Békés Megyei Népújság, 1971. szeptember (26. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-15 / 217. szám

Losonczi Pál úton a Koreai NDK-ba, Habarovszkba érkezett Losonczi PST, 8 Magyar Nép-' köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke útban a KNDK fele, ked­den, rövid irkutszki időzés után — a szovjet távolkeletre; Haba­rovszkba érkezett. Magyar idő szerint hajnali négykor hagyta el a nyugat-szi­bériai Omszkot a MALÉV IL— 18-as különgépe, fedélzetén a há. vatalos baráti látogatásra a KNDK-ba tartó Losonczi Pállal. Az Elnöki Tanács elnöke és kí­sérete négyórás repülőút után. Szibéria fővárosában Irkutszk-1 ban tartott rövid pihenőt. Újabb négyórás repülés, to- j vábbi két és fél ezer kilométer: a különgép már Habarovszkban, az út utolsó szovjet állomásán, landolt. Az Elnöki Tanács elnö­két a repülőtéren a távol-kelet i1 határterületi székhely vezetői j fogadták. Losonczi Pál és kísérete Ha- j barovszkban tölti az éjszakát,, majd szerdán, magyar idő sze-l rint hajnali három órakor, to- [ vább indul a KNDK fővárosába — Phenjamlba. (MTI) Tímár Mátyás chilei tárgyalásai ' J' " Santiago 1 Tímár Mátyás, a Miniszterta-1 rács elnökhelyettese hétfőn he­lyi idő szerint délelőtt Cantua-1 Fock Jenit fogadta az indiai külkereskedelmi minisztert rias bányaügyi miniszterrel tár-í gyalt. A megbeszélésen szobáké. I rült a chilei rézbányászat fej-1 lesztésében való közreműködé-1 sünk lehetősége, tárgyaltak a bányászati berendezések magyar exportjáról is. Salvador Allende elnök hétfőn az elnöki palotában ebédet adott Tímár Mátyás és kísérete tiszte­letére. Az ebéden megjelent Clodomiro Almeyda külügymi­niszter és sok más chilei vezető személyiség. Az ebéden Salvador Allende és Tímár Mátyás pohár, köszöntőt mondott (MTI) Budapesten az NDK minisztertanácsa sajtóhivatalának elnöke Dr. Várkonyi Péter államtit­kárnak, a Minisztertanács Tájé­koztatási Hivatala elnökének meghívására kedden délelőtt Budapestié érkezett Kurt Ble- i cha, a Német Demokratikus Köztársaság minisztertanácsa sajtóhivatalának elnöke. Wilson találkozott Patoiicsevvel Harold Wilson, az angol mun­káspárt vezetője kedden talál­kozott Nyikolaj Patolicsev szov­jet külkereskedelmi miniszteriéi. Megvitatták a szovjet angol ke­reskedelmi és gazdasági kap- j csolatok kérdéseit. A két ország közötti keres­kedelem az utóbbi öt év alatt több mint másfélszeresére nö­vekedett és 1970-ben meghalad­ta a 640 millió rubelt. Anglia az európai kapitalista országok­kal folytatott szovjet külkeres­kedelemben az első helyre ke­rült, (MTI) Szükség van a jugoszláv—szovjet együttműködésre Nagy érdeklődéssel várják Brezsnyev látogatását Belgrad Jugoszláviában fokozódó ér­deklődéssel tekintenek Leanyid Fock Jenő, a kormány elnöke kedden délelőtt hivatalában fo­gadta L. N. Mishra indiai kül­kereskedelmi minisztert. Az eszmecserén részt vett dr. Bíró József külkereskedelmi mi- i niszter, valamint C. B. Mutham-, ma asszony, az Indiai Köztársa- j ság budapesti nagykövete is. * A nap folyamán, dr. Lőrinc Imre, a nehézipari miniszter el­ső helyettese is fogadta az indiai külkereskedelmi minisztert. En­nél a megbeszélésnél is jelen volt az indiai nagykövetasszony. (MTI) Magyar—indiai megállapodás Brezsnyev közelgő jugoszláviai látogatása elé. A belgrádi úttal és annak várható eredményével foglalkozik a belgrádi Politika keddi számában a lap kommen­tátora. A cikk többek között megálla- -pítja, hogy „szükség van a ju­goszláv—szovjet együttműködés­re és ez az igény tartós. A két ország felelős vezetői már több­ízben rámutattak erre & ez a kölcsönös óhaj a lehetőségek és érdekek figyelembevételével meg is valósult A belgrádi lap cikkében végül megállapítja: a két fél tárgyalá­sain új lehetőség kínálkozik majd arra, hogy a két szocialis­ta ország kapcsolatai, amelyek eddig is az egyenjogúságon és a kölcsönös tiszteleten alapulva virágoztak, tovább fejlődjenek”. (MTI) Koreai Népi Demokratikus Köztársaság ■ Grafit Ki! Síin ▲ Vasérc A Rézérc A Ólomérc A Wolframérc ViíerémS • Vaskohászat <9 Gépipar ® Vegyipar & fpítlanyag-lpar • TtJtSipar • Papíripar A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság a Koreai-félsziget északi részét elfoglaló 121193 km- területű változatos felszínu ország 13,9 millió fős lakosságá­nak 93 százaléka koreai a többi kínai. Az ország 1945. augusztus 15- én szabadult fel az 1904 óta tar­tó japán uralom alól, amelynek nyersanyagforrása és árupiaca volt. A jaltai szerződés alapján a 38 fok Északi szélességtől északra szovjet, délre pedig amerikai megszállás alá került az ország. 1948-ban a dél-koreai — a baloldal kizárásával meg­tartott — nemzetgyűlési válasz­tások után megalakították az úgynevezett Koreai Köztársasá­got. Az Északon és Délen meg­választott Legfelsőbb Népi Gyű­lés tagjai Phenjanban kikiáltot­ták a KNDK-át. Dél-Korea (Ko­reai Köztársaság) 1950-től 3 évig tartó háborúban. ENSZ-zászló alatt harcoló amerikai csapatok segítségével ellenőrzése alá kí­vánta vonni az országot. A népi Korea azonban a kínai önkénte­sek segítségével megvédelmezte önállóságát. A háború a hatal­mas emberáldozaton kivül az ország egész gazdaságát elpusz­tította, amelyet a szocialista vi­lág támogatásával rövid idő alatt helyreállítottak. (A Szov­jetunió például 1953. augusztusá­ban 1 milliárd rube] értékű vlsz- sza nem térítendő segélyt nyúj­tott a KNDK-nak.) A KNBK jelenleg a leggyor­sabban fejlődő országok közé tartozik. Ásványi kincsekben igen gazdag. Legfontosabb a szí­nesfémtermelés: a wolfram, (a világtermelésben ötödik), ólom, cink, réz, antimOn, horgany és ónérc. Ezek az ércek jelentősek az ország külkereskedelmi' for­galmában is. A széntermelés 25 millió tonna (1968-ban), az elekt- romosenergia-termelés 17 milli­árd kilowattóra. A három évvel meghosszabbított hétéves terv végére az acélból 2,2, műtrágyá­ból 1,5, cementből 4,2, mészbö! 27,5 millió tonnás eredményt ér­tek el.* A bőségesen rendelkezésre ál­ló vízienergiára olyan víztároló és erőműrendszert építettek ki, amely az ország energiaellátásán túl a mezőgazdaság öntözővíz szükségleteit is fedezi. A szö­vetkezeti gazdálkodáson alapuló mezőgazdasági termelés az or­szágterület 18 százalékán folyik. Az öntözés, kemizálás és a gépe­sítés következtében a hektáron­kénti termésátlagok (pl. 1968- ban rizsből 42,3 mázsa hektáron­ként) kibírják az összehasonlí­tást még a kitűnő japán terme­lési szintekkel is. 1970-ben az ország a külkeres­kedelmi forgalmának 83 százalé­kát a Szovjetunióval és a szocia­lista országokkal bonyolította le, ahova az érceken kívül szer­számgépeket, villanymotorokat szállított, ipari felszerelések és berendezések ellenében. Leg­fontosabb tőkés keresedelmi partnere Japán, de igyekeznek kereskedelmi kapcsolataikat a nyugat-európai tőkés országok felé is kiépíteni. Az új hatéves terv (1971—76) legfontosabb célkitűzései: az or­szág