Békés Megyei Népújság, 1971. szeptember (26. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-12 / 215. szám
lábhajtós varrógéptől gépig _____________________________________________________________ A Gyulai Szabók Kisipari Termelő Szövetkezetének jubileumi oldalkiadványa Szakavatott mesterek irányításával tanulnak az ipari tanulók is, hogy az ipari szövetkezetek termékeit itt a lakosság közvetlenül megvásárolhassa. Export A „hősi” korszak után érdemes elidőzni egy kicsit a máiban. A szövetkezet még nem volt 10 éves, amikor 1954-ben már exportképes lett. Ez rangot, tekintélyt jelentett, hiszen akkoriban csak a nagyobb állami vállalatok tudtak túlnyo- mórészben exportra dolgozni. A külföldi megrendelés — ha az csak szerény mennyiség volt is — kitüntetésszámba ment. Az 1954-es évben már 2000 férfiöltönyt küldtek Belgiumba, amit a megrendelő teljes megelégedettséggel nyugtázott. Érdemes egy pillantást vetni a statisztikai számokra, hogyan alakult a szövetkezet export- . tevékenysége. Folyamatosan és nendszere- , sen 1963-tói exportálnak. Az első évben csaknem kétmillió forint értékben, 1964-ben már négymillió forintért és jelentős volt a növekedés 1965-ben, amikor 16 és fél millió forint értékben szállítottak ruhát, egy éwed később már 24 millió forint értékben. Ez a szám 1969-ben több mint 32 millió forintra emelkedett. Az alapító tagok elmosolyodnak, amikor Rostás Ferenc előveszi a mappából és olvassa a féltveőrzött dokumentumok közül a régi átvételi elismervényt: „Elismerem, hogy a mai napon, 1947. április 14-én, bizományba átvettem 4 méter 30 centi szövetet.” — Hiába, akkor ez így volt — szó] közbe Szabó András, — de ez most már mesének hangzik. Rostás Ferenc: Az elmúlt héten járt nálunk egy német üzletfelünk. Nő. Megtetszett a kirakatban egy fazon, vett anyagot, és egy óra alatt megcsináltuk. — Egy óra alatt — csodálkozott Szabó Jakab és hitetlenkedve rázta a fejét, de a többiek is, akik pedig csak néhány éve mentek nyugdíjba. Hát még akkor, amikor meghallják, hogy most egy szalag, a fazontól függően egy műszakban, ez 20—22 embert jelent, 1200 női ruhát gyárt. Azt meg már egyenesen ugratásnak veszik, hogy olyan olasz, japán, német varrógépekkel dolgoznak most a nők, amelyeknek a fordulatszáma felül van az ötezren. A fejlődéssel, a konkurenciával lépést kell tartaná. Amikor Svájcból és az NSZK-ból kaptak megrendelést, előtte az ottani cégek képviselői eljöttek körülnézni a szövetkezetbe. Kíváncsiak voltak arra, hogy milyen gépparkjuk van a gyulaiaknak, eleget tud-e tenni a követelményeknek? Amikor végigsétáltak a munka, termeken és látták a legkorszerűbb gépeket, megnyugodtak. Az elmúlt napokban levél érkezett a Hungexpotól a szövetkezet címére. Egy kanadai cég a gyulai ruhák iránt érdeklődött, szeretnének egy kollekciót látni az Itteni termékekből. Az export állandó növekedése dicséri a szövetkezet tervező gárdáját. Évente 100—150 fazont terveznek és ezek 30—40 tásra a megrendelő. A saját tervezőkre azért van szükség, mert a megrendelők ragaszkodnak a sajátosan egyedi tervezésű fazonokhoz. Külföld mellett természetesen itthon is keil bizonyítani és 1964 óta minden évben bizonyítanak a hazai vásárlók és szakemberek előtt, a Budapesti Nemzetközi Vásáron, ahol kollekciójuk minden évben elismerésben részesül. Egy kis statisztika A számok szárazak, de különösen akkor elkerülhetetlenek* ha ábrázolni kell egy folyamatot. A szövetkezet statisztikája pedig megcáfolhatatlanül rögzíti és bizonyítja a negyedszázad törésmenites fejlődését. 