Békés Megyei Népújság, 1971. augusztus (26. évfolyam, 180-204. szám)
1971-08-04 / 182. szám
Fellendült a hízottsertés-érlék esítés, de kevés a szállítási és a feldolgozási kapacitás megyénkben Manapság gyakran találkozunk az országúton hízott sertéssel megrakott gépjárművekkel. Nem csoda, hisz megyénkben a vártnál is jobban fellendült a sertéshizlalási kedv. A megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat az első fél évben csaknem kettőszázezer hízott sertést vásárolt fel termelőszövetkezetektől és háztáji portákról az 1970 első félévi 101 ezerrel szemben. Tavaly összesen 288 ezer 670 hízott sertés került felvásárlásra, az idén eddig 460 ezerre kötöttek szerződést. Különösen nagy a felfutás a háztáji gazdaságokban. Újkígyóson például hatezer sertés hízik az idén háztájiban eladásra. Kétsopronyban négyezret, Kamuion 4400-at, a nagykiterjedésű tanyavilággal rendelkező Békéscsabán pedig 15 ezret szerződtek le eladásra. Hozzásegítette a gazdákat ehhez a jó árpolitika, a kedvezményes anyakoca-akció. A táppal való etetéstől pedig amennyire húzódtak eleiben, annyira megnőtt iránta a kereslet. A megnövekedett igényeket már nem is győzik kielégíteni. A piacon egyelőre kiegyensúlyozott a kereslet és a kínálat süldőből, malacokból egyaránt. A megnövekedett hízoítscrtés-értékesítéssel párhuzamosan nem nőtt a szállítási és a feldolgozási kapacitás megyénkben. Már az első fél évben is komoly gondot okozott a felvásárlás lebonyolítása a vállalatnak. Ráadásul a megszaporodott munkát ugyanazzal a létszámmal oldották meg eddig s a sok háztáji elaprózza a felvásárló munkáját. Bár e téren is történt némi javulás. A termelőszövetkezeti tagok egyre többen veszik igénybe a szövetkezetét az áruértékesítés lebonyolítására. Az elmúlt évben például összesen 63 ezer hízott sertést adtak termelőszövetkezeti közvetítéssel közfogyasztásra háztájiból, az idén fél év alatt 65 ezret. A második fél évben csak fokozódik a gond. Ha beköszönt a csúcsforgalom az őszi betakarítás idején, még kevésbé oldható meg a pront szállítás. Ezért a vállalat és az értékesítő partner legnagyobb egyetértésére, a tervfegyelem betartására lesz szükség, hogy elkerülhető legyen a torlódás. E téren is sokat segít, ha a háztájit szerves részeként kezelik a közös gazdaságnak. Az ütemes átadást sokkal kedvezőbben lehet előkészíteni, a takarmányellátást biztosítani és egyéb problémát megoldnai. Megkezdte munkáját a szocialista országok tűzrendészet'! szerveinek IX. konferenciája Kedden reggel Budapesten, a SZOT Szálló tanácstermében megkezdte munkáját a szocialista országok tűzrendészed szerveinek IX. konferenciája. Dr. Farkas György tűzoltó vezérőrnagy, a Belügyminisztérium tűzrendészet országos parancsnoka üdvözölte a konferencián részt vevő bolgár, csehszlovák, kubai, lengyel, mongol, NDK, román és szovjet küldöttségeket. Körösi György rendőrvezérőmagy, bel- ügymániseterhelyettes megnyitó beszédében méltatta a tanácsko. WBBBBBHBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBB BBBBB^BBB lös gazdája; Befogadta az új haza, kitüntetések biztatták rá, értelme van annak, amit csinál. Kommunistává érett, követünk lett a szovjet tájakon. Köziben vonzotta ellenállhatatlanul az óhaza, aztán az új, a felszabadult Magyarország. Ki tudná azt végigkövetni ma, miként viaskodtak az emberben érzések ég eszmék, s miként maradt újra meg újra a rábízott feladatoknál. Üzbegisztán ötvenéves útja, Az ősi Taskent. zás