Békés Megyei Népújság, 1971. augusztus (26. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-28 / 202. szám

Korszerűsítik a közvilágítást Villamosítják az új mezőgazdasági üzemeket A DÉMÁSZ Békéscsabai Üzemigazgatósága mintegy 4 millió forint költséggé] kor­szerűsíti Gyulán a közvilágí­tást. A felsővezetékek helyett földalatti kábeleket fektet le és higanygőz lámpákat szerel feL A munka jelentős része elkészült és ez év végén feje­ződik be. Ezzel tovább szépül a város. Az állam több mint 2 millió forintot biztosított az üzem- igazgatóság körzetéhez tarto­zó új mezőgazdasági üzemek villamosítására. Többek kö­zött villamosítják a békési Egyetértés Tsz pulykatelepét, az újkígyósi Aranykalász Tsz sertéstelepét, Kondoroson a tsz-társulás takarmánykeverő üzemét. A békéscsabai és gyulai új lakótelepek villamosításának költsége meghaladja a 3 mil­lió forintot. Az idén jóval több családi házba vezetik be a villanyt, mint az előző évek­ben. Mezőberény és környéke villamosenergiával való biz­tonságos ellátására távvezeték épül Békéscsabáról Békésen át. Ez elsősorban azért indo­kolt, mert sok ipari üzem van a községben. fog, egyikük biztosan eltalálja Abban a pillanatban, amikor már döntött és kész volt csele­kedni, Nowakot látta futni az úttesten. — Nowak! — rivaJlt. Megállt, azonnal és beugrott a kapualjba. Alig kapott levegőt. — Ö, Istenem.; — suttogta, mint valami civil. — Már min­den reményem elveszett. — Szépen biztosítasz! Az automata fegyverek zaja erősödött, majd hirtelen csend támadt; az utcán gránát rob­bant, arcukba fekete port vá­gott. Már semmire sem volt idői, még Nowakot sem tudta már lehordani. Az őrmester és a két katona semmit sem értett, de a főhad­nagy parancsára visszaadták Kloss fegyvereit és okmányait. Nowák úgy rendelkezett, hogy várjanak a kapu alatt. A tisztek beljebb mentek; a motorzúgás azonban ott is erősen hallatszott. — Futás — mondta Kloss. — Én maradok. Jelented, hogy Ring okmányanyaga az ameri­kai hírszerzést is érdekli. Az achivum, egészen biztos, a vár­ban van; igyekszem megállapí­tani a pontos helyet. — Hadd maradjak én is — suttogta Nowak. — Szamárság. — Vedd pártfo­gásodba az őrmestert és / két emberét. Küldd őket hátra. Es ne dumáljanak. — Parancs. — Most pedig halljam gyár­án: hogy volt?... Nowak legszívesebben bő lére eresztett beszámolót tartott vol­na. de most a másodpercek is számítottak. Csak reggel felé sikerült eljutnia az ezredpa­rancsnokhoz, a város déli részét védő zászlóalj futárával érkezett Munkások és konténerek K özeledik az ősz, a csúcsfor­galom a teherszállításban. Augusztus végétől nagy munka hárul a vasúti és a közúti te­herszállításra. Ez természetes isi, hiszen a mezőgazdaságban az a betakarítás időszaka: hozzá kell látni a burgonya, a cukor­répa, az alma szállításához Ilyenkor igénylik a mezőgazda- sági üzemek az őszi vetésekhez a műtrágyát, a lakosság jó ré­sze ebben az időszakban szerzi be a téli tüzelőt, az üzemek az export, szállításokhoz az év végi hónapokban kérik a legtöbb üres vagont. A megnövekedett áruszállítási feladatokat még a legjobb szer­vezéssel sem könnyű ellátni. Emlékezhetünk rá, hogy volt olyan időszak is, amikor rendkL vül kritikus helyzetbe került a vasúti teherszállítás. Az őszi csúcsforgalom idején nem ka­pott üres vasúti kocsit az építő, ipar, a cement és más építő­anyagok szállításához, a tüzelő csak nagy késéssel érkezett meg a felhasználókhoz, s még az export árukat sem tudták a külföldi megrendelőknek határ­időre elszállítani. A nehézsége­ket fokozta, hogy a fuvaroztató vállalatok a vasúti kocsik meg- rakását a hét egyes napjaira fő­ként a hétnek keddtől-péntekig terjedő szakaszára korlátozták. Ugyancsak gondot okozott, hogy az érkező megrakott tehervago­nokból a fuvaroztatók az áruk kirakását az éjszakai órákban, valamint szombaton és vasárnap lényegében szüneteltették. E zek után született meg a múlt év július 25-én a Gazdasági Bizottságnál? az az ismert határozata, amely a vas­úti teherszállítás meggyorsításá­ról intézkedett. Ez a döntés kö­telezővé tette az éjszaka, vala­mint a szombati és vasárnapi rakodásokat. A határozat fel­hatalmazta a közlekedés és pos­taügyi minisztert, és az Orszá­gos Anyag- és Árhivatal elnö­két, hogy a kocsiálláspénz, a fekbér és a bírság jellegű kocsi­bér eddigi összegét — büntető jellegű fizetési kötelezettséggel— átmenetileg felemeljék. Ez a ha­tározat 1971. február 28-ig volt érvényben, de a kedvező ta­pasztalatok nyomán ezt a dön­tést 1971. március 1-től további intézkedésig meghosszabbították. Mindenesetre ez a határozat jelentékeny mértékben hozzájá­rult a vasúti kocsik kihasználá­sához, csökkent az állomásokon a kocsitartózkodási idő, meg­gyorsult a kocsiforduló, s mind­ez azt jelenti, hogy több kocsit tud kiállítani a MÁV az árufu­varozáshoz. A vállalatok, üze­mek, termelőszövetkezetek a ha­tározat óta nagyobb gondot for­dítanak az árukirakodásra, hi­szen súlyos öszegeket kell fizet­niük a késedelemért. Ám a ra­kodási feladatokat főként, az élőmunka szervezettebb kihasz­nálásával teljesítik. A rakodás azonban nagyon sok gondot okoz az üze­meknek, vállalatoknak. Kevés a munkaerő, s erre a nehéz mun­kára ma már egyre kilátástala­nabb segédmunkást kapni. Ez érthető is, hiszen rengeteg fá­radsággal jár a vasúti kocsikból kilapátolni a szenet, a sódert, vasárnap is és éjszaka is izzad­ni a pályaudvarokon. Arról nem is beszélve, hogy kézzel jóval lassabban halad a munka, a vasúti kocsik mellett hosszú ide. ig várakoznak az üres tehergép­kocsik, s mindez rendkívüli mértékben megdrágítja az áru szállítását. Igazságtalanok len­nénk azonban, ha nem ismer­nénk el, hogy a vállalatok is ne­héz helyzetben vannak, hiszen a termelés fejlesztéséhez kevés a pénzük, és több vállalati ve­zető úgy vélekedik, hogy még mindig olcsóbb, ha a kézi mun­kát veszik igénybe. Szerencsére egyre több már az olyan válla­lat, amely felismerte, hogy táv­latokban nem lehet a kézi mun­kaerőre alapozni, mindenképpen hozzá kell látni a rakodás gépe. sítéséhez. Hiszen ezzel nemcsak könnyebbé, hanem gyorsabbá is válik a szállítás, gyorsabb a ko­csi í orduló idő, tehát több árut szállíthat a vasút. A rakodásinál alkalmazott gé­pek mennyisége főként a tömegárukkal dolgozó építőipar­ban növekedett. De egyre több rakodógépet alkalmaz a cukor­ipar, s egyre több üzem veszi igénybe az áruszállítás legkor­szerűbb eszközét, a konténert. Szerencsés fordulatról lehet beszámolni a rakodás gépesíté­sében. Egyre több üzem rendel­te meg már az idén a rakodás­hoz szükséges gépeket. Több helyen bővítik a raktárterülete­ket, korszerűsítik az iparvágá­nyokat. A rakodásgépesítést ösztönzi az is, hogy rakodás­fejlesztési