Békés Megyei Népújság, 1971. augusztus (26. évfolyam, 180-204. szám)
1971-08-08 / 186. szám
A drága gép is lehet olcsó Goron József, a telekgerendás! Vörös Csillag Tsz föagronómusa szerint nem az a lényeg, hogy gazdaságukban mi történt meg hamarabb: a megfelelő üzemméretek kialakítása és a jó munka- szervezés vagy a nagygép — a K—700-as traktor — megvásárlása. Hiszen ez a két dolog kapcsolódik egymáshoz, — és ezen van a fő hangsúly. A nagyüzemi táblák, a nagyüzemi méretek, az eredményesebb gazdálkodást célzó törekvések maguk követelik a nagyüzemi, nagy teljesítményű gépeket. Ugyanakkor ezek a nagy gépek sem teremtenek csodát csupán azzal, hogy megjelennek a gazdaságokban. A korszerű nagyüzemi mezőgazdasági termelésnek valóban szükséges feltétele a korszerű, nagyüzemi, nagy teljesítményű gép. Szükséges, de nem elégséges feltétele. Egy olyan nagy gép, mint a K—700-as gumikerekű szántóföldi gép. amely két műszakban, négy emberrel, 3—1 DT típusú és 6—7 MTZ típusú traktor, valamint 8—12 ember teljesítményét végzi el, ehhez a teljesítményhez mért feltételeket, körülményeket kíván meg. A telekgerendási Vörös Csillag Tsz üzemi méreteihez hasonló nagyságú gazdaságokban (4000 kh) ez a gép lehet az alapja, hordozója, megvalósítója annak, amit a mezőgazdasági üzemszervezési szakkönyvek a modern földműveléssel kapcsolatban előírnak. Eszerint a betakarítást azonnal követi a tarlóhántás, hogy megőrizzék a talaj tápanyagtartalmát és vízkészletét. Ez mindeddig, a kisteljesítményű gépekkel nem sikerülhetett teljesen. A nagy gép sem önmagában jelent megoldást. Teljesítőképessége csak akkor ér valamit, csak akkor használható ki, ha a többi mezőgazdasági munka színvonala is igazodik hozzá. Gabona esetében arról van szó, hogy hiába szánt fel másfél nap alatt egy 100 holdas táblát a K—700-as, ha a betakarítás az „utolsó szalmaszálig” nincs gépesítve. Éneikül az aratás után még két hétig is állni kényszerül a gép, mind a 200 lóerejével. És ez már drága mulatság! Modern agronómia!, üzemi és munkaszervezési ismeretek fel- használása mellett és szakszerű kezeléssel, hozzáértéssel válhat csak olcsóvá a drága nagy gép. Ha ez mind együtt van, nem lehet ennél olcsóbb megoldást találni. Bármely feltétel hiányában vagy a feltételek megteremtésének lehetősége nélkül azonban könnyelműség, felelőtlenség lenne ilyen gépet alkalmazni. Ezért van igaza a telekgerendás! Vörös Csillag Tsz főagronó- musának. amikor azt mondja, hogy: a gép még nem minden! —kép— Mennyit költ a turista? A Statisztikai Hivatal felmérése Az elmúlt évben hazánk Idegenforgalomból származó bevételei meghaladták a 3 milliárd forintot. Nyugati valutáiból 1300 millió forint, 43 millió dollár volt az idegenforgalom bevétele. A Statisztikai Kiadóvállalat: most megjelent idegenforgalmi statisztikájának egyik érdekes felmérése azzal foglalkozik, hogy gyorsan fejlődő népgazdasági águnk az idegenior. galom bevételei milyen összegekből tevődik össze, mire költenek a külfoldd turistáik. Természetes, hogy a legtöbbet a szállodákban lakó külföldiek költötték, de feltűnő, hogy a „modern nomádok”, a kempingezők, akiket étel-ital szempontjából önellátónak gondolnak, költik valamennyi turista közül a legtöbbet élelemre, szórakozásra. Az egyéni turisták é$ az utazási irodák szervezésében társasutazásra