Békés Megyei Népújság, 1971. augusztus (26. évfolyam, 180-204. szám)
1971-08-15 / 192. szám
Magyar fiatalok Vietnamért — 57 millió forint társadalmi felajánlás a harcoló Vietnamnak Gyorslista készült a KISZ Központi Bizottságán a magyar fiatalok vietnami segélyakciójáról. Figyelemre méltó adat: 1966- tól napjainkig — tehát hat év alatt mintegy 57 millió forinttal gyarapította ifjúságunk — társadalmi összefogásból — a vietnami csekkszámlát. Ezzel kapcsolatban illetékesek mondták: a magyar fiatalok mélyen átérzik annak a harcnak a jelentőségét, amelyet vietnami barátaink folytatnák hazájuk szabadságáért, füg^tlensegéért. Tisztában vannak vele, hogy ez a harc közös, mert mindannyiunk ellensége, az imperializmus ellen folyik. Éppen ezért valamennyi ifjú kommunista erkölcsi kötelessége a vietnami szolidaritási akció támogatása. A „gyorslisrta” élén a budapesti ifik állnak; eddig több mint 18 millió forinttal járultak hozzá a harcoló Vietnam megsegítéséhez őket a Borsod, a Szolnok és a Baranya megyeiek követik, akik megyénként több mint hárommillió forintot fizettek be a csekkszámlára. Az elmúlt időszak egyik legjelentősebb akciója a KISZ Központi Bizottsága delegációjának vietnamji látogatása volt Ebből az alkalomból a magyar küldöttség több mint négymillió forint értékű ajándékot, elsősorban különféle iskolai felszereléseket tanszereket, szemléltető eszközöket, valamint középiskolai, egyetemi laboratóriumi berendezést adott át Három hónappal az átadás után 0 iakarmánytáp-gondok ellenére sem csökken Csorváson a sertéshizlalási kedv A Békés megyei. Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat csorvásd körzeti üzemvezetőjének jelentése beszámol arról, hogy tavaly Csorváson szinte a szükségletnek megfelelően el tudták látni a háztáji gazdaságokat takarmánytáppal. Ebben az évben februártól azonban már gondot okozott a háztáji gazdaságok takarmánytáp-ellá- tása. Ennek magyarázata, hogy a tavalyi gyengébb termés miatt sok mezőgazdasági nagyüzem teljes egészében áttért a takar- mánytápos sertéshizlalásra. A gabonafelvásárló éppen ezért a keverőüzemet ez év januárjától három műszakban üzemelteti, így éves szinten 3500 vagon takarmány tápot tud előállítani. Minden bizonnyal ez is hozzájárult ahhoz, hogy 1971 első három hónapjában a háztáji gazdaságokban 1422 sertéssel többet tenyésztenek, mint tavaly. A közös gazdaságokban viszont éppen a múlrt évi takarmányhiány miatt 561 sertéssel kevesebbet számláltak az első negyedévben. A gabonafelvásárló a jövőben csak úgy tudja ellátni a mezőgazdaságot takarmánytáppal, ha a termelőszövetkezetek takarmánykeverő üzemei is segítik a háztáji gazdaságok ellátását. Háztáji villanydarálók sorozata A Székesfehérvári Finommechanikai vállalatnál az idén tovább fokozták az igen keresett háztáji villanydarálók gyártását. Augusztus közepéig már annyi háztáji kisgépet készítettek, mint amennyit tavaly egész esztendő alatt. Eddig 21 000-ret szállítottak el, az év végéig pedig még 14 000 darálót adnak a kereskedelemnek. Ezek gyártásával párhuzamosan megkezdték az előkészületeket az új robotgép gyártására. Ez a gép morzsol, darál, vagy szecskáz. Vormann. A boríték tartalmát az asztalra öntötte. Hosszú ujjai fürgén dolgoztak. Befejezte a számolást és az utolsó bankjegyet dühösen az asztalra csapta. — Mondd, Kloss, te tulajdonképpen mit gondolsz? Itt csak háromezer van, és én tizet mondtam. — Egyelőre nem sikerült többet szereznem. — Még egy napod van. Az egész összeget kérem, vág' .., a köteg dollár bankjegyet Kloss elé tolta. — Vidd. Kloss alig tudta leplezni örömét. Éppen így gondolta ő is, Jól számított. A gőg legyőzte a kapzsiságot. A von Vormannok nem alkusznak. Ha Vormann elvette volna a pénzt, akkor nem maradt volna más hátra, mint azonnal megölni őt. Így azonban még el lehet játszani egy kissé. Csakhogy Vormann nem tudja, hogy ebben a játékban ő lesz az egér, és Kloss a macska. — Ahogy parancsolod — mondta közönnyel. Kesztyűjét le sem húzva a bankjegyet vissza- kapargatta a borítékba. — Ne feledd — szólalt meg von Vormann —, hogy a megadott határidő az utolsó és meg nem hosszabbítható. — Majd szokásos, udvariaskodó stílusában hozzátette: — Iszol valamit? — örömmel — válaszolta Kloss. Kihasználta a pillanatot, amíg amaz elfordult, hogy a szekrényből elővegye az üveget, a dollárral degeszre bélelt borítékot a diványhuzat alá nyomta; jó mélyre, ahogy csak tudta. Elért ezredes az íróasztalra terített hatalmas, vezérkari térkép fölé hajolva Anglia és Wales déli parajait tanulmányozta. u A legjobbkor — gondolta Mi újság a Kiér Nyiaúákai? Kép az ofszet teremből Kloss. A térkép még segít is \ fantáziája megmozgatásában. S — Jöjjön csak, Kloss, éppen j hivatni akartam. Már kijelöltem j az átdobás időpontját. A párán- j csőt majd Vormannal együtt dolgozza ki. — Attól tartok ezredes úr, hogy az időpontot meg kell változtatni. — Elért kérdő pillantására, hozzátette- — Azért jöttem, hogy jelentést tegyek egy fontos ügyben, ezredes úr. Elért szivarra gyújtott, tisztjé. nek arcát nézegette. — Hallom, hogy gyakori vendége a „Le Traú" panziónak. Sikere lehet a nőknél. — Éppen ebben az ügyben zavarok. — Ugyan! Szívügyeiben talán bizalmasának ‘ akar fogadni? — Eiert hangjában érezni lehetett a leplezetlen gúnyt Kloss szó nélkül benyúlt tárcájába és egy selyempapírba csavart mikrofilm-darabkát vett elő. Átadta Elértnek. — Mi ez? — Az ezredes úr előtt kiterített térkép egy részlete, az Angliába indítandó német csoportok átdobást pontjainak bejelölésével. — Ezt honnan vette? — kérdezte suttogva. Arca vérvörös lett. — Szívügyeim eredménye — felelte Kloss nyugodtan. — A „Le Truo” panzió tulajdonosának. bizonyos Jeanne Mólénak a puderdobozában találtam, — Akkor hát mégis... — las- S san leereszkedett íróasztalánál a székre. A világ túlsó felén, de még talán közvetlen az országhatáron túl is, aligha tudják hol van Békéscsaba, Európa hajdan legnagyobb faluja. De ha valaki bárjiol is kimondja, mint bűvös varázsigét azt a szót, hogy Kner, akkor már biztos a helymeghatározás. Ahol szeretik a szép könyvet, a szépen nyomott papírt, s hódolattal adóznak a nyomdának, ott a Kner név édes muzsika a fülnek. Tonnákban kifejezve Járjuk a fél-futballpálya nagyságú géptermeket. Bőrünkbe, ruhánkba beleissza magát a papír, a lakk és a festék szaga. Az itt dolgozók ügyet sem vetnek ránk. Megszokták már az üzemben csetlő-botló, kérdezősködő idegeneket. Hol van már a „végre bennünket is felfedeztek” büszkeség naív öröme?! . A Kner Nyomdában az IdÁi várhatóan 350 tonna könyvet, 150 tonna tájékoztatót, 2000 tonna címkét és csomagolóanyagot, 8000 tonna dobozt állítanak elő. A termelési érték 356 millió forint, csaknem ugyanannyi, mint amennyibe a három hónappal ezelőtt befejeződött beruházás került. Hogyan is telt el ez a három hónap a zászlót lobogtató pa- lacknyitogató ünnepi avatástól mostanáig? Erről kérdeztük Botyánszki Pál igazgatót nemes egyszerűséggel berendezett szobájában, jó harminc méterrel a város felett, a toronyépület «hetedik emeletén. Áru-király űj ruhája — Nem volt titok a Kner dolgozói előtt, hogy az első év lesz a legnehezebb. Anélkül, hogy a dolgok elébe vágnék, állíthatom, hogy alig néhány hónappal a rekonstrukció befejezése után jól megy a munka, s a szakembereink élni tudtak azokkal a lehetőségekkel, amelyeket a korszerű nyomdatechnika biztosított (Csak közbevetőleg jegyezzük meg, hogy a Kner 1971 első félévében nagyobb értéket tere melt, mint áz egész 1969-es esztendőben. Ha az előző esztendők tonnákban kifejezett termelését száznak vesszük, akkor (Folytatjuk) ■ 1971. AUGUSZTUS 15. 5 a növekedés 1967-ben 121,1; 1968-ban 115,1; 1969-ben 143,8; 1970-ben 119,3; 1971-ben 165 százalék. Imponáló fejlődésre utalnak ezek az adatok. De mi van a számok mögött?) — A csomagolóanyag gyártás, már ami a dobozokat és a címkéket illeti, ma már nem szűk . keresztmetszete a nyomdaiparnak. A Kner beruházása megoldotta a főbb gondokat, s így lehetővé vált, hogy az igényeket a nagyrészt import csomagolóanyagok helyett megfelelő minőségű és választékú hazai termékkel elégítsük ki. A grafikai részleg szakszerűen tudta kihasználni a három technológia adottságait, s éppen ezért új, bátran merem mondani művészi kivitelű dobozok születtek. A Budapesti Csokoládégyár például félmillió darab kor vak- meggves dobozt rendelt, ám ezt a rendelést hamarosan egy újabb követte, egyszerűen azért, mert az üzletekből igen gyorsan elfogyott ez az édesség. Elsősorban'természetesen a jó minőségű áru, de nem utolsósorban a reprezentatív csomagolás miatt. Ez a példa is jól jellemzi azt a minőségváltozást, amelyet a Kner úgy szeretne általánossá tenni, hogy az igényességre és jó minőségre való törekvés • magukat a gyártó vállalatokat is ösztönözze a szemnek szép, praktikus csomagolás általánossá tételére. E törekvés a jövőben mindinkább meghatározó lesz, Illetve azzá kell válnia. Gondoljunk csak arra, hogy az önki- szolgáló üzletekből lassan „eltűnik” a kereskedő, s helyette a grafika kínálja az árut. A szép csomagolásnak nagy vonzereje van, s döntően meghatározhatja egy-egy cikk kelendőségét. Ha ez így van, márpedig így van, értékelni lehet azt a fontos munkát, amelyből a Kner nyomda a beruházás befejezése után jelentős részt vállalt. A népgazdaságnak is érdeke, hogy a mindinkább fejlődő magyar ipar termékei olyan csomagolást kapjanak, hogy fel tudják venni a versenyt a külföldi árukínálattal. Elmondhatjuk-e, hogy e téren minden lehetőséget kihasználtunk? Koránt sem állíthatjuk ezt. A piaci versenyben azonban az lesz a győztes, aki az áru jó minőségét garantálva, összhangban a tartalom és forma egységével, ízléses, korszerű „ruhában” kínálja termékeit. Véleményem szerint a Kner Nyomda megfelelt az előzetes várakozásnak, s eleget tesz azoknak a követelményeknek, amelyeket a relfonstrukdő termelést bővítő és korszerűsítő hatása szükségképpen rótt rá. A feladatunk most még kettős: az egyik csak gazdasági, a másik viszont jóval összetettebb ennél. Ügy kell dolgoznunk, hogy egyrészt viasza tudjuk fizetni a beruházási kölcsönt, másrészt teljesítenünk kell a magyar csomagológyártás színvonalának emelésében vállalt feladatainkat Ez az értelme és célja ennek a beruházásnak. Négybefűs felségjel A Kner ablaknélküli, légkondicionált csabai üzemében készül a doboz és a cimke, Gyomén születik a könyv. Micsoda könyvek és micsoda dobozok! „ Kellér Dezső memoár-kötete és baromfiipari prospektus. Pa- usztovszkij Északi története és a Chinoin üdvözlőkártyája. Apu- leius könyve és étlapborító. Göre Gábor újabb kalandjai és a Camea kozmetikai cikkek doboza. Talán furcsa ez a párosítás. Most mindenesetre még annak tűnhet. De kérdezzenek meg egy szakembert, melyik a nagyobb kunszt; olcsón, nagy szériában, több színnyomással előállítani a' kölni Krüger cég celofán-ablakos édességdobozát, vagy Homérosz műveinek bibliofil kiadását elkészíteni?! Ne töprengjünk a válaszon, de tény az, hogy amennyire a könyv-csinálás művészete ipar- szerűvé vált, olyan mértékben lett művészi tevékenységgé a csomagolóanyag gyártás. Legalábbis a Knerben. A csabai grafikusok műhelyéből került ki például a Bio és Tomi mosószer család, valamint a mirelit áruk dobozának terve. Itt készül csaknem, valamennyi gyógyszer, igen sok édességáru, kávé, tea csomagolóanyaga, s a négy betűs felségjelet viseli a Tokaji Szamorodni címkéje is. Trimefal Most, három hónappal a beruházás tényleges befejezése után sem beszélhetünk azonban a teljesség állapotáról. Az utolsó simításokat végzik a Zrínyi, az Athenaeum és a Kner közös vál. lalkozásában készülő Trimeta! üzemén. Az átadást őszre tervezik, s attól kezdve évi 30 ezer darab ofszet alaplemezt ad az üzem a magyar nyomdaiparnak. ’ Nem véletlenül említettük e cikkben utóljára a Trimetál üzem közeljövőbeni átadását E tény is jellemző a Knerre. Ez a folyton újat akaró,'a fejlődést csak folyamatában felfogó szemlélet volt sajátja Kne- réknek, Tevanéknak és ez jellemzi a Knerben dolgozó kereken ezres létszámú munkássereg törekvéseit is. B. L A BÉKÉSCSABAI FORGÁCSOLÓ- ES SZERSZÁMGÉPGYÁR felvételre keres PORTASOKAT, Éjjeliőröket, takarítónőt, betanított GEPMUNKASOKAT SS ESZTERGÁLYOSOKAT, valamint NŐI ES FÉRFI SEGÉDMUNKÁSOKAT. Jelentkezni lehet a gyár munkaügyi osztályán, Békéscsaba, Kisrét.