jelentőségét, hangsúlyozta a testvéri országok tűzrendészed szerveinek eredményes együttműködését. A küldöttségek nevében G. P. Skremenszkij ezredes, a Szovjetunió belügyminisztériuma tűzrendészed főparancsnokságának helyettes vezetője köszöntötte a konferencia résztvevőit és eredményes munkát kívánt a tanácskozáshoz. Az ünnepélyes megnyitó után kilenc munkabizottságban elkezdődött a többnapos tanácskozás. I ( hihdteíleri gyarapodása; mai ■ száguldása az ő munkájából is ■ fakad. A forró köztársaság j napja az ő napja is. Megismer- : te népeinek szokásait, kultúra- ■ ját. Művelt magyar — üzbég; férfi üi előttem, az az ember, • aki százfelé tudja osztani szí-: vét. Aki hűséges párjához, esz- : ményéhez, hűséges elvéihez, aki 5 megmaradt állhatatos, kemény angyalföldi munkásnak. A repülőtéren egészen a gépig kísér Kari Karlovics, hosz- szan szorítjuk egymás kezét. — Ne csináljon belőlem hőst — mondja búcsúzóul —, mert valóban nem voltunk mi hősök. Most tolmácsolom hát kérését: Kari Karlovics és társai, akik ezrével harcoltak a hatalmas szövetségért, az új Üzbe- gisztánért ,nem tartja magát és társait sem hősnek. Mondom, hát akarata szerint: emberek voltak, hűségesek a nagy emberi ügyekhez. Még Kari Karlovicsra gondolok, közben a Kizil-Kum vége- láthatatlan homokdűnéi felett repülünk. De sokat adnék érte, ha most valaki a homoktarajokra rajzolná Kar Karlovics s a többi magyar nevét. Mert már tíznél is kevesebb internacionalista magyar él Üzbegisztánban. A sivatag kegyetlen még ma is az emberhez, de fél is tőle, mert érzi benne parancsolóját. S örökre megőrzi, a nagy idők nagy tetteinek történetét. Ferenczi József (Végéi 0 Központi Statisztikai Hivatal Békés megyei Igazgatóságának jelentése (Folytatás az 1. oldalról) 39 százalékkal szemben. Az állami nehéziparban 5 százalékos termelékenység csökkenés következett be, ugyanakkor az állami könnyű- és élelmiszeriparban a termelés 70, illetve 69 százalékát sikerült termelékenységemeléssel fedezni. Még kedvezőbb az eredmény a szövetkezeti iparban, ahol 75 százalékos a termelékenység termelésnövelő hatása. Mindez azt mutatja, hogy a termelőegységek kezdenek racionálisabban gazdálkodni a munkaerővel. A megyei székhelyű vállalatok és szövetkezetek 1971 első hat hónapjában azonos árbevétellel kevesebb nyereséget értek el, mint az előző év hasonló időszakában. A foglalkoztatottak számát 4 százalékkal növelték, mely nem érte el a nyereség emelkedését; a kettő együttes hatásaként 3 százalékkal nőtt az egy foglalkoztatottra jutó nyereség. Építőipar 1971. első félévében a megye szocialista építőiparának tevékenysége általában kedvezőbb volt, mint egy évvel korábban: nőtt a termelés, a termelékenység és a nyereség. A szocialista építőipar saját építőipari termelési értéke 18 százalékkal haladta meg az 1970. első félévit. Az építőipari munkáslétszám ágazati szinten változatlan volt, de az egyes kivitelezők között átcsoportosulás tapasztalható. Az egy építőipari munkásra jutó termelési érték a tanácsi építőipari vállalat kivételével, mindenütt nőtt, s ágazati szinten a termelés növekedését a jobb termelékenység eredményezte. Az állami vállalatoknál az időszak végén folyamatban levő építmények száma és költségvetési összege — annak ellenére, hogy a kezdés kevesebb, a befejezés több volt — az előző év első félévéhez képest nőtt. Ennek oka főleg az 1970 második félévben leállított munkák elhúzódása. Kedvező viszont, hogy a nagyobb számú