Békés Megyei Népújság, 1971. augusztus (26. évfolyam, 180-204. szám)
1971-08-15 / 192. szám
A legújabb kenyér Azt hiszem a postás csodálkozik majd legjobban, amikor kiveszi az autóból a kis csomagot, megindul föl a lépcsőn s csak úgy megszokásból rápillant a címzésre, majd ezt olvassa: tartalma kenyér. Kenyér«.? Miféle kenyér? S ha lesz bátorsága, talán megkérdi tőlem: — Mondja őszintén: csakugyan kenyér van a csomagban? És ha ideje engedi, behívom egy pohárka italra, s elmondom neki a kis csomag regényét. AZ ember nem térhet ki kora szenvedélyei elől. Soha nem kívántam divatoknak hódolni, egy időben szinte észrevétlenül, kivédhetetlenül kerültek hozzám apróbb régiségek. Üjkori mánia ez, menteni a múltból néhány tárgyat, emléket Így jutott be lakásomba néhány különös formájú üveg, s edények, melyekből a régiek ittak: bort, pálinkát vagy akár orvosságot Amit tudtam, továbbadtam, csak az a néhány üveg, ivókészség maradt meg a könyvszekrény tetején. S egy üvegben néhány kalász. Nekem már megszokott kép, csak az újonc látogatók hőkkennek meg a látványon. Nem az üvegek megpillantásakor, hanem amikor meglátják a néhány kalászt. Különös, régies formájú üvegeimet alig nézik, inkább a kalászokat. Mert azok is különösek. Formára is. Van közöttük olyan, amelyiknek szára dárdaegyenes, kalásza, mint a buzogány, tömzsi, sokszemű. Aztán van mélyen gondolkodó, lehajtott fejű, bókoló kalász. Ez a formájuk, külső tartásuk. De a származás? Némelyik „kopasz búzának” tűnik, a másik meg nagyszakállú inkább rozs vagy árpa kinézetű. A bátrabb vendégek leveszik a négy kalászt üvegestől. Nézegetik. Az őszinték pedig azt mondják: — Ilyet én még nem láttam. Kevesen láttak ilyet Kivételes szerencsésnek tartom, hogy már a születése kezdetén megismerkedtem ezr zel a különös, búzára Is, rozsra is hasonlító, de mindeniktől különböző növénnyel; a Triticale- val. Furcsa nevét szüleitől örökölte, a búzától — Tritikum és a rozstól* — Scale. A Triticale a búza és rozs közös gyermeke, utódja. Amikor először jártam a kísérleti táblák között, a Triticale tudósával, nemesítójével, dr. Kiss Árpáddal, úgy tűnt, egy kicsit csalódott és nyugtalan. Pedig kevés kutatónak adatott meg, hogy olyan sikert tudjon felmutatni, mint ó. Az ő munkája nyomán szelídült termékeny házasságra először a búza és a rozs. Nyolcvan esztendővel ezelőtt vette kézbe a két nagy kenyér- rokont egy angol botanikus, s puszta kíváncsiságból megpróbálkozott a két növény hibridjének előállításával. Aztán utáná a tudósok, növénynemesítók egész légiója következett. Hasztalan. A házasságból született utódok magtalanok voltak. Meddők. És nyolcvan esztendei, csöndes, de elkeseredett kutatómunka után Kecskeméten egy szerény tudomány-műhelyben megszületett a csoda; az életképes búza-rozs utód. A tudós, aki egy nyolcvan esztendős csatát nyert, dr. Kiss Árpád, a Kecskeméti Zöldségtermesztési Kutatóintézet igazgató-helyettese. Álltunk tehát a nyurga növésű Triticale-táblák szélén. Kiss Árpád belépdelt a szélben hajbókoló kalászmezőbe, kitépett egy kövérre hízott gyomot, s hol a gyomra, hol a kalászokra tekintett. De nem szólt semmit Csak most, esztendők múltán mondta el, miért nem tudott akkor örülni a győzelemnek. Érthetetlenül állt a rejtély előtt; két kenyérgabonát, egyesített, „párosított”, s az eredmény mégis egy takarmánygabona lett. Pedig ő nagy titokban az embernek, közvetlenül az embernek szánta a Triticale-1. Kenyérnek szánta. Qtt lengett, hullámzott előtte a kalászmező, a kalászban a ■legtápdúsabb, fehérjében leggazdagabb mag, de lisztje nem akar engedelmeskedni a pékeknek, kenyérsütő asszonyoknak. Alacsony sikértartalma miatt. Már nem is tudom, hányszor láttam az évek során az új gabonát. Ahogy változtakv a kalászok a nemesítés során, mindig újakat hoztam haza, a régiekkel a szomszéd iskola biológia órái ra adtam regényes, izgalmas „tananyagot", négy kalász maradt a végén az újabbak közül. soha nem állnak meg félúton. A kutatómunka nyomán tovább „nemesedett” a Triticale, már minden téren közeledik szülői jó tulajdonságaihoz. Néhány cipót dr. Kiss Árpád is kapott abból a sütésből, majd becsomagolta mindeniket, s szétküldtem ismerősöknek, szakembereknek. ízleljék, s ítéljék meg. Egy miniszterhelyettes ezt írja a kóstolóról: „Vasárnapi ebédhez rántotthúshoz szeltük meg a Triticale-ból sütött kenyeret, s osztottam ki gyerekeknek, magunknak. Közlöm véled, nagyon ízlett. A húsból még maradt. A kenyér elfogyott«” Ma mar országhatáron túl is beszélnek különös kenyérről, s a Triticale-rói. Híre, rang. ja van. És a kalászok mellé — így szól az ígéret — jön hamarosan cipó. Manapság már alig van gyerek, aki elfogadná apjától, anyjától, s megenné úgy a kenyeret hogy semmi nincs rajta. Mi úgy kóstoljuk majd meg, ahogy régen ettük. Üresen. Ezzel köszöntjük csöndben az új kenyeret: legújabb kenyerünket Ibrányi Tóth Béla 270 millió tv-készülék 131 országban Elektronikus korunk egyik csodája sem örvend olyan gyors elterjedésnek, mint a televízió. Akár nagyszerűek a televíziós képernyők nyújtotta. programok, akár jók, közepesek, gyengék, vagy „siralmasak” — az egész világ nézi őket. A .földkerekség 131 országának van saját televízió állomása és 270,5 millió készülék áll készen arra a világon, hogy a képeket sugározza. A televízió első nemzetközi statisztikáját nemrégiben hozták nyilvánosságra Washingtonban. Az Egyesült Államokban jelenleg 61,4 millió fehér-fekete és 31,3 millió színes tv-készülék van. A második helyen találjuk a Szovjetuniót amelynek 28 Loltótájékozlató A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság közlése szerint a 33. játékhéten öt találatos szelvény nem érkezett. Négy találatot 41 fogadó ért el, nyereményük egyenként 87 423 forint. Három találata 4 413 fogadónak volt, nyereményük 406 forint. A két találatos szelvények száma 125 176 darab, ezekre 17 forintot fizetnek. millió fekete-fehér készüléke ven. Tizenkilenc millió feketefehér és 5,1 millió színes készülékkel Japán áll a harmadik helyen, szorosan utána következik Nyugat-Németország 15,5 millió fekete-fehér és 1,3 millió színes készülékkel. Utánuk helyezkedik el a listán Nagy-Brd- tannia (16 millió és 750 ezer), Franciaország (10 millió és 200 ezer), Olaszország (9,7 millió fekete-fehér), Kanada (6,6 millió és 1,07 millió). Ahogyan azt a „Factbook” című kiadvány 1971. január elsejei érvénnyel feltünteti, Svájcnak 1226 000 fekete-fehér és 62 500 színes tv-készüléke van. A 800 milliós Kínai Népköz- társaságnak 300 000 tv-készüléke van. A 60Ó millió lakosú Indiában 21 000 televíziókészüléket tartanak nyilván. Izrael, amely sokáig ellenezte a televízió bevezetéséit, most 340 000 tv-készülék kél szerepel a listám Mongóliában 600 tv-készüléft van. A Nyuagt-Afrika szívében fekvő Niger Köztársaságban száz. A szocialista országok közül — a Szovjetuniót nem számítva — az NDK-ban a legtöbb tv-készülék (5,3 millió), s ezen kívífi még 10000 színes vevőikészülék. Befejezés előtt a Győri Műbőrgyár rekonstrukciója Es fagylalt Mint valami zarándokhely, olyan az a kis bódé Mezőbe- rényben ahol özv. Zülbeár Achmedné árusítja a fagylaltot. Hírét a vidékiek közül is többen ismerhetik mert az autók egymást követve odakc- nyarodnak és megállnak. Az utasok kiszállnak^ és szépen beállnak a sorba. Vajon mi vonzza az embereket ide? — tanakodom magamban. Követem a többieket, amikor pedig rám kerül a sor, karamellát és málnát kérek. — Tessék — nyújtja át két forint ellenében a púpozott tölcsért özv. Zülbeár Achmedné. Körülöttem legalább 10-cn ízlelgetik és közben dicsérik a finom fagylaltot. Megkóstolom. Nekem sincs ellenvéleményem. —or. |0 sifájMs 1971. AUGUSZTUS 15. A régiek szára vastag, hosszú volt, az újabb törzseké a kor gabona- és szalma-divatja, szükséglete szerint törpe s az alacsony szára szégyenlősen lehajtott fejű, aránytalanul nagy kalászok. Bókoló kalászok. Jó gazda kezében húsz mázsát is megadnak holdanként Az ország szinte valamennyi megyéjében termesztik Szabolcstól Zaláig harmincötezer holdon. Nékem, s más laikusoknak is inkább érdekes történet a Triticale históriája. Az a négy kalász, négy kenyérvirág, az ember okos akaraténak gyümölcse, egy hosszú küzdelmes kutatómunka regényének csattanója. De már nemcsak ennyi. Az elmúlt év végén egy tanyán működő pékségben nagy titokzatossággal a szokásosnál kisebb, s barnább belű kenyeret sütöttek, s kiosztották a tanya körül lakóknak — ingyen. Vigyék, kóstolják. S az emberek jöttek vissza a pékhez. — Mit adtál te nekünk? — Miért, nem volt jó? — Jónak jó volt nagyon is, de ez nem búzából van. Miből van? — Triticale ez. A legújabb kenyér. Az igazán céltudatos emberek A Győri Mű bőgyár korszerű gépei. A Graboplast Győrt Műbőrgyár bővítését 1969-ben kezdték el. A rekonstrukció során már elkészült egy 13 ezer négyzetméteres csarnok, ahol modem, zárt rendszerű öntőgépeket állítottak fel. A több mint egymilliárd forint értékű bővítést 1972. december SMg fejezik be. A teljes felújítás után 13 ezer négyzetméter jó minőségű műbőrrel gyártanak többet mint 1968-ban. A k£- pen a Győri Graboplast Műbőrgyár lakkozóüzemében nyeri el a műbőr a végleges fényes felületét. Elekben nyeri el a műbőr az alapanyag Összetételtől függően színét és minőségét,
