Békés Megyei Népújság, 1971. szeptember (26. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-17 / 219. szám

Kádár János köszöntötte a 75 éves Pátzay Pált Pátzay Pál kétszeres Kos- suth-díjas, kiváló művészt 75. születésnapja alkalmából kö- szönltötte Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságá­nak első titkára, Aczél György, a KB titkára és Ilku Pál művelődésügyi miniszter. (MTI) | Ugyan meddig még? A statisztikát böngészem': a teljes kiskereskedelmi forgalom tavaly 14 százalékkal, a szövet­kezeti szektorban 17 százalék- ikal növekedett. Az élelmiszer- iparcikk forgalom 48:52 arány­ban alakult. A kereskedelmi dolgozók száma a forgalomnál jóval kisebb mértékben, csak hat százalékkal gyarapodott. Ez utolsó adatot azért citáltam, hogy lássuk nem könnyű a pult másik oldalán sem. De. ne sértődjék meg egyetlen becsü­letes kereskedő sem, ha most a felsorolása egy most elkészült tanulmány néhány számával megtoldom. Százból — tizenhét szabálytalanság Az Országos Kereskedelmi Felügyelőség az elmúlt eszten­dő során több mint huszonnégy ezer vizsgálatot végzett az or­szág területén. Ennek az ered­ménye, hogy száz esetből át­lagban tizenhét helyen tártak fel szabál ytaia nságot; összesen 4158 esetben. Milyen okokra vezethető visz- sza?... A „dobogó” legfelső csú­csára a „saját zsebre” elköve­tett árdrágítás kerül, több mint 23 százalékkal, ezt követi a ha­mis mérés, mintegy húsz szá- ( Zalákkal, és „bronz-érmes” a minőségrontók igen tekintélyes tábora, majd 19 százalékkal. Ne feledjük ki a felsorolásból a hamisan számolókat sem. ugyan­is minden nyolcadik vizsgálat­ra jutott belőlük is egy!... A fogyasztók megkárosítása — bűntett! Ezért nagyon lénye­ges a felelősségrevonás is. Ahol| az ellenőrzések során hiányos­ságot tapasztaltak mindenütt megtették a kellő lépéseket. Több mint kétezer-ötszáz eset-! ben vetették ki a pénzbüntetést, I , együttes összegük meghaladja i az 1,4 millió forintot. A válla- j lat féLelősségrevonását 500 alka- j lommal javasolta a Főfelügyelő- j ség. Természetesen a vizsgálat j alapján az árdrágításból, illet-1 ve a minőségrontásból származó j többletbevételt elvonták, ez j több mint négymillió forint. Mindezek mellett elgondolkod­tató, hogy csak 45 esetben tör­tént büntetőfeljelentés. Hiszen a fogyasztók megkárosítói ellen i Mezőgazdasági témák a közgazdasági diplomamunkákban Négy fiatal agrárközgazdász Békés megyében Légügyi egyezmény Libanonnal Nagy János külügyminiszter- helyettes és dr. Szaeb Dzsarudi libanoni gazdasági és buriszti- ikai miniszter csütörtökön a Külügyminisztériumban kicse­rélte a Magyar Népköztársaság kormánya és a Libanoni Köz­társaság kormánya között létre­jött polgári légiközlékedési egyezmény megerősítő okirata­it. A eseményen jelen volt Földvári László közlekedés- és postaügyi imniszterhelyettes is. (MTI) Júniusban 30 agrárközgazdász tette le államvizsgáit a .Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen. Az egyetemi tanul­mányi szabályzat, értelmében a nyári hónapokat üzemi szak­mai gyakorlaton töltötték. Ez a három hónap állt rendelkezé­sükre áhhoz, hogy záró szak- dolgozatukat elkészítsék, befe­jezzék. Többségük már szep­tember első napjaiban munkába állt, hogy a társadal­mi munkamegosztás különböző lépcsőin hasznosítsa, gyarapítsa tudását. Igaz, közben képzésük sem éri: véget, hiszen a szak­dolgozatok benyújtásának ha­tárideje szeptember 15-e volt- A diplomamunkák elbírálására pedig egy hónap múlva került sor, így a végzett fiatalok csak a novemberi diplomaosztáson válnak okleveles közgazdászok­ká. Megyénk négy új agrárköz­gazdászt fogadott ebben az év­ben: Mar cső Julianna, a me­gyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályára került, ahol a gyenge adottságú terme­lőszövetkezetek közgazdasága problémáival foglalkozik. Nyá­rt szakmai gyakorlatát a Mező­hegyes! Állami Gazdaságban töltötte. Itt a tejtermelés költ­ségednek alakulását elemezte, a hagyományos és a szakosított! tartás eredményeit összehason- i lítva. A vizsgálat eredményed és a megállapítások joggal kerül­hettek szakdolgozatába nem csupán az anyagi fegyel­mezés módszereivel kellene élni. Idekívánkozik viszont az a tény, hogy a megkárosított vevőknek — ahol vissza lehetett keresna, hogy ki vásárolta az árut — az ellenőrök kezdeményezésére 840 ezer forintot visszatérítet­tek, a kereskedelmi vállalatok. Kérem a panaszkönyvet... A tanulmánykötet, külön fe­jezetben beszámol a Panasziro­dához érkezett bejelentésekről is. 1970-ben 3770 (háromezer hétszázhetven) panasz erkezett. Feltűnő, hogy minden második észrevétel iparcikkel kapcsola­tos, az élelmiszerek húsz szá­zalékkal szerepelnek, a ven­déglátás és a ruházat „holt­versenyben” 15—15 százalékkal képviselteti magát. A szamszerűségnel azonban sokkal több tanulságot rejte­nek az indokok és ebből item csak a kereskedelmi vállala­tok okulhatnának, hanem a gyártó cégek is. Tennivalóra sürgető ugyanis, hogy milyen sok a panasz a tartós fogyasz­tási cikkek minőségére és a garanciára. A háztartási gé­pek sokasodás® automatikusan megköveteli, hogy ezzel pár­huzamosan fejlődjön a szol­gáltatás is. Sajnos, gyakori je­lenség, hogy a meglévő rende­leteket sem tartják be sok­helyütt és nem tudnak csere- készüléket sem adni a szervi­zekben. Figyelem-ébresztő az is. amit az élelmiszer vizsgá­ra a jógáinkkal. Mert nem le­het mindenki mögött egy el­lenőr és egy vizsgálatot vég­ző ember. Egyrészt nem szabad a köz­véleménynek elfogadni a vá­sárlói jogok megsértését, más­részt, ha a tanulmányban fel­sorolt okokat nézzük, arra is rá kell jönnünk, hogy az elem­zés a megoldás kulcsait is adja. 3770 panasz tanulsága sze­rint: 33 százaléknál az ok visszavezethető minőségi rek­lamációra (ez egyaránt aszta­la az iparnak és a kereskede­lemnek!), 23—25 százaléka fo­gyasztói megkárosítás (ez az üzletek „háza-táját” érinti) és 20—22 százaléka áruellátás! panasz (erre a kis- és nagy­kereskedelemnek együttesen kell válaszolnia.) E három fő indok megoldá­sa valljuk: nem pénz kérdése. Csak egy kicsit jobban oda kellene figyelni a munkánkra; hői az üzemben, hol az író­asztal mellett, hal az eladó pultnál. A fogyasztókat tuda­tosan megkárosítókról nem be­szélek most már. hiszen ez már a bíróságok dolga, de ami a miénk, abban nem ártana keresni a magunk szerepét... B. J. Dér Endre: Mattak hátát* A Mezőhegyes Atomi Gazda­ság Marcsó Juli távozása után semmaraa agrárközgazdász nél­kül. Kökényessy Géza, aki a j napokban fejezte be diploma- j munkáját, már ed is foglalta a I helyét az állami gazdaság köz-1 gazdasági osztályán. Szakdolgo­zata is az állami gazdaságokkal foglalkozik. A szakdolgozatban felvetett problémák és a munkahelyként választott gazdaság problémái legpontosabban, Szűcs József­nél, a dévaványad Lenin Tsz új üzemgazdászánál esnék egy­be. A „frissen” végzett agrár- közgazda dolgozatának témája a juhtenyésztés gazdaságossága, nak kérdései, amelyhez alapul Dévaványa két termelőszövet­kezeti gazdasága juhtenyészeté- nek áttekintése szolgált. Végül a negyedik közgazdász, aki szakdolgozatában a magas tagsűrűség gazdasági következ­ményeit vizsgálta, a békéscsa­bai Lenin Mezőgazdasági Tsz- ben — Kóváry E. Péter — szór. kesztőségünk tagja lett. A mezőgazdaságban végzett és végzendő közgazdasági mun­ka jelentőségéről sokan sokszor és sokhelyütt írtak már. Ezért mi csak köszönteni szeretnénk megyénk új agrárközgazdászait. Munkájukhoz sók sókért kívá­nunk! ■•l>UMHMUMnHIMMHNMHmiNn!|SUi latok mutatnak: 2000 labora-: tóriumi elemzés 300 minőségi ! kifogást fedezett fel. Országos S jelenség az óvatos megrende­lés következménye: az áru-hi­ány is. Akár az üveg-vissza­váltás, amely mindenütt szó­csatákkal és idegeskedéssel {járásul. A vendéglátóiparban a megkárosítás» „hármas-fogata”/: az adagok, az árképzés, é® a v : ■ ■ * K ■ * : ■ számolás. De. meddig?... Hi- • szén évek óta visszatérő gon- 5 dók ezek, és úgy tetszik, csak : a törvény szigorának minden- • napi érvényesítése hozhat gyö- ! keres változást. Ennek, gon- j dolom, a becsületesen dolgo- ■ zó kereskedelmi és vendéglá- ■ tóipari alkalmazottak örülné- 5 nek a legjobban, mert így bd- • zony ártatlanul is a gyanakvás ■ légkörében kénytelenek élni. ; Éljünk a jogainkkal A közgondolkodásunk sok- ; szór el is fogadja, hogy az • élelmiszerboltban egyes eladók: kevesebbet mérnek és többet: számolnak, úgy veszik meg a j készüléket, hogy már ott sej-! fák a hibát, nem szólnak az! indokolatlan áremelések ellen. ; Nekünk vásárlóknak is többet ■ kellene tenni — és jobban él- 5 (Regény) 10. Jutka tétován lépegetett a lép­csőn lefelé. — Csókolom a kezét — kö­szönt a kiskatona, s a nyilas is „tovább”-ot intett. — Szerbusz, Jutka! — kiáltot­tam fel barátnőnkhöz. — Siess, elkésünk a különtomáról. Nem is tudom, honnan jött hirtelen a nyelvemre ez a ha­landzsa-szöveg Belekaroltam Juditba, és elsiettünk. Az utca végében vettem észre, hogy a lá­bam — a térdemnél — nékem is remeg. Jutka összevissza csókolt Bú- csúzkodott. De én csak akkor hagytam magára, amikor a ha­tárban, a nagybátyjáéit felé vivő úton felvette egy parasztszekér. Egy nyakláncot tukmált rám. hosszú aranyláncot, a végén egy kis pókkal, meg egy nagy, nehéz gyűrűt, középen négyszögletes, fekete kővel. Ahogy elhaladt a szekér, egész testemben remegni kezd­tem. Akkor éreztem meg először, legtöbbünk élete mennyire koc­kán forog, s mily bizonytalan a jövő. A láncot és a gyűrűt másnap elvittem ® gettó felé. Elhatároz­tam: Jutka szüleinek adom. Ak­kor mar sejtettem, mivel járhat minden elhibázott szó vagy moz­dulat. Elbizonytalanodtam. Nem mertem senkit megszólítani a sétálgató katonák közül. Ott álltam, reszkető térddel, a gettó előtt egész délelőtt — taní­tási idő alatt —, ß lestem, mikor bukkannák elő Judit szülei. Nem láttam őket. Késő délután egy fiatal katona megkérde2)te: mit akarok ott. Alig tudtam ki­nyögni: — Vass Dánielekkel szeretnék beszélni. A katona kisvártatva kijött és közölte: — Már nincsenek Itt. — Hol vannak? Vállat vont. Intett, hogy men­jek odébb, aztán otthagyott. (A láncot és a gyűrűt ma is őr. zöm. Nem fogadta el Judit, ami­kor — a családjából egyedül — visszajöhetett...) Anyám egy nagy pofonnal fo­gadott otthon. — Hol mászkálsz, mikor olyan sok a munka?! Akkor nem is ellenkeztem azt hittem, jogában áll anyámnak ütnie. Teljes erővel feküdtem néki a munkának, hogy kedvessé tegyem magam előtte. Csak az szomorított: apám után a barátnőm is elveszett számom­ra. És meg se kérdezhettem: merre yan apám... 125 ország turistái látogattak hazánkba az idén A Statisztikai Hivatal gyorsmérlege Az év első nyolc hónapjának idegenforgalmi gyorsmérlege a napokban készült el a Központi Statisztikai Hivatalban. Január 1-tő) augusztus végé­ig 4 590 000 külföldi turista lép­te át határainkat. Ebből több mint kétmillió volt a tranzit utas, az átutazók száma az idei évben is tovább csökkent, mert a távolabbi úticéllal hazánkba érkező turisták közül egyre több szakítja meg utazását és teljes szabadságát nálunk tölti. Bár az előszezon idegenforgalma nem haladta meg az elmúlt éve­két, a kivételesen meleg kániku. tai időjárás a nyári hónapokban valódi idegenforgalmi rekordo­kat hozott. Júliusban 1 446 000. augusztusban pedig több mint másfélmillió turistát fogadtunk. A statisztikai adatok szerint Jugoszláviát kivéve valamennyi országból több turista érkezett, mint a korábbi években, — s földünk 125 országából fogad­tunk vendégeket. A legtöbb tu­rista a szomszédos Csehszlová­kiából látogatott hazánkba, ösz- szesen 2 200 000-em lépték át ha­tárainak ami össz-idegenforgal- munknak majdnem a feie. Je. lentősen, 120 százalékkal nőtt * lengyel vendégek száma, de többen érkeztek a Szovjetunió­ból. Romániából és az NDK-ixS is. A szocialista országokból több mint 3 900 000, a kapitalis­ta országokból pedig több mint 600000 vendéget fogadtunk. A tőkés országok közül a lég* több vendég a Német Szövetsé­gi Köztársaságból, Ausztriából, Olaszországból és Franciaor­szágból érkezett A szocialista országokba a külföldre látogató magyarok szama januártól au­gusztusig meghaladta az egy­milliót (MTI) Széles űr igyekezeti kedvembe járni: ajándékot vett nekem, egy hatalmas paprikajancsit. Én nem akartam megtartani, átadtam Dusánnak: — Vigye el Nusdnak — mond­tam. Nuss a szomszédos „ház” egyik töraslakója volt. Utcalány. No, ebből aztán — ahogy ma mondanánk — „öl túri” ribóldó kerekedett.... A FÉRJ: Én eleinte nem panaszkodhat­tam. Az első félesztendő, ame­lyet a Nemzeti Vállalat tanuló­jaként Mezőhegyesen töltöttem, nem hozott lelki megrázkódta­tást. Nem volt különösebb konf­liktuson a mestereimmel se, an­nak ellenére, hogy katonás ren­det s fegyelmet követeltek. Va­lahogyan nem esett nehezemre engedelmeskedni, hisz az vilá­gosan kiderült az első napokban, hogy fölöslegesen sohasem ug­ráltatnak, nem hajszolnak agyon, emberségesek és semmi­nemű szakmai irigység nem ta­pasztalható a részükről. Elsőbb lóréval járogattuhk a munkahelyre. A lóré ma már nem divatos jármű: kisvasút tu­lajdonképpen; lovak húzzák a sínen gördülő kocsikat. Mezőhe­gyesen tán még ma is dívik, hisz a ménesben akad elég kiselej­tezett, öreg ló erre a célra. Az öregebb csődörök másra is jók voltak, persze. Változatlanul nagy bolondja votlam az állatok­nak. Ezért aztán szerszámosládái fabrikáltam, sámlikat fusiztam a csődörös huszároknak, hogy megengedjék a lovaglást. Képes 1971. SZEPTEMBER 17.

Next

/
Thumbnails
Contents