Békés Megyei Népújság, 1971. szeptember (26. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-22 / 223. szám
1971. SZEPTEMBER 22., SZERDA Ára 80 fillér XXVI. ÉVFOLYAM, 223. SZÁM Kacsalábon forgó beruháxások Losonczi Pál elutazott a Koreai NDK-böl Divat lett a nagyvonalúság. Gyárak ,vállalatok, intézmények hódolnak a divatnak, s kacsalábon forgó beruházásaikért gáláns mozdulattal fizetik ki a tervezettet jóval meghaladó borsos számlát. Veszélyes divat Nemcsak azért, mert sokba kerül. Azért is, mert tovább terheli az amúgyis túlhalmozott kivitelezői kapacitást, anyagot, szerelvényeket vesz igénybe fölöslegesen, újabb építési idő lekötésével más beruházások késedelméhez vezet... A divatért — a beruházási túlköltekezésért — végső soron az egész népgazdaság, tehát maga az ország fizet A népgazdasági terv ebben az esztendőben a beruházások 7—6 százalékos növekedésével számolt. Ténylegesen az év első felében húsz százalékkal haladta meg a beruházások értéke a múlt év hasonló időszakában teljesítettet. Mennyi ment ebből „kacsalábra”? Sok. Egy beruházás nem akkor kezdődik, amikor megtörténik az első kapavágás. Sorsa a döntéstől kelteződik, s már formálódik az előtervek kidolgozásakor. A beruházás szorosan illeszkedő szemekből álló lánc, s ha egy-egy szem változik, más lesz maga a lánc is. Márpedig változik szükségesen és fölöslegesen. Okkal, mert az előtervek kidolgozása közben derült ki, mód lenne a földgáztüzelés megvalósítására... Mert még időben, a kivitelezési tervek készítésekor jött rá a beruházó, hogy a technológia más pillértávolságú üzemcsarnokot kíván... Ám változnak, módosulnak a tervék azért is, mert X. elvtárs kicsinek találta a ta_ nácskozótermet, Y. elvtárs a lépcsöházba műmárvány borítást óhajt, s egyáltalán; minden a legszebb, a legjobb legyen. A költségek? Majd „kigazdál- kodjuk” valahogy. Érdemes böngészgetni a beruházási számlák „pótmunkák” megjelölést viselő rovatát. Van. ami indokolt, ami ellen a leg- szőrösébb szívű revizor sem emelhet kifogást. Lealább Ugyanannyi azonban a kacsaláb. A méregdrágán vett importgép, amelyet napi két órában használnak majd, mert ennyi idő alatt megtermeli a további műveletekhez szükséges alkatrészeket. Azaz elég lett volna egy kisebb kapacitású, hazai gyártású gép is. De máért ne az import? Amikor az a „legkorszerűbb”, amikor azt mutogatni lehet, s olyan jól fest fényképe a gyárat bemutató albumban. Faburkolat az irodában, csillogó, de fölös számú műszerekkel zsúfolt laboratórium, a tervező „megálmodta” rejtett világítás, — aminek javításához, tisztításához állványozni kell... — s a főépület előtti szökőkutat nehogy elfeledjük...! Pukkadjanak az avatásra meghívott társüzemek képviselői. Karikiroznánk? Sajnos nem. Tervezéstől az avatásig ezer és egy dologban tettenérhető az. amit a szakemberek úgy fogalmaznak: túlköltekezés, a „laikus” állampol. gárok pedig így; lelkiismeretlen pazarlás. Sűrűn hallani gyári, vállalati berkekben, s másutt is, ahol baraSiszások fölött döntenek, hogyha liba van, akkor majdcsak lesz kukorica is hozzá. Azaz, a már megkezdett beruházáshoz — a tervezési balfogások kiküszöbölésére, a közben született óhajok teljesítésére — majd csak lesz póthitel, központi