Békés Megyei Népújság, 1971. augusztus (26. évfolyam, 180-204. szám)
1971-08-15 / 192. szám
Ráérő ember? — Ilyen státus nincs N em valamelyik mumka- ügyes irodájában hangzott él ez a kérdés-felelet, hanem abból a beszámolóból derült ki, melyet az Orosházi Üveggyár igazgatója mondott a gyár szocialista brigád fórumának legutóbbi ülésén. Annak bizonyítására került ez az érv elő, amikor szó esett, hogy egyes brigádok nem teljesítették vállalásaikat Különösen hangsúlyt kapott akkor is, amikor arról beszélt, hogy az úgynevezett „barna-program” megvalósításához napi 120 ezer üveget előállító automata gépet szeréinek be és ehhez minden kisegítő üzemrésznek, személynek eü. kell látnia feladatát A jelenlevők helyeslő arcki feje zjése engem is meggyőzött: az Orosházi Üveggyárban sem szakképzett, sem szakképzetlen ráérő státus valóban nincs. Jómagam, mint újságíró, a társadalomban jobban informált réteghez tartozom, mégis végiglapozgattam néhány újság hirdetését milyen munkakör betöltésére adtak fel hirdetéseket Ezekből: főkönyvelői munkakör betöltésére, másutt számviteli vezetőt szakmunkástanulót cukrászt segédmunkást lakatost kőművest ácsot stb. keresnek. Tehát sehol sem keresnek „magas”, vagy „megegyezés szerinti’* fizetéssel ráérő embert És mégis van. Nemcsak az üveggyárban de minden munkahelyen. Ezek az emberek jóformán csak azt tudják, hol vegyék fel a fizetésüket, a tennivalóktól pedig „önérzetesen” félreállnak, hogy más is hozzáférjen a munkához. Hiszen ha csak egy ilyen lenne egy-egy munkahelyen, még csak elviselhető lenne, de a ráérő ember társat keres magának. Társat hogy mindenkiről és mindenről beszélhessen saját szájai ze szerint Ilyen társ sajnos akad, sokszor keresés mákul is egymásba ütköznek. A legnagyobb baj az, hogy sok követőre találnak, : Az egyik fegyelmi bizottság jelentésében olvastam a következőket: „A tavalyihoz képest mintegy harmadával nagyobb volt a fegyelmi jellegű intézkedések száma mint ez év azonos időszakában.” Önmagában ez a fegyelmi intézkedés növekedése korántsem tanúsítja azt, hogy a helyzet rosszabbodásával állunk szemben. Hiszen az sincs kizárva, hogy az ilyen munkaerkölcsi problémák növekvő számú megtorlása annak a következménye, hogy jobban a körmére néznek a vállalatok vezetői a ráérő embereknek. Ez lenne a helyes és ha ez így van, akikor is változatlanul sok az ilyen irányú panasz. Néhány ilyen ráérő emberrel én is beszélgettem. A beszélgetés vegyes érzelmeket váltott ki bennem. A vállalatnál a közvetlen környezetéről és azon túl is tudta, hogy ki a hét-, öt-, négy- vagy a kétezret kereső dolgozó, illetve „fejes”. Ismerte kinek van főbérleti tálcása, állami vagy szövetkezeti, kinek van gépkocsinyeremény-betétkönyve, kának van szőlője, gépkocsija vagy egy hold kukoricája. Furcsa dolog, de így van. A vállalat pénzén kialakított ráérő, idejét erre fordítja és csak ez érdekli. Mit lehetne tenni? A mi társadalmi körülményeink között semmiképpen sem számíthatnának titkolni való tételnek a fizetések. Ki merem mondani: a rosszinformáltságból keletkeznek az életszínvonal-legendák. Nálunk, ahol a vendéglátó gebi- nesek, meg a lángossütők többet keresnek, mint a miniszterek, ahal a maszek piaci kendőárusokhoz képest egy kétezer fővel dolgozó gyárnak a főmérnöke, vagy igazgatója csak a „templom egere” — nem is beszélve a kevésbé jól fizetett szakmunkásokról. Meg ahol a Űzetőpincér isten segítségét kéri ahhoz, hogy ne nevezzék ki boltvezetőnek, bőven terjednek a nagy jövedelmekről szóló „biztos helyről tudom” mende-mondák. Van indokolatlanul magas jövedelem másutt is? Van. Erről kormányunk is beszélt és az intézkedés sem marad éL Azonban egyenlősdiségről senki sem beszélhet jogosan. Különösen azok nem, akik más verejtékéből folyó forintokkal teremtenek erre ráérő időt. Csak körül kell nézni; van differenciáltság nemcsak jövedelemben, de műveltségben, szakértelemben és ami a legfontosabb szorgalomban egyaránt Utazott-e a múltban elsőosztályú gyorson a kubikos? Aligha. A napokban együtt utaztam néhánnyal Budapestről Békéscsabára. Keresetükről így vallottak: „Az elmúlt esősebb hónap gyengébb volt csak négy és fél ezret kerestem”, Isten, ments, nem sajnáltam tőlük, örültem, hogy a jó hónapokban ötezret is megkeresnek Az az általánosítás sem lepett meg, ahogyan az orvosokról beszélt: „Azokhoz ömlik a pénz”. Arról viszont nem tudott hogy például a laboratóriumban dolgozó orvosok, ideggyógyászok, vagy kutatók jórészt nagyon szerény keresetű emberek Ügy vélem ezzel az általánosítással van baj. Hiszen a lángossütő, meg az utcabeli foltozó suszter is maszek mégis a jövedelmük ég és föld. De végül is nem ide akartam kilyukadni. Inkább a dolog lényegéhez. A könnyű pénzszerzés bűvös köre sok embert elkábít És mintha valamiféle szemérmesség tartóztatná vissza a vállalatok, üzemek, intézmények kisebb-nagyóbb vezetőit a szákimondástól, a következmények levonásától. És éppen ezért érdemel figyelmet az a megfogalmazás: „A mi gyárunkban ráérő emberre státus nincs!” Bár sok követőre találna. Rocskár János A Hold — filmen A közönség eddig tizennégyszer láthatta filmen a Holdat: először 1902-ben, legutóbb pedig 1970-ben. A sort Georges Mélies „Utazás a Holdra” című filmje nyitja meg és — legalábbis egyelőre — Roy W. Baker angol rendező „Hold 02”-je zárja le. Érdekes, hogy a valódi holdra- 6záUás' nem ajzotta fél különösen a filmesek fantáziáját. Nyilvánvaló könnyebb e témáról fantáziáim, mint filmet forgatni .amely a tv-közvetítésekből is ismert „holdvalóságra” emlékeztet. 1967 és 1970 között hat „Holdfilm” készült, ebből három 1970- ben. A legnagyobb sikert a közönség és a kritikusok körében Stanley Kubrick „Ür-Odüsszeia 2001” című filmje aratta, amelyben a holdraszállás egyébként csak egy nagyszabású űrutazás epizódja volt. Ilyen és ehhez hasonló kérdésekről olvashatunk a „Le Gi- néma Fantasique” című könyvben. A fantasztikus filmekkel foglalkozó terjedelmes monográfia nemrég jelent meg Párizsban. A könyvből megtudjuk, hogy a fantasztikus filmek írói között a klasszikusok vezetnek, így Verne, Poe és Wells. Verne regényeiből eddig ’ 16 film készült. békés Q 1971. AUGUSZTUS 15. Hét vtees esztendő után hét száraz jön — mondta egyik ismerősöm, aki több évtizede figyeli a víz. és az idő -járását. Vízügyi ember és ha nem is szentírás amit mond, lehet benne valami. Mert úgy látszik most megkezdődött a száraz periódus, hiszen hetek óta még csak felhőt sem lehet látni. Szerencsére lehet védekezni a szárazság ellen. A Körösök völgye kedvező helyzetben van, különösen a megye középső és északi része, ahol elegendő víz, öntözőberendezés és megfelelő számú és képzettségű szakember áll rendelkezésre az aszály ellen. De vajon kihasználjuk-e a lehetőségeket? Ezt akarván megtudni a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság vízhasznosítási osztályának vezetőjéhez, Kurta Józsefhez csatlakoztam, akivel bejártuk a megye nagy részét. Az első benyomás rendkívül elszomorító volt. Ugyanis a gyulai Köröstáj Termelőszövetkezet jól megszervezve a vagyonvédel-1 met, tehénre bízta az öntöző-1 berendezést Az történt, hogy! Bús tehén vigyáz az öntözőcsövekre t a 25Ó—300 mázsa cukorrépa termést és az ötszöri kaszálással a 70—100 mázsa lucernaszénát. Vagy itt van a békéscsabai Május 1 Termelőszövetkezet ahol az utóbbi hetek szárazsága alatt napi 20 órát üzemeltek az öntözőberendezések. Itt találkoztunk Balázs Mihály öntözőszakmunkással, aki már 1938- ban foglalkozott öntözéssel. Most a kollektív gazdaságban -'"mölcsözteti sok évtizede« tapasztalatait, jó eredménnyel. A statisztikai adatok szerint a megye középső és déli részén 25 ezer hektárt lehet rendszeresen öntözni. És mi a gyakorlat? 1971. augusztus 9-ig mindössze 13 ezer hektárra juttattak az éltető vízből. Az aszályosnak számító 1968-as évben a békési járásban hét hónap alatt 244 milliméter csapadék hullott. Ez év első hét hónapjában mindössze 205. De nem sokkal jobb a helyzet a megye többi járásában sem. * a szépen sorba rakott öntöző- csövekpt belepte a gaz, amit egy bánatos tehén legelgetett. Néhány kilométerrel arrább, Doboz alatt közel a Kettős Körös. A part jobb oldalán ballagtunk. Balról a duzzasztott víz csábítóan csalogatott fürdésre. Jobbról öntözésre előkészített: mű-rét. Három szalmakalapos ember kaszálta a csatornát be- ] nőtt füvet. Egy pillanatra megálltak a munkában. — Napok óta várjuk, hogy hozzák a műtrágyát. Addig nem kezdhetünk az öntözéshez. Pedig jó lenne, mert az üdezöld színű fű már itt is kezdett átváltani a sárgába, és csak néhány lépésre folyik a bővizű folyó. Az emberi leleménynek nincs határa. Erről győzött meg bennünket a Körösladány határában látható libaól is. Építőanyaga különleges, > vagy inkább különös: öntözőcső. Akkor, amikor a kiszikkadt föld szinte áhítja a vizet. Persze hiba lenne, ha csak a rosszat vennénk észre. A körös- ladányi Vörös Csillag Termelőöntöznek a békéscsabai Május L Tsz-bea szövetkezet elnöke, Csirik Imre szentül állítja, hogy csak rendszeres öntözéssel lehet elérni — függetlenül az időjárástól — Az öntözésre senkit sem lehet kényszeríteni. Erre sem iogsza- bály, sem rendelet nincs. De nem kellene-e a lelkiismeretre is hallgatni? B. O. Libaól, „különös” építőanyagból
