Békés Megyei Népújság, 1971. szeptember (26. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-15 / 217. szám

Javuló rendőri munka — Szilárdult a közbiztonság — Nőtt a közúti balesetek száma

Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága

A megyei tanács végrehajtó j bizottsága szeptember 14-én tartotta ülését Békéscsabán Klau-kó \ Mátyás elnökletével. Elsőként | megvitatta és jóváhagyta Gajdács György osztályvezető által beterjesztett jelentést, amely az ! el elmászergazdasa g szakmunkásképzésének helyzetéről és feladatairól szólt. Ezután került sor a megye közrendjének és közbiztonságának helyzetéről adott jelentes megtárgyalására. A testület tagjainak nagy érdeklődését bizonyítja, hogy a vitát megelőzően 11 kérdés hangzott el, melyre Hidas Mihály rendőrezredes, megyei főkapitány, a napirend előadója válaszolt. E napirend tárgyalásánál resztvett és felszólalt Dr. Fekete Károly, a Belügy- J minisztérium képviselője is.

A közrend és közbiztonság általános értékeléseként megállapította a végrehajtó bizottság, hogy a bűnözés alakulását általában csökkenő tendencia jellemzi, még akkor is ha egyes; bűncselekmény fajták szama időnként növekszik és előfordulnak a lakosságot nyugtalan!- j tó bűncselekményeik. A végrehajtó bizottság korábban. 1968 1 márciusi ülésén tárgyalta a közrend, a közbiztonság helyzetét. Az akkori értékelés óta társadalmi, politikai, gazdasági viszonyaink felődésének s a javuló rendőri munka eredményeként tovább szilárdult a közbiztonság. Az utóbbi két évben lényegesen csökkent a bűncselekmények száma Megyénkben 10 ezer lakosra 86 bűncselekmény I jut, ami jóval alatta van az or- j szágos átlagnak. Nem ilyen megnyugtató a helyzet Gyulán, I

ahol 158. Békéscsabán 140 és) Orosházán pedig 131 bűncselek.- ! meny jut 10 ezer lakosra. Ma- J gyarázható ez a növekvő ide-! gen for gal ómmal, azonban az esetek csökkentése az eddigieknél nagyobb erőfeszítést kíván a rendőri szervektől.

A hatékony intézkedést megköveteli az is, hogy a személyes elleni bűntettek száma szintén emelkedett. A közrend, a közbiztonság elleni erőszakos és az utca rendjét sértő egyeb bűntettek gyakoriak. Az államigazgatás és igaZ5ágs-zolgaltafás elleni bűntettek ugyan csökkentek. de ezen belül a hivatalos személy — főleg rendőr —elleni erőszak emelkedett. Ezeknek többségét italbolt vagy szóráko- zóhc-Iyek kornyékén, ittas állapotban követték el. E bűncselekmény számbeli növekedése elsősorban a fiatalkorú búnelkö. vetők és veszélyes bűnözők aktivitásának fokozódására vezethető vissza. Hozzájárult ehhez az is. hogy a garázdaságok. a testi sertések és általában a túlzott alkoholfogyasztás hatására keletkező bűncselekménvek visszaszorítására tett megelőző intézkedések eddig nem vezettek kellő eredményre. Különösen a városokban az utca rendjének és á szórakozóhelyeknek az ellenőrzése nem volt rendszeres és nem volt eléggé operatív. Az ital hatására elkövetett ilyen bűncselekményeket akarva, akaratlanul a vendéglátóipa. rí dolgozók is elősegítették azzal. hogy ittas személyeket szolgáltak ki.

Ezek mellett elharapódzott a keiékpárlopás is. Sok esetben éppen a tulajdonosok hanyagsága miatt. Tény azonban, hogy ha a lakosság több rendőrt lát

Pártmunkások kézikönyve

Második, átdolgozott és bővített kiadásban jelent meg az a mű, amely a pártalapszerve- zetek valamennyi tisztségviselője számára nélkülözhetetlen tudnivalókat foglalja össze. A hét fejezetre oszló kötet részletesen tárgyalja a pártalap-1 szervezetek tevékenységének valamennyi területét. így a gazdasági munka irányításút es ellen- i őrzését, a gazdasági vezetőkkel való foglalkozást. az agitáció szerepét, a propaganda jelentő- ; ségét, a pártoktatás előkészítését. Külön fejezet foglalkozik a kádermunkával, a káderek" kiválasztásának alapelveivel, az állami személyzeti munka párt- ellenőrzésével. Ugyancsak kü- lön-külön fejezet tárgyalja a tagfelvételi munka teendőit, a tömegszervezetek es tömeg- mozgalmak helvj partirányításának módszereit, s a pártalapszervezet belső életének megszervezését. Ez utóbbi fejezeten belül megkülönböztetett hang-1 súlyt kap a határozatok jól előkészítése, valamint az ellenőrzés rendszeressége, valamint a pártcsoportok tevékenysége. A könyv befejező része a pártmunka sajátos területeit taglalja, így a hivatali, intézményi partalapszervezetek munkáját, a körzeti pártszervezetek feladatait, s a községi pártbizottságok, csúcs vezet őségek

teendőit.

