Békés Megyei Népújság, 1971. szeptember (26. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-22 / 223. szám

Timár Mátyás tárgyalása Peruban Ijim» ■Tímár Mátyás, a miniszterta­nács éűnöfehelyettese Peru in- diám lakosságú vidékének szék­helyére, Cuzco városba látoga­tott. A rniniszteréLnökhelyettest a megye vezetői és a város poi- : gármestere fogadták, s tájékoz­tatást adtak a mezőgazdasági termelés helyzetéről, fejlesztésé­ről, majd Tímár Mátyás és kí­sérete megtekintette a város nevezetességeit. ^Hétfőn folytatódtak a magyar —perui hivatalos tárgyalások. Délelőtt Tímár Mátyás Miro Quesada Bahamonde egészség­ügyi miniszrteirpefl tárgyalt, dél­után pedig Francisco Morales Bermundez kereskedelem-, gaz­dasági- és pénzügyminisztert lá­togatta meg hivatalában. (MTI) Folytatódnak a karcok Indokínai helyzetkép . Saigon Kedden hatodik napja íolyta- ' tódtak a harcok Dél-Vietnam dé- ', .Iá résziében, az U Minh erdőség­ben, a ' felszabadító fegyveres érők és az amerikai helikopte­rek támogatásával harcoló sai- 1 górni karmán ycaapa tok között. ‘ A kormánycsapatak szóvivője- -szerint hétfőn a térségben három i „rendkívül gyilkos” összecsapás- ' • :(tt került sor. Ezekben az ame­rikai leverő és a tüzérség is részt vett. A népi erők tárna* •■v dást njtéatejk azok ellen a kor- ,■ mányosapatok ellen, amelyek a- Saigon felé vezető utakat védik. » Az. ország északi részéiből, Quang Ngai tartományból kért ■ összecsapást: jeleztek a saigoni- •.' szövi vők..-éti Phnom Penh ’“B, -Az Ess» és a Shell olajtársasá­gok Phnom Penih-i üziemanyag- tartályai eilen intézet bravúros hétfői partizán támadás követ­et: -kéziében mintegy négymillió li­■ tér benzin és gázolaj semmisült mag. A tűzoltók hétfőn esti órákban még mindig oltani 7 ' próbálták a hajnali támadás • nyomán kigyulladt tartályokat. =• Kambodzsa fővárosában a ben* zinkütakat lezárták, az árusí­- ■ ’ tást megszüntették, csak a men­tőautók számára osztanak ben­zint. A katonai járműveket a történtek nem érintik, miután i a hadsereg saját készletekkel rendelkezik. Nagy várakozás előzi meg Leonyid Brezsnyev jugoszláviai látogatását Belgrad Igen nagy várakozás előzi meg Jugoszláviában Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP KB fő­titkárának belgrádi útját. A lá­togatás bejelentése óta a sajtó szinte naponta foglalkozik a rendkívül jelentősnek ítélt ese­ménnyel, kommentárokban tag­lalja a várható eredményeket. A lapok hangsúlyozzák, hogy a Brezsnyev—Tito tanácskozás megteremtheti az alapot a kétol­dalú kapcsolatok hosszabb táv­ra szóló sokoldalú, gyümölcsöző fejlődéséhez. Belgrádban mindenekelőtt azt emelik ki, hogy a szovjet—ju­goszláv kapcsolatok alakulásá­ban az utóbbi időben figyelem­reméltó eredmények születtek, amelyek alapul szolgálhatnak a lehetőségeik jobb kihasználásá­hoz és az együttműködés bővíté­séhez. A jugoszláv fővárosban bizo­nyosra veszik, hogy' a Brezs- nyev—Tito-megbeszéléseken szó lesz a nemzetközi helyzet és a nemzetközi munkásmozgalom legfontosabb problémáiról is. Több kérdésben megegyezik a két fél álláspontja. Közismert azonban az a tény is, hogy az álláspontok több kér­désben eltérnek egymástól. Az ezzel kapcsolatos jugoszláv vé­leményt a belgrádi Politika ve­zércikkében így fogalmazta. „Á jugoszláv és a szovjet vezetők eddigi találkozói figyelembe vet­ték ezeket a különbségeket, és azt is, hogy ezek a jövőben is megmaradnak”. " Moszkva A Szovjetunió és Jugoszlávia népeinek évszázados barátsága, amely a háború tüzében edző­dött meg és a közös ellenség ellen vívott harcban hullatott