Békés Megyei Népújság, 1971. augusztus (26. évfolyam, 180-204. szám)
1971-08-26 / 200. szám
Kubába utazott a KISZ küldöttsége Dr. Horváth Istvánnak, a KISZ Központi Bizottsága első titkárának vezetésével ma délelőtt Kubáiba utazott a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség öttagú küldöttsége. A delegáció Havannában — más szocialista országok ifjúsági szervezeteinek képviselőivel együtt — kubai szolidaritási nagygyűlésen vesz részt, majd Chilébe látogat, a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség végrehajtó bizottsági ülésére. A magyar küldöttséget meghívták a Chilei Népi Egységfront választási győzelmének egyéves évfordulóján tartandó tanepségekre ja. Pótfelvétel a tanárképző főiskolákon A Művelődésügyi Minisztérium intézkedése alapján a matematika-szakos tanárhiány enyhítésére a tanárképző főiskolák pótfelvételt hirdettek. Az ezer jelentkező közül 200-at vesznék fel. Közülük ötvenen tanulhatnak Szombathelyen, ahol — a tanítóképző intézetben — kezdi meg működését a Pécsi Tanárképző Főiskola kihelyezett tagozata. Itt a leendő matematika— orosz, matematika—ének, és matematikai—testnevelés szakos tanárokat képezik. (MTI) Öt napot fizet, hetet kap Üdülési akciókat szervez az IBUSZ » A hasonló tavaszi kedvezmény sikerén felbuzdulva az IBUSZ az idén ősszel újra megrendezi az „Ct napot fizet, hetet kap” üdülési akcióját. A szántóéi, balatanimáriafürdői, fokihegyi, zamárdi touringhotelekben, a balatonföldvári és siófoki motelekben, az agárdi touringban, a balatonfüredi Marina Szállóban, a balatonalmádi Aurora Szállóban és a Hotel Tihanyban üdülhetnek kedvezményesen, a déli parton szeptember 12-től 30-ig, az északi parton szeptember 16» tól 30-ig. Az ősszel a tavaszi akcióhoz hasonlóan több ezer külföldi vendéget is várnak. (MTI) Kezdődik az új tanév Kétaxáxhuaxonnyotc exer hoxépisholáa — Már alig vexetnek a gimnaxiaták Az általános iskolai tanulmányokat most kezdő kisdiákok Száma várhatóan 126 000 lesz. A különböző típusú középiskolák első évfolyamaiba 55 800 fiatal iratkozott be. Előzetes számítások alapján, a középiskoláikban nyíló első osztályok száma 1 600—1 700 között alakul. Ebből a szakközépiskolákban 830, a gimnáziumokban 800 osztály kezdi meg működését. A gimnázum első évfolyamokból 360 szakosított tantervű, a többi általános tantervű Fogadóóra a megyei tanácsnál Soron következő fogadóóráját augusztus 28-án, szombaton 9- től 12 óráig tartja hivatali helyiségében (Békéscsaba, Iroda^ ház, Felsőkörös sor) Nagy János, a megyei tanács elnökhelyettese. lesz. Az általános iskolákban várhatóan 1 millió 82 000 gyermek, a középiskolákban pedig előreláthatólag 228 ezer fiatal tanul majd az új oktatási évben — nappali tagozaton. A gimnazisták létszáma 116 000, a szakközépiskolás diákoké 112 ezer lesz. Az idén tovább növekszik az általános iskolai napközi otthonokban elhelyezett tanulók száma, s az új csoportok szervezésével valószínűleg eléri a 220 ezret. Szeptember első hetében állítják össze mind az általános, mind a középiskolákban az osztályok végleges órarendjét. A tanévkezdést követő két hetet az általános iskolákban „startoló” kisdiákok főként azzal töltik, hogy megismerkedjenek az iskolai élettel, a magatartásbéli követelményekkel. Az 1971—72-es oktatási év hivatalos rendje — a művelődésügyi miniszter erre vonatkozó utasítása alapján — következőképpé« alakul: az első félév szeptember első munkanapján kezdődik és a téli szünet utolsó napján ér véget. A második félév a téli szünetet követő első munkanapon kezdődik és a rendtartásokban előirt napon zárul. A tanulók első félévi osztályzatait — a december 21-i helyzetet figyelembe véve — a téli szünetben sorra- kerülő osztályozó értekezleten zárják le és a szünet utáni első tanítási napon, az ellenőrzőkönyv útján hózzák a szülők tudomásárá. A téli szünidő 1971. december 22-től 1972: január 8-ig, a tavaszi szünet 1972. április 2-től április 14-ig tart. Áz érettségi képesítő írásbeli vizsgáikat valamennyi középiskolában nappali tagozaton 1972. május 11— 19 között bonyolítják le. A tanévzáró értekezletet az általános iskolákban június 19-ig, a középiskolákban jún. 30-ig tartják meg, az igazgató által kijelölt napon. (MTI) Az egyetlen, még meglevő székely-kapu Csíkkozmáson, Dobos Ábrahálnék tulajdona. Az új kerítésre és kapura már náluk is ott a kő, s a többi anyag, de kegyeletből újra és újra meghosszabbítják az immár nevezetes kapu életét. húszán végeztek egyetemet a faluból, s jelenleg is többen járnak különböző felsőfok^ intézményekbe. A faluban termelőszövetkezet működik, de nagyon sokan eljárnak különböző iparvidékekre, különösen a közeli Csíkszeredára. Azt azért fájlalják, hogy sok fiatal mond búcsút a községnek, de amikor az egyetlen székely kaput keressük Béla bácsival, s egy patak miatt csaknem meg kell kerülnünk a falut, hogy a másik utcasorra mehessünk (mert nem akadt, aki itt-ott egy pallót keresztbe tett volna a vízen), az öreg tanító is úgy nyilatkozik: „Bizony a gyerekek többet kívánnak, ami az öregeknek mérföldköves változás, nekik az már kevés!” A tanítás egyébként már magyar nyelven folyik az általános iskolában, valamennyi tantárgyat anyanyelvükön tanulhatják a gyerekek, s napi egy órában tanulnak román nyelvet és irodalmat. A magyar irodalom oktatása során a magyar klasszikusokat, s a romániai magyar írók, költők munkásságát is tanítják. A tv-ben nagyon várják a heti két alkalommal jelentkező magyar nyelvű adást, s nagyon- nagyon szűknek bizonyul a mozi, amikor magyar filmet játszanak. Ha jó a film, s más nemze- tiségűeknek is tetszik, nagyon büszkék rá. S ezzel kapcsolatos egy Brassóban, az ottani dalfesztivállal kapcsolatban elhangzott megjegyzés: Sifajnos, mondták, nekik nincs szerencséjük a Magyarországról érkezett énekesekkel. Nagy izgalommal mennek a fesztiválra, olyan szívesen tapsolnánk a magyar szereplő sikerének, s ezzel szemben mindig be kellett látniuk, hogy igazságos volt a zsűri döntése, gyengén szerepelt a várva várt versenyző. A népművészetet, a magyar kultúrát egyébként helyi erőből is igyekeznek ápolni. Tánccsoportjuk van, külön idősekből és fiatalokból álló színjátszó cso- •ortok működnek a faluban, s havonta Csíkszeredáról magyar színtársulat vendégszerepel. Á foszt csévá! Volt valami? Történt valami? — Így kezdődik az újságíró iskola talán mindmáig legélvezetesebb tananyaga, Ruffy Péternek a riportról szóló tanulmánya. A neves szerző pályakezdő korában ezzel állított oda minden reggel a gyár román portásához: Á foszt csévá? Igen, történt — mondhatná az öreg portás. Sok minden történt, s történhet a dolgozó ember javára, ha végre „Dunának, Oltnak egy a hangja...” Kovács Ferenc (Vége) AZ EMBER ÉS JELLEMZÉSE Bölcselkedésre hajlamos pártmunikás barátom a minap azzal a (kijelentéssé]. lepett meg, hogy náluk, a város egészségügyi intézményében tökéletes harmónia jellemzi a különféle tisztségek viselőinek munkásságát, emberi kapcsolatait, egymás erényeit nem vészük számításba, egymás hibáiról, emberi gyarlóságairól pedig nem beszélnek. Nem véletlen, hogy a szóban forgó intézmény- ben lábra kapott az önelégültség, egyre-másra jelentkeznek a torz vonások a vezető káderek jellemében, munkájában, magatartásában. A harmónia csak látszatra tökéletes, valójában súlyos intrikák, személyi ellentétek zajlanak le a kulisz- szák mögött, nem a bizalom, hanem a kölcsönös bizalmatlanság uralkodik az embereken. Az ilyen eset szerencsére nem általános gazdasági és társadalmi életünkben. Vezető kádereink egymás közti viszonyát többnyire az őszinteség és a nyíltság jellemzi. Ezt tükrözik a róluk készített írásbeli dokumentumok, amelyeket az elmúlt években, — hónapokban minden érdekelttel ismertettek a helyi pártszervezetek és személyzeti osztályok, ugyanakkor — ami az előbbinél is fontosabb — az írásos jellemzések szinte mindenütt megegyeztek a szemtől szemben is elmondott véleményekkel, az érdekeltek munkájának és magatartásának tényei vei. Nálunk egykor divat volt csupán a külsőségeken mérni a vezető emberek puritánságát, avagy fennhéjázását. Szó sincs róla, mintha ma nem tulajdonítanánk jelentőséget bizonyos külsőségeiknek is. A különféle tisztségviselők kötelező társadalmi normáival szemben álló magatartásbeli, életmódbeli hibák ugyanis rendszerint már a bajt, vagy annak a kezdetét jelzik. Mi több, önmagukban is egyengetik az utat az eltávolodáshoz, az elszakadáshoz, a gondjaikra bízott emberek mindennapi problémáitól és végső soron, attól az érzelmi, gondolkodásbeli közösségtől kerülnek mind távolabb, amelynek elszakíthatatlan láncként kell összekapcsolnia vezetőt és beosztottat. Kétségtelen, hogy az, aki nagy elfoglaltságára hivatkozva elsősorban a régi osztálytársaival, egykori kenyerespajtásaival való kapcsolatait építi le, aki nem szakít időt arra, hogy felkeress© beosztottjait a munkahelyeiken, az könnyen elfelejti a másfél-kétezer forintnyi keresetű családok gondjait. De ennél is fontosabb, hogy mindenekelőtt arra figyelmeztessük a vezető posztókat betöltő embereiket: maradjanak meg egész életvitelükben olyannak, amilyennek ismerték akkor, amikor felelős tisztségbe helyezték őket. A bizalmat annak idején tudásukon, rátermettségükön kívül éppen azzal vívták ki, hogy olyannak ismerték őket, akik bármilyen magas vezető helyre kerülnek is, a kollektív érdekeket fogják szolgálni. S hogy helyesen szolgálják, ehhez elengedhetetlenül szükséges, hogy ne csak tudásukkal, hanem feddhetetlen életmódjukkal is őrizzék, ápolják és erősítsék a bizalmat. Aligha vitathatja bárki is, hogy ma általában ez a helyes emberi magatartás, munkastílus jellemzi a vezetőket. Ám kiskirályok, sikerektől meg- részegült, önző és harácsoló tisztségviselők sem ismeretlenek. Köztük olyanok is, akik a nép soraiból származnak, akiket valamikor a szerénység, az áldozatkészség példakepeinek is tekinthettünk. Kádermun- i kánkmak egyik ártalmas fogya- ! tékossága éppen abban rejlik, 3 hogy egyes üzemekben, intézményekben és. hivafcaloikbam csak ezeket a régi érdemeket sorakoztatják fel, amikor jellembeli torzulásokról, esetleg súlyos visszaélésekről kell elszámoltatni valakit. A közelmúlt napokban indult vizsgálat az egyik középüzem igazgatója ellen, akiről még néhány év© így vélekedtek a munkások: „Már régen kiemelték közülünk, vezetővé tették, de ő megmaradt olyannak, amilyen azelőtt volt!” Történetünk szereplője annak idején cselekvő részese volt az újjáépítésnek, a munkáshatalom (kivívásának, az ellenforradalmárok elleni harcnak, igazgató lett és a lázas munka mellett egyetemet is végzett. Az utóbbi időben azonban talpnyalólkkal, karrieristákkal, egyszóval olyan .emberekkel vette körül magát, akiktől korábban ő maga óvta munkatársait. Nemrég nagyon is kétes eredménnyel kecsegtető újítási célokra jelentős összegeket juttatott „udvartartásának” — s amint ez lenni szokott — a pénzt meg is osztotta cimboráival. Ez az ember valamikor hivatásszerető, áldozatkész építője volt társadalmunknak, ma viszont csak az egyéni luxusigények kielégítését hajszolja, mind tisztességtelenebb eszközökkel. Jellemében természetesen nem egyik napról a másikra következett be a 180 fokos fordulat, hanem lassan, mindazok szeme láttára, alkik ma foggal-körömmel védik őt, mert ki szeretnénék bújni az ellenőrzéssel járó felelősségük, vétkes mulasztásaik alól. Sajnos, az ellenkezőjére, történetesen arra is akad nem egy példa, hogy egyes vezető emberek esetében más vezető emberek a szereplőket is félnagyítják. Tárgyilagos értékítélet szerint nem feltétlenül részeges az, akiit valahol, valamikor italos állapotban láttak. A mondandóm elején szóba hozott egészségügyi intézmény párt- titkára másfél évvel ezelőtt, egy házi mulatságon többet ivott a kelleténél, s jóllehet semmi botrányt nem csinált, ma is a szemére vetik a történteket, elsősorban azok a vezetők, akiknek egyedül ő nem hajbókol, akik egymás erényeit nem veszik számításba, akik egymás hibáiról nem beszélnek az erények miatt. Ismerek egy vállalati főmérnököt, húsz esztendeje ugyanebben a beosztásban dolgozik. Néhány hete egy jelentéktelen üzemszervezési ügy elbírálásánál hibázott, elfogadta munkatársa megalapozatlan javaslatát. A döntés balul sült el. Főmérnökünk számított is rá, hogy a melléfogás nem marad szó nélkül, de egy pillanatra sem fordult meg a fejében, hogy sok éves munkásságát adandó alkalommal ezzel az egyetlen, félresikerült döntéssel kérdőjelezik meg. V ezető tisztségviselőink pontosabb, (hitelesebb jellemzése nem tűri az ilyen szubjektivizmust. Ahol rendszeresen. figyelemmel kísérik az egyes emberek életútját, ahol szükség szerint dicsérnek és elmarasztalnak, ott sohasem mutat torz képet a tükör, amelyet a közvélemény mindig látni akar. A vezető kádertól? őszinte jellemzése azonban nemcsak azért bír megkülönböztetett fontossággal, hanem azért is, hogy az érdekeltek kezében, mindennapi eszközzé váljék beosztottjaik jellemének, magatartásának formálásában, alakításában. K. F. BÉKÉS a 1 1971» AUGUSZTUS 36. ** / l