A valamennyi pártmunkás számára hasznos kézikönyvül szolgáló kötetet — amelyet a Kossuth Könyvkiadó jelentetett meg — függelék egészíti ki. amelyben föllelhető a pártmunkára vonatkozó legfontosabb határozatok, illetve kiadványok és cikkek jegyzéke.

lm.)

Megjelent a Fáklya legújabb száma

Taskentről. a reális csodák városáról olvashatunk képes riportot a Fáklya szeptember 12- én megjelenő szamában. Megtudjuk miként fogtak össze a nagy földrengés után a szovjet köztársasagok az üzbég fővaros megsegítésere es újjáepíte- j sére. A nemzetközi hírű akadémiai város egyetemének hét- | köznapjait. A novoszibirszkij egyetemisták című írás mutatja be. A Kárpátok lábainál el- ) terülő híres gyógyfürdőhely, I

Truszkovec keletkezésének legendájáról és a városka jelenéről, jövőjének távlatairól színes képekkel illusztrálva számol be a lap. Érdekes olvasmány a neves szovjet író, Georgij Guba elbeszélése. A Liszt-rapszó- dia, amely egy Magyarországon dolgozó szovjet mérnök maradandó élményét örökíti meg. A Fáklya új számát sok érdekes tudományos, ipari, technikai újdonságról szóló beszámoló teszi színessé, olvasmányossá.

az utcán, az máris nagyobb nyugodtságot kölcsönöz számára. Minden bizonnyal a lakosság megelégedését szolgálja a rendőri szerveknél legutóbb végrehajtott szolgálati módosítás, ami a biztonság további megszilárdítását segíti. A most kialakított szolgálati rendszer azt eredményezi, hogy a jövőben több rendőr teljesít szolgálatot az utcán.

A jelentésben foglalt statisztikai adatok bizonyítják, hogy a közúti balesetek száma évről év. re növekszik. 1970-ben 18 száza, lékkai nőtt. A halálos balesetek száma 32-ről 35-re, sérülés pedig 689-ről 745-re emelkedett. Közúti baleset folytán 40 gyermek sérült meg. melyből egy halálos kimenetelű volt. A balesetet előidéző okok zöme a KRESZ-sza- bályok be nem tartása, ittas vezetés miatt és kis hányada a rossz útviszonyok, műszaki hiba stb, miatt történt. A balesetek emelkedéséből adódóan a végrehajtó bizottság felhívta a rendőri szervek figyelmét, hogy fokozzák a megelőző intézkedéseket: a közlekedési szabálysértők helyszín bírságolását, fel jelenté, sét, az alkoholszonda használatát és szigorítsák a bírságolása gyakorlatokat.

Mindezeket összevetve a végrehajtó bizottság megállapította, hogy javult a rendőri munka, vele együtt az önkéntes rendőri tevékenység szintén fejlődött. Megfelelő helyet kap az utóbbi időben a megelőzést segítő propagandamunka, a sajtó útján gyakorolt tevékenység. A sajtóban megjelenő közlemények elősegítik a bűncselekmények megelőzését. Végül a végrehajtó bizottság a tárgyait anyag fontosságát mérlegelve. íigy határozott, hogy a most elnangzott észrevételekkel, indítványokkal kiegészítve a októberi megyei tanácsülés elé terjeszti megvitatásra és a feladatok meghatározására.

A végrehajtó bizottság ülését bejelentések megtárgyalásával zárta.

—r.

Helikopter a növényvédelemben

A MÉM Növényvédelmi Szol- | gáiatának Központi la boraié- J riumában hazáinkban eddig még nem alkalmazom

kísérleteket kezdtek el. Helikopterről végeznek vizsgálatokat a növényi betegségek, valamint a növényvédelemben használt vegyszerek hatásainak felderítésére. A terepen észlelhető elváltozásokat helikopterről speciális fotokamerával, illetve az infrasugárzást észlelő thermovisioval rögzítik. A növényeken tapasztalt elváltozások okát később laboratóriumban bioelektromos mérésekkel es a biomatematika alkalmazásával kutatják. A helikopter újabb területen hódít a mezőgazdaságban, hiszen az észlele* igen rövid időt vesz igénybe, s a gyorsan kapott eredmények fokozhatják a növényvédelem hatásosságát.

