben a tanévben nem időszerű, lehet, hogy hasonló problémák megoldására másutt jobb módszereket, lehetőséget találtak. A felmerült gondok többsége azonban — úgy véljük — általános érvényű. És bizonyosak vagyunk benne, hogy a segítés szándéka, iránya az ország valamennyi iskolájában ilyen vagy legalább hasonló és lehetőleg még a mu- ronyinál is különb kell. hogy legyen d—ő programozott tanulás. Üj eszfkö»- zök állnak szolgálatba: a tábla helyére a képernyő kerül, a tollat a fényiron váltja fel, a magyarázatot újra meg újra e!~ ismétli a filmfelvevő vagy a magnetofon... Az új tanulási módszerek korunk íredagógiáj^r nak hatalmas távlatait körvonalazzák. s W. R. Fuchs könyve — amelyet a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó jelentetett meg — mindazt összefoglalja, amit e módszerekről ma tudni kelL A szakembernek és a laikusnak egyaránt sokat adó mű — rengeteg ábrával és képpel — részletesen elemzi az új tanulási módszerek mibenlétét, föl- használásuk előnyeit, az oktatógépek és a tanuló kapcsolatait. Ismerteti a nemzetközi, elsősorban a Szovjetunióban és az Egyesült Államokban elért eredményeket, az elektronikus számológépek térhódítását az oktatásban, s azokat a módszereket amelyek az oktatógépek közvetítésével új, szinte meghökkentően hatásos lehetőségeket teremtenek a tanulásra, az ismeretanyag gyors és alapos elsajátítására. A szerző, aki neves szaktekintély, élvezetes stílusban, a bonyolult összefüggéseket jól megvilágító történetekkel fűszerezve írta meg könyvét, lehetővé téve így. hogy azt bárki haszonnal forgathassa. Hédik a grúziai flotta Grúzia három jelentős tengeri kikötővel rendelkezik: a tengerjáró hajók Batumi báni, Szuhumd- ban és Pot i ban rakodnak, — szerszámgépeket, kőolajat, mangánércet. teát, bort szállítanak a világ minden tájára. A grúz tengerhajózás forgalma a most kezdődött szovjet ötéves terv során gyorsan növekszik; csaknem kétszerese lesz az eddiginek. A grúz hajók elsősorban európai és afrikai kikötőkbe futnak be Öt év alatt a grúziai tengeri szállítóflotta tíz új ércszállító hajóval bővül. üér Endrét Haltulc (Regény) 14. Végülis Nusinak köszönhettem „lázadásomat”. Ez már akkoriban történt, amikor kiderült, hogy a bolgár, szerb és az orosz alakulatok gyűrűbe fogták a várost, s a németek kénytelenek voltaik szinte puskalövés nélkül feladni... Ennek örömére zsúfolásig telt a kocsma. Nusii, aki előzőleg nagyon félt az oroszoktól (bér Jávor úr naigykajánul váltig biztatta, hogy ha meglátja egy ruszki, ijedtében Vladivosztokig rohan) beivott jókedvében. Indulókat játszott rossz zongoránkon s óbégatott hozzá. Anyám is fűtötte a vendégeket. — Igyál még egy féldecit! — biztatta a zsávoiyruhábói civilbe öltözött kiskatonákat. S jókorát húzott a hátukra: —• Ingyen mulatságot szeretnétek!? — Dehogy ingyenest! Ezen ne múljon! Hozzon még egy kupicával — önérzeteskedtefc lelkesen a volt katonák. A terem csakhamar fóloldal- vast fordult a dülöngélő, üvöltöző részegektől. — Mikor jön már az attrakció?! — követelőztek többen. — Pofa be! Csend! — vezényelt anyám csillogó szemmel. S intett nekem: — Oltsd el a villanyt! Koromsötét lett. Nekem ugyan meg volt tiltva, hogy ilyenkor, villanyoltás után bentmaradjak, de a meglepődéstől ez most nem jutott eszembe. Nagy kurjongatás, üvöltözés kezdődött a sötétben, mert egyesek öngyújtót gyújtottak, s annak fényénél látni lehetett, hogy Nusi kivesz a nadrágjából egy sliccbevarrt tehéntögy-darabot, beledűgja az ujját s két társnőjét bökdösi vele A részeg vendégek kezét meg bedugdossa ruhájába, a mellei közé. Egetmozgató röhej támadt, s úgy tűnt, a nekiszabadult fék- telenseget senki nem állíthatja meg... A volt katonák összeverekedtek Nusin, s a két lányon, s anyám hiába gyújtotta meg a villanyt, kiáltása beleveszet-t az ordi halasba. Szódasüveg kelt szárnyra, s nagy robajjal csapódott az ablakhoz. Ez még anyámnak is sok volt. Megfogta a redőny rudját, s csépelni kezdte a népet, kocsisokat megszégyenítő kisérőszö- veggeL Döbbenetes csend támadt egyszeriben. — Az isteneteket, kihivatom a karhatalmat! — káromkodott anyám. — Kiüríttetem a kocsmát ha nem. takarodtok! A nagy csendben, a hirtelen bekapcsolt rádióban éjfélt jeleztek. Az ajtók, ablakok kitárultak, friss levegő süvített be. Űgv-ahogy kijózanodott a társaság. A pénztelenébbje elsorn- fordált, a pénzesek némelyike az egyedül maradt és ruháját megigazító Nusiit fogta közre, italt rendeltek neki. Nusi az asztalhoz ült, mintha mi sem történt volna, s csakhamar rágyújtott egy katonanótára: — Kívül a kaszárnyán, kint a kapunál... En dermedten lapultam a kinyitott ajtó szárnyához. Anyám nagyot taszított rajtam a bottal, elestem. — Te kis hülye! Egymásután lógnak ki melletted ezek a disznók, nem fizettek, és te hagyod őket! Te kis dilis, te! Sírva-zokogva botorkáltam a szobámba. Ruhástól feküdtem az ágyra. Hajnalban egy szatyorral felkerestem a közelben készülődő kenyereseket, akik teherautóval Szegedre indultak volna. Felkéredzkedtem a frissen sült cipők köze, s délben már Szegeden voltam. Fél esztendeig az egyik vendéglő konyhájában! mosogattam. Anyám egyszer megpróbált ha-
