Békés Megyei Népújság, 1971. szeptember (26. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-22 / 223. szám

Mi van a kötelező felelősségbiztosítás mögött? Aa együttes egyik legsikeresebb száma a Kamarnyiskaja eímfi táncjáték. Szólistája Viktor K u baszó v, Zúgó taps köszöntötte a Penza Együttes „Orosz dallamok” című műsorát A vállalatoknál különböző viták, vélemények alakultak ki a tekintetben, hogy a hivatá­st« gépkocsivezetők közlekedési moráljának alakulására hogyan hatott a felelősségbiztosítás, amely 1971. január 1-től min­den Magyarországon közleke­dő járműre kötelező. Tény, hogy ez a rendelkezés meg­szüntette a különbséget hivatá­sos és nemhivatásos gépkocsi­vezetők között, amely akadá­lyozta az autósszolidaritás ki­fejlődését, az azonos feladatok megértését és azok közös vég­rehajtását. Lehet, hogy vannak, akik helytelenül úgy vélik, hogy a biztosítás „mentesít” a balesetek káros következmé­nyei alól. Nem lehet mentség azc'-ra a sérülésekre, amelyek a közlekedés írott és íratlan szabályainak durva megsérté­séből keletkeznek. Az emberi élet, a testi épség elvesztése pótolhatatlan a sérültek, a csa­ládtagok számára, s a bűncse­lekmény pedig ezután is bűn­cselekmény, amelyet megtorlás követ. A felelősségbiztosítás kötele­zővé tételével az állam min­den törvényes alapot megad arra, hogy a karambolozó be­csülettel ismerje el hibáját. Éppen ezért érthetetlen, hogy a mindennapos, becsületes munkavégzés közben előfordu­ló károkért is — mint például amikor a gépjárművezető a parkolóban megnyom vagy le­horzsol egy másik kocsit —. előfordulnak olyan esetek, ami. kor a gépkocsivezető nevének hátrahagyása nélkül távozik. <Bár itt meg kell jegyezni, hogy csak a név, vagy betétlap hát­rahagyása nem elég, mert a j betétlap hátoldalán, vagy a j kocán hagyott cédulán el kell ismerni a felelősséget, a másik járműben okozott kárért.) Az ösztönös- menekülésnek ez a módja annál inkább is ért­hetetlen. hiszen alig valószínű, hogy akad olyan gépjárműve­zető, aki egy másik autósnak a zsebéből kiemeljen mondjuk ezer forintot. És mégis, ugyan­az a gépjárművezető, amikor a károkozás után ismeretlenül távozik a helyszínről, nem gon. dől arra, hogy azzal ugyan­olyan 1000 forintot vagy eset­leg több ezer forintot vesz ki autóstársa zsebéből. zapofozná. Mélykúton megszök­tem tőle, gyalog jöttem vissza. Aztán megtudtam, hogy barát­nőm Vass Jutka Pesten él. Egy idősebb orvoshoz ment férjhez, s azt írta, szívesen látnának. Egy zsúfolt, féligmeddig kato­nai szerelvényen felutaztam hozzájuk. Judit megszépült, vi­ruló asszony lett a csúnyácska fekete lányból. Nagyon boldo­gok voltunk együtt. Igaz, hogy csak a volt cselédszobát adták nekem, s azt télen nem lehetett fűteni, de én egyelőre elégedett voltam. Nem éreztem magam koloncnak se a -nyakukon, mert az orvosi rendelőt s annak fel­szerelését én tartottam rendben. Asszisztáltam is Judit férje mellett. Átvettem a kávéból, krumpliból, margarinból, oly­kor húsból kikerülő „honorári­umot” és főztem is. Főzni azért megtanultam anyám mellett. Délelőttönkint — egy-két órá­ra — iskolába is mehettem. Be­fejeztük Judittal a középiskolát, le is érettségiztünk. Elég köny- nyen ment, a tanárok akkoriban meglehetősen letargikusak vol. tak. Immel-ámmal tanítottak a legtöbben, s ki-kifejtegették ne­künk, hogy tulajdonképpen nem érdemes tanulni se. Ez nem élet, amiben tengődünk, ez csak valamiféle vegetálás. Nem látták a jövőt, nem érzé­kelték a kibontakozást, valahogy nem is reménykedtek abban, hogy az élet egyszer visszatérhet normális kerékvágásba. S ez ak­koriban nem is volt ritka nézet, Itt vetődik fel a kérdés, mi a teendő, ha ilyen balesetnél a közület gépjárművezetője a vétkes? A legfontosabb természete­sen, hogy a gépjárművezető elismerje a helyszínen, írásban a felelősséget a balesetért A gépkocsivezető elismerő nyilat­kozata azonban önmagában nem elég, mert a biztosító nem a gépkocsivezetővel, hanem munkaadójával, a gépjármű üzembetartójával áll jogvi­szonyban. A gépkocsivezetőnek tehát azonnal be kell jelente­nie a balesetet munkaadójánál. A vállalat a baleset körülmé­nyeinek vizsgálata alapján meg­állapítja, hogy gépkocsivezető­je valóban felelős volt-e a bal­esetért vagy sem, majd az arra a célra rendszeresített gépjár- mű-kárjelentő lapon a karam­bolt követő munkanapon beje­lenti a biztosítónak, s akkor a kárrendezésnek nincs akadálya. Az esetek többségében így is történik. Nem ritka azonban, hogy a gépkocsivezető a hely­színen elismeri ugyan vétkes­ségét, de a karambolt vállala­tánál nem jelenti be. Ilyenkor a biztosító a károsult által kö­zölt adatok alapján értesíti a vállalatot, s felkéri, hogy te­gyen eleget kárjelentési köte­lezettségének. A kérésnek még ezer és egy oldala van. Most csak néhány szempontot mutattunk meg ab­ból a problémakörből, hogy a közlekedési morál törvényeinek órvényesülniök kell — a ka- karamtool után is. Ipartörténeti múzeum a Mássá malom helyén Ipartörténeti múzeumot hoz létre a hollóházi porcelángyár a hajdani Massa-malom helyén. A régi hollóházi cégjelzéssel el­látott edények gyűjtését már megkezdték. Eddig 500 régi kő­edény került a gyár birtokába. IIIMII hisz egész Pest — különösen a : budai negyed, ahol laktunk —: erősen rozoga állapotban volt; még akkor. « Az emberek körülöttem — lel- ; kileg romosak voltak. Nemcsak 5 a tanáraim, szállásadóim is. Ju- ! diték. Judit férje, az orvos Bőm- ■ bay-ben töltötte gyerekéveit, s jj az egyre gyérülő paciensek és I egyre silányabb „honorárium” jj láttán sűrűn emlegette, hogy ki ■ kellene vándorolni a szüleihez,jj testvéreihez. Judit sokat sírt 2 emiatt, de a végén csakugyan . nem látott más kiutat a férje,; mint a vissza vándorlást, gyerek- I kora tájaira. Napirenden volt: az összevitatkozás, érvek és el- ■ lenérvek feszültek egymásnak, j Végül Juditnak kellett engednie, ! A villát eladták egy zeibárus- • nak, aztán a búcsú perceinek is! el kellett következniük. Judit: úgy reszketett, mint azon a kri- i tikus éjszakán, amikor minden • percben azt várta, hogy ránktör. ; nek és elhurcolják... Sokáig le- ! veleztünk azontúl Judittal. A j személyi kultusz éveiben aztán ! ez megszakadt. Vagy elkobozták < a leveleit, vagy nem akart ne- jj kém kellemetlenséget, s abba- ■ hagyta. Máig se tudom, mi az! igazság, mert ma már hiába írok* a régi címére. Se a levél nem! jön vissza, se válasz nem erke- * zik. Azért én nem hagyom eny- jj nyiben, kinyomozom kis barát-; nőm hollétét; a Magyarok Vi-r lágszövetsége ígérte legutóbb, { hogy segít... ' ! (Folytatjuk) 5 Hétfőn hajnalban 5 órakor ér. kezett meg távoli tastvérme- gyónkből Békéscsabára a Penza Zene- és Táncegyüttes. Néhány órai pihenés után az együttes vezetői: Vaszilij Jakovlevics Su­milin, a Penza megyei Művelő­dési Osztály vezetője és Popova j Klavgyija Pavlovna, a penzai városi pártbizottság titkára fel­kereste dr. Haraszti Jánost, a bé­késcsabai városi tanács elnökét, aki fogadást adott szovjet ven- | dégeink tiszteletére. Az együttes tagjai délután 4 órakor már a Jókai Színház színpadával, mű­szaki berendezéseivel ismerked­tek, és megtörtént az első próba is. Az ünnepélyes bemutató előtt Miszlay István a színház Já- szai-díjas igazgatója látta ven­dégül V.J. Sumilint és P.K. Pav_ lovnát, valamint Engedi G Sán­dort, a megyei pártbizottság tit­kárát, Nagy Jánost a megyei ta­nács elnökhelyettesét és Békés­csaba több más közéleti szemé­lyiségét. Este 7 órakor emelkedett fél a színpad vörösbarsony függö­nye. A műsor előtt V. J. Sumilin köszöntötte Békéscsaba dolgozó­it, és meleg szavakkal emléke­zett meg arról a baráti, testvéri fogadtatásról, amelyben az együttest részesítették magyar vendéglátóik. „Öröm számunkra — mon­dotta —, hogy a két megye test­véri kapcsolatai mind jobban bővülnek. Felejthetetlen élményt szerzett a penzaiaknak a békés­csabai Balassi Együttes augusz­tusi vendégszereplése, mely gyö­nyörűen reprezentálta a magyar nép dalait, táncait. Azt szeret­nénk, ha a mi együttesünk hasonlóképpen önök elé tárhat­ná a mi népünk kultúráját, és szeretettel fogadnák előadásain­kat.” A Penza Együttes műsora — melynek részletes ismertetésére a közeljövőben visszatérünk —- nagy sikert aratott. A kitűnő zenekar és a temperamentumos tánckar az együttes szólistái két órára testvérmegyénket, { Penzát hozták a Jókai Színház színpadára. Orosz dallamok cí­BÉKÉS mCWSán Jj 1971. SZEPTEMBER ZZ. mű műsoruk a testvérmegyében élő emberek dalainak, táncai­nak muzsikájának élménydús bemutatása volt. Az előadás után a békéscsa­bai Balassi Együttes táncosai hatalmas virágkosárral ajándé­kozták meg az együttest, majd dr. Haraszti János, a városi ta­nács elnöke köszönte meg a fe­lejthetetlen programot, és nyúj­tott át ajándékot az együttes vezetőinek. Békéscsaba tanács­elnökének szavaira Popova Klavgyija Pavlovna válaszolt és adta át a Penza Együttes ajándékait. Az előadást a Körös Hole, éttermében bankett követte, me­lyen pohárköszöntőt mondott Popova Klavgyija Pavlovna, Vaszilij Jakovlevics Sumilin, a penzai kulturális küldöttség ve­zetőd, valamint Ernyedt G. Sán­dor a megyei pártbizottság tit­kára és Nagy János a megyei ta­nács elnökhelyettese. A Penza Együttes kedden dél­előtt Endrédre, majd Gyoméi­ra látogatott ahol este 7 órakor mutatták be műsorukat. Ma Orosháza látja vendégül test­vérmegyénk népi együttesét. (sass) Részlet a tánckar műsorából V. J. Sumilin, Enyedi G. Sándor, Miszlay István és P. K. Pavlovna a Jókai Színházban rendezett fogadáson, (Fotó: Barnáért MiMiMiinMiiiniiiiiamtiMMmiHMmiMRiiiiNiinaniniinuir

Next

/
Thumbnails
Contents