(MTI fotó: Bajkor József felvétele — KS)

Értesítjük tisztelt Üzletfeleinket«

hogy vállalatunk szegedi, és békéscsabai telepe 1971. szeptember 20—30 között végzi évi

LELTÁROZÁSI MUNKÁLATAIT.

VIDIA Kereskedelmi Vállalat. 3431

Dér Endre:

Haltak

(Regény)

8.

— Viszi a frászt! Legfeljebb a saját irháját! Ez a dolgos asz- szony nem ilyen durva, modor- talan embert érdemel. Ez dolgozik látástól-vakulásig. Maga meg mit csinál ezalatt? Leré- szegedik, mint a disznó! Magát én nem alkalmazom!

Apám megdermedt erre a szóra. Felállt, ácsorgott egy ideig. Hogy aztán senki sem szólt a továbbiakban, nehézkesen el- tántorgott.

Én nagyon megrémültem. Hirtelen mintha kifogyott volna körülöttem a levegő. Szerettem volna utánafutni apámnak. de mintha minden erő kifutott volna a lábamból. Alig találtam vissza az ágyba.

Fél óra se telhetett el, felzengett az utcáról a hegedüszó:

— „Lila orgonák, minek a szív, ha úgy fáj” — énekelte a jólismert tenor.

Éjjel egy óra körül anyám ki- lopódzott a szobánk előtti folyosóra. Hallottam a suttogását, s mivel nem akart visszajönni, felgyújtottam a villanyt és megpróbáltam újságot olvasni. A szívem nagyokat kalapéit. Jói emlékszem, egy képes folyóirat — tálán a Híd című — akadt

épp a kezembe, s benne egy egyetemista diák vitacikke. Nagyon meglepett, amit a cikkben olvastam.

Ilyenformán írt a diák, vitatkozva valakivel:

„Ma a magyar irodalom végre igazán olyan gazdag, hogy bátran odaállíthatjuk bármely külföldi irodalom elé. Mutasson fel a külföld egy „Roko- nok”-at. Mutasson olyan értékeket, amilyenek nekünk Veres Péter, Németh László, Sín- ka, Szabó Pál művei. A külföld az utóbbi 20 évben csak ezeroldalakra elnyújtott, problémában könyveket adott, de értékeket nem...”

Ezt irta a folyóirat egyik olvasója, egy pápai gimnazista, sznobnak minősítve azt az olvasót, akik nyugatimádatukban válogatatlanui dicsőítenek minden ott megjelent művet. A szerkesztő válaszolt rövid toldalékban e megjegyzésekre, de, hogy mit .arra máir tüzetesen nem emlékszem, mert azon kezdtem töprengeni, hogy én minek is járok iskolába, ha hírét se hallottam Veres Péternek és Németh Lászlónak, és sejtelmem sincs arról: ki írhatta a „Rokonok”-at, és mit is tartalmaz.

Sokat nem meditálhattam a tájékozatlanságomon, mert hirtelen benyitott anyám, s különös tűzben égő szemmel meredve az arcomba, addig sohasem tapasztalt szigorúsággal, nyersen fórmedt rám :

— Mi az, te a villanyt pocsékolod, holnap reggel meg dögölsz, világnak?!

Reggel csakugyan nehezen ébredtem, mert nehezen is tudtam elaludni. Hiszen ezen az éjszakán kellett számot vetnem a ténnyel, hogy elvesztettem anyámat. Nem kellett különösebb lélektani képzettség ahhoz, hogy e tényt megállapíthassam. Hiszen durva és szeretetlen szavai — egy számomra ismeretlen, gyűlölködő szemű, ideges és idegen nő szavaiként csattantak rajtam. Pedig én a rajongásig szerettem, tiszteltem öt, hiszen ügyes volt, szorgalmas, talpraesett, az emberek előtt népszerű, és dlbájolóan szép. Amilyen én szerettem volna lenni világéletemben... Magabiztos volt, és iparkodó, soha nem érezte magát legyő- zöttenek s nem is látszott annak. Nem is szerettem — imádtam, mint valami földöntúli lényt...

Most. ahogy tapasztalt fejjel szedegetem összefelé emlékeimet, s próbálok rendet szerkeszteni közöttük, s értékrendet is lelni egyúttal, sokkal jobban megéi-tem az anyámat, mint akkor. A maga zárt világában, a maga féloldalas tapasztalatai szerint nyilván szentül hitte, hogy a boldogság eleresshez