Békés Megyei Népújság, 1971. szeptember (26. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-12 / 215. szám
Bemutató Mezőhegyesen A eukortermesztési program minél eredményesebb megvalósítására évek óta nagyarányú fajta összehasonlító és növényvédelmi kísérleteket folytatnak a Sopronhorpácsi Növényneme. sítési és Növénytermesztési Kutató Intézet mezőhegyes! telepén. Ez a telep tulajdonkép- ,pen a dél-alföldi táj sajátosságaihoz jól alkalmazkodó cukorrépa fajta kiválasztására, továbbá a növényvédelmi munkák szervezésének kutatására hivatott. Azért fontos a tájjellegű cukorrépa nemesítése, mert Sarkad és Mezőhegyes környékén olyan cukorrépa terem, amely az országos átlagnál lényegesen magasabb nyersnitrogént és hamuanyagot tartalmaz. Emiatt a cukorgyártásnál több melasz marad vissza, mint a dunántúli cukorgyárakban. Hosszas kutatás után megtalálták a tájjellegnek legjobban megfelelő répafajtát, melyet szeptember 9-én, csütörtökön a Tiszántúl mezőgazdasági szakembereinek 40 külföldi és belföldi fajtával, illetve fajtaje- lölttel együtt, továbbá 360 leendő cukorrépa fajtával együtt bemutattak. Gsapody Gyuláné oszályvezető és dr. Kiss Ernő osztályvezető kalauzolta az érdeklődőket, akik nagy elismeréssel nyilatkoztak a látottakról. A jövő cukorrépa-fajtájának, a BÉTA POLY M 102. (mo- nocarp) cukorrépát tartják, melyből a termelő üzemek igényét 1973—1974-től kielégítik. A bemutatón részt vett dr. Szabadkai Gyula, a MÉM Termelésfejlesztési Főosztályának osztályvezetője is. Megjelent a Béke és Szocializmus A folyóirat most megjelent 9. száma vezető helyen azt az eszmecserét közli, amelyet hazánkban májusban a„Béke és Szocializmus” szerkesztőségének és az MSZMP Központi Bizottsága Társadalomtudományi Intéze. tének rendezésében a szocialista országok tudósai a „Szocialista államiság és demokrácia” kérdéséről folytattak. A felszólalók elsősorban három fő feladatra összpontosították figyelmüket: a tapasztalatok általánosítására, a szocialista államiság továbbfejlesztésének kérdéseire, a marxizmus—leninizmussal szemben ellenséges nézetek bírálatára. A folyóirat több kommunista párt vezetőjének írását tartalmazza. Franz Muhri, az Osztrák Kommunista Pár elnöke a kommunista pártok közti nemzetközi kapcsolatok jelentőségét méltatja. Alois Indra, a CSKP KB titkára pártja XIV. kongresszusáról ír, amely megmutatta, hogy a Csehszlovák Szocialista Köztársaság újból szilárd láncszeme a szocialista közösségnek. Venelin Kocev, a bolgár testvérpárt Központi Bizottságának titkára, a párt fennállásának 80. évfordulója alkalmából. „Az opportunizmus ellen az intema. cionalizmusért vívott harc dicső hagyományai” címmel írt cikket. A lap közli Ottó Win- zernek, az NDK külügyminiszterének cikkét is az NDK nemzetközi helyzetének megszilárdításáról. Teodor Ojzermann szovjet filozófus cikkében az egzisztencializmust elemzi. „A szocialista gondolkodás történetéből” című rovatban a lap Mihail PetrasevsZkijről emlékezik meg, születésének 150. évfordulója alkalmával. A folyóirat több értékes recenziót és annotációt is tartalmaz; Penza megye küldöttei Mezőhegyesen és Mezőkovácsházán Külkereskedelem, nemcsak mérlegként 0 Egyensúlyt, szilárd alapokon Látogatás az állami gazdaságban — Ismerkedés az ÁFÉSZ életével Testvérmegyénk szakszervezeti delegációjának tagjai: M. M. Pihtyelova és V. A. Pantyusin, V. M. Jeszin vezetésével pénteken délelőtt Mezőhegyesre látogattak. A vendégek kíséreteben megjelent Nagy István, azSZMT vezető titkára is. Az állami gazdaságba érkező küldötteket Göde Hubert termelési igazgatóhelyettes, Lapusmyik Lajos, a párt- bizottság titkára, Resetár József, a szakszervezet titkára, va. lamint Gémes István, a K1SZ- bizottság titkára fogadta. Az állami gadaság pártbizottságának titkára ismertette a penzai küldöttek előtt a gazdaság eredményeit, célkitűzéseit. Utána az egyik répatáblán Varga Ferenc, a gazdaság főmérnöke bemutatta a most vásárolt új komplett répaszedő gépsort, munka közben. Ezt követően a küldöttek baráti beszélgetést folytattak a gazdaság párt- és szakszervezetének aktíváival. A szakszervezet titkára átnyújtotta a vendégeknek az állami gazdaság párt. és szakszerevzetének közös ajándékát. Jeszin, Pihtyelova és Pantyusin elvtársak a kora délutáni órákban érkeztek Mezőhegyesről Mezőkovácsházára. Fogadásukra megjelent Cseszkó Sándor, a járási pártbizottság első titkára, Győri Imre, a járási hivatal vezetője és Zsótér László, a helyi pártbizottság titkára. A házigazda — az ÁFÉSZ — részéről pedig: Barna Sándor, az ÁFÉSZ elnöke, Beke János üzemi párttitkár, valamint Szívós Lajosa az üzemi szakszervezet titkára és az üzem párt- és táradalmd aktívái. A kölcsönös bemutatkozás és az üdvözlő szavak után az ÁFÉSZ elnöke, rövid tájékoztatót adott a szövetkéz^ széleskörű tevékenységéről, az szb-titkár pedig a szakszervezeti munkáról beszélt. A vendégek sok kérdést tettek fel az ÁFÉSZ vezetőinek a szövetkezet működésével és a szövetkezetben folyó szocialista munkaversennyel kapcsolatban, A beszélgetés után Valacz- kai Mihály, az ÁFÉSZ ipari főosztályának vezetője és Sütő Imre, a toliüzem telepvezetője bemutatta a dinamikusan fejlődő mezőkovácsházi tollüzemet K. P. Penza megye szakszervezeti küldöttei meglátogatják a mezőkovácsházi ÁFÉSZ toliüzemét. A delegáció tagjai a Mezőhegyes! Állami Gazdaság új, komplett répabetakarító gépsorának munkájával ismerkednek. (Fotó Demény) Jó lenne mesgszerkeszteni, sí elkészíteni a mesebeli tar ülj, te- j rülj asztalkám korszerű külkereskedelemre specializált változatát, s leülve mellé elsorolni óhajainkat. Biztos, gavallérosan űzető piacokat, nem kukacosko- dó partnereket, bármit átvevő kereskedőket kívánnánk s persze, olcsó vásárlásokat, busásan megtérülő befektetéseket. A mesék varázslatos világia messzire esik a gazdasági élet józanságától, s különösen a világpiac éles konikurrenciaharcáítól. A külkereskedő ezért nem lelheti föl a mesebeli asztalkát, s ezért kényszerül újra meg újra szembenézni a kereslet és kínálat, a konjunktúra és a dekonjunktúra diktálta követelményekkel. S nemcsak a külkereskedő. Az egész népgazdaság is. Favoritok és... A szaknyelv exiport-arienitá- oiójú ágazatoknak nevezi azokat az iparterületeket, amelyek termelésük jelentős hányadát — legalább negyedét — külföldön értékesítik. Hazánkban ilyen például a vegyipar, amelynek részesedése érvről évre nő az exportban, a műszer, a híradás- és vákuumtechnikai ipar, hogy csak hármat említsünk. Ezek az iparágak döntő szerepet játszanak abban, hogyan alakul az ország külkereskedelmi mérlege, de súlyos hiba lenne — márpedig megtörténik — a többi iparterületet huszadrangúként kezelni. A textil- és a ruházad ipar tőkés exportja például döntő mértékben hagyományos, a divathaitáswkra kevésbé érzékeny tömegárukból áll. E termékösszetétel sebezhetővé teszi a kivitelit, ugyanis a fejlődő országok egyre erőteljesebb konkurrenciát jelentenek ilyesfajta árük esetén. Amikor tehát megkezdődött az ágazat rekonstrukciója, elkerülhetetlen, hogy a termékösszetétel „rekonstrukciója” is napirendre kerüljön; ha ez élmarad, az értér kesítés távlatai tűnnek el! Minden iparág együttes munkája összegeződik a külkereskedelemben — sűrű „nem exportáló” iparterület filléres termékeinek hiánya akadályozza „exportáló” iparágak sokmilliós szállításainak időbeni lebonyolítását — s ezt nagy nyomatékkai szükséges hangsúlyozná. Ha ugyanis egy ország gazdasagában az exportképesség növekedése tartósan elmarad az importszükségletek emelkedéséitől, akkor elkerülhetetlen az import korlátozása. (Mivél, mint korábban írtuk, az ország devizaforrása döntő részben a kivitel.) Az import korlátozása viszont lassítja a gazdasági növekedést, a műszaki fejlesztést. Nem „általiban" Ahhoz tehát, hogy a gazdasági növekedés külgazdasági feltételei is meglegyenek, nemhogy tartani, hanem növelni kell a versenyképességet. Ez pedig több mint nehéz; hiszen napjainkban már ahhoz is egyre gyorsabban kell futnunk, hogy egyhelyben maradhassunk. Az a termék, amely a szocialista országok piacán állja a versenyt, a fejlett tőkés országokban már nem biztos, hogy megfelel a követelményeiknek. Sőt, sűrűn országonként mások a versenyképesség feltételei, s éppen ezért nem elég „úgy általában” egyensúlyra törekedni a külkereskedelemben, hanem a különböző elszámolási viszonylatokra tekintettel szükséges cselekedni ezt. Szilárd alapokon nyugvó, tehát tartós egyensúly csakis így jöhet létre. Teendőink sürgősségére az 1971 első félévi külkereskedelmi adatok is nyomatékosan intenek. Az évi népgazdasági terv az exportnál a szocialista országok esetében 11, a tőkés országoknál ötszázalékos növekedést írt elő, míg a behozatalnál 10, illetve kétszázalékos emelkedéssel számolt. Ezzel szemben az év első felében a szocialista országokba irányuló kivitel hót százalékkal emelkedett, a nem szocialista országok esetében viszont 12 százalékkal csökkent. Ugyanakkor a behozatal a szocialista országokból 29, a nem szocialista országokból 17 százalékkal haladta meg az előző óv hasonló időszakát. Az összes fbngalom a behozatalban 24. a kivitelben viszont csak egy százalékkal volt nagyobb, mint 1970 első hat hónapjában, s a pénzügyi egyenleg 5,3 milliárd devizaforint passzívumot mutat. Választék — minőség A számokból kkAvashaitó irányzat nem váratlan — azzal a népgazdasági tervezés is számolt —, de nagysága jóval túlnő a kalkulálton. Igaz, a behozatalban 57 százalékkal nőtt a gépek, szállítási eszközök, beruházási javak forgalma — ami a korszerűsítési törekvések egyik igazolója —, s 31 százalékkal a fogyasztási cikkeké, ami a jobb, bővebb választékú ellátás szorgalmazását bizonyítja. A kivitelben ugyanakkor csak a fogyasztási cikkeknél tapasztalható jelentősebb emelkedés — 18 százalék —, s a gépek, szállítási eszköz, beruházási javak exportja csupán két százalékkal haladja meg a múlt év hasonló időszakában elért szintet. Egyre világosabb az is, hogy a tőkés export túlságosan konjunktúra-érzékeny — ezért nem lehetett az 1969. évi tőkés külkereskedelmi mérleg aktívumát nagy sikerként elkönyvelni —, tehát az egyensúly tartós megteremtésének egyetlen lehetséges módja olyan export-szerkezet kialakítása, amelyben a döntő szerepet a feldolgozóipar — főleg a gépipar — minden piacon, minden helyzetben egyaránt jói értékesíthető termékei játsszák. Ennék megteremtése nem néhány hónapra, s nem is agy-két évre szóló munka. Halogatná azonban nem lehet. Népgazdasági érdekből, de egyéni érdekből sem. Mert ugyan nem kívánunk terülj, terülj asztalkámat, de miért utasítanánk el a bőségesebbet?! Persze, a sorrendre szigorúan ügyelve. Azaz először keményen dolgozni, S csak utá- nak leülni a bel- és külkereskedelem terített asztalához. S a dolgok e sorrendjén változtatni nem lehet. Mészáros Ottó (Vége) Kun Béla szikratávírója A Leningrádban levő Tüzér, Műszaki és Híradó Történeti Múzeum igazgatóságának kérésére a Honvédelmi Minisztériumunk alárendeltségébe tartozó egyik javítóműhelyben elkészítették Kun Béla egykori szikra- távírójának pontos mását Ez volt az a szikratávíró, amellyel az 1919-es Magyar Tanácsköztársaság idején Kun Béla üzenetet váltott Leninnel. A szikratávírót november hetedike előtt küldöttség adja át a le- ningrádi múzeumnak. mjimss 3 i 1971. SZEPTEMBER 12. **
