Békés Megyei Népújság, 1971. szeptember (26. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-17 / 219. szám
Kádár János köszöntötte a 75 éves Pátzay Pált Pátzay Pál kétszeres Kos- suth-díjas, kiváló művészt 75. születésnapja alkalmából kö- szönltötte Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Aczél György, a KB titkára és Ilku Pál művelődésügyi miniszter. (MTI) | Ugyan meddig még? A statisztikát böngészem': a teljes kiskereskedelmi forgalom tavaly 14 százalékkal, a szövetkezeti szektorban 17 százalék- ikal növekedett. Az élelmiszer- iparcikk forgalom 48:52 arányban alakult. A kereskedelmi dolgozók száma a forgalomnál jóval kisebb mértékben, csak hat százalékkal gyarapodott. Ez utolsó adatot azért citáltam, hogy lássuk nem könnyű a pult másik oldalán sem. De. ne sértődjék meg egyetlen becsületes kereskedő sem, ha most a felsorolása egy most elkészült tanulmány néhány számával megtoldom. Százból — tizenhét szabálytalanság Az Országos Kereskedelmi Felügyelőség az elmúlt esztendő során több mint huszonnégy ezer vizsgálatot végzett az ország területén. Ennek az eredménye, hogy száz esetből átlagban tizenhét helyen tártak fel szabál ytaia nságot; összesen 4158 esetben. Milyen okokra vezethető visz- sza?... A „dobogó” legfelső csúcsára a „saját zsebre” elkövetett árdrágítás kerül, több mint 23 százalékkal, ezt követi a hamis mérés, mintegy húsz szá- ( Zalákkal, és „bronz-érmes” a minőségrontók igen tekintélyes tábora, majd 19 százalékkal. Ne feledjük ki a felsorolásból a hamisan számolókat sem. ugyanis minden nyolcadik vizsgálatra jutott belőlük is egy!... A fogyasztók megkárosítása — bűntett! Ezért nagyon lényeges a felelősségrevonás is. Ahol| az ellenőrzések során hiányosságot tapasztaltak mindenütt megtették a kellő lépéseket. Több mint kétezer-ötszáz eset-! ben vetették ki a pénzbüntetést, I , együttes összegük meghaladja i az 1,4 millió forintot. A válla- j lat féLelősségrevonását 500 alka- j lommal javasolta a Főfelügyelő- j ség. Természetesen a vizsgálat j alapján az árdrágításból, illet-1 ve a minőségrontásból származó j többletbevételt elvonták, ez j több mint négymillió forint. Mindezek mellett elgondolkodtató, hogy csak 45 esetben történt büntetőfeljelentés. Hiszen a fogyasztók megkárosítói ellen i Mezőgazdasági témák a közgazdasági diplomamunkákban Négy fiatal agrárközgazdász Békés megyében Légügyi egyezmény Libanonnal Nagy János külügyminiszter- helyettes és dr. Szaeb Dzsarudi libanoni gazdasági és buriszti- ikai miniszter csütörtökön a Külügyminisztériumban kicserélte a Magyar Népköztársaság kormánya és a Libanoni Köztársaság kormánya között létrejött polgári légiközlékedési egyezmény megerősítő okiratait. A eseményen jelen volt Földvári László közlekedés- és postaügyi imniszterhelyettes is. (MTI) Júniusban 30 agrárközgazdász tette le államvizsgáit a .Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen. Az egyetemi tanulmányi szabályzat, értelmében a nyári hónapokat üzemi szakmai gyakorlaton töltötték. Ez a három hónap állt rendelkezésükre áhhoz, hogy záró szak- dolgozatukat elkészítsék, befejezzék. Többségük már szeptember első napjaiban munkába állt, hogy a társadalmi munkamegosztás különböző lépcsőin hasznosítsa, gyarapítsa tudását. Igaz, közben képzésük sem éri: véget, hiszen a szakdolgozatok benyújtásának határideje szeptember 15-e volt- A diplomamunkák elbírálására pedig egy hónap múlva került sor, így a végzett fiatalok csak a novemberi diplomaosztáson válnak okleveles közgazdászokká. Megyénk négy új agrárközgazdászt fogadott ebben az évben: Mar cső Julianna, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályára került, ahol a gyenge adottságú termelőszövetkezetek közgazdasága problémáival foglalkozik. Nyárt szakmai gyakorlatát a Mezőhegyes! Állami Gazdaságban töltötte. Itt a tejtermelés költségednek alakulását elemezte, a hagyományos és a szakosított! tartás eredményeit összehason- i lítva. A vizsgálat eredményed és a megállapítások joggal kerülhettek szakdolgozatába nem csupán az anyagi fegyelmezés módszereivel kellene élni. Idekívánkozik viszont az a tény, hogy a megkárosított vevőknek — ahol vissza lehetett keresna, hogy ki vásárolta az árut — az ellenőrök kezdeményezésére 840 ezer forintot visszatérítettek, a kereskedelmi vállalatok. Kérem a panaszkönyvet... A tanulmánykötet, külön fejezetben beszámol a Panaszirodához érkezett bejelentésekről is. 1970-ben 3770 (háromezer hétszázhetven) panasz erkezett. Feltűnő, hogy minden második észrevétel iparcikkel kapcsolatos, az élelmiszerek húsz százalékkal szerepelnek, a vendéglátás és a ruházat „holtversenyben” 15—15 százalékkal képviselteti magát. A szamszerűségnel azonban sokkal több tanulságot rejtenek az indokok és ebből item csak a kereskedelmi vállalatok okulhatnának, hanem a gyártó cégek is. Tennivalóra sürgető ugyanis, hogy milyen sok a panasz a tartós fogyasztási cikkek minőségére és a garanciára. A háztartási gépek sokasodás® automatikusan megköveteli, hogy ezzel párhuzamosan fejlődjön a szolgáltatás is. Sajnos, gyakori jelenség, hogy a meglévő rendeleteket sem tartják be sokhelyütt és nem tudnak csere- készüléket sem adni a szervizekben. Figyelem-ébresztő az is. amit az élelmiszer vizsgára a jógáinkkal. Mert nem lehet mindenki mögött egy ellenőr és egy vizsgálatot végző ember. Egyrészt nem szabad a közvéleménynek elfogadni a vásárlói jogok megsértését, másrészt, ha a tanulmányban felsorolt okokat nézzük, arra is rá kell jönnünk, hogy az elemzés a megoldás kulcsait is adja. 3770 panasz tanulsága szerint: 33 százaléknál az ok visszavezethető minőségi reklamációra (ez egyaránt asztala az iparnak és a kereskedelemnek!), 23—25 százaléka fogyasztói megkárosítás (ez az üzletek „háza-táját” érinti) és 20—22 százaléka áruellátás! panasz (erre a kis- és nagykereskedelemnek együttesen kell válaszolnia.) E három fő indok megoldása valljuk: nem pénz kérdése. Csak egy kicsit jobban oda kellene figyelni a munkánkra; hői az üzemben, hol az íróasztal mellett, hal az eladó pultnál. A fogyasztókat tudatosan megkárosítókról nem beszélek most már. hiszen ez már a bíróságok dolga, de ami a miénk, abban nem ártana keresni a magunk szerepét... B. J. Dér Endre: Mattak hátát* A Mezőhegyes Atomi Gazdaság Marcsó Juli távozása után semmaraa agrárközgazdász nélkül. Kökényessy Géza, aki a j napokban fejezte be diploma- j munkáját, már ed is foglalta a I helyét az állami gazdaság köz-1 gazdasági osztályán. Szakdolgozata is az állami gazdaságokkal foglalkozik. A szakdolgozatban felvetett problémák és a munkahelyként választott gazdaság problémái legpontosabban, Szűcs Józsefnél, a dévaványad Lenin Tsz új üzemgazdászánál esnék egybe. A „frissen” végzett agrár- közgazda dolgozatának témája a juhtenyésztés gazdaságossága, nak kérdései, amelyhez alapul Dévaványa két termelőszövetkezeti gazdasága juhtenyészeté- nek áttekintése szolgált. Végül a negyedik közgazdász, aki szakdolgozatában a magas tagsűrűség gazdasági következményeit vizsgálta, a békéscsabai Lenin Mezőgazdasági Tsz- ben — Kóváry E. Péter — szór. kesztőségünk tagja lett. A mezőgazdaságban végzett és végzendő közgazdasági munka jelentőségéről sokan sokszor és sokhelyütt írtak már. Ezért mi csak köszönteni szeretnénk megyénk új agrárközgazdászait. Munkájukhoz sók sókért kívánunk! ■•l>UMHMUMnHIMMHNMHmiNn!|SUi latok mutatnak: 2000 labora-: tóriumi elemzés 300 minőségi ! kifogást fedezett fel. Országos S jelenség az óvatos megrendelés következménye: az áru-hiány is. Akár az üveg-visszaváltás, amely mindenütt szócsatákkal és idegeskedéssel {járásul. A vendéglátóiparban a megkárosítás» „hármas-fogata”/: az adagok, az árképzés, é® a v : ■ ■ * K ■ * : ■ számolás. De. meddig?... Hi- • szén évek óta visszatérő gon- 5 dók ezek, és úgy tetszik, csak : a törvény szigorának minden- • napi érvényesítése hozhat gyö- ! keres változást. Ennek, gon- j dolom, a becsületesen dolgo- ■ zó kereskedelmi és vendéglá- ■ tóipari alkalmazottak örülné- 5 nek a legjobban, mert így bd- • zony ártatlanul is a gyanakvás ■ légkörében kénytelenek élni. ; Éljünk a jogainkkal A közgondolkodásunk sok- ; szór el is fogadja, hogy az • élelmiszerboltban egyes eladók: kevesebbet mérnek és többet: számolnak, úgy veszik meg a j készüléket, hogy már ott sej-! fák a hibát, nem szólnak az! indokolatlan áremelések ellen. ; Nekünk vásárlóknak is többet ■ kellene tenni — és jobban él- 5 (Regény) 10. Jutka tétován lépegetett a lépcsőn lefelé. — Csókolom a kezét — köszönt a kiskatona, s a nyilas is „tovább”-ot intett. — Szerbusz, Jutka! — kiáltottam fel barátnőnkhöz. — Siess, elkésünk a különtomáról. Nem is tudom, honnan jött hirtelen a nyelvemre ez a halandzsa-szöveg Belekaroltam Juditba, és elsiettünk. Az utca végében vettem észre, hogy a lábam — a térdemnél — nékem is remeg. Jutka összevissza csókolt Bú- csúzkodott. De én csak akkor hagytam magára, amikor a határban, a nagybátyjáéit felé vivő úton felvette egy parasztszekér. Egy nyakláncot tukmált rám. hosszú aranyláncot, a végén egy kis pókkal, meg egy nagy, nehéz gyűrűt, középen négyszögletes, fekete kővel. Ahogy elhaladt a szekér, egész testemben remegni kezdtem. Akkor éreztem meg először, legtöbbünk élete mennyire kockán forog, s mily bizonytalan a jövő. A láncot és a gyűrűt másnap elvittem ® gettó felé. Elhatároztam: Jutka szüleinek adom. Akkor mar sejtettem, mivel járhat minden elhibázott szó vagy mozdulat. Elbizonytalanodtam. Nem mertem senkit megszólítani a sétálgató katonák közül. Ott álltam, reszkető térddel, a gettó előtt egész délelőtt — tanítási idő alatt —, ß lestem, mikor bukkannák elő Judit szülei. Nem láttam őket. Késő délután egy fiatal katona megkérde2)te: mit akarok ott. Alig tudtam kinyögni: — Vass Dánielekkel szeretnék beszélni. A katona kisvártatva kijött és közölte: — Már nincsenek Itt. — Hol vannak? Vállat vont. Intett, hogy menjek odébb, aztán otthagyott. (A láncot és a gyűrűt ma is őr. zöm. Nem fogadta el Judit, amikor — a családjából egyedül — visszajöhetett...) Anyám egy nagy pofonnal fogadott otthon. — Hol mászkálsz, mikor olyan sok a munka?! Akkor nem is ellenkeztem azt hittem, jogában áll anyámnak ütnie. Teljes erővel feküdtem néki a munkának, hogy kedvessé tegyem magam előtte. Csak az szomorított: apám után a barátnőm is elveszett számomra. És meg se kérdezhettem: merre yan apám... 125 ország turistái látogattak hazánkba az idén A Statisztikai Hivatal gyorsmérlege Az év első nyolc hónapjának idegenforgalmi gyorsmérlege a napokban készült el a Központi Statisztikai Hivatalban. Január 1-tő) augusztus végéig 4 590 000 külföldi turista lépte át határainkat. Ebből több mint kétmillió volt a tranzit utas, az átutazók száma az idei évben is tovább csökkent, mert a távolabbi úticéllal hazánkba érkező turisták közül egyre több szakítja meg utazását és teljes szabadságát nálunk tölti. Bár az előszezon idegenforgalma nem haladta meg az elmúlt évekét, a kivételesen meleg kániku. tai időjárás a nyári hónapokban valódi idegenforgalmi rekordokat hozott. Júliusban 1 446 000. augusztusban pedig több mint másfélmillió turistát fogadtunk. A statisztikai adatok szerint Jugoszláviát kivéve valamennyi országból több turista érkezett, mint a korábbi években, — s földünk 125 országából fogadtunk vendégeket. A legtöbb turista a szomszédos Csehszlovákiából látogatott hazánkba, ösz- szesen 2 200 000-em lépték át határainak ami össz-idegenforgal- munknak majdnem a feie. Je. lentősen, 120 százalékkal nőtt * lengyel vendégek száma, de többen érkeztek a Szovjetunióból. Romániából és az NDK-ixS is. A szocialista országokból több mint 3 900 000, a kapitalista országokból pedig több mint 600000 vendéget fogadtunk. A tőkés országok közül a lég* több vendég a Német Szövetségi Köztársaságból, Ausztriából, Olaszországból és Franciaországból érkezett A szocialista országokba a külföldre látogató magyarok szama januártól augusztusig meghaladta az egymilliót (MTI) Széles űr igyekezeti kedvembe járni: ajándékot vett nekem, egy hatalmas paprikajancsit. Én nem akartam megtartani, átadtam Dusánnak: — Vigye el Nusdnak — mondtam. Nuss a szomszédos „ház” egyik töraslakója volt. Utcalány. No, ebből aztán — ahogy ma mondanánk — „öl túri” ribóldó kerekedett.... A FÉRJ: Én eleinte nem panaszkodhattam. Az első félesztendő, amelyet a Nemzeti Vállalat tanulójaként Mezőhegyesen töltöttem, nem hozott lelki megrázkódtatást. Nem volt különösebb konfliktuson a mestereimmel se, annak ellenére, hogy katonás rendet s fegyelmet követeltek. Valahogyan nem esett nehezemre engedelmeskedni, hisz az világosan kiderült az első napokban, hogy fölöslegesen sohasem ugráltatnak, nem hajszolnak agyon, emberségesek és semminemű szakmai irigység nem tapasztalható a részükről. Elsőbb lóréval járogattuhk a munkahelyre. A lóré ma már nem divatos jármű: kisvasút tulajdonképpen; lovak húzzák a sínen gördülő kocsikat. Mezőhegyesen tán még ma is dívik, hisz a ménesben akad elég kiselejtezett, öreg ló erre a célra. Az öregebb csődörök másra is jók voltak, persze. Változatlanul nagy bolondja votlam az állatoknak. Ezért aztán szerszámosládái fabrikáltam, sámlikat fusiztam a csődörös huszároknak, hogy megengedjék a lovaglást. Képes 1971. SZEPTEMBER 17.