fejlesztési alapokból kisírt segítség, netán állami támogatás... Ezért, hogy sok helyen belevágnak a vállalat, a szövetkezet összeségében pedig az ország teherbíró képességével arányban nem álló beruházásba; ezért, hogy a túlköltekezés mellett másik jel. lemző az alátervezés, a pénzügyi fegyelem megsértése. Alátervezés? A nem szép szó még kevésbé szép gyakorlatot jelöl. A beruházó — a tervezővel egyetértésben — kisebb summát tüntet fel költségként, mint amennyire valójában szükség lesz. így a terv könnyebben átcsúszik az ellenőrző fórumokon, hamarabb megszületik a jóváhagyás. S ha már építenek? Az más. Akkor kilincselnek a tanácsnál, a minisztériumban, a bankban verik az asztalt, pénzt, pénzt, póthitelt, mert ott áll a féligkész épület, szabad ég alatt a gépek... Az egyedi beruházásoknál nem ritka az eredeti költségek 20—30, de néha 50 százalékos túllépése! 1970-ben a befejezetlen beruházások állománya mintegy 70 milliárd forintot tett ki. Persze, mindez nem kizárólag a túlköltekezés következménye, de hogy jelentős része van benne, az nem kétséges. A beruházási piac túlfeszített- sége közismert. Az építési-szerelési kapacitás nem fejlődött kellően, a szervezettség színvonala alacsony, a beruházások előkészítése — ami ugy&nolyan fontos, mint maga a kivitelezés —, sok kívánni valót hagy maga után. Mindezek az árak emelkedéséhez, a munka elaprózódásához, elhúzódásához, a befejezetlen állomány növekedéséhez vezettek. Ezt tetézi az irreális kereslet — jelenleg mintegy 30 milliárd forintra tehető a többletigény a negyedik ötéves tervben szereplő előirányzatokkal szemben —, a vállalati fejlesztési alapok nem eléggé átgondolt lekötése, s a kacsaláb-szemlélet, ami sűrűn a vállalati önállóságot próbálja felhasználni érvként, s nem a kiadás indokoltságát. A helyi felelősség növekedését igazolja, hogy míg 1966-ban a beruházások 16,6 százaléka valósult csak meg decentralizált — saját — forrásokból, addig ez az arány 1970-ben már 37.4 volt, s ebben az esztendőben előreláthatóan 42 százalék lesz. A tervek szerint az iparban a központi jogkörű beruházások arónva 1975-ig 29—31 százalékra csökken; az önállóság növekedése újabb milliárdok feletti döntésben is mérhető lesz! Az önállóság Dedig nemcsak jog, hanem felelősség! Néhány kormányintézkedés — a vállalati fejlesztési alapok növekedési ütemének mérséklése az új szabályozó módszerrel, a mezőgazdasági beruházások támogatási körének korlátozása, a hitelkérelmek hatékonyság alapján történő szigorúbb rangsorolása stb. — nyomatékosan tud- tul adta a beruházási láz mérséklésének szükségességét, központi beavatkozásokkal is. Is, mert e beavatkozásra elengedhetetlenül sort kell keríteni helyben is. Mészáros Ötté Irkutszk Fehér Péter, az MTI különtudósító ja jelenti: Losonczi Pál, a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke kedden befejezte hivatalos baráti látogatását a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban. A magyar államfőt és kíséretét a Phenjan melletti repülőNew York Kedden délután megkezdte munkáját az ENSZ közgyűlés 26. ülésszaka, amely a New York-i Üvegpalotában összeült diplomaták egybehangzó véleménye szerint az utóbbi évek | legfontosabb