Békés Megyei Népújság, 1971. augusztus (26. évfolyam, 180-204. szám)
1971-08-19 / 195. szám
Egy és más a hídról Megkóstolja ? — Nem kóstolja! A dinnyeszezonban a leginkább közérdeklődésre számottar- tó kérdés: meglékelik vagy nem lékelik meg? Sz. Zsuzsanna, Békéscsaba, Kolozsvári u. 56 szám alatti olvasónk is dinnye-ügyben fordult hozzánk panasszal, mégpedig azzal a felszólítással, hogy vessünk véget az emberek megkárosításának. A történet szerint olvasónk a Kolozsvári és a Rózsa Ferenc ut- j ca sarkán levő üzletben vett egy dinnyét, amelyet ugyan meglé- | keltek, de amelyet Sz. Zsuzsanna — máig kiderítetlen okok miatt — nem kóstolt meg. Igaz, olvasónk azt írja, hogy az üzletben tiltották meg a kóstolást. Levélírónk a dinnyét hazavitte, otthon megkóstolta s ehetetlennek találta. Visszament az üzletbe s kérte, hogy adják vissza | a 16 forintot. A pénzt nem kapta | meg. Azt kérdezi, hogy most mit csináljon? Véleményünk szerint most már aligha tehet bármit is, hiszen a meglékelt dinnyét csak otthon ízlelte meg s úgy vitte vissza. Tanulságként nem árt megjegyezni, hogy reklamációt csak a helyszínen, a vásárláskor fogadnak el. Bár, ami igaz. az igaz, Sz. Zsuzsanna a tandíjat most megfizette. Garzonház „Többek nevében egy magányos lakásra váró” jeligéjű levélben egyik békéscsabai olvasónk kérdezi, hogy mikor épül fel a megyeszékhelyen a korábban már megígért garzonház. Tájékoztatásul közöljük, hogy a garzonház építéséhez a terv szerint az év negyedik negyedében kezdenek hozzá. Az építési terület az Álmos utcában már biztosítva van. A garzonház egyébként száz személyes lesz. Levelet kaptunk a Békéscsabai Városi Tanács Építési és Közlekedési Osztályától. A levél így szól: „A Békés megyen Népújság Szerkesszen velünk rovatában 1971. augusztus 5-én megjelent Mit ér a toldozás-foldozás című cikkre az alábbiakat válaszolom. Békéscsabán a hidak vizsgálata már korábban megtörtént, köztük az Árpád sori fahíd vizsgálata is. Megállapítottam, hogy a híd nagyjavításra szorul. Ezért a szükséges anyag beszerzésére az intézkedést megtettem. A jaA gyűrűs galambok titka Bár F. A. azt kéri, hogy levele, vagy ahogy írja „elbeszélése” ne a Szerkesszen velünk rovatban, hanem a lap más részén jelenjen meg, mégis itt adjuk közre. Igaz, így F. A. — bár igényt tart rá — elesik -néhány forint honoráriumtól, ám alighanem ő az Söprik a Luther utcát A szó legigazibb értelmében tényleg söprik — írja Balogh Gyöngyné békéscsabai olvasónk —, ám az utcaseprők akkora porfelhőt kavarnak, hogy a környék lakói kénytelenek csukott ablak mellett átvészelni a mindennapos takarítási akciót. Baloghné több sorstársára hivatkozva, kéri, hogy ha lehet, reggel söpörjék a poros Luther utcát, vagy pedig söprés előtt locsolják meg a kö- vesutaí A kissé terjengős levél arról szól, hogy egy középtermetű. ritkás bajszú férfi különleges galambokat kínál eladásra a piacon. A galambok ugyanis gyűrűvel voltak megjelölve, s ez akaratlanul is azt a benyomást kelthette a szemlélőben, hogy nemes madarakról van szó, holott azok bizony csak korcsok voltak. Mint kiderült, a gyűrűket közvetlenül a piacra indulás előtt húzták a jobb sorsra érdemes galambok lábára. pusztán csak üzleti érdekből. Séta a vésztői piacon Egy utazgató motoros aláírással F. L. köröstarcsai olvasónk a vésztői piacon szerzett benyomásait írta meg a Szerkesszen velünk címére. Tapasztalatait rosszallással adja közre és kéri, hogy szívleljék meg sorait. Mit is látott a vésztói piacon F. L.? Mindenek előtt töméntelen legyet, mindenféle hulladékot és szemetet. Amikor megkérdezte egy idős nénitől, hogy hová dobhatná el a dinnyehéját, azt a tanácsot kapta, hogy mindegy hová teszi hiszen a többi piacozó! sem ügyel a rendre és a tisztaságra. Motoros barátunk ígérettel j zárja levelét. Ha újra Vésztőn jár, nem mulasztja el, hogy szétnézzen a piacon és megírja észrevételeit. Várjuk! vitáshoz sajnos csak fenyőfát tudtunk biztosítani. Amíg a híd javítását a városfejlesztési kivitelező részleg megkezdte, szükségesnek tartottam néhány palló ideiglenes megerősítését. Azonban a cikknek az az állítása, mely szerint a javításra még korhadta bb deszka került volna felhasználásra, téves. A beépített anyag használt volt ugyan, de nem korhadt. A javítás megkezdéséig. augusztus 2-ig a célnak megfelelt. A híd javítása augusztus 2-án megkezdődött és a cikk megjelenésének időpontjában 70 százalékos készültségi fokot ért el. Tehát téves az a megállapítás is, hogy „nem sok változás történt” mert csupán a cikk megjelenéséig körülbelül 10 köbméter faianyag került felhasználásra. A közérdekű bejelentéseket igen komolyan veszik az osztály dolgozói. A panaszok nyomán mindenkor helyszíni vizsgálatot tartunk. Szarvas László oszt. vez. főmérnök Miért nem jár? Miért nem jár az Orosházi úton levő templom tornyán és a Madách utca sarkán levő óra? — kérdi Varga K. György békéscsabai. erzsébethelyi olvasónk. Levélírónk kérdését továbbítottuk az illetékeshez, a városi tanács építési osztályához. Az osztályon a jaminai lakosok panaszát ismerik, jogosnak tartják és ígéretet tettek arra. hogy hozzáértő szakember bevonásával, amint csak lehet, megindítják az erzsébethelyi órákat. I egyetlen levelezőnk, aki pénzt£ kér közérdekű sorainak pub- | iikálásáért. Két levél a sör miatt Múlt heti számunkban „Vita a I sör miatt” címmel számoltunk be Kürti Istvánné, Mezőberénv. | Petőfi Sándor u. 16 szám alatti j olvasónknak a gyomai strandfürdő büféjében szerzett rossz tapasztalatairól. Az egyik válaszlevelet Cs. Nagy Gábor, a Gyomai ÁFÉSZ igazgatóságának elnöke írta. Az ügyben lefolytatott vizsgálat a következőket állapította meg: A kérdéses időben a fürdő büféje a szezon legkevesebb sörét kapta. A szűkös készlet miatt és a fürdő vendégeinek ellátása érdekében történhetett meg. hogy Kürti Istvánnénak, aki otthon akarta elfogyasztani a sört, a kérését nem teljesítették. Tekintettel azonban arra — írja Cs. Nagy Gábor elnök —, hogy másoktól is érkezett panasz a imjsmm 1971, AUGUSZTUS 19. I büfé dolgozóinak magatartása és « hangneme miatt, felhívták a fi- s gyelmüket a vendégekkel szem- j beni mindenkor kötelező udva- S rias magatartásra. Amennyiben \ még egyszer hasonló eset előfor- • dúl, akkor a komolyabb felelős- j ségrevonás sem marad el. A fényekhez tartozik még az is, hogy Kürti Istvánnénak felajánlották. hogy kifogását a panaszkönyvbe jegyezze be. erre ő azonban nem volt hajlandó. Ez mindenképpen megnehezíti az utólagos vizsgálatot. A másik levél szintén Gyoméról jött. Írója nemcsak Kürti Istvánná észrevételét támasztja alá, hanem igazolja a szövetkezet elnökének szándékát is, miszerint ismételt panasz esetén felelősségre vonják’ a büfé dolgozóit. A gyomai levélíró ugyanis arról számol be, hogy tapasztalatai, amelyeket a fürdő vendégeinek kereskedelmi ellátásáról szerzett, meglehetősen negatívak. 35. Az őrnagy hallgatott. Újra Hans Kloss kapitánnyá változott, visszabújt régi bőrébe; rápillantott órájára. Mindjárt; beesteledik, Nowák főhadnagy elviszi kocsin Bi- schofsíeldéig, de a városkába természetesen már egyedül megy. Tenyerével az arcát ellenőrizte. Jó, hogy reggel már nem volt ideje borotválkozni, fáradtnak és kiéhezettnek kell lennie; olyan tisztnek, aki napok óta az erdőben tévelyeg.. — Mi persze semmit sem tudunk erről a Ring-osalád- ról? — kérdezte a biztonság kedvéért. Az ezredes megrázta a fejét. A Johann Ring-patika Bischofsfelde egyik keskeny utcájában volt, közel a főtérhez. A főtéren most lengyel harckocsi állt, az épület előtt pedig, amelyben nemrég még a német törzskar állomásozott, fehér sasos sisakot viselő őt* sétált. A bérházak ablakaiból fehér zászlók csüngtek alá; a lakosok otthonaikban üldögéltek és riadt szorongással figyelték az utca zaját. Teherautók hajtottak végig, ágyúk csörömpöltek a kövezeten, néha dal csapott magasba; érthetetlen szavai fenyegették és bosszút hirdettek: „Túl az erdőkön, túl a hegyeken, a lánv a huszárral táncot lejtett”. Inge Ring az ablaknál állt es az elsötétítő függöny két szárnya közt jól látta a katonák arcát. Mind egyforma, mind fenyegető; nyugatnak vonultak. Németország szívébe, győzelmük most már alighanem elkerülhetetlen. Inge hirtelen nagyon öregnek érezte magát; mindössze tizenhét éves volt, de az utóbbi néhány nap alatt két földrengést is átélt. Először ők jöttek. Helyesebben először olyasmit élt át, amit néhány héttel ezelőtt el sem hitt volna: félt. Nagybátyja csak néhány órára érkezett. Levelet hozott a lány apjától és elmondta, hogy az apja az ostromlott Szükségszerű az „árukapcsolás” Hivatkozással folyó hó 5-én a Népújság Szerkesszen velünk rovatában megjelent „Ellenőrzés árukapcsolással” című cikkre az alábbiakban adjuk meg válaszunkat: A DÉGÁZ-zal kötött szerződés alapján 1970. július 1-től Békés megye területén a PB-gázkészü- lékek időszakos ellenőrzését az erre kiképzett dolgozóink végzik. A 19 1970. (XII. 30.) NIM. számú rendelet előírja, hogy a gázfogyasztó készüléket kezelési utasítással kell ellátni és azt szembetűnő helyen kell tartani. Tekintve, hogy a régi használati utasítás körülbelül 20 éve készült és azóta lényegesen kibővültek az idevonatkozó rendelkezések. ezért a DÉGAZ 1970. évben ellátta vállalatunkat megfelelő mennyiségű új használati utasítással azért, hogy azt valamennyi fogyasztóhoz juttassuk el. Nagy Lajos, a Békés megyei Kéményseprő Vállalait műszaki vezetője Wroclawban maradt, folyton az óráját leste, s mihelyt a tehergépkocsik továbbhajtot- tak, és a fedezet is eltűnt utánuk, kifutott a házból, elrohant. a lánytól még csak el sem búcsúzott. Inge apja után Schenk vette át a gyógyszertárat, aki még ennek a napnak a reggelén is azt kiáltozta, hogy a győzelem biztos, de azért a Führer arcképét levette a falrój és az ablakokba lepedőket akasztott fehér zászlónak. Anna Maria Elken (bár lehet, hogy nem is ez volt a. neve) a kertben elásta SS egyenruháját, és kijelentette, hogy hamburgi ápolónő, amit okmányokkal is tud igazolná. Berta ráállt, hogy Anna Maria egyelőre náluk lakjék; tulaj donképpen csak Berta nem változott; a konyhában, az ágya fölött a falon ott lógott a Führer kis fényképe. Vagyis hát ebédig ott függött, mert akkor Elken kisasszony, meg sem kérdezve Bertát, levette és beledobta a tűzbe. Valahogy úgy érezték, hogy mindaz, ami annyi éven át lételemük volt, most egyszeriben megszűnt. Inge sohasem felejti el akt a néhány órát, a lengyelek bevonulása előtt: a városban halotti csend uralkodott, mintha a háború is megfeledkezett volna róluk, de az utcákon, a házak előtt ijedt várakozással verődtek csoportokba azok az emberek, akik tegnap még a párt, a Volkssturm, vagy az SA egyenruhájában parádéztak Védekezésre senki sem gondolt; i
