Békés Megyei Népújság, 1971. augusztus (26. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-15 / 192. szám

Így látja a hetet kommentátorunk, Réti Ervin: Diego Garcia, ez a brit fennhatóság alatt álló kifcsiny szi­get egycsapásra az Amerikai Nemzetbiztonsági Tanács fontos témái közé .emelkedett. Kihasz­nálva kedvező fekvését, — Ott metszik egymást az Indiai-óce­ánt átszelő közlekedés^ útvona­lak — 1974-ig egy szupertámasz- pontot akarnak létesíteni terü­letén, Polaris tengeralattjárók kiszolgálását célzó bázissal. Ügy tervezték, hogy az eddig ritkán hallott sziget áll majd az In­diai-óceánon kiépítendő, impe­rialista stratégiai rendszer kö­zéppontjában. Az elmúlt hét azonban olyan eseménnyel vette kezdetét, amely abban az irányban hat, hogy az Indiai-óceán a béke ten­gerévé váljék. Üj Delhiben a külügyminiszterek aláírták a szovjet—indiai barátsági és együttműködési szerződést, sőt azóta már mindkét fél a ratifi­kációt. törvénybe iktatást is megvalósította. Természetesen az ilyen nagyfontosságú nemzetközi ok­mányok „nem pottyannak az ég­ből” s a különböző nyilatkozatok arra utalnak: az aláírást kétesz- tendős előkészítő munka előzte meg. A szerződésben a Szovjet­unió és India immár hagyomá­nyos jóviszonya, kölcsönös bé­kés egymás mellett élési törek­vése öltött testet, mégis az alá­írás időzítése is sokatmondó le­het. Az indiai szubkontinensen ugyanis — ahol a föld népessé­gének 22 százaléka él —, robba­nással fenyeget az indiai—pa­kisztáni konfliktus. Gyakoriak a határvillongások; vádak és el­lenvádak hangzanak a Kelet-Pa- kisztánból indiai területre me­nekülök száma hétmillió (!) kö­rül mozog. A héten nytigtalatisáí- got keltett a hír, hogy állítólag megkezdődött a Bangla Desh ves­zető 1 egyéniségének, Rahman sejknek a pere. A szovjet—indiai tárgyaláso­kon a válság politikai eszközök­kel történő rendezését sürgették. A menekülteknek nyújtott se­gítségen túl, ide tartozik a me­nekülést kiváltó okok megszün­tetése, vagyis a kelet-pakisztáni állapotok normalizálása. Máris olyan kép alakulhatott ki, hogy a szovjet—indiai szerződés, amely egyébként nem irányul senki ellen (nyilván Pakisztán ellen sem), a nyugalom és a szilárdulás irányába vitte az In­diai-óceán térségének ügyeit A hivatalos Washington még tanulmányozza a számos jegyében új helyzetet, érdemle­ges pakisztáni állásfoglalás sem történt. Az Egyesült Államok számára a dilemma abban áll, hogy nem akarja tovább távolí­tani Indiát, viszont Pakisztán erősen felértékelődött számára a „kínai nyitás” során. Köztudo­mású, hogy Jahja Khan-nak is szerepe volt Kissinger pekingi küldetésének lebonyolításában. A veszélyes Diego Garcia-i el­képzelések helyett most minden­esetre a szerződés pozitív kisu­gárzása került az Indiai-óceán térségének középpontjába. Az indiai szubkontinenstől nem messze, a Közel-Keleten Szíria és Jordánia ellentéte ke­rült előtérbe. A régóta lappangó feszültséget tovább élezte, hogy Husszein bosszúhadjárata elől a palesztin gerillacsoportok ma­radványai Szíriába menekültek. Ezt követte a Jordániái csapatok több betörése, majd szíriai rész­ről a katonai önvédelmi intéz­kedéseken túl a diplomáciai kapcsolatok megszakítása. Mind­ez egyúttal valószínűtlenné tette a jordániai válság ügyében meg­kísérelt egyiptomi—szaúd-ará- biai közvetítés sikerét, s újabb gondokkal tetézte a szerdára Damaszkuszban összehívott hