Békés Megyei Népújság, 1971. szeptember (26. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-22 / 223. szám
Mi van a kötelező felelősségbiztosítás mögött? Aa együttes egyik legsikeresebb száma a Kamarnyiskaja eímfi táncjáték. Szólistája Viktor K u baszó v, Zúgó taps köszöntötte a Penza Együttes „Orosz dallamok” című műsorát A vállalatoknál különböző viták, vélemények alakultak ki a tekintetben, hogy a hivatást« gépkocsivezetők közlekedési moráljának alakulására hogyan hatott a felelősségbiztosítás, amely 1971. január 1-től minden Magyarországon közlekedő járműre kötelező. Tény, hogy ez a rendelkezés megszüntette a különbséget hivatásos és nemhivatásos gépkocsivezetők között, amely akadályozta az autósszolidaritás kifejlődését, az azonos feladatok megértését és azok közös végrehajtását. Lehet, hogy vannak, akik helytelenül úgy vélik, hogy a biztosítás „mentesít” a balesetek káros következményei alól. Nem lehet mentség azc'-ra a sérülésekre, amelyek a közlekedés írott és íratlan szabályainak durva megsértéséből keletkeznek. Az emberi élet, a testi épség elvesztése pótolhatatlan a sérültek, a családtagok számára, s a bűncselekmény pedig ezután is bűncselekmény, amelyet megtorlás követ. A felelősségbiztosítás kötelezővé tételével az állam minden törvényes alapot megad arra, hogy a karambolozó becsülettel ismerje el hibáját. Éppen ezért érthetetlen, hogy a mindennapos, becsületes munkavégzés közben előforduló károkért is — mint például amikor a gépjárművezető a parkolóban megnyom vagy lehorzsol egy másik kocsit —. előfordulnak olyan esetek, ami. kor a gépkocsivezető nevének hátrahagyása nélkül távozik. <Bár itt meg kell jegyezni, hogy csak a név, vagy betétlap hátrahagyása nem elég, mert a j betétlap hátoldalán, vagy a j kocán hagyott cédulán el kell ismerni a felelősséget, a másik járműben okozott kárért.) Az ösztönös- menekülésnek ez a módja annál inkább is érthetetlen. hiszen alig valószínű, hogy akad olyan gépjárművezető, aki egy másik autósnak a zsebéből kiemeljen mondjuk ezer forintot. És mégis, ugyanaz a gépjárművezető, amikor a károkozás után ismeretlenül távozik a helyszínről, nem gon. dől arra, hogy azzal ugyanolyan 1000 forintot vagy esetleg több ezer forintot vesz ki autóstársa zsebéből. zapofozná. Mélykúton megszöktem tőle, gyalog jöttem vissza. Aztán megtudtam, hogy barátnőm Vass Jutka Pesten él. Egy idősebb orvoshoz ment férjhez, s azt írta, szívesen látnának. Egy zsúfolt, féligmeddig katonai szerelvényen felutaztam hozzájuk. Judit megszépült, viruló asszony lett a csúnyácska fekete lányból. Nagyon boldogok voltunk együtt. Igaz, hogy csak a volt cselédszobát adták nekem, s azt télen nem lehetett fűteni, de én egyelőre elégedett voltam. Nem éreztem magam koloncnak se a -nyakukon, mert az orvosi rendelőt s annak felszerelését én tartottam rendben. Asszisztáltam is Judit férje mellett. Átvettem a kávéból, krumpliból, margarinból, olykor húsból kikerülő „honoráriumot” és főztem is. Főzni azért megtanultam anyám mellett. Délelőttönkint — egy-két órára — iskolába is mehettem. Befejeztük Judittal a középiskolát, le is érettségiztünk. Elég köny- nyen ment, a tanárok akkoriban meglehetősen letargikusak vol. tak. Immel-ámmal tanítottak a legtöbben, s ki-kifejtegették nekünk, hogy tulajdonképpen nem érdemes tanulni se. Ez nem élet, amiben tengődünk, ez csak valamiféle vegetálás. Nem látták a jövőt, nem érzékelték a kibontakozást, valahogy nem is reménykedtek abban, hogy az élet egyszer visszatérhet normális kerékvágásba. S ez akkoriban nem is volt ritka nézet, Itt vetődik fel a kérdés, mi a teendő, ha ilyen balesetnél a közület gépjárművezetője a vétkes? A legfontosabb természetesen, hogy a gépjárművezető elismerje a helyszínen, írásban a felelősséget a balesetért A gépkocsivezető elismerő nyilatkozata azonban önmagában nem elég, mert a biztosító nem a gépkocsivezetővel, hanem munkaadójával, a gépjármű üzembetartójával áll jogviszonyban. A gépkocsivezetőnek tehát azonnal be kell jelentenie a balesetet munkaadójánál. A vállalat a baleset körülményeinek vizsgálata alapján megállapítja, hogy gépkocsivezetője valóban felelős volt-e a balesetért vagy sem, majd az arra a célra rendszeresített gépjár- mű-kárjelentő lapon a karambolt követő munkanapon bejelenti a biztosítónak, s akkor a kárrendezésnek nincs akadálya. Az esetek többségében így is történik. Nem ritka azonban, hogy a gépkocsivezető a helyszínen elismeri ugyan vétkességét, de a karambolt vállalatánál nem jelenti be. Ilyenkor a biztosító a károsult által közölt adatok alapján értesíti a vállalatot, s felkéri, hogy tegyen eleget kárjelentési kötelezettségének. A kérésnek még ezer és egy oldala van. Most csak néhány szempontot mutattunk meg abból a problémakörből, hogy a közlekedési morál törvényeinek órvényesülniök kell — a ka- karamtool után is. Ipartörténeti múzeum a Mássá malom helyén Ipartörténeti múzeumot hoz létre a hollóházi porcelángyár a hajdani Massa-malom helyén. A régi hollóházi cégjelzéssel ellátott edények gyűjtését már megkezdték. Eddig 500 régi kőedény került a gyár birtokába. IIIMII hisz egész Pest — különösen a : budai negyed, ahol laktunk —: erősen rozoga állapotban volt; még akkor. « Az emberek körülöttem — lel- ; kileg romosak voltak. Nemcsak 5 a tanáraim, szállásadóim is. Ju- ! diték. Judit férje, az orvos Bőm- ■ bay-ben töltötte gyerekéveit, s jj az egyre gyérülő paciensek és I egyre silányabb „honorárium” jj láttán sűrűn emlegette, hogy ki ■ kellene vándorolni a szüleihez,jj testvéreihez. Judit sokat sírt 2 emiatt, de a végén csakugyan . nem látott más kiutat a férje,; mint a vissza vándorlást, gyerek- I kora tájaira. Napirenden volt: az összevitatkozás, érvek és el- ■ lenérvek feszültek egymásnak, j Végül Juditnak kellett engednie, ! A villát eladták egy zeibárus- • nak, aztán a búcsú perceinek is! el kellett következniük. Judit: úgy reszketett, mint azon a kri- i tikus éjszakán, amikor minden • percben azt várta, hogy ránktör. ; nek és elhurcolják... Sokáig le- ! veleztünk azontúl Judittal. A j személyi kultusz éveiben aztán ! ez megszakadt. Vagy elkobozták < a leveleit, vagy nem akart ne- jj kém kellemetlenséget, s abba- ■ hagyta. Máig se tudom, mi az! igazság, mert ma már hiába írok* a régi címére. Se a levél nem! jön vissza, se válasz nem erke- * zik. Azért én nem hagyom eny- jj nyiben, kinyomozom kis barát-; nőm hollétét; a Magyarok Vi-r lágszövetsége ígérte legutóbb, { hogy segít... ' ! (Folytatjuk) 5 Hétfőn hajnalban 5 órakor ér. kezett meg távoli tastvérme- gyónkből Békéscsabára a Penza Zene- és Táncegyüttes. Néhány órai pihenés után az együttes vezetői: Vaszilij Jakovlevics Sumilin, a Penza megyei Művelődési Osztály vezetője és Popova j Klavgyija Pavlovna, a penzai városi pártbizottság titkára felkereste dr. Haraszti Jánost, a békéscsabai városi tanács elnökét, aki fogadást adott szovjet ven- | dégeink tiszteletére. Az együttes tagjai délután 4 órakor már a Jókai Színház színpadával, műszaki berendezéseivel ismerkedtek, és megtörtént az első próba is. Az ünnepélyes bemutató előtt Miszlay István a színház Já- szai-díjas igazgatója látta vendégül V.J. Sumilint és P.K. Pav_ lovnát, valamint Engedi G Sándort, a megyei pártbizottság titkárát, Nagy Jánost a megyei tanács elnökhelyettesét és Békéscsaba több más közéleti személyiségét. Este 7 órakor emelkedett fél a színpad vörösbarsony függönye. A műsor előtt V. J. Sumilin köszöntötte Békéscsaba dolgozóit, és meleg szavakkal emlékezett meg arról a baráti, testvéri fogadtatásról, amelyben az együttest részesítették magyar vendéglátóik. „Öröm számunkra — mondotta —, hogy a két megye testvéri kapcsolatai mind jobban bővülnek. Felejthetetlen élményt szerzett a penzaiaknak a békéscsabai Balassi Együttes augusztusi vendégszereplése, mely gyönyörűen reprezentálta a magyar nép dalait, táncait. Azt szeretnénk, ha a mi együttesünk hasonlóképpen önök elé tárhatná a mi népünk kultúráját, és szeretettel fogadnák előadásainkat.” A Penza Együttes műsora — melynek részletes ismertetésére a közeljövőben visszatérünk —- nagy sikert aratott. A kitűnő zenekar és a temperamentumos tánckar az együttes szólistái két órára testvérmegyénket, { Penzát hozták a Jókai Színház színpadára. Orosz dallamok cíBÉKÉS mCWSán Jj 1971. SZEPTEMBER ZZ. mű műsoruk a testvérmegyében élő emberek dalainak, táncainak muzsikájának élménydús bemutatása volt. Az előadás után a békéscsabai Balassi Együttes táncosai hatalmas virágkosárral ajándékozták meg az együttest, majd dr. Haraszti János, a városi tanács elnöke köszönte meg a felejthetetlen programot, és nyújtott át ajándékot az együttes vezetőinek. Békéscsaba tanácselnökének szavaira Popova Klavgyija Pavlovna válaszolt és adta át a Penza Együttes ajándékait. Az előadást a Körös Hole, éttermében bankett követte, melyen pohárköszöntőt mondott Popova Klavgyija Pavlovna, Vaszilij Jakovlevics Sumilin, a penzai kulturális küldöttség vezetőd, valamint Ernyedt G. Sándor a megyei pártbizottság titkára és Nagy János a megyei tanács elnökhelyettese. A Penza Együttes kedden délelőtt Endrédre, majd Gyoméira látogatott ahol este 7 órakor mutatták be műsorukat. Ma Orosháza látja vendégül testvérmegyénk népi együttesét. (sass) Részlet a tánckar műsorából V. J. Sumilin, Enyedi G. Sándor, Miszlay István és P. K. Pavlovna a Jókai Színházban rendezett fogadáson, (Fotó: Barnáért MiMiMiinMiiiniiiiiamtiMMmiHMmiMRiiiiNiinaniniinuir