érkezők költségei között jelentős eltolódások észlelhetők. Míg a kulturális célzattal, egyénileg utazok csak költségeik 3,8 százalékát fordították kulturális célokra, addig a szervezetten, kulturális céllal étkezők az összes szervezett turisták közül a legtöbbet, költségeik 11 százalékát. Place Pigalle-on lehet-e kapni a legjobb gesztenyét? Az utóbbi időben, úgy látszik, balszerencséje volt az utazásr sal, mert az angolok megint valamelyik vasúti csomópontot bombázták a vonalon, mert csak reggelre vergődött ei Saint Gdl- les-be. A parancsnokságon megtudta, hogy Elért ezredes elutazott és csak délben jön vissza. A csoda folytán épségben maradt bőröndöt, amelyet az ócskavassá bombázott vonat alól húztak ki, az őrségen hagyta és elindult meg. tekinteni Saint Gilles-t. Apró szemű eső szitált, az éles tengeri szól áthatolt a vékony köpenyposztón. Hűvösebb van, mint Lengyelországban — gondolta Kloss. Szeme megakadt a „Majestic” szálló címr tábláján, amely alatt egy deszkalapon ez a felirat állt: ákom- bákom írással: „Tiszti kaszinó”. Bemegy, megmelegszik — gondolta. A terem sarkában egy keszeg Leutnant, monoklival a szemén, mindenáron azon fáradozott, hogy egymagában rexezzék. Az össze-öggzekoccanó golyók egyi- ke-másika zajt csapva, pottyant bele a szekrénybe. Kloss megitta a rettenetes kávét, fölhajtót! egy pohárka konyakot, de még miniig érezte a csontig ható hideget. Alaposan legyengülhettem —• gondolta. A biliárdasztalhoz lépett — Játsszunk egyet — javasolta. A hadnagy szó nélkül átnyújtott neki egy dákót és a krétát Az első játszmát, amelyben Kloss csúfos vereséget szenvedett, mély hallgatásban játszották végig. A monoklis hadnagy s szó nélkül és mosoly nélkül írta fel a táblára az eredményt, de Kloss revansot javasolt. Ezúttal a sovány Leutnantnak ment valamivel rosszabbul a játék, de a végén Klossnak ismét meg kellett hajolnia a nagyobb tudás előtt — Igyunk egyet — ajánlotta a győztes. — Von Vormann a nevem. Erik von Vormann. — Nagyon örülök, Oberleutnant Kloss. Megengedi von Vormann hadnagy úr, hogy én hívjam meg, mint vesztes! — Először látom itt, főhadnagy úr — mondta von Vormann. amikor leültek az öntöttvas lábakon nyugvó, márványlapos asztalkához. — Ebben nincs semmi különös — felelte Kloss, — két órával ezelőtt érkeztem. Még a felettesemnél sem tudtam lejelentkez- ni. — Tehát nemrég érkezett! — .örvendezett von Vormann egészen őszintén. — Ha netán Elért ezredesnél szándékozik jelentkezni akkor kollégák vagyunk. — És Kloss helyeslő bólintására hozzátette: — Kellemes tudni, hogy végre méltó bilUárdpartnert kapok. — Amint látja, nem vagyok valami nagy játékos, hisz vesztettem. — Ezen nincs mát csodálnia, én nagyszerű játékos vagyok — mondta, s ajkát is biggyesztette hozzá. — Az unalom megölné az embert, ha nem volna itt ez a bútordarab... — mutatott a rex-asztalra. — Persze marad még az alkohoL Honnan jött, főhadnagy úr? — tudakolta. (Folytatjuk) Átadás előtt a mirelitüzem A Békéscsabai Hűtőház bővítését 1969 őszén kezdték meg. A múlt év decemberében elkészült hz 1000 vagonos hűtőtároló, a gépház, a kondenzáló telep és vízvisszahűtő, valamint a transzformátor-állomás. Elkészült a borsócséplő állomás egy része is, ahol a szezonban már dolgoztak a gépeken. Üzemképes a szivattyúgépház, a két 500 köbméteres víztároló és a 100 köbméteres hidroglóbusz. Most a mirelitüzem befejezése van soron. Igaz, hogy itt már május 25-én megkezdődött á termelés, de néhány tennivaló még hátra van. Ilyen többek között a gépek elektromos bekötése és a tetőszigetelés végső munkái. Az év végéig elkészül a bon sócséplő állomáson a további gépek helyének alapozása, térburkolása, valamiint a kezelő- személyzet szociális épülete. Hátra van még néhány útszakasz — és térburkolás, valamint a kerítés megépítése. Márton Pál, a hűtőház igazgatója bizakodik: — Várhatóan december 31-ig teljesen befejeződnek a munkák, legfeljebb kisebb eltolódás lehet. Véleménye szerint a Békés megyei Állami Építőipari Vállalat — mint fővállalkozó — eredményesen teljesíti a rábízott feladatokat Gondnak tartja azonban, hogy az IPARTERV egyes felmerülő kérdésekben nem foglal határozottan állást, emiatt késnek a tervek. A MÉLYÉPTERV munkája miatt főként az iparvágány építése nem halad kellő ütemben. Az augusztus 20-án átadásra kerülő mirelit üzemben láthatóan már nem sok a tennivaló. Vincze Imre építésvezető határozottan állítja, hogy a hátralevő napokban minden elkészül. Erre a Békés megyei Állami Építőipari Vállalat vezetői különös gondot fordítanak. Hasonlóan az itt dolgozó brigádok, amelyek jól tudják, hogy ennek az építkezésnek országosan is milyen nagy a jelentősége. S ha már a munka oroszlán- része mögöttük van, hadd örökítsük meg, hogy kik vették ki a legderekasabban a részüket a hűtőházi építkezésből, Vincze Imre sorolja: — Walfisch László ács-, Kuta. si János segédmunkás, Nagy László vasút- és csatornaépítő, Lukács Zoltán viz-fűtésszerelő és Hajkó György villanyszerelő brigádja. A művezetők közül különösen dicséret illeti Hőgye Mihályt, Zarándi Ferencet és Pataki Lórántot. Sipos Zoltán, a vállalat termelési osztályvezetője elismeréssel beszél Vincze Imre és helyettese, Baranyai János munkájáról. — Ügyesen oldották meg a feladatukat. A hűtőházat 10, a mirelitüzemet 6 hónap alatt üzembe lehetett helyezni, pedig a könnyű- szerkezetes építési módnak is megvannak a maga „nehézségei”. Különösen azért, mert még nem nagyon ismert, ök azonban most megtanulták. Es hogy sikerrel „levizsgáztak”, az új békéscsabai cserépgyár (amely ugyancsak könnyűszerkezetes lesz! építésének irányítására is ők kapnak majd megbízatást. Az építésvezetőségnek vagy 15 vállalat különböző munkacsoportjával kellett együttműködnie, ami különösen sikeres volt a 31. számú Állami Építőipari Vállalattal, az Országos Szakipari Vállalattal, valamint e technológiai szerelés fővállalko- kozójával, a Diósgyőri Gépgyárral Pásztor Béla A mirelitüzem egyik elektromos vezérlő pultját szereli Hajkó György villanyszerelő brigádja. Hozzáértést, komoly szakértelmet kívánó munka, ezért dolgozik itt a csupa törzsgárdából álló Hajkó brigád, amely háromszor nyerte már el a megtisztelő szocialista címet, A képen elöl Hajkó György. Ütőképes Kutasi János segédmunkás brigádja, amely eddig kétszer nyerte el a szocialista címet. A brigád tagjai gábortc- lepiek és medgycsbodzásiak. Nyolc éve dolgoznak együtt. Fő tevékenységük az alapozás és a betonozás, könnyű munkájuk nincs. Ha éppenséggel egy kátyúba jutott úthengert kell a helyéből kimozdítani, az is az ő feladatuk. Most éppen azon fáradoznak, A mirelitüzem egy részlete. (Fotó: Demény) I