vérrel szilárdult meg — új, szi­lárd alapot kapott a szocialista társadalmi rendben — írják Gajdar és Nyekraszov, a Pravda kiküldött tudósítói. Mint a tudósítók írják, a Ju­goszláv sajtó Leonyid Brezsnyev7 küszöbönálló baráti látogatására összpontosítja figyelmét. A tu­dósítók idézik a jugoszláv lapok ezzel kapcsolatos állásfoglalá­sait, egyebek között a Komu- niszt című folyóiratot, amely hangsúlyozta, hogy Brezsnyev látogatása „fontos esemény a jugoszláv—szovjet kapcsolatok­ban. A szocialista országok gazda­sági együttműködésének sajátos­sága, hogy a népek közötti köze­ledéshez és barátsághoz vezet — írják a Pravda tudósítót (MTI) Tömeges légitámadás a VDK területe ellen Saigon Az Egyesült Államok vadász­bombázói kedden tömeges légi­támadást hajtottak végre a VDK területe ellen, a demilitarizált övezettől 56 kilométerrel észak­ra. A támadó gépek ellen mű­ködésbe lépett a Vietnami Nép­hadsereg légvédelme. Mint Gerald D. Hill alezredes, a saigoni amerikai parancsnok­ság szóvivője közölte, az ame­rikai vadászbombázók 200 beve­tésben (egy bevetés egy repülő­gép egy célpont elleni támadását jelenti) támadták hajnaltól ké­ső délutánig a szóbanforgó, de közelebbről meg nem jelölt te­rületet. A támadást a szóvivő szerint azért rendelték eL mert „az észak-vietnami légvédelem fokozott tevékenységet fejtett ki az utóbbi időben az Észak-Viet- nam felett elszálló amerikai fel­derítő repülőgépek ellen”. A minden jogalapot nélkülöző úgynevezett .védefcjezo visszavá­gás keretében az amerikai légi­erő eddig 60 légitámadást haj­tott végre a VDK ellen azóta, hogy Johnson volt amerikai el­nök 1968. november 1-vel elren­delte a VDK bombázásának be- szüntését. (MTI) Párizs helyeselte Brandt szovjetunióbeli utazását A Brezsnyev—Brandt-talál­kozó eredményeiről hivatalos nyilatkozat még nem hangzott el Párizsban (nyilván azért, hogy ne vágjanak elébe Pompi­dou elnök csütörtöki sajtóérte­kezletén teendő kijelentéseinek), a külügyminisztériumhoz közel álló körökben azonban hang­súlyozzák, hogy Párizs kezdettől fogva helyeselte Brandt utazá­sát mert az pontosan beleillett a Franciaország által követett és hirdetett vonalba. „Schumann külügyminiszter számos alka­lommal emlékeztetett már arra, hogy az enyhülés oszthatatlan egészet képez, s nem lehet vala­mit akarni és akarni annak az ellenkezőjét is” — hangsúlyoz­zák ezekben a körökben, ahol ugyanakkor emlékeztetnek a , külügyminiszternek szeptember S 13-án a nemzetgyűlés külügyi ; bizottságában tett kijelentéseire, jj A külügyminiszter akkor egy kérdésre válaszolva, hangsúlyozz ta, hogy Franciaország az eny- ■ hülést, az egyetértést és a2 5 együttműködést akarja Európá- E ban. Éppen azért egyetért Brandt ■ kancellárral. Az Humanité ezzel kapcsolat­ban azt írja, hogy a hivatalos köröket nyilván kényelmetlenül érintette az, hogy több polgári lap meglehetősen fanyalogva, sőt gyanakvással kommentálta a Brezsnyev—Brandt-találkozót, s ezért tartották szükségesnek, hogy legalábbis félhivatalos for. mában, állást foglaljanak a ta­lálkozó eredményei mellett. Az Humanité a találkozó kom­mentárjában kedden az NDK mielőbbi elismerését sürgeti, s hangsúlyozza, az NDK elisme­rése végért vetne az Európa szí­vében levő rendellenes helyzet­nek, nagymértékben hozzájárul­na az enyhüléshez és gyümölcsö­ző eredményeket hozna Francia- országnak. (MTI) Hz egyiptomi kormány hozzálát a nemzeti akcióprogram megvalósításához Kairó Anvar Szádat elnök az új egyiptomi kormány hétfőn tar­tott első ülésén körvonalazta azokat a reformokat, amelye­ket az új állam kiépítése cél­jából kívánt alkalmazni. E közlemény szerint Szadat a következő szempontokat tart­ja szem előtt: 1. Az állam tekintélyének tisztelete. A lakosságnak tisz­teletben kell tartani az ál­lam tekintélyét, nem szabad megengedni, hogy bármiféle szervezet, intézmény, vagy hi­vatalos személyiség szembe­szálljon ezzel a tekintéllyel. 