Békés Megyei Népújság, 1971. augusztus (26. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-28 / 202. szám

MINI A # AZIN kerezmai Péter neve nem ismeretlen a békéscsa­bai tárlatláitogató kö­zönség előtt. Több éve fest, rajzol és nem is olyam régen volt kamarabemu- tatója az Ifjúsági Házban, a Tizek Klubja rendezésében. A múlt héten érkezett haza Zebe- gényből, ahol a Szőnyi István nyári Képzőművészeti Szabad­iskola hallgatója volt két héten át. A zebegényi impressziókról, tapasztalatokról kérdeztük láto­gatásunkkor. — Hogy kerültél oda? — Általános iskolai rajzta­nárom, Gazsi Endre adta ide a jelentkezési lapot, amit be- küldbetm a Szőnyi István Em­lékmúzeum Baráti Köréhez a kért rajzok, festmények kisó­ininiiiiiiniiniHiHHH) 159-660: Egy népszerű műsor Nemrégiben ünnepelte ötödik születésnapját a Magyar Rádió közkedvelt kívánságműsora a „159—660”. A nemsokára fél­századik adásához is elérkező összeállítás változatlanul a leg­népszerűbb, a legnagyobb hall­gatottságnak örvendő progra­mok közé tartozik, amit az is igazol, hogy alkalmanként több mint kétezer telefonhívás is ér­kezik a Bródy Sándor utcai számra. A 159—660 történeté­ben eddig a leghosszabb adás 24 órás volt, a legrövidebb pe­dig két és félórás. A műsor stábja, mintegy negyven ember lesi a beérkező óhajokat, keresi elő a szalagitárból, sokszor bra­vúros idő alatt a közönség ked­venc slágerét, versét vagy ép­pen kabaréjelenetét. Különösen sok utánajárást jelent egy-egy archív felvétel felkutatása. A szerkesztő — Mike Klári — gondosan ügyel a műfaji sok­oldalúság. a színesség követel­ményeinek tiszteletben tartására, hiszen ha csak „ömlesztenék” a kéréseket beérkezésük sor­rendjében bizonyára egyhamar elviselhetetlen lenne a még oly népszerű műsor is. Éppen a hangulat irányítására” a kellő közbelépésre a „159—660„ ház- gazdával is rendelkezik. Sze­pesi György a rádió főmunka- társa szívesen ül be a nagyon- is fárasztó és legalább olyan kockázatos műsor „központjá­ba”, s vállalja a véletlenekre, a pillanatnyi ötletekre épülő kívánsághamgveiisemy valameny- nyi szeszélyét. A megszólaló hallgató idegességét, lámpalázát neki kell csillapítania, s áthi­dalnia az üresen csengő telefo­nok okozta zavart, A kiválasztott számok aztán a stúdióban négy magnóról kerülnek az éter hullámaiba. Alig tíz perccel kezdés után egy nagyobb asztalt borítanák el a „kívánságok”, A nem hi­vatalos statisztika szerint máig is a legnépszerűbb Engelbert Humperdinck „Spanyol szemek” című dala, amelyet eddig szin­te minden alkalommal leját­szottak, de igencsak vezet a képzeletbeli kedvenc-listán Bárdy György Gugyerák-soro- zata, Benedek Tibor, Komilós Vilmos és Herczeg Jenő kettőse, valamint az él-beategyüttesek. A Tűzkerék tüzesen játszott A fiatalok általános tetszésé­vel találkozott a Gyulai Ötök Klubjának Fürdő-bálja. Nem­csak azért aratott sikert, mert a táncolnivágyókait amúgy sem kényeztették el ezen a nyáron, hozzájárult ehhez a Várfürdő nagyszerű környezete, a jól si­került divatbemutató, a remek beat-zene. A jó zene miatt még az sem okozott tragédiát, hogy fél 11-kői- már semmilyen italt sem lehetett kapni... Jó volt a zene, melyet ezút­tal a budapesti Tűzkerék együttes szolgáltatott. Nem is­meretlen tagokból áll: vezető­jük az Atlantis, majd Sakk Matt gitárosa; Radics Béla, a közelmúltban Bajtala-trióból kivált basszusgitáros: Kiss Zol­tán és Szentgyörgyi András (dob), aki egykor az Olimpia együttesben játszott Másfél hónapja vannak együtt: a progresszív zenét játsszák, sok-sok Jimd Hend- nix-számmal. Technikusuk, Vass László — aki néha maga is beszáll zon­gorázni — elmondotta, hogy a Tűzkerék törzshelye a csepeli Radnóti művelődési ház, ahol két éve minden csütörtökön fellépnek. Hogy terveiket megvalósíthas­sák, s más zenékarok csábítá­sának ne engedjenek egyköny- nyen, elhatározták, ha bárki egy éven belül bármilyen ok­ból kiválik, tízezer forintot fi­zet. Ezt szerződésben is rögzí­tették. Reméljük tehát: máskor is találkozhatunk velük Békés megyében, például a csabai If­iíjgjí.CTi Par0, r**rui<^£vp>tn xreáio S Két hét Zebegényben relében. Es elfogadták a je­lentkezésemet, pedig a százöt­ven helyre kétszeres volt a je­lentkezés. — Hogy volt tovább? — Négyszáz forint volt a részvételi díj, plusz még a szállás, étkezés, amit igen ala­csony áron biztosítottak. Kel­lemes kis faházakban laktunk, rengeteget festettünk , tanul­tunk. Békéscsabáról ott volt még Romvári Etelka is. — Mii volt a napi programo­tok? —■ Délelőtt nyolctól akt- és alakrajz szabadban négy órán át, délután két óra hosszat krokikat rajzoltunk, este pedig szakmai, művészettörténeti és esztétikai előadásokat hallgat­tunk. — Kik voltaik a szabadegye­tem — hiszen nyugodtan lehet annak nevezni — vezetői, ta­nárai, előadói? — A szabadisfcoUáná! valóban jobb a szabadegyetem elneve­zés, kimondottan „egyetemi” színvonalon folyt az oktatás. A vidéki szakkörök maximális színvonala adta a Zebegényben szükséges alapot. Ezt talán a tanárok, vezetők neved is jód érzékeltetik. A telep igazgatója dr. Végvári Lajos volt, a négy festői tanszak vezetője Hincz Gyula grafikusművész, Somo­gyi József a szobrászok, Gorka Géza pedig a keramikus cso­port vezetője volt. Esténként a Képzőművészeti Főiskola tanárai, professzorai tartottak előadásokat ,szakmai konzultációkat, például festé­szeti anyagtanból, színelmélet­ből, mozaiktechnikából. Ezeket aztán művészettörténeti kisfil- mek, élménybeszámolók színesí­tették. — Mi a célkitűzése ennek a nyári szabadegyetemnek? —Pár példát említenék. Az amatőr festőknek, szobrászok­nak egyik nagy problémája a modell. Itt ezt biztosították és természetesen erre is fektették a hangsúlyt: az anatómiai fes­tészetre. Hiszen egy kezdő képzőművésznek az embert kell megismernie úgy, mint bioló­giai szerkezetet, hogy aztán az ember alkotó, érző, szerető stb. oldalát is tisztán, egészében lát­hassa, ezt vászonra, papírra te­gye. Nagyon szigorú volt vala­mennyi tanárunk, minden vo­nalnak a helyén kellett lenni. — További terveid? — Sikeresen elvégezni a hát­ralévő két gimnáziumi osztályt, a lehető legsikeresebben leé­rettségizni... És jövőre ismét Ze­begényben éltöilitená legalább két hetet.., Bereznai Péter most lesz 17 éves. Szőke, jó humorú kamasz, ö volt a szabadegyetem legfi­atalabb tagja. Festőállványán már ott van kifeszítve egy új karton, rajta finom vonalakkal rajzolt vázlat. Anatómiai ta­nulmány. Szobája falán pedig a zebegényi emlékek megfestett sora bizonyítja: eredményes volt a Dunakanyarban eltöltött két hét. (nemesi) e Az eszperantó nyelv barátai ezen a nyáron is számos ran­gos bel- és külföldi rendezvé­nyen vehettek részt. Lapunk korábbá számai részletesen kö­zöltek tudósításokat a 9. SEU- röL Említés történt a viliág- kongresszusról, fiatalok táboro­zásáról. Az Eszperantó Híradó a nyári szünet után ismét je­lentkezik s olyan eseményekről számol be, amelyek még nem kaptak helyet a lap hasábjain. * * * Beroeli Béla étvtárs, az Esz­perantó Szövetség titkára fel­kereste a Békés megyei Nyom­daipari Vállalat gyulai nyonv dáját, ahol a Nagy Péter elv­társsal történt megállapodás ér­telmében készíteni fogják a szövetség negyedévenként meg­jelenő lapját, a Hungara Vivo-t Érdekes nyomdatötóneti tény az, hogy a felszabadulás után, Gyulán, ugyanebben a nyom­dában jelenít meg az első esz­perantó nyelvű lap, a Sud- hungarlanda Stelo. A lap elő­fizetői nagyrészt külföldiek, el­sősorban a szocialista országok eszperaintistád. * * • A napókban jelent meg a könyvesboltok kirakataiban az Eszperantó—magyar diáklevele, zés. Régen hiányolt kifejezés- gyűjteményt vehet a kezébe az érdeklődő. Nemcsak diákok, hanem a nyelvet jól bírók is eredménnyel forgathatják Ka­szab Andor— Benézik Vilmos hasznos összeállítását. Régen várt könyv új kiadását jelentet­te meg a Cseh Eszperantó Szö­vetség. W. Auld skót költő most szöveggyűjteményt nyújt át azoknak, akik irodalmi sze­melvények segítségével óhajta­nak tanulni. A válogatás jó be­pillantást nyújt az eszperantó irodalmába is. * * * Szeptember 5-én a gyulai 3. sz. iskolában rendezők meg az 1971/72-es tanév első szakmai továbbképzését az eszperantó tanáróknaik. A tanácskozás súlypontja az ELTE által kez­deményezett összehasonlító eredményvizsgálat. A három évre tervezett kísérlet-sorozat célja, hogy konkrét vizsgálati eredményt nyerjen az általános és alkalmazott nyelvészeti tan­szék arra nézve, hogy milyen mértékben segíti az eszperan­tó nyelv — mint alapnyelv —1 más idegen nyelv tanulását. A transzfernek nevezett jelenseg vizsgálatát dr. Szerdahelyi Ist­ván professzor irányítja. Gy. Zs. ■ iHmmimiiiiMHNiiiiiHiiiiHuiiniMiiiniimimiiiiiiisM>áiii ■aiuiHaBUiaaaBiiBniiBuana LANVKÉRŐ ÉS UNISEX Ül a szerelmes ifjú a zord családi tanáccsal szemközt és sorolja, mi mindent nyújthat majd bájos hitvesének. Elmondja, hogy jól kereső mérnök, lakása és gépkocsija van, sőt, családja egy Bálaton-parti villával is rendelkezik. Úgy tűnik azonban, még mindez kevés, a lány szü­leinek ábrázata alig enyhül az anyagi javak bősége hallatán. Hátra van azonban az igazi tromf: a vőle­gényjelölt előkapja zsebéből az életbiztosítását, s ez aztán meg is teszi a kívánt hatást... Happy enddel zárai tehát a tévé reklámfil­mecskéje, amit nyilván az Állami Biztosító ren. delt. Tanulságul tálán azt szánták készítői, hogy manapság nem a hétfejű sárkány legyő­zése, hanem egy biztosítási kötvény árán nyerhet fele királyságot és egész arát a mese­beli ifjú. Mert mesebelinek kell neveznem azt az életpálya elején tartó ifjú mérnököt, akt óriási fizetéssel, berendezett lakással, gépko­csival és Bálaton-parti villával rendelkezik. Mint ahogy mesebeli az ilyen hangvételű le­ánykérés is. Mert, ha egy csöpp köze is volna a valósághoz, akkor föl kellene tennem egy fo­gas kérdést: vajon mivel vásárolja meg a szü­lők beleegyezését, s a szende leányzó szerelmét az, akinek egy fia autója, lakása nyaralója, de még csak életbiztosítása sincs? Tudniillik ilye­nek is akadnak — még a kezdő mérnökök kö­zött is! A biedermeier hangulatú leánykérés után ugorjunk fejest egy igazi mai problémába — még mindig a szerelem témakörénél maradva. Olvasom, hogy Charles E. Winick, New York-i egyetemi tanárt és pszichológust mély aggoda­lommal tölti el az unisex hódítása. Magyarul az, hogy a lányok és a fiúk hasonló frizurát, blúzt, cipőt viselnek manapság. A divatból ki­indulva, messzemenő következtetéseket von le a professzor, azt jósolja, hogy az öltözködés­hez hasonlóan, a nemek megtartása is megvál­tozik, s ez végromlással fenyegeti a társadal­mat. Távol áll tőlem, hogy vitába szálljak a nagy­nevű professzorral. Szerény véleményem szerint azonban sok más tényezőnek legalább olyan nagy szerepe van az amerikai társadalom kó­ros jelenségeinek előidézésében, mint az unt- sexnek. De hagyjuk a politikát és szegezzük vigyázó szemünket a hazai divatra. Kétségtelen, hogy nálunk is hódít az unisex, s egy hosszú hajú, farmernadrágos párt látva, az ember csekély eséllyel totózhat: melyik a fiú és melyik a lány. Különösebb aggodalomra mégsincs okunk. A kérdésben legilletékesebbeket, azaz a fiatalokat pillanatra sem téveszti meg a hasonló öltözék. Kitűnően érzékelik, hogy kettőjük közül me­lyik a fiú és melyik a lány.., a. d.

Next

/
Thumbnails
Contents