Békés Megyei Népújság, 1971. szeptember (26. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-18 / 220. szám

fl tulajdonos jogán A kollektív szerződések és az üzemi tájékoztatás A MUNKÁS SZAMARA a Hagyar javaslatokat fogadott el az EGB gyár s a vállalat nem csupán a kenyérkeresetnek színhelye. Em­beri, szakmai képességeit is itt teiszi próbára naponta, s igyek­szik kiélni nemes ambícióit, megvalósítani önmagát A gyá­rakban előállított termékekben — szorgalom és munikafegye- lem, rend ás pontosság testesül meg, Egy-egy közík'ségre s ezen belül az egyénekre olyannyira jellemző magatartásbeli tulaj­donságok öltenek itt tárgyi tor­mát szüntelen. Üzemeink, gyáraink nemcsak termelési, hanem társadalmi-po­litikai egységlek is. Minden mun­kahelyen emberi, társadalmi, vi­szonylatok formálódnak (vagy esetleg deformálódnak) nap minit nap, attól független, milyen az üzemi, a vállalat légköre, az itt folyó munka szervezettsége és hatékonysága. ÉPPEN EZÉRT üzemeinkben a dolgozók rendszeres tájékozta­tása a vállalati élet semmi más­sal sem helyettesíthető szerves részé. A dolgozók — a tulajdo­nos jogán — ismerni akarják munkahelyüket, üzemük terveit, eredményeit, gondjait és jövő­jét. Az idén a vállalati igazgatók­nak beszámolót kellett tartani­uk arról, végrehajtották-e az el­múlt esztendőben. megkötött kollektív szerződésben foglalta- :kaib Ezekhez a beszámolókhoz fűztek azután megjegyzéseket s tettek meg kiegészítő észrevéte­leiket • vállalati szakszervezeti bizottságok. E beszámolók nyo­mán megállapítható, hogy a szerződésbe foglalt megállapodá­sokat az üzemekben általában megtartották. Néhány helyen fel kellett figyelni azonban arra az egyáltalán nem örvendetes jelen­ségre, hogy az üzemen belüli szervezetlenség következtében az állásidőik növekedésével együtt nőtt az indokolatlan túl­óráztatás. A TAVALYI kollektív szerző­désekről s a megkötendő szerző­désekre vonatkozó javaslatokról folyó vitákban a dolgozók 65— 70, némely helyen 80 százaléka szólalt fel, s tett észrevételt vagy javaslatot. Minél jobb, ki- munkáltabb és igényesebb be­számoló hangzott, el, annál több segítséget adott ez az eszme­csere az új szerződés előkészíté­séhez. Legtöbbször éppen azok­ban az üzemekben sikerült az Új szerződés s a vállalat középtávú tervének összhangját kimunkál­ni, s ezzel együtt hatékony mun­kavédelmi újítási, szociális és kulturális szabályzatokat is ki­dolgozni, ahol a körültekintő tá­jékoztatás már korábban Is ré­szeseivé tette a dolgozókat a vállalat örömének, gondjainak. A kollektív szerződések meg­kötése irtán az üzemben folyó tájékoztatásnak új feladatai ke­rülnek előtérbe. A Munka Tör­vénykönyve szerint a vállalat köteles gondoskodni arról, hogy a dolgozók megismerkedjenek az üzemi élet allcotmanvának minden pontjával. Több helyen is az üzemi lap mellékleteként a’dták közre a szerződés szöve­gét, máshol pedig füzet alakban kiadva terjesztették. TÖBB VÁLLALATNÁL levél­ben közölték a tanácskozáson felszólalókkal, mely javaslatait tudták a szerződés szövegezése­kor felhasználni, s mely javas­latok megvalósításának mutat­koztak ma még akadályai, illet­ve mely javaslatok azok, ame­lyek teljesíthetetlen igényeket fogalmaztak meg. Ahol nem si­kerül megtalálni az elhangzott javaslatokra történő reagálásnak a módját — beleértve a haszno- h thatatlan javaslatokat is — ott kialakulhat a dolgozók kö­rében olyan vélemény: nem ér­demes felszólalni, a javaslatok­kal úgy sem foglalkozik érdemi­ben senki. Azt minden érdekelt­nek meg lehet magyarázni, hogy valamely javaslata megvalósít­hatatlan. De azt nem, hogy a jó javaslatok közül akár csak egy is a vállalat s a szakszervezeti vezető szervek kezén észrevétlen elsikkadhat. A vállalat vezetőjének a jövő­ben is rendszeresen tájékoztatni kell a dolgozókat arról, hogy a kollektív szerződésben foglaltak miként segítik a vállalati — s a népgazdasági — célok megvaló­sítását, valamint a dolgozók ér­dekeinek a védelmét. Most már minden esztendőben, még év elején, számot kell majd adni arról, hogy a kollektív szerző­désben lefektetett, s e kétoldalú szerződésben kölcsönösen vállalt kötelezettségekből a szerződő felek mit valósítottak meg, s mi az, aminek teljesítése még várat magára. ILY MÓDON — többek kö­zött éppenséggel az üzemekben folyó rendszeres tájékoztatás meghonosításával — síkéiül el­érni, hogy az elkövetkező öt esz­tendő során a dolgozók sokszor lapozzák majd fel az idén aláírt szerződés szövegéi, s így mind jobban megismerjék jogaikat, éljenek e jogokkal, másrészt pe­dig felelősséggel teljesítsék szer­ződésibe foglalt kötelezettségei­ket. A Budapest—Pécs vonalon, Godisa—Abaligef között 660 mé­ter hosszú vasúti alagút épül, amely már a felsővezetékes sze­relvények közlekedésére is al­kalmas. Az új alagút építését az ezen a szakaszon levő nagy szintkülönbség és az ebből eredő sok lassú jel tette szükségessé. Az új alagút és a pálya elkészül­te után ezen a szakaszon is 120 km-es sebességgel roboghatnak majd a vonatok. A Bányászati Hazaérkezett az a delegáció, amely dr. Sütő Kálmánnak, a Magyar Szabványügyi Hivatal elnökhelyettesének vezetésével részt vett az Európai Gazdasági Bizottság genfi szabványosítási értekezletéin. Hazaérkezése után dr. Sütő Kálmán az MTI munka­társának elmondta, hogy az ér­tekezlet kidolgozta és jóváhagy­ta a különösen sürgős témáik szabványosítását, összesein 16 té­mát fogadtak el, ebből négyet a magyar delegáció javasolt. A magyar szakemberek javasolták például a levegő- és vízszennye­ződés ellenőrzésének, a mező- gazdasági gépek és traktorok, továbbá az olaj. és gázvezeté­kek. méreteinek, valamint a Az elmúlt évben — megyénk sok más mezőgazdasági üzemé­hez hasonlóan — súlyos belvíz- [ kár érte a csaknem négy és fél I ezer holdas békésszemtandróisd Zalka Máté «Tsz-t. A viszonylag kedvezőtlen adottságú szövetke­zetben — ahol az átlagos élet­kor 53 év s főként 13—14 arany­Aknamélyítő Vállalat mecseki körzete 1972-ben adja át a vas­útépítők részére az elkészült szakaszt. Negyvenötezer köbmé­ter földet mozgatnak meg és több mint 15 ezer köbméter fa­lazóanyagot és betont építenek be az új alagútba. A képen: Kiss János és Németh István a csillék részére készíti a pályát. (MTI-fotó: Hadas János féiv. — KS) tartósított élelmiszerek szabvá­nyának nemzetközi kidolgozását. A legfontosabb kérdéseket a PAO, az Egészségügyi Világszer. vezet, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet. a Nemzetközi Szab­ványügyi Szervezet, a Nemzet­közi Elektrotechnikai Bizottság, továbbá a KGST és az európai Közös Piac elé terjesztik, hogy azojk dolgoztassák ki a nemzet­közi szabványokat. A tartósított élelmiszerek nemzetközi szab­ványának kidolgozását valószí­nűleg Magyarországra bízzák, mivel a mezőgazdasági és élel­miszeripari szabványosítás mű­szaki titkárságát magyar szak­embereik vezetik. (MTI) koronás földeiken gazdálkodnak i — 8 millió forintra becsülték a belvízkárt. Már menet közben iparkodtak kigazdálkodni, amit lehetett, ennek ellenére 5 millió 300 ezer forint mérleghiánnyal zártak. Köztudomású, hogy Békés- szén tandráson rendkívül szor­galmasak a termelőszövetkezeti tagok. Így érték el, hogy az utóbbi években igen jó kereset­hez jutottak. A múlt évi termé­szeti csapás nem törte le any- nyira a tagságot, hogy ne dolgoz­tak volna ősszel a tőlük meg­szokott pontossággal, gyorsaság­gal. Idejében és kiváló minőség­ben szántottak, vetettek. Ennek köszönhető, hogy rekord termés­hozamokat takarítottak be az idén. Amíg 1970-ben 60 vagon búzát tudtak eladni az állam­nak, az idén több mint 220 va­gonnal. De hasonlóan jól fizet­nek a többi növények is, hisz prima magágyba hullt minden vetőmag, kiváló volt a növény- ápolás s példásan megszervez­ték a betakarítást is. Az állam dotációval szanálási hitellel segített a bajba jutott szövetkezeten. Jól jött a gyors, rugalmas segítség. Így tudtak biztosítani a legfontosabb üzemi költségekre anyagi fedezetet s nem késlekedtek semmilyen ak­tuális tennivalóval. Jó termést igéi- a napraforgó, a rizs és egyéb növény, a tervezettnél többet hoz az állattenyésztés is. Csakhogy a többtermés betaka­rítása többletkiadással is jár. A Békés megyei tanács VB meg­szabta a feltéteteket, amikor a Zalka Máté Tsz — és a többi szanált kollektív gazdaság — megkapta az