létesítmény kevesebb munkahelyen oszlik meg. Élelmiszergazdaság 1971-ben a megyében a mező- gazdasági termelés, a betakarítási munkák eddigi tapasztalatai, a növényzet jelenlegi állapota, s a magas sertés- és baromfiállomány alapján értékelve, előreláthatóan a tervben számítottat meghaladó ütemben fog nőni. A szántóföldi növénytermelés szerkezete 1971-ben többségében a tervnek, illetve az igényeknek megfelelően alakult. Az 1966— 1970. évek átlagához viszonyítva, a kalászos gabonafélék együttes vetésterülete csökkent. Ezen belül a búza (takarmánybúzával együtt) nőtt. az árpa és zab jóval kevesebb lett. Az állatállomány abraktakarmánnyal való ellátása szempontjából kedvező, hogy a megyében nagyobb területen termelnek kukoricát, de ugyanakkor a f ehér jeellá tás szempontjából kedvezőtlen, hogy a lucerna, vöröshere és magnak vetett borsó együttes vetésterülete csökkent az előző öt év átlagához képest. A fontosabb zöldség- és főzelékfélék vetésterülete — zöldborsó kivételével — szintén kevesebb lett. A megyében a gabona betakarítását, kis terület kivételével, július végéig befejezték. Becslések szerint a kalászos gabonafélék együttes termésmennyisége kb. 9 százalékkal haladja meg az 1966—1970. évek átlagát és 44 százalékkal az 1970. évit. A megyében 1971. június 30-án 129 900 szarvasmarhát és 812 000 sertést tartottak. A szarvasmarha-állomány egy év alatt 3 százalékkal csökkent, ezen belül azonban 1971. II. negyedévben emelkedett. A sertésállomány tovább nőtt, egy év alatt 12 százalékkal. Ilyen sok sertést hasonló időpontban még nem tartottak a megyében. Legdinamikusabban — 14 százalékkal — továbbra is a kisgazdaságokban emelkedett a sertések száma. A fontosabb állatok és állati eredetű termékekből a szocialista kereskedelem és az ipar együttesen 32 százalékkal többet vásárolt fel, mint 1970 azonos időszakában. Az egyes fontosabb cikkek áruértékesítése az első félévben a következőképpen alakult: 1971.1. félév 1970.1. félév %-ában Vágómarha 99 Vágósertés 185 Süldő, malac 295 Vágó juh 99 Vágóbaromfi 131 Tehéntej 79 Gyapjú 121 Tyúktojás * 95 A megye élelmiszeripara 1971. első félévben 13,4 százalékkal termelt többet, mint egy évvel korábban. Az egy foglalkoztatottra jutó termelés ugyanezen idő alatt 9,1 százalékkal emelkedett. A belföldi piac igényeinek kielégítésén kívül jelentősen nőtt az élelmiszeripari termékek exportja is: gyulai kolbászból 5, vágott baromfiból 98, feldolgozott tojásból 21 százalékkal többet exportáltak, mint 1970 hasonló időszakában. Foglalkoztatottság — jövedelem — vásárlás 1971. első hat hőnapjában a foglalkoztatottak száma 3 százalékkal emelkedett a megyében — az 1970. első félévi 8 százalékos növekedésnél lényegesen mérsékeltebben. A fél év folyamán az iparban nőtt legkevésbé a létszám, legnagyobb arányban pedig a szállításban. A mezőgazdaság állami szektorában tovább csökkent a foglalkoztatottak száma. _ 1971. első félévben a lakosság főbb forrásokból származó pénzbevétele — az országos előirányzatnál 1—2 százalékkal nagyobb mértékben — 10 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához viszonyítva. Ezen belül a munkabérek 5 százalékos növekedése megközelítőleg azonos arányban, a foglalkoztatottak és az átlagkeresetek emelkedésének következménye. A munkások és alkalmazottak átlagos havi jövedelme 1971. első félévben 2202 forint volt, minden ágazatban meghaladta a kétezer forintot. A bérből élőknél lényegesen nagyobb mértékben, 