1947-ben a termelési érték 360 ezer forint volt, a nyereség 5 ezer forint, az állóeszköz értéke pedig háromezer forint. Ekkor 42 tagja volt. Tíz évvel később a termelési érték már 12 millió 435 ezer, a nyereség 496 ezer, az állóeszköz értéke pedig 361 ezer forint, a taglétszám 88. 1967-ben a termelési érték megközelítette a 40 millió forintot, az export túljutott a 25 millió forinton, a tiszta nyereség több mint 4 évben, amikor az alapszervezet megalakult még mindössze 8 millió, az állóeszköz értéke kétmillió 786 ezer forint és a dolgozók létszáma 330. A számvetésből természetesen nem hiányozhat a szövetkezet pártalapszervezetének dicsérete sem, hiszen a kommunistáknak nem kis részük volt abban, hogy a szövetkezet egyenletesen fejlődött és biztos megélhetést tudott nyújtaná tagjainak. Persze az 1949-es évben, amikor az aüapszervezet megalakult még mindössze 8 tagja volt. Ma már harminchárom kommunista tevékenykedik az alapszervezet munkájában. Rájuk mindig lehetett és lehet számítani. A szövetkezet élcsapatába tartoznak az itt működő szocialista brigádok. A legrangosabbak közülük az 1964-ben megalakult Tyereskova, amely azóta már négyszeres szocialista cím birtokosa, a kétszeres József Attila az ugyancsak kétszeres Erkel, valamint a Béke szocialista brigád. Ezenkívül négy brigád küzd a szocialista cím elnyeréséért. Az 1960-ban tizennyolc taggal megalakult KISZ-szervezet fiataljai példamutatóan dolgoznak, és a számuk ma már eléri a negyvenötöt. Munkájukkal, tevékenységükkel, magatartásukkal kivívták az elismerést, nemcsak a dolgozók között, hanem a szövetkezet vezetőségénél is. És a jövő A szövetkezet előtt, álló perspektíváról Balogh László elnök beszél: —A szövetkezet múltja után érdemes most már egy kicsit előre nézni és az 1975-ben, vagyis a negyedik ötéves terv utolsó évében várható eredményekről beszélni. A tervek szerint a termelési értékünk meghaladja az ötvenmillió forintot ,az exporté a negyvenmilliót, az állóeszközé a huszonhatmilliót és a szövetkezet tiszta nyeresége várhatóan tízmillió forint lesz. Mindezeket 540 dolgozóval valósítjuk meg. Ezek a számok reálisak, hiszen olyan munkásgárdával, olyan gépparkkal és \ olyan anyagi bázissal rendelkezünk, amely birtokában bátran, minden kockázat nélkül tervezhetünk. Elkészült, igaz még csak tervrajzon az új telephelyünk, amelyet Szent, István úton jövőre kezdenek építeni. A négyszintes épület 15—20 millió forintba kerül és 600 dolgozónak ad minden igényt kielégítő munkahelyet Már megérkeztek az felszerelésre kerülő legkorszerűbb varró, és speciális gépek. Dolgozóinkon kívül köszönetét mondunk a párt városi bizottságának, a tanácsnak, amelyek a kezdettől fogva segítették törekvéseinket és minden támogatást megadtak ahhoz, hogy szövetkezetünk fejlődjék, gyarapodjék. Ez a támogatás és a szakmailag jól felkészült munkáskollektíváink biztosíték arra, hogy az elkövetkezendő években is további sikereket érjünk el, öregbítve ezáltal a szövetkezet és a város hírnevét. (x) százalékát el is fogadja gyárA tervrajz már kész^jövőre kezdik az építkezést Néhány szép ruha a szövetkezet termékeiből
