Békés Megyei Népújság, 1971. augusztus (26. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-08 / 186. szám

Most már véglegesnek tekint­hető adataik szerint az idei belvíz megyénkben csaknem 1600 lakóházat rongált meg. Ebből 1034-et kell újjáépíteni, 550-et pedig helyreállítani. Hát­ra van még jór.éhány, a mólt esztendőben megrongált ház újjáépítése is. Ám az ár. és belvíz okozta épületkárok fel­számolása a vártnál lassúbb ütemű és úgy tűnik, aligha | kerül fedél még az idén min-' Ä gazdaság határában 3 500 holdon díszük a szépen fejlett, gyönyörű bugákat hajtott rizs. Felkészültek a rizs betakarítás­ra. öt új rizsbetakarító kom- foánjt vásároltak az idén, így összesen 15 betakarítógép áll majd rajthoz s naponta leg­alább 30 vagon rizs kerül biz­tos fedél alá. Főként szarvasi rizsfajtákat Negyvenmillió zsenge növényevő halivadék Iparszerű halkeltetésre ren- ■ezkedett be az idén a Szarva­si Haltenyésztési Kutató Állo­más, melynek halkeltetőjében 10 millió nemesponty-ivadék és 40 millió növényevő zsenge holbébi látott napvilágot. A nö­vényevő kishalakból kilenc­millió darabot a Biharugrai Halgazdaságba szállítottak, a többit saját előnevelő tavaiba helyezte el a kutató állomás. A fehérjében rendkívül gazdag, ízletes húsú fehér busa, pety- tyes vusa és amur ivadékokat egyéves korig nevelik Szarva­son s tenyészanyagként adják tovább társgazdaságoknak. Az eddigi eredmények azt mutatják, igen szép megmara­dási eredményeket értek él Szarvason: minden két zsenge ivadékból egy megmaradt eb­ben az első, legkockázatosabb szakaszban ,pedig a haltenyész. tési szakemberek általában már a 25—30 százalékos előne- vélési eredménnyel is elége­dettek! den bajba jutott ember feje fölé. A héten ülésező megyei hely­reállítási albizottság tagjai így összegezték annak a nagy mun­kának az eredményeit, amely csaknem másfél esztendeje fo­lyik megyénkben. A téglagyár, a TÜZÉP, az OTP és a megyei építési osztály képviselőinek bevonásával tartott tanácskozá­son leggyakrabban visszatérő téma a téglahiány, illetve a tégla elosztása körüli probléma termelnek s valamennyi jő termést ígér. Előreláthatólag a legkiválóbb termést adó táblák­ról legalább 100 vagon vetőma­got fémzárolnak. Ügy készül­nék, hogy egy hónap alatt be­takarítsák a 3 500 hold rizs- terméstj * * * Az öj ötéves terv végére 5 ezer holdra növeli rizstermelő területét a gazdaság. Megkezd­ték az ötszáz vagonos rizshán­toló építését, amire berendezé­sekkel együtt mintegy 3,5 mil­lió forintot szánnak. Kellemes meglepetést tartogat a gazda­ság a háziasszonyok számára: tavasszal először jelenik meg a piacon a legújabb szarvasi rizsfajtája, a Szarvasi Üveges, Ezt a szemre is nagyon tetsze­tős rizst különleges csomago­lásban, minőségi rizs címen hozzák forgalomba. * * * Megkezdték az új húsfeldol­gozó üzem építését is a gaz­daságban. Az új feldolgozóban évente mintegy 10 ezer sertés­ből készül a hazai és a nem­zetközi piacokon jól ismert szarvasi kolbász és egyéb hen­tesáru. Az új feldolgozó —, amelyet magyar mérnökök ter­veztek és magyar felszereléssel rendeztek be — a KGST-tagál- lamok gazdaságainak bemutató­üzeme lesz. Ezt a középtípusú üzemet a távlati tervek szerint később a Húsipari Tröszttel karöltve bővítik. A. R. BÍKÍSMCEMSZl 3 1971. AUGUSZTUS 8. volt. Igaz. hogy az év első hét hónapjában csaknem ötven mil­lió darab téglát kaptak a megyei TÜZÉP telepek, (valamivel a tervezettnél is többet) mégis egyre sokasodnak az építtetők panaszai. A megyében felhasz­nálható tégla mennyiségét a jelenlegi viszonyok között nö­velni nem lehet, így az újjáé­pítés mielőbbi befejezése az elosztáson múlik. Am az elosz­tással nincs minden rendben. Sok TÜZÉP-telepen a tégla- utalványokat nem sorolták be, s így az igénylők gyakran nem a rászorultság sorrendjében jutnak építőanyaghoz. Előfor­dult, hogy a még vissza-visz- szatérő kavicshiány miatt tég­lával alapoznak, s ez jócskán csökkenti a rendelkezésre álló, amúgy is szűkös mennyiséget. Az OTP tájékoztatója szerint még mindig nagyon sokan nem adták be kölcsönigényüket és nem kérték építési engedélyt. Tájékoztatásul közölték, hogy a vízkárokkal kapcsolatos bejelen­téseket és kérelmeket csak augusztus 31-ig fogadnak el a takarékpénztárak. B. I. A Központi Statisztikai Hi­vatal most nyilvánosságra ho­zott jelentése a népgazdaság 1971. első félévi eredményeinek összegzése. A szocialista ipar termelése a tervezettet megkö­zelítő mértékben 5,6 százalék­kal emelkedett ,a mezőgazdasá­gi termékértékesítés 44 száza­lékkal haladta meg a múlt év hasonló időszakának szintjét, a lakosság pénzbevételei nyolo százalékkal nőttek, új létesít­mények sora került átadásra. Az eredmények alkotta iránytű arra mutat, hogy a népgazda­ság egészében helyes utat jár, a gazdasági reform egyre mé­lyebben áthatja az irányítás, a termelés gyakorlatát. Fontos pozitívum, hogy az ipar terme­lésnövekedésének egésze a ter­melékenység emelkedéséből származott — azaz a létszám a fél év folyamán változatlan maradt —, s hogy az eddig is dinamikusan fejlődő iparágak továbbra is tartják lendületü­ket. Az év első hat hónapjában a villamosenergia-Lpar tíz, a vil­lamosipari gépgyártás 12, a vegyipar 13 százalékkal ter­melt többet, mint a múlt esz­tendő hasonló időszakában. Hat hónap alatt például 194 ezer tv-készülék, 144 ezer hűtőszek­rény került le a szerelőszala­gokról, 66 százalékkal nőtt a műanyagok termelése ,tíz szá­zalékkal több kötöttáru jutott piacra. Eredményeink fénye láttatja azonban gondjainkat is, s hol­napi teendőinkhez ebben az ér­telemben nyújtja a tanulságo­kat. A párt Központi Bizott­sága és a kormány augusztus 4-i együttes ülése, valamint a Statisztikai Hivatal jelentése egyaránt megkülönböztetett fi­gyelemmel mutatott rá azok­ra a feszültségekre, amelyek feloldása teendők seregét ró­ja az irányítás és a termelés legkülönbözőbb posztjainak be­töltőire. Az állami költségve­tés egyensúlyának megszilárdí­tása minden területen hatéko­nyabb, szervezettebb munkát követel, különösen ott, ahol ed­dig még nem sikerült megtalál­ni az egyensúlyt. Így például a beruházási tevékenységben, s a behozatal-kivitel alakulásában. Hat hónap alatt 36 milliard a beruházási kiadások forint­értéke, s ez az összeg 23 szá­zalékkal nagyobb, mint 1970. első fél évében. Nem ítélhető kedvezőnek a külkereskedelmi forgalom alakulása sem, mert míg a behozatal 24, addig a kivitel csupán egy százalékkal emelkedett .Nem váratlan, csak most fölbukkanó jelenségekről van szó, hanem hosszabb ideje tartó folyamatról, s éppen ezért a teendők sem hetekre szólnak. A rosszul előkészített ,a reali­tásoktól elszakadt beruházások, a sűrűn föllelhető flancolás, gi­gantománia nemcsak pénzpo- csékoláshoz vezet, de lassítja a kivitelezést is; anyagot, mun­kaerőt, gépi kapacitást köt le, anélkül, hogy egyetlen fillér hasznot hozna. Ahogy a nép­gazdaság érdekei ellen cselek­szenek azok ás, akik könnyedén veszik export-kötelezettségeik teljesítését, akik nyakra-főre írják alá a behozatali szerző­déseket, olyan termékekre, amelyekkel azonos értékű hazai gyártmány is megvásárolható. S ha tovább gombolyítjuk a fonalat, kiderül: az ilyen vál- latoknál emelkednek a költsé­gek, a szervezetlenség hol ló­gást, hol rogyasztó hajrát szül, romlik a termékek minősége... s közben a félig kész épületek­ben rozsdásodnak, porosodnak a kemény valutáért vett, „sür­gősen” behozott berendezések, félkész termékek. Okok és okozatok sehol sem függnek össze oly szorosan, mint a gazdasági életben, a ter­melő tevékenységben. Ahogy nem a véletlen, hanem az okos központi és helyi cselekedetek eredményeként nőtt például 22 százalékkal az állatok és állati termékek értékesítése az év első felében, úgy az sem vélet­len, hogy az ipari termelés még mindig egyenetlen, a ter­melési költségek a legtöbb ága­zatban emelkedtek, az állóala­pok kihasználtsága nem sokat javult. Az ésszerű vállalati gaz­dálkodásról — de persze nem­csak az ipariban! — több szó esik, mint amennyi tett szol­gálja annak kialakításét. Ahogy a vezetés, a termelésszervezés színvonala is még mindig ala­csony, s mindezek következmé­nye, hogy meglevő lehetősége­ink nagyobbak, mint amit ered­ményként elkönyvelhetünk. Aligha lenne ildomos, ha a negyedik ötéves terv kezdő esz­tendejének első feléből olyas­fajta következtetést vonnánk le, hogy a start rosszul sike­rült. Ám annak sem lenne ér­teimé, ha elhallgatnánk: a start jobb is lehetett volna! S hogy a folytatás jobb legyen s néhány makacs gondunkkal végre megbirkózzunk, ahhoz arra van szükség —, amint a Központi Bizottság és a Mi­nisztertanács együttes üléséről kiadott közleményben tömören megfogalmazták —hogy „a gazdasági lehetőségeket reáli­san számbavevő gondolkodás­mód és a hatékonyság növelé­sére irányuló törekvés, a fe­gyelmezett és jól szervezett munka jobban hassa át a tár­sadalom egészét”. Forróság — sokszorosra Mindnyájunknak nehéz elvisel ni a kánikulai forróságot, de kü lönösen próbára teszi a meleg az aszfaltozókat, a rotyogó asz falt megsokszorozza a kánikulai meleget. Képünkön a békés­csabai kertészeti vállalat aszfaltozó brigádja plusz 33 fokban a víztorony melletti útszakaszt burkolja (Fotó: Dentern,y) Már harmadszor szedik a paprikát a békéscsabai Május X Termelőszövetkezet 20 holdas táb­láján. A termés javát a Békéscsabai Konzervgyár dolgozza fel. Hová tűnik a tégla? A vártnál lass ütemű as újjáépítés Hírcsokor a szarvasi Állami Gazdaságból Tennivalók minden napra PAPRIKASZÜRET

Next

/
Thumbnails
Contents