állami segítséget, a dotációt, illetve a szanálási hitelt. A Zalka Máté Tsz tag­jai betartották az előírásokat, csak azt szeretnék: ha már si­kerül kigazdálkodni a vesztesé­get s több mint másfél millió forint nyereséggel számolhatnák, a 80 százalék helyett százszá­zalékos munkabért kapjanak az elmúlt évek átlagához viszo­nyítva. Kétségtelen, hogy az állami segítség nélkül nem bírták vol­na kigazdálkodni a súlyos vesz­teséget de a tagság akarata, ki­váló szorgalma ugyancsak szer­ves része az eredményeknek. A két tényező együtt biztosította, hogy a szanált tsz-böl egy év alatt nyereséges gazdaság lesz. 3 mamss “ UH. SZEPTEMBER 18. Felajánlóit szolgálat A kenyérgabona-termesztés­ben nagy lépést tettek előre a megye déli részén gazdálkodó termelőszövetkezetek. Négy év­vel ezelőtt az 57 tagtermelőszö­vetkezetből 48-ban termett a búza 18 mázsa alatti holdankénti hozammal. Az idén már csak 9 gazdaság aratott 18 mázsa alatti termést, a vetésterület 15 száza­lékáról. A többi gazdaság 18 és 26 mázsa feletti holdankénti át­lagtermést ért el ebben az esz­tendőben. A tsz-szövetség leg­utóbbi küldött közgyűlésén igen kedvezőnek ítélték ezt a fejlő­dést. Hozó József, az újkígyós! Aranykalász Tsz főagronómusa felszólalásában kissé nehezmé­nyezte is, hogy a szövetségi búza átlagterméstől, amely ebben az esztendőben 21,86 mázsa holdan­ként, 15—20 gazdaság elmaradt. Ennek okát az agrotechnikai elő­írások helytelen értelmezésében kereste. Javasolta, hogy a tsz- szövetség gyűjtse össze a legjobb búzatermesztők tapasztalatát és juttassa el azokba a gazdaságok­ba, melyek ebben az esztendőben alatta maradtak a tsz-szövetség búza átlagtermésének. Lipták András, a mezőkovácsházi Űj Alkotmány Tsz elnöke is csat­lakozott Bozó Józsf indítványá­hoz. Legyen közkincs a búza- termesztés jól bevált agrotechni­kája — mondotta többek között —, hogy tovább növelhessék a 24—26 mázsa haldankénti hoza­mot elérő szövetkezetek számát. A tsz-szövetség termelésfej­lesztési munkaközösségének szá­mítása alapján 20 mázsa holdan­kénti hozamot alapul véve, már némi hasznot hoz a kenyérgabo­na, 22—23 mázsa haldankénti hozammal pedig egyike a leg­jobban jövedelmező növények­nek. A gabonatermesztés leg­fejlettebb módszerének megis­merése érdeke valamennyi ter­melőszövetkezetnek, mert a bú­za jól jövedelmező növény a me­gye északi területein is. A déli tsz-szövetség a búzater­mesztés színvonalának növelését továbbra is a Bezosztája fajtára épiti. Ezzel a fajtával a vetéste­rület 60—70 százalékát haszno­sítják az idei őszön is. Ez a szov­jet búzafajta az idén ismét bizo­nyította jó tulajdonságait. Ta­valy a csapadékos időjárás miatt több gazdaságban meghúzták fe­lette a „lélekharangot”. Az idei teljesítménye alapján azonban továbbra is a vetendő fajták kö- 'zött kapott vezető helyet. A leg­újabb búzafajták őszi vetését a tsz-szövetség küldött közgyűlése csak mérsékelt bevezetéssel ja­vasolta. Ezek a búzák ugyanis a mi talaj- és éghajlati viszonya­ink között még nem bizonyítot­ták kellően télállóságukat, szá­razságtűrésüket, jó termőképes­ségüket. Az idei jó búzatermést a fajta kellő megválasztása mellett, az igen kedvező tápanyaggazdálko­dással is magyarázzák. A tsz- szövetség átlagában minden hold búza alá 140 kiló vegyes ható­anyagot tartalmazó műtrágyát használták. Nem ritka azonban azoknak a tsz-eknek a száma, amelyekben 200—220 kiló ve­gyes hatóanyagot munkáltak be a búza vetőágyába. Ez megfelel 6—6,7 mázsa műtrágyának! Fi­gyelemreméltó, hogy nagy ter­mést azokban a gazdaságokban értek el, ahol a múlt év őszén a vetés előkészítése során hol­danként 5—5,5 mázsa fölé növel­ték a műtrágyaadagot. Most az őszi búzavetés szerve­zésének időszakában érdemes szót váltani erről a nagyon fon­tos gazdálkodási témáról. A tsz- szövetség szakembereinek szolgá­latát azok figyelmébe ajánljuk, akiknél valójában még sok a teendő a kenyérgabona-Hermesz- tés korszerűsítésében. A jótól ta­nulni nem szégyen, sőt hasznos. D. S. (Cs. I.) ■■■■•■■■•■■«■■•■■«a* £pül az ország leghosszabb vasúti alagútja Hogyan lesz szanált tsz-ből nyereséges gazdaság egy év alatt?

Next

/
Thumbnails
Contents