iparosításában elért ered­mények megszilárdítása, a szo­cializmus anyagi-műszaki bázi­sának szélesítése, a dolgozók jö­vedelmének a szociális és kultu­rális célokra fordított összegek és a kereskedelmi forgalom nö­velése. •Forrás: Világgazdaság 1970'S meí- léklet és a Világgazdaság 1971. június 12-i száma. a külkereskedelmi ■■niiiiiHmiiiHiiiiiHiiimfiiiiii A London—Belfast—Dublin háromszög forgalomról A magyar—indiai külkeres­kedelmi tárgyalások eredmé­nyeiről kedden a Külkereske­delmi Minisztériumban emlé­keztető okmányt írt alá a két ország külkereskedelmi mi­nisztere, dr. Bíró József és L. N. Mishra. Az okmányban megállapítják, hogy a két or­szág külkereskedelmi forgal­ma az utóbbi években kedve­zően alakult, de még nagyok a kihasználatlan lehetőségek. Megállapodtak abban, hogy a nem hagyományos árucikkek­ből is fokozzák a forgalmat, e termékcsoportok feltárásara kölcsönösen szakembereket küldenek Magyarországra, il­letve Indiába. Megállapodtak abban is, hogy a vállalatokat a közvetlen kapcsolatok elmé­lyítésére ösztönzik. Elősegítik delegációk, szak­emberek kölcsönös látogatá­sát, tapasztalatcseréjét, továb­bá azt, hogy terjesszék ki a gazdasági együttműködést, építsenek ki termelési és mű­szaki kooperációt. A két mi­niszter úgy ítéli meg, hogy a kereskedelmi forgalom gyor­sabb ütemű növelésére van le­hetőség, véleményük szerint törekedni kell arra, hogy 1975 végéig körülbelül 50 százalék­kal növekedjék a magyar—in­diai külkereskedeinn foiga- lom. (MTI) > Hároméves kisfiút gázolt ha-’ Iáira szeptember 9-én az észak­írországi Londonderry ben egy brit katonai autó. A tragédia — érthető módon — újra kiélezte a feszültséget Észak-lrország második legnagyobb városában. De már-már nehéz a feszültség további éleződését emlegetni, hi­szen Ulsterben — ez a hat gróf­ságot magában foglaló Észak-lr­ország másik neve — naponta robbannak bombák, mindenna­possá váltak az összecsapások az itt-tartózkodó mintegy tízezer brit katona és a lakosság, illet­ve a betiltott Ír Köztársasáigi Hadsereg harcosai között. Az elmérgesedett légkör, a szélső­séges irányzatok térnyerése késztette Heath brit és Lynch ír kormányfőt arra, hogy az ere­detileg októberire kitűzött tár­gyalásokat szeptember ele­jén tartsálk meig. Noha Észak-trországnalk külön kormánya van, a lon­doni és a dublini kabinet volta­képpen közvetlenül is befolyá­solhatja az ulsteri fejleménye­ket. Az ír sziget déli felében elte­rülő, hárommillió lakosú ír Köz­társaság Nagy-Britanniától al­kotmányjogilag teljesen függet­len. A túlnyomórészt katolikus ír nép évszázados harcot vívott a brit gyarmatosítók ellen. Az egykori brit elnyomás kitörölhe­tetlen nyomot hagyott az ír nép­ben. Ennek tulajdonítható, hogy az angolellenesség, a bigott vallásosság — évszázadokon ke­resztül védelmezték az írek a katolikus vallást a britek pro­testantizmusával szemben — na- gyonis mély gyökeret eresztett az ír Köztársaságban. A ma is meglevő indulatok gyakran szél­sőséges akciókban jutnak kifeje­zésre, s ezeket az akciókat az el­vileg betiltott ír Köztársasági Hadsereg hajtja végre. A több frakcióból álló szervezet tömö­ríti a katolikus szárnynak azo­kat a képviselőit, akik nem haj­landók belenyugodni az ír sziget kettéosztottságába, abba. hogy az északi térség hat grófsága Nagy-Britanniához tartozik. Az Ulsterben kormányzó párt viszont protestáns. Az egykori brit hódítók nyomására évszá­zadokkal ezelőtt anglikánná