Békés Megyei Népújság, 1971. augusztus (26. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-08 / 186. szám

Nagyobb figyelmet a lakásépítő szövetkezetek szervezésére! Pártunk X. kongresszusának határozata helyesen állapítja meg, hogy a lakosság életikörül, menyeinek megjavításában szer-epe van a lakásépítésnek, így annak ,hogy a negyedik öt­éves terv időszakában 400 ezer új lakás épüljön fel. A lakás­program végrehajtásában az állami erők összpontosítás mellett kiemelkedő szerepe van a lakosság önerőből történő építkezése növekedésének, az érdekelteik közvetlen és sok­oldalú közreműködéséneik. Az öntevékenység legjobb feltéte­leit a szövetkezeteik biztosítják. Miért ne alkalmaznánk az összefogásban rejlő kiaknázat­lan erőforrásokat a lakásépítés gyorsításában? A lakásépítő szövetkezetek megalakítását a párt- és kormányhatározat is szükségesnek tartja. Minden ér­dekeltet felhív arra. hogy se­gítse elő a szövetkezeteik létre­jöttét és fejlődését. Lakásépítő szövetkezetek ko­rábban nem működtek Magyar- országon. Külföldön azonban igen sok, jó tapasztalat tanús­kodik tevékenységükről. Am az összefogás eredményét, az új források feltárását már a ha­zai tapasztalatok is mutatják. Ezért nagy jelentőségű szá­munkra az a tény, hogy az ország különböző városaiban, s főleg Kecskeméten immár harmadik éve nagyszerűen mű­ködnek a lakásépítő szövetkeze­tek. E szövetkezetek tevékeny­sége gazdag tapaszfalatokai szol­gáltatnak ahhoz, hogy megis­merjék az érdekeltek, milyen módon tudnak öntevékenyen hozzájárulni lakásproblémájuk megoldásához, továbbá milyen módon segíthet a tanács, a vál­lalat olymódon, hogy együttes erővel, gyorsabban. és többet ép 'senek. Csak ott lehet ilymódon gyors eredményt elérni, ahol a helyi tanácsok felismerik az összefo­gásban rejlő erőt és aktív szer­vezői, támogatói lesznek a la­kásépítő szövetkezeteknek, s biztosítják a szükséges feltéte­leket Békés megye lakásellátott­sága, a lakások minősége az országos átlagnál gyengébb. Az építkezés üteme is lassúbb más megyékhez viszonyítva. Ezért is indokolt minden olyan lehető­séget kihasználni, amellyel gyorsíthatjuk lakásellátottsá- gunik javítását. A negyedik öt­éves terv időszakában megyénk­ben a tervek szerint 13 ezer 600 lakás épült. Ebből 1600 ál­lami bér. és tanácsi értékesí- tésű, 4010 OTP-tártsasház és öröklakás a többi 7590 magán­erőből épült az építési formá­tól függő ,s az állam által biztosított támogatással. Az igények ma már szük­ségessé teszik, hogy az új la­kások közművesítettek legye­nek, ezt azonban gazdaságosan csak telepszerű, többszintes épít­kezési formában lehet biztosí­tani. A kormányhatározat ép­pen ezen építkezési tormára biztosítja a legkedvezőbb felté­teleket és a legjelentősebb szociálpolitikai kedvezményeket. Ennek ismeretében megállapít­ható, hogy minden érdekeltnek nagyobb figyelmet kell fordí­tania a lakásépítő szövetkeze­tek szervezésére. Lakásépítő szövetkezetek lét­rehozását ott javasoljuk, ahol megyeszékhelyeken legalább 90, egyéb településeken legalább 60 lakás felépítésére van lehe­tőség és ott, ahol a helyi ta­nács közművesített területet tud biztosítani. — Milyen előnyei vannak a lakásépítő szövetkezeteknek? — A szövetkezeti tag előre 4 békés mm sza 1971. AUGUSZTUS 8. I tudja, mikor és höl, s milyen lakása lesz. — Az építtetőt gyermeken­ként 30 ezer forint szociálpoli­tikai kedvezmény illeti meg. — A bekerülési költség 25 százalékát a szövetkezet műkö­désének megindulásával kell befizetni (akinek nincs meg az előtörlesztésként előírt 25 szá­zalék készpénze az is az építő­szövetkezet tagja lehet, de elő- takarékosságot kell vállalnia.) — A szociálpolitikai kedvez­ményekkel csökentefct építési hitelt 120 ezer forintig 2 szá­zalékos kamattal kapja a szövet­kezet tagja. —A telekár a költségekbe beleszámít, amelyet az OTP 35 évre hitelez meg — A teljes költség csökkent­hető a saját munka értékével, az üzemi kollektívák, karban­tartórészlegek, magánkisiparo­sok igénybevételével, a vállala­tok anyagi támogatásával, a szocialista brigádok bekapcsolá­sával, stb. — A lakásépítő szövetkezetek az építkezés befejezése után át­alakulhatnak lakásfenntartó szö­vetkezetté. Ezzel megoldódik a folyamatos karbantartás Is. Biztonságos alapot képezhetnek a későbbi felújításra és meg­oldódik az az áldatlan állapot, amely ma az OTP-házak ese­tében fennáll. Ugyanis ezeknél nincs intézményesen megold­va az üzemeltetés, karbantartás és javítás. Mivel a szövetkezet, megala­kításától] kezdve önálló jogi személy, ennél fogva már az építkezés megkezdése előtt és az építkezés alatt ,a szövetke­zet tagja, mint tulajdonos és mint gazda 'van kapcsolatban a hatóságokkal, a pénzintézettel és az építővállalattal. Ez a forma kizárja a még ma is so­kak által kifogásolt jelensége­ket. Megszünteti azt a rossz építési módszert, mely szerint az építtető (OTP) az építkezés folyamán azt sem tudja kinek épít, hiszen a tulajdonos sze- <t mélye csak utólag tudódik ki. : így az, akinek több pénze van, 8 az hamarabb jut lakáshoz. Bár az új lakástörvény e té- \ reá sok előrelépést jelent, | azonban maga az a tény, hogy j legtöbb városban és községiben ! az OTP és a tanácsok között az s építkezések területére megálla- j podás jött létre, ez magában hordja azt a veszélyt, hogy a centrumban épülő lakásokhoz csak a nagyobb pénzű igénylők juthatnak. A kisebb fizetésű dolgozókból szervezett lakás­építő szövetkezeteknek azonban a periférián kívánnak helyet biztosítani. Ezt a szemléletet nem szabad érvényesüli* hagy- I ni? Örvendetes tény. hogy me- ; gyénk városaiban es nagyobb j községeiben egyre fokozódik az j érdeklődés a lakásépítő szövet- 5 kezetek iránt és sok helyen . megalakultak az előkészítő és • szervező bizottságok. Több ezer- ; re tehető azoknak a száma, ; akik ebben az építési forrná- ; ban kívánják lakásprobiémáju- 5 kát megoldani. Ehhez a ME- ! SZÖV messzemenő segítséget J kíván nyújtani. A gyorsabb ki- : bontakozás érdekében e térén : azok a tanácsok nyújthatnak ; legnagyobb segítséget, ahol az ■ előírt építési feltételekhez a le- ; hetőségek adottak. A lakásépí- • tő szövetkezetek minél előbbi j megalakítása és tevékenysége- j nek fokozott segítsége társa- j dalmi ügy. Fordítsunk tehát na- i gyobb figyelmet a lakásépítő ; szövetkezetekre. Az összefogás- j ban rejlő erők mozgósítása : mind a párt-, mind az állami, j társadalmi és gazdasági vezetők : feladata is. ■ Sarkadi István MÉSZÖV elnökhelyettes Öntözni - Öntözni - Öntözni! Az elmúlt időszak kánikulai időjárása előtérbe helyezte a nö­vényi élet biztosításához szük­séges öntözővízmennyiség kiada­golását, az öntözőberendezések 100 százalékos kihasználását. A Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság meteorológiai állomásain mért júliusi adatok szerint — melyet összehasonlítottunk az elmúlt évek azonos időszakával — az alábbi meglepő adatokat tapasz­taltuk. 1968. év 42 milliméter csapadék, 102 milliméter párol­gás, 1969. évi 57,9 milliméter csapadék, 167 milliméter párol­gás, 1970. év 58,5 milliméter csapadék, 146 milliméter párol­gás, 1971. év 39,3 milliméter csa­padék, 210 milliméter párolgás. A táblázatból arra a következ­tetésre jutottunk, hogy az utóbbi négy év július hó­napiában a legkevesebb csa­padék és a legnagyobb Párol­gás 1971. évben alakult ki. Az elmúlt évtized legaszályo­sabb évének 1968-at tekintettük A fenti táblázatból arra követ­keztethetünk. hogy az 1971. év hátralevő öntözési időszaka az 1968. évinél még nagyobb feladat elé állítja az öntözéssel és az öntözésben foglalkozókat Ezúton is felhívjuk az öntöző gazdasá­gok figyelmét arra, hogy öntö­ző-berendezéseiket teljes ka­pacitással üzemeltessék, a növényi élet számára szüksé­ges öntözővizet biztosítsák, kér­jék a vízgazdálkodási társulatok, az üzemeléssel foglalkozó Tisza- menti Regionális Vízmű és Víz­gazdálkodási Vállalat, valamint a Körösvidéki Vízügyi Igazgató­ság Vízhasznosítási Osztályának műszaki s agrokémiai segítségét. Hordozható esőztető berendezé­seiket telepítsék értékesebb kul­túráikra, ha azt vízfolyás mellé vetették. Kérjék az egyszeri ön­tözéshez szükséges vízügyi hoz­zájárulást A kiadagolt műtrágya-menny i- ségek hasznosulása a szüksé­ges mennyiségű víz nélkül nem hozza meg a tőle várt ha­tást. A mezőgazdasági üzemek ré­széről betervezett átlagtermések elérése az öntözött területeken csak az öntözőgépek teljes ki­használásával érhető el. Csak így lehet biztosítani a többletter-1 mést, valamint az öntözésre for- j dított költségek csökkentését | Mmél magasabb az öntözőkapa­citás kihasználtsága, annál ki­sebb az öntözés költsége. Ez el­sősorban a mezőgazdasági üze­mek érdeke. Jelen időszakban folyóink víz­hozamában csökkenés nem mu­tatkozik. Az öntözőberendezések Lapunk július 31-i számában | jelent meg „Kevés a patron, de szódavíz van” címmel egy tu-1 dósítás a Békéscsaba város j szikvíz és hűsítő ellátásáról, j Ebben olvashattuk többek kö- j zott: „A Szikvíz- és Szeszipari Vállalat arról tájékoztatott, hogy szódavíz van elegendő. Bé­késcsabán például három mű­szakban megy a termelés és ha szükséges vasárnap is szál­lítanak. Fennakadás, tehát nincs remélhetőleg, nem is lesz, így az egész megyét el tudják látni hűsítő itallal és szikvízzel.” És mi a helyzet valójában? Többször előfordult Békés­csabán. hogy a kánikulában szomjúhozók hiába keresték, | több helyen nem találtak szó­davizet. Nem beszélve a házi szódavízgyártás elengedhetetlen kellékéről, a patronról. A pat­ronellátás javulását ígérik, de ee mindeddig csak ígéret ma­radt. Mi a helyzet a szódavízzel? Lipták Györgynek, a békés­csabai Szikvíz. és Szeszipari Vállalat igazgatójának bőven van gondja a hosszantartó ká­nikulában: — Ez az időjárás alaposan próbára teszi dolgozóinkat. Bár vízgondunik nincs — mert sa­ját kutunk van —, az ug­rásszerűen megnőtt fogyasztást érzésem szerint ki tudjuk elé­gíteni. Három műszakban fo­lyik a termelés, sőt vasárnap teljes kapacitása esetén ts lehet­séges az öntözővíz biztosítása a főművek útján. Ezzel a lehető­séggel éljenek az öntöző gazda­ságok és ebben az átmeneti idő­szakban biztosítsák a vízkivéte­leikhez, továbbá az öntözőberen­dezések telepítéséhez szükséges munkaerőt. Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság is dolgozunk. A szállítás zavar­talan lebonyolítása érdekében két kocsit béreltünk a. KO HUSZ-tól, mégis előfordul ki­sebb fennakadás. Ilyen volt az elmúljt hét szerdáján is, ami­kor a déli óráikban elfogyott a szikvíz a Tanácsköztársaság úti borkóstolóban és az Irányi úti új borkóstolóban. — Ezen a napon ebben a két egységbe mennyi szik vizet szál­lítottak? — A Tanácsköztársaság úti boltba 94, az új borkóstolóba több mint 220 litert. — Hát, ez nem valami sok. — Sajnos, csak ennyi gön­gyölegük van, amit ki tudunk cserélni. — Mennyit fogyaszt a város ezekben a kánikulai napok­ban? — Más napokon 7—8 ezer li­tert, míg most 10 ezer litert. Mint ahogy már említettem, a termeléssel egyelőre nincs gond. inkább a szállítással. Elő­fordulhat és elő is fordult már, hogy egyes helyekre később tudjuk kiszállítani az árut, azért, mert elsősorban a gyá­rakat, üzemeket kell kielégíteni. Jelenleg ez a helyzet szikvíz- és hűsítő ügyben. Szerintünk fennakadás, kisebb ellátási za­var a jövőben is várható, leg­alábbis addig, amíg a hőmérő higanyszála nem kerül tartósan a 30 fok alá. B. O. Kevés a patron... és szódavíz sincs elég 26. Tehát minél előbb el kell jutnia Saint G illes-be. Tegnap alaposan meghökkentette az or­vosi bizottságot, amikor a felül, vizsgálat végén kijelentette, hogy lemond jogos szabadságá­ról és kéri azonnali útbaindítá- sát egységéhez. A kötelesség- érzet ilyetén megnyilvánulásá­tól már rég elszokott katonai orvosok feltehetően arra gon­doltak, hogy a zúzódás kivál­totta sokk folytatásával állna!: szemben. Mit lehet ilyenkor tenni ? Oberleutnant Hans Klosst egészségesnek találták, s ha úgy akarja, bevonulhat csa- pattesitéhez. Mintha a vonat is összees­küdött volna ellene, kétórás ké­séssel érkezett Párizsba. Kloss- nak nem kellett tudakolnia a késés okát, maga is jól láthat­ta. Kitekintve a vonatablakon, összebombázott pályaudvarok, kutyafuttában kijavított hidak tárulnak szeme elé. A szövet­séges légierő nem tétlenkedett. A legközelebbi csatlakozás Saint Gilles-be csak négy óra múlva lesz, ezért elhatározta, hogy kiugrik a városba és egy kiesé szétnéz. Arra is gondolt, hogy jó volna valami módon értesíteni a központot az őt ért viszontagságokról, s jelezni, hogy húsznapos késéssel érkezik a normandiai városkába. Egy évvel ezelőtti, rövid, párizsi tartózkodása idejéből még em­lékszik ,hogy valahol a tizen­nyolcadik kerületben volt az összekötő pont. A kis, piszkos szállócska is derengett neki hal­ványan; a hall padlóját csilla­gos mintába rakott terrakotta díszítette. Eszébe jutott a kö­vér portásnő is ,aki előtt szó nélkül el kellett haladni és be­menni az „Iroda” feliratú aj­tón. Másra nem is emlékezett. Lement a metróhoz, és a meg­állóik jegyzékében azt, a nevet kereste, amelyről eszébe jutna tavalyi útja a piszkos szállócs- kába. Csakhamar meg is talál­ta: Anvers. Igen, ez volt a meg­álló neve. Most már tisztán em­lékezett. A metróból feljőve át kellett menni az utcán és a jobb oldali járdán folytatni az utat Clichy felé, két-három szűk ut­cácska, amelyekből jól látható a Sacré Coeuf fehéren csillogó ku­polája, a következő utca... Még mielőtt odaért volna, eszébe ju­tott, hogy az utcácska neve: rue de Trois Fréres. a szállócska pedig., hát persze: „Idéal". Csaknem elérzékenyülve nyomta le a sárgaréz kilincset, s elébe tárult a csillagos mintá­jú terrakotta, majd a portásnő keskeny kis ablaka. A most ki­hajoló arc azonban férfiarc volt. — Kit keres? — A tulajdonost — mondta és már ment is volna tovább az iroda irányába. — Hogyhogy? — csodálkozott a férfi. — Ön nem tudja? Fél évvel ezelőtt deportálták. — Az­tán, mintha csak akkor vette volna észre az egyenruhát, még hozzátette: — Én az új tulajdo­nos vagyok, és nekem semmi közöm sincs... Mire befejezte, Kloss már el is tűnt. Így foszlott szerte az utolsó lehetősége annak, hogy felvegye a kapcsolatot a köz­ponttal. Vajon az előbbi tulaj­donost csakugyan deportálták, vagy egyszerűen arról van szó, hogy a központ megváltoztatta az összekötő pontot? Ha beszélhetett volna a régi tulajdonossal, bár ezt határozot­tan ellenzik a konspirációs el­vek, még lett volna esélye meg­tenni jelentését a központnak. Bement az első, útjába került étterembe. Bekapott gyorsan va­lami förtelmes ebédet, és beült egy kis moziba. Amikor a há­borús híradót vetítették, a né­zők, egy cseppet sem zavartatva magukat, fütyültek és hangosan nevetgéltek. Kloss megelégedés­sel tapasztalta, hogy egy évvel ezelőtt ilyesféle reagálás Párizs­ban elképzelhetetlen volt. Már jócskán alkonyodott, amikor új-5 ra az utcán baktatott. Útban a metróhoz az egyik utcai árusnál vett magának egy zacskó sült gesztenyét. Illik megkóstolni — gondolta —, vajon csakugyan a

Next

/
Thumbnails
Contents