alapot létesítettek, a bírságjellegű kocsiálláspénz ősz. szegének a fele a rakodás gépe­sítésének a fejlesztésére fordít­ható. Az anyagi eszközök odaíté­lése az erre alakult, külön bi­zottság hatáskörébe tartozik. Erre a pénzre azok a vállalatok pályázhatnak, amelyek olyan megoldásokat alkalmaznak, amellyel viszonylag rövid idő alatt csökkenteni tudják a rako­dási időt, és lehetővé teszik a szállító kapacitás jobb kihasz­nálását. A vasút ígéri: segít az üze­meknek kitűnően képzett szak­embereivel a rakodás gépesítésé, hez. Jó együttműködés alakult ki már eddig is a vasút és a nagyfuvaroztatók között, ebben a munkában. Különösen jól ha­lad a rakodás gépesítése az ózdi és a diósgyőri kohászati üzemek, ben, Csepelen, Dunaújvárosban. Nagy anyagi eszközöket fordít a vasút a záhonyi fogadóállomás átrakó kapacitásának bővítésére; D e nemcsak a gyors rakodás a fontos, hanem annak a több százezer embernek a kímé­lése is, akik a téli fagyban és a nyári melegben ma még jórészt kézzel mozgatják az árut. Érde­mes tehát együttműködni a vasúttal, és fontos korszerűsíte­ni ezt a nehéz fizikai munkát. cs. r. Kétmillió köbméter víz együtt. A periférián már meg-; jelentek a német páncélos ro-t hamlövegek, a ferdinándok, a; híradósok már tekerték a veze- ! téket, a parancsnok és a törzs-! főnök a térkép fölé hajolva ta- £ nakodott, észre sem vettek sen-! kit ■ Végül az őrnagy meglátta őt:; — Még most is itt van? —£ rikkantott rá. — Tizenöt perc£ múlva meg ne..; A markukba ; akar sétálni? Nowak nyomban jelentette,£ hogy kapott parancsa érteimé- £ ben, meg kell magyaráznia az! ezredparancsnoknak a feladatot £ amelynek végrehajtása végett£ ideküldték. 7- Előbb kellett volna — do- : hogott az őrnagy. — Most már £ késő. Nem akarok tudni semmi. ■ ről sem, úgyis elég bajom van. • Mintegy szavainak igazolásé- £ ul éppen a törzs előtt robbant • egy lövedék. Az ablaktáblák: csörömpöltek, füst és por csa- £ pott be a szobába; a térképek ! és a papírok lerepültek a padló- : ra. Az őrnagy elkáromkodta ma- £ gát és mindhárman hozzáláttak ! a papírszedegetéshez, az ezredes : irodájában. A törzsfőnök az ok- £ Hiányokat egy ládába gyömö- • szol te. Nowak egy összegyűrt : cédulát emelt fel a padlóról. • Német írást látott rajta, elöl- £ vasta. de értelmét fel nem fog- ! ta: Hauptmann Hans Kloss... A { Ring-patikában német hírszerző: tiszt bújkál — Hauptmann Hans £ Kloss. Érezte, hogy kiszalad a vér az: arcából. Az asztalnak támasz- 5 kodott. — Mi ez? — kérdezte; (Folytatjuk) s A Tisza menti Regionális Víz­mű gyulai kirendeltségének szakemberei és a békéscsabai Május 1 Termelőszövetkezet ön. tözési agrármérnöke tegnap ér­tékelték a termelőszövetkezet öntözési munkáját. Megállapí­tották, hogy a kirendeltséghez tartozó 85 termelő egység közül a Május 1 egyike a legjobbak­nak. Tervük 2 millió 300 ezer köbméter víz volt erre az év­re. Eddig 2 millió 100 köbmétert használtak fel. A közös gazda­ság ugyanis minden öntözési gépet, felszerelést üzembehelye­zett a nyár folyamén és 1677 holdra juttatott a száraz év­szakban vizet. Az sem akadályozta a terme­lőszövetkezet öntözési tervének végrehajtását, hogy öntözési gé­peik nagyrésze elhasználódott. A termelőszövetkezet gépműhe­lyének dolgozói kiselejtezett kombájnmotorokat kapcsoltak össze szivattyúkkal- Jó hatásfok, kai dolgoznak a házilag szer­kesztett gépek. Ezenkívül az MA 200-as szabadtengely végű szivattyúkhoz hozzákapcsolták az MTZ 50-es traktorok tengelyét és ezeket is jó eredménnyel al­kalmazzák az öntözésben. A. korszerű élet a gondtalan élet* tarmisnlM ombort Unfall, mTmfonWnak vágyó. A koriiorG ás gondtalan élőt fontos pillára as ÉLETBIZTOSÍTÁS r Esz és erő A megye egyik te rmclőszövet- kezete néhány évvel ezelőtt kezdte meg egy adott termői termelését. A felvásárlóval kö­tött szerződés szép hasznot biz­tosít a közös gazdaságnak. Az évek során azonban a korszerű­sítő beruházások megnövelték a termék önköltségét. Am, a fel­vásárló nem volt hajlandó emel­ni az átvételi árat. Emiatt a tsz vezetősége más, jobb megoldást keresve, az önálló értékesítés megalapozásához, osztályozó és csomagoló gépeket vásárolt. Ugyanolyanokat, amelyek már eddig is eredményesen és meg­felelő kapacitással működtek a felvásárlónál. Egyelőre talán nem küzd majd értékesítési ne­hézségekkel a tsz. Mindenesetre ezzel — a tartalékok megmozga­tása mellett — gondjai száma is tovább nőtt. A csoportérdek va­lóban ezt a lépést követelte. Népgazdasági szempontból azon- ból mégis csak felesleges, pár­huzamos kapacitás jött létre, a felvásárló önző magatartása mi­att. Ugyanilyen fölösleges párhu­zam alakult ki a palántaneve­lésben is. Szinte valamennyi gazdaság önállóan foglalkozik ezzel. Pedig a megoldás — kö­zös vállalkozásban központi, körzeti palántanevelők létesítése — önmagát kínálja. Ésszerűsé­gét, szükségességét az orosházi központi palántanevelő példája is bizonyítja. Természetesen a központosí­tást nem lehet túlzásba vinni. Nagyon rossz megoldás lenne, ha a megye valamennyi tehenét egy helyre csoportosítanák egy központi tehenészet kialakítása érdekében. Hiszen olyan terüle­tet úgy sem lehetne találni, ahol valamennyi takarmány egy azon helyen megtermelhető. Mindenképpen szükséges tehát párhuzamosan, körzetenként lét­rehozni tehenészeteket. Közismert tény, hogy me­gyénk termelőszövetkezetei min­den vonatkozásban megerősöd­tek. A vállalatszerű gazdálkodás megteremtésével, kialakításával tovább izmosodnak. A gazdasági erővel együtt növekszik a közös gazdaságok azon törekvése is, hogy mindjobban igazodjanak a piaci feltételekhez. Piacra ter­melni mindig kockázattal jár. A kockázat mértékét pedig csak megfelelő nagyságú pénz- és árualapokkal lehet ellensúlyozni. A gazdasági erő azonban nem minden. Elaprózható, elfecsérel­hető. Más esetben pedig egyes termelési feladatok éppen to­vábbi erőkoncentrációt követel­nek. Nagy-nagy körültekintésre, hozzáértésre, többszöri átgondo­lásra van szükség, amikor a gazdasági egységek erőtartalé­kaik felhasználásáról döntenek. A döntések pedig feltételezik a termelők, a felvásárlók és a forgalmazók közötti állandó együttműködést, koordinációt, kooperációt. Talán a területi tsz- szövetségek közreműködését sem ártana fokozni ilyen esetekben. A tapasztalatok bizonyítják, hogy az együttműködés hiánya milliók ésszerűtlen elfecsérelésé- hez vezet. Éppenúgy, mint az olyan együttműködés, amelyet nem az ésszerűség, hanem vala­melyik partner erőfölénye keny- szeritett ki. A régi közmondást — többet ésszel, mint erővel — úgy lehet­ne a beruházások esetében mó­dosítani ,hogy: legalább annyit ésszel, mint erővel, (Kőváry) BÉKÉS Hierein 1971. AUGUSZTUS 28.

Next

/
Thumbnails
Contents