20 százalékkal emelkedtek a mezőgazdasági tevékenységgel összefüggő lakossági bevételek. Ezen belül a mezőgazdasági termékek értékesítésével kapcsolatos banki kifizetések — az országost meghaladóan — 58 százalékkal emelkedtek (főként sertésfelvásárlás címén és a mezőgazdasági bevételek több mint felét tették ki. A kiskereskedelem eladási forgalma — a lakosság pénzbevételeit meghaladó mértékben —, folyó áron számítva, 15 százalékkal emelkedett, szemben az országos 10 százalékkal. Ezen belül a bolti élelmiszerek 17 százalékos, és a vendéglátás forgalmának 15 százalékos növekedése jelentősen meghaladja az 1970. első félévi 8 százalékos emelkedést. A ruházati cikkek eladása — az országosnál 1 százalékkal jobban — 5 százalékkal nőtt. Legjelentősebb a vegyes iparcikkek eladásának az előző év azonos időszakához viszonyított 18 százalékos növekedése. Az igen dinamikusan növekvő forgalmat a 'kereskedelem jó árubeszerzése és készletgazdálkodása is biztosította. Élelmiszerekből a kínálat a fél év folyamán általában kielégítő volt. Javult a sertéshús-ellátás, s a keresletet marhahúsból is ki tudták elégíteni. Az utóbbi években — összefüggésben a megye üdülőhelyi és szállodai kapacitásának fejlesztésével — mind jobban növekszik az idegenforgalom. Az első félévben a megyébe látogató vendégek száma 10 százalékkal emelkedett; ebből a külföldi vendégeké 35 százalékkal. Lakásépítés 1971. első félévben a megyében több mint kétszer annyi lakást építettek, mint az előző év hasonló időszakában. Különösen az állami erőforrásból és az OTP-hitellel megvalósult lakások száma nőtt. Az állami erőforrásos lakások csaknem egészét (97 százalékát) a városokban építették: ezen belül elsősorban Békéscsabán és Orosházán. A két város fejlődése szempontjából kedvező, hogy hat hónap alatt 228, illetve 329 új lakásához adták meg a használatbevételi engedélyt, mely Békéscsabán ötszöröse, Orosházán majdnem hatszorosa az előző év hasonló időszakában használatba vett lakásoknak. Az állami bérlakásba költözött családfők 23 százaléka 30 éven aluli, 92 százaléka házas, s a beköltözött személyek közül az eltartottak aránya 41 százalékos volt. Az új lakások egy része az elavult, valamint az ár- és belvíz által megrongált lakóépületeket pótolta, s ennek megfelelően a lakásviszonyokat javította. Művelődésügy Az 1970—71-es tanévben az általános iskolák VIII. évfolymát az előző tanévinél 700-zal kevesebb, összesen 7100 tanuló végezte el a megyében. A jelentkezések alapján a végzett tanulók 37 százaléka középiskolában, 49 százaléka szakmunkástanuló iskolában 1 százaléka ** gép- és gyorsíró iskolában kívánt tovább tanulni; 13 százaléka továbbtanulásra nem jelentkezett. A középiskolába jelentkezettek érdeklődése a tavalyinál nagyobb lett a szakközépiskolák iránt. Az 1971—72. tanévre a középiskolák első évfolyamára 2200 tanuló, az általános iskolát végzettek 33 százaléka iratkozott be; akiknek 63 százaléka fizikai dolgozó gyermeke. A szakmunkástanuló iskolák egyes szakmáira, a korábbi évekhez hasonlóan, a szükségesnél kevesebben jelentkeztek. Az igényeknek megfelelő számú tanuló képzését akadályozza a kollégiumi férőhelyek hiánya. smmsMsi 3 1971, AUGUSZTUS 4. Szabad kapacitásunk van a legkorszerűbb lágy és kemény tetőfedési munkákra, a kapcsolódó bádogosmunkákkal együtt Ár megegyezés szerint. CÍM: Komárom megyei Építőipari Vállalat, Tatabánya, Komáromi út 6. Szakipari Főépítésvezetőség. Telefon) 20—27. 274926 I