ENSZ-tanácskozá- sánák bizonyulhat. . A Kína ENSZ-képvisélete ügyében ismétlődő „fejszámlálást” ezúttal senki sem tekinti rutinműveletnek: általános az a nézet, hogy az utolsó pillanatig bizonytalan kimenetelű folyosói szavazatvadászat az október második felében sorrake- rülő erőpróbák érdemi döntést hozhat a 20 év óta vajúdó kérdésben. Jóllehet, a „kínai kérdés” ái'l a figyelem és diplomáciai manőverek középpontjában az arab—izraeli feszültség veszélyes kiéleződése ismét a Közel-Keleti válságot avatja a világfórum „legforróbb” és legsürgetőbb problémájává. Meglehetősen nagy a bizonytalanság a 109 pontból álló ideiglenes napirend harmadik nagy kérdése, téren Coj Jen Gen, a KNDK Legfelső Népi Gyűlése Elnökségének elnöke búcsúztatta. Losonczi Pál különgépe hazáig tartó csaknem 13 ezer kilométeres útját Irkutszk és Moszkva érintésével teszi meg. Az Elnöki Tanács elnöke várhatóan csütörtökön kora délelőtt érkezik Budapestre. U Thant ENSZ-főtitkár Utódjának megtalálása körül is. Az utódlás kérdésében hivaitalos döntés csak karácsony táján várható. New York-i ENSZ-diplomáciai körökben egyébként állandó beszédtéma a szomszédságban sor- rakerülő „napirendenkívüli” esemény; Koszigin szovjet kormányfő október közepén kezdődő kanadai látogatása. Koszigin miniszterelnök esetleg megjelenhet az ENSZ közgyűlésében. Ebben az esetben, a kombinációk szerint, Nixon elnök is indíttatva érezheti magát, hogy ellátogasson az ENSZ-palotába, avagy esetleg meghívja külön- találkozóra a szovjet kormányfőt Az általános vitában a várakozás szerint 50—80 tagállam képviselteti magáit külügyminiszteri szinten a világfórumon, amelynek taglétszáma idén Bahrain ,Bhutan és Qatar felvételével 130-ra — Oman felvétele esetén 131-re fog emelkedni. (MTI) Mfli HELYZETKÉP A KUNÄGOTAI BERCSÉNYI TSZ-BŐL (3. oldal) ••• AZ ISKOLA A TÁRSADALOMÉ (4. oldal) ••• ZÜGÖ TAPS KÖSZÖNTÖTTE A PENZA EGYÜTTES „OROSZ DALLAMOK” CÍMŰ MŰSORÁT (5. oldal) Ajándék gyermekotthonoknak A Vöröskereszt megyei vezetősége a napokban ajándékokat adott át a megye állami gyermekotthonainak. Igen sok szép gyermekholmit, ruhaneműt, cipőt, pulóvereket, fiúingeket, garbókat és egyéb holmit kaptak az otthonok. Elsőnek a gyulai csecsemőotthon vette át az ajándékot, többek között 330 pólyásSnget, bébi napozót, 900 darab egyéb fehérneműt és 68 kötött garnitúrát. Ezenkívül kisebb-nagyobb tételekben ingeket, kis nadrágokat. A csecsemőotthon 205 kis lakója nevében az otthon gazdasági vezetője küldött köszönőlevelet az ajándékokért. A megye többi gyermekotthona: a bélmegyeri, az eleki, gyula-remetei és battonyad is hasonló ajándékban részesült, ösz- szesen 596 pár cipőt, 750 fiúinget, 890 garbót, 380 pulóvert és kardigánt kaptak. Az ajándékok ossz értéke megközelíti a 300 ezer forintot!. A Vöröskereszt megyei vezetősége ezzel kívánta segíteni azokat a gyermekeket, akik állami otthonokban nevelkednek, s hozzájárult jobb ellátásukhoz. v»iaaaaaBaHsaaaaaaaBaai Homokos kavicsbánya Kevermesen A kevermesi Lenin Tsz régi, kimerült sóderbányája mellett több millió köbméter kitűnő minőségű homokos kavicslelőhelyet tártak fel. Naponta 100—120 köbmétert termelnek ki. (Fotó: Márton László) Megkezdődött az ENSZ- közgyülés 26. ülésszaka