2. A törvény szuverenitása. Ha szükségesnek tűnik, Egyiptomiban törvénymódosítá­sokat hajtanak végre abból a óéiból, hogy szavatolják az egyének biztonságát és a nép jogainak tiszteletibentartását. 3. Tékintettel arra, hogy Egyiptomot nem személyek, ha­nem intézmények irányítják, szükségessé vált ezeknek ax intézményeknek a megszerve­zése. Szadat szerint hamarosan megszervezik a köztársasági él. nökséget, a minisztertanácsot és az arab szocialista unió népi gyűlését, síb. A elnök hangoztatta, hogy a kormány hozzálát az úgyneve­zett nemzett akcióprogram végrehajtásához. Ezt a progra­mot az Arab Szocialista Unió kongresszusa júliusiban hagyta jóvá. Célja az, hogy a követ­kező tíz évben megkétszerez­zék Egyiptom nemzeti jövedel­mét (MTI) Előkészület a diplomáciai kapcsolatok helyreállítására Kínai—argentínai megbeszélés Buenos Aires A Kínai Népköztársaság es Argentina képviselői szeptem­ber elején Bukarestben órint- kezesbe léptek a két ország' kö­zötti diplomáciai és kereske­delmi kapcsolatok helyreállí­tásának előkészítése érdekében —• jelentette be hétfőn este Luis Maria De Pablo Pardo ar­gentin külügyminiszter. Hozzá­fűzte, hogy az első megbeszé­lés óvatos értékelése alapján argentina kész a tárgyalások folytatására. Ezek valószínű­leg hamarosan megkezdőd­nek. VteeeeeeefpfBai : Á dollárválság — egy korszak vége? Pokolgépes merénylet Belfastban C! Patak Károly, az MTI tudó­sítója! jelenti: Belfast szívében hétfőn este újabb pokolgépes merénylet tör­ténj Bomba robbant egy protes­táns negyedbeli kocsma előtt és a repeszek, a kitört ablaküvegek 27 embert, közöttük egy állapo­tos asszonyt megsebeztek. A bombát az IRA terroristái 20 kiló gelignittel töltötték meg és a járdára helyezték a kocsma bejáratával szemben. Fél órával üzletzérás előtt robbant fel. Néhány, mérfölddel távolabb, a túlnyomórész katolikusok lakta Fails Road és Ballymurphy la­kótömbök határolta területen többször robbant ki tűzharc hét­főn éjszaka angol katonák és az IRA között. Lurghanban kigyul­ladt egy elektromos áramelosztó és amikor a tűzoltók meg akar­tak fékezni a lángokat, a kato­likus tömeg akadályozta munká­jukat. Katonákat vezényeltek ki, hogy megvédjék a tűzoltókat a tömegtől. A hatóságok szerint keddre virradóra más pokolgé­pes merényleteket is végrehaj­tottak Észak-Írországban, de ezek nem okoztak sebesüléseket Reginaid Maudling angol bel­ügyminiszter hétfőn este a BBC televízió riporterének az észak- írországi válságról nyilatkozott Kijelentette, hogy a konfliktus megoldásának csak egyfajta me­netrendje lehet: először fel kell számolni a terrorcselekménye- két és ezután össze kell békíteni a népközösségeket. Az 1RA fegy­vereseinek felszámolására indí­tott hadjáratot — mondotta —> a legkérlelhetetlenebb szigorral harcolják végig és közben ku­tatják a katolikus kisebbség ak­tív, állandó é6 szavatolt szerepé­nek növeléshez vezető utakat — mondotta Maudling. A belügy­miniszter erélyesen állást fog­lalt az ellen, hogy a protestán­sok megalakítsák saját, csak a belfasti kormánynak felelős mi­líciájukat, amit „harmadik erő­nek” neveznek. Angliában csak a királyi fegyveres erőknek van helyük — mondotta Maudling. K evés televízió-beszéd lepte meg úgy az amerikaiakat, Nyugat-Európa és Japán veze­tőit, mint Nixoné, amelyet au­gusztus 15-én éjjel mondott el a washingtoni Fehér Ház ura. Az elnöknek minden oka megvolt rá, hogy az utolsó percig titok­ban tartsa a beszéd szövegét, mert a gazdasági intézkedések — amelyeket a tv képernyőjén hozott a világ tudomására —, súlyosan fenyegetik nemcsak a kilencven millió amerikai fog­lalkoztatott érdekeit, hanem a világkereskedelmet, az Egyesült Államokkal kereskedő államok nemzetgazdaságénak az egyen­súlyát is. Néhány szót magukról az in­tézkedésekről. Nixon elrendelte, hogy kilencven napig fagyasz- szák be a béreket és az árakat Tíz százalékos importadóval sújtják ezután az amerikai pia­con kínált külföldi árukat (Az elnöki rendelet igen „figyelmes” egyes nagytőkés körökkel szem­ben, hiszen néhány — számukra igen fontos importcikkre, pél­dául a kőolajra és származékai­ra nem vetette W a tízszázalé­kos importadót..) A csaknem negyedszázada működő tőkés nemzetközi pénzrendszerre dön­tő csapást mért az elnöki dek­rétum azon része, amely ki­mondja: „átmenetileg” megszün­tetik a dollárnak, a kulcsvalu­tának az aranyra való beváltha­tóságát. Tíz százalékot lenyír­nak a külföldi segélyekre szánt költségvetési összegből is. A belföldi gazdasági helyzet javítására pedig adókedvezmé­nyeket léptetnek életbe, ame­lyektől főként a legnagyobb iparágnak, az autógyártásnak a fellendülését várják. W együk először sromügyre a ” Nixon-intézkedések — amelyeket a hangzatos címadás­ban rendkívül jártas elnök „gazdasági reformtervként’’ em­leget — belföldi kihatását, mely egyúttal rávilágít a dollárválság kirobbanásának néhány okára is. Az amerikai gazdaságban 1969 derekától lelassult a növe­kedés, s egyes iparágak terme­lése pedig a korábbi évekénél alacsonyabb szintre zuhant. Ami pedig az amerikai gazdaságpoli­tikát illeti, annak hibái, csak az amerikai szempontokat figye­lembe vevő céljai már hosszú évek óta súlyos feszültségeket, alapvető egyensúlyzavarokat okoztak az Egyesült Államok nemzetközi és belső gazdasági, valamint pénzügyi kapcsolatai­ban. Az óriási külföldi katonai kiadások (a több százezer — külföldön állomásozó — ameri., kai katona ellátása, a vietnami agresszió óriási, tízmilliárd dol­lárokra rúgó évi pénzszükségle­te) révén az Egyesült Államok fizetési mérlege (az országból kiáramló és az országba bejövő pénzmennyiség egyenlege) egyre nagyobb deficitet mutatott, kö­vetkezésképpen óriási dollár­mennyiségek halmozódtak fel külföldön — elsősorban Nyugat- Európában —■, így a dollár iránti bizalom megrendült. Az 1970—1971-es pénzügyi évben (amely 1971. július 1-ig tartott) a fizetési mérleg hiánya elérte a 24 milliárd dollárt. A hivatalba lépő Nixon ei- ** nők annakidején „trónbe. Bzédében” vállalta, hogy kivezeti az ország szekerét a gazdasági pangás kátyújából. Ez azonban csak ígéret maradt, mert egymás után vallottak kudarcot a pénz­ügyi, gazdasági intézkedések. A súlyosbodó belső helyzet (a munkanélküliek aránya 6 száza­lék fölé szökött, az infláció is folytatódott), amelyen Nixonnak feltétlenül javítania kell, ha eséllyel akar indulni jövőre az elnökválasztáson, párosulva a dollár iránti nemzetközi bizalom megrendülésével, cselekvésre ösztökélte a Fehér Ház gazdáját A háromhónapos ár. és bérbe­fagyasztással (amelyet a leg­újabb hírek szerint az elnök igyekszik majd meghosszabbíta­ni) a bérből élők, a dolgozók vállára nehezedik majd a legsú­lyosabb teher, a tőlük elvont pénzzel akarja Nixon helyrebil-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents