Békés Megyei Népújság, 1971. szeptember (26. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-15 / 217. szám
Őt év alatt másfél milliárd forinttal gyarapszik az ipari termelés Gyulán Dinamikusan fejlődött Gyula ipara a harmadik ötéves tervben, az új ötéves terv előirányzatai azonban jóval nagyobbak — állapították meg a városi tanács vb keddi kibővített ülésén, amelyen fő napirendi pontként a tervek végrehajtásának előkészületeit vizsgálják. Gyulán öt év alatt 661 millió forintot fordítanak iparfejlesztésre. Többek között bővül a világhírű gyulai kolbászt gyártó húsüzem, a tejporgyár, a Budapesti Telefongyár gyulai üzeme, a harisnyagyár, az építőipari vállalat Üj szövetkezeti bútorgyár épül az északi ipartelepen, fejlesztik a nyomdát, a szabók szövetkezetét A tervek szerint 1975-ben az ipari termelés Gyulán eléri a 2 milliárd 732 millió forintot és ez másfél milliárddal haladja túl az 1970. évi eredményeket Korábban úgy tervezték: az ötéves terv idején 1150 fővel gyarapítják az ipari munkások létszámát. Kiderült azonban, hogy egyes vállalatok máris munkaerő gondokkal küzdenek. Ezért menetközben módosítják a terveket, nem annyira létszámnövelés^ sei, mint műszaki fejlesztéssel, új technológiai eljárások alkalmazásával biztosítják a többtermelést. (MTI) Miért „folyik el” a meleg Békés megyében? Gondolatok a hévízhasznositásról A KÖVlZIG 1970 decemberében kiadott tájékoztatójában a- megye termálvíz-feltáirásávai és hasznosításával kapcsolatban még csak azt az egyetlen kérdést veti fel, hogy „az üzemelő, termálvizeit adó kutaknál a csurgalékként elfolyó szennyvíz elhelyezése jelent problémát, mivel a befogadóként használt vízfolyások nem bővízűek”. Tekintettel arra, hogy megyénkben jelenleg 73 termálvíz feltárást tartanak nyilván, az előbbi probléma valóban sok gondot okoz. A közelmúltban Gyulán lezajlott országos hévízfeltárási és hasznosítási ankétem azonban fény derült arra is, hogy ez a probléma csak egy a termálvizes gondok közül. Jeney Árpáid, a KÖVIZIG ősz. tályvezető mérnöke elmondta, hogy ezt a helyzetet tovább súlyosbítja az a körüllímény, hogy Békés megyében, ahol az ország termálvizű kútjainak egynegyede található, a föltárt vízkészlettel nem áll arányban a felhasznált mennyiség. Ugyanis nagyon sok kút vize gyakorlatilag minden felhasználás nélkül télen-nyáron szabadon folyik. Pedig a szakemberek megállapítása szerint a hévízkésálet véges, azaz nem rendelkezik utánpótlással. Ez a (tény méginfcáJbb megkövetelné, hogy a féltárt hévízkészlettel előrelátóan, észszerűen gazdálkodjunk. A magasabb hőmérsékletű, — főleg 50 fok feletti — vizet adó, így hasznosítás szempontjából szóba jöhető 23 termáikutat egyrészt a téli időszakban és elsősorban a mezőgazdaságban hő-, nyáron pedig fürdők működését biztosító hő- és vízellátásra lehet felhasználni. Viszonylag kedvező, hogy a 23 kútiből tíznek a vizét fel is használják a megye fürdődben. Kevésbé érthető vj. szont az, hogy mindössze csak négy ilyen kutat hasznosítanák a mezőgazdaságban, egyet az iparban. Ilyenformán a továbbá nyolc, magas hőfokú víziét adó kút, minden haszon nélkül „csapolja” meg hévízkészletíinket. flz endrödi mezőSS szempontból ideális helyen, művelés alaitt áEó területen van. Az öntözővíz-szükséglét is biztosítható a közelből. A végegyházi termálkút helyzete hasonló. Ugyanakkor mindkét esetben a hasznosítás egyetlen módozataként csak egy „bíityökáztatót” épített a kút vizére a helyi tsz és a tanács. Érthető, hogy emiatt az ATIVIZIG az ilyen hasznosítás nélküli kutakat a vízkészlet megóvása érdekében lezáratja. Ez történt a Biharugrai Halgazdaság termállkútjávaa is. Pedig a hasznosítás jó példái adottak: A tótkomlósa Viharsarok Tsz hévízkútja 8 ezer 500 négyzet- méteres üvegház és egy ezer négyzetméteres hollandi ágy fűtését biztosítja, de ellátja a tsz épületednek, sőt a 2 kilométerre levő tanácsháza fűtését is. Ugyanígy Nagybánhegyesen a Zalka Máté Tsz ez évben már termálvízzel oldotta meg a 6 ezer négyzetméteres fóliaház fűtését és már elkészültek a tervek a baromfi-. a tenyészkoca. és sertéstelep fűtésére is. Az orosházi Dózsa Tsz-ben 9 ezer négyzetméteres fólia- és üvegházat, míg ugyancsak Orosházán a Petőfi Tsz-ben egy 13 ezer négyzetméteres fólia és egy 3 ezer 500 négyzetméteres üvegházat fűtenek a természetes melegvízzel. A megoldás ben s«m teljes értékű, hiszen a négy kút vizének hőhozamát általában csak 50 százalékosan Épülő családi házak a mezőkovácsházi járásban Tervező és kivitelező: a TÖVALL A termelőszövetkezeti mozgalom erősödését, fejlődőképességét a mind szélesebb körben bontakozó termelőszövetkezeti önálló vállalkozások is bizonyítják. A 200 dolgozót foglalkoztató mezőkovácsházi TÖVALL, amely a járás építkezésednek több mint a felét bonyolítja, ebben az évben is bővítette vállalkozásának profilját. A növekvő igények alapján családi házak tervezését és kivitelezését kezdték meg. Az idén 13 családnak építenek új otthont. A képen látható 3 szobás családi ház Mezőkovácsházán található, Sorrendben ez a kilencedik ház, amely a TÖVÁLL vállalkozásában épül a járás területén. Az ötfős építőbrigád „maszekokat” megszégyenítő pontossággal és gyorsasággal két hét alatt jutott ilyen „magasra”. A tulajdonos előreláthatóan októberben veheti át a kész lakás kulcsait. Az építőanyag-beszerzésre a TÖVALL szerződést kötött a mezőkovácsházi Oj Alkotmány Tsz téglagyárával. A tsz ebben az évben 15 ezer téglát ad át a vállalatnak, amely a családi házak építésének további fejlesztését tervezi. (Fotó: Detnény) j hasznosítják. Annak ismeretében, hogy a teljes feltárt vízhozam 114 ezer tonna jó minőségű barnaszén fűtőértékével egyenértékű, már megítélhető a pazarlás mértéke. Ez mindenképpen ama figyelmeztet, hogy fokozni köll a termálvizeik mind komplexebb fel- és kihasználását ott, ahol enre lehetőség van. Békéscsaba. Nagyszénás, Pü. zesgyaimat esetéiben a kutak viszonylag kedvező helyen, a belterület határán települtek. Itt tehát nincs szükség hosszú veze. tekékre akár a település egyes pontjainak, akár a mezőgazda- sági épületek fűtési gondjainak megoldásához. De sorolni lehetne a példákat. Mégis — eltekintve a fürdőtől — a termálvizek hasznosításának elsősorban a mezőgazdaságban, van fokozott jelentősége. Igaz, hogy az alapépítmény, a kút, több millió forintba kerül s nem elhanyagolhatók a kút fenntartására fordítandó összegék sem. De igaz az is, hogy nem mindig az olcsóbb beruházás a gazdaságosabb, és az üveg_ és fóliahá- zafcat mindenképp fűteni kell. Márpedig gyakorlati tapasztalatok szerint a hévizes fűtés költséged fajlagosan alacsonyabbak a gőzkazános megoldásnál. Ott, ahol a kút már elkészült, a fűtőanyag szinte ingyen áll rendelkezésre. Hiszen a téli időszakban nagyon jőL hasznosíthatók a pihenő, gyorskapcsolást! öntözőcsövek vezetékként és fűtőfelületként. Nyáron pedig „fölöslegessé’ ’ vált kutak szakértelemmel, károsodás nélkül elzárhatok. Ezzel megakadályozha tó az, hogy milliók „folyjanak el”. r-Li lenne szükség arra, L/Cll — miként azt az országos ankét résztvevői is javasolták —, hogy központilag megszervezzék a hévízkút kezelőinek képzését. Vagyis nagyobb súlyt kellene fektetni a közepes hőmérsékletű vizek kihasználására, mivel jelenleg az állami támogatás is csak a 60 fok feletti vizekre vonatkozik. így a termál vizek hasznosítását befolyásoló gazdasági szabályzók egyelőre olyan irányba hatnak, hogy felhasználók már a 40 fokos termálvizeket is „szabadon eresztik”. Köváry E. Péter Ülést tartóit az Országgyűlés Honvédelmi és Kereskedelmi Bizottsága Kedden délelőtt a Parlamentben ülést tartott az Országgyűlés Honvédelmi Bizottsága. A tanácskozáson — amelyen Kálazi József vezérőrnagy, a bizottság titkára elnökölt — az ifjúságról szóló törvényjavaslatot vitatták meg dr. Orbán Lászlónak, a művelődésügyi miniszter első helyettesének tájékoztatója alapján. Az előadó egyebek között rámutatott: az ifjúsági törvény megalkotását indokolja, hogy megnőtt az ifjúság jelentősége, hiszen ma már hazánkban minden második állampolgár 30 éven aluli vagy éppenhogy belépett a 30. életévébe. Számarányánál fogva, a szocializmus építése egyre nagyobb felelősséget ró az ifjú nemzedékre. Társadalmunkban az ifjúságnak — sajátos helyzetéből, életkorából eredően — sajátos kísérletei, érdekei vannak. Kedden a Parlamentben folytatódott a szövetkezetekről szóló törvényjavaslat bizottsági vitája, ezúttal az Országgyűlés Kereskedelmi Bizottsága foglalkozott a plenáris tárgyalásra előkészített törvényjavaslattal. Palkó Sándornak, a bizottság elnökének megnyitó szavai után dr. Szilbereky Jenő igazságügymi- niszter-helyettes ismertette a szövetkezetekről szóló törvényjavaslat főbb vonásait. Hangsúlyozta, hogy a javaslat — jellegét tekintve — úgynevezett keret- törvény. Ezt a sajátos jellegét kettős funkciója indokolja: egyrészt az egész szövetkezeti mozgalom számára a társadalompolitikai és gazdaságpolitikai irányvonalat kívánja megadni, másrészt tartalmazza azokat a közös jogi szabályokat, amelyek mind az egyes szövetkezeti ágazatokra vonatkozó jogszolgáltatás, mind pedig a szövetkezetek számára irányadók. Második napirendi pontként a bizottság a szövetkezeti kereskedelemnek a belkereskedelmi ágazatban betöltött szerepével foglalkozott, erről a témáról Molnár Károly belkereskedelmi miniszterhelyettes tájékoztatta a képviselőket. (MTI) Az Orosházi Üveggyár az alábbi munkakörökbe keres felvételre dolgozókat: 16 éven felüli női dolgozókat, kőműveseket. kocsirendezőket (iparvágány) csőszerelőket. rakodókat, férfi segédmunkásokat, férfi nyugdíjasokat (szezonmunkára) Bérezés megegyezés szerint. Vidékiek részére szállást biztosítunk. Étkezési lehetőség biztosítva van. Jelentkezni lehet a gyár munkaügyi osztályán 217994