lett írek, s főleg azok gazdasági és politikai vezetői ma unionisták —, vagyis az „unió” hívei, az országrész és Nagy-Britannia összetartozását hirdetik. Él azonban Ulsterben félmilliós katolikus kisebbség, amelyet a legutóbbi időkig súlyos megkü­lönböztetések sújtottak. Az ír alapképlet lényege valahol itt található: az északír kisebbség politikai, gazdasági és társadal­mi elnyomásának megszüntetése, alapvető reformok megvalósítá­sa nélkül nem képzelhető el, hogy a jelenlegi válságból akár egy kicsinyke lépéssel is kijjebb jussanak az érdekeltek. Nagy té­vedés lenne azonban, ha az ír válságban csupán modern val­lásháborút látnánk. Az persze tagadhatatlan, hogy az évszáza­dos előítéletek, a vallási gyűlöl­ködés a már-már polgárháborús állapotokkal jellemezhető hely-. zet egyik fő összetevője. De Uls­terben társadalmi harc is folyik, hiszen a rendkívüli elmaradott­ság egyaránt sújtja a katolikus és a protestáns dolgozókat. Jellemző, hogy a munkanélküli­ség szintje igen magas — min­den tizedik lakos munkanélküli —, ami nem utolsósorban az évek óta tartó gazdasági egy­helyben topogás következménye. Az északír kormány belső ügyeiben független Londontól Az autonómia bizonyos mérté­kig szabad kezet ad az unianista kormánynak a reformok kérdé­sében. London meglehetős óva­tossággal többször ösztönözte a belfasti kormányt a XX. század­ban már anakronisztikusnak ha­tó megkülönböztetések felszá­molására. Ily módon körvonala­zódnak a London—Belfast— Dublin háromszög fő erőviszo­nyai. London szívesen látna va­lamilyen megoldást, hiszen a válság a brit kormány gondjait is szaporítja. Dublinből a ka­tolikusok helyzetének radikális javítását követelik, s itt tömö­rül a szélsőséges szárny, amely Észak-lrország elszakadását, a brit hadsereg kivonulását sür­geti. Belfastban a kormány ugyan­csak az „ultrák” nyomása alatt áll. Faulkner miniszterelnök mélységesen konzervatív poli- kus, de tett már néhány halvány kísérletet a katolikus kisebbség politikai jogainak kibővítésére!. A protestáns ultrák éppen a re­formtörekvések miatt buktatták meg elődeit, s a jelenlegi rob­banásig feszült helyzet azzal fe­nyeget, hogy a szélsőséges szárny újra elgáncsolja a mégoly bi­zonytalan próbálkozásokat. Fel­háborodással fogadták az uni- omista „héják” azt a tervet, hogy Faulkner találkozni fog Lynch ír kormányfővel, Heath brit mi­niszterelnök társaságában. A hármas csúcstalálkozó már a közeli hetekben létrejöhet, hiszen a politikai megoldás egyre nehe­zebben látszik megvalósítható­nak a fokozódó terror légköré­ben. Politikai tervezetet dolgozott ki és adott át a brit kormány­nak Wilson, az ellenzékben levő brit Munkáspárt vezére. Nem kevesebbet javasol, mint hogy vizsgáljanak felül minden olyan törvényt, amely a katolikus ki­sebbség jogaival kapcsolatos és jövőre a törvényhozásban szám­arányuknak megfelelően foglal­hassanak helyet a katolikusok, addig is alakítsak meg az angol és az ír parlament vegyesbizott­ságát. Valószínű azonban, hogy ezek a tervek jóval túlmennek Faulkner engedékenységén és Heath elképzelésein, viszont nem mindenben elégítik ki az íror­szági katolikusokat. Kérdés, hogy egyáltalán lehetséges-e olyan megoldást találni, amelyet a háromszögben mindenki el­fogad. A hármas csúcstalálkozó feladata ez lenne, mivel a pol­gárháború réme egyre sötétebb- re festi az északír horizonto­kat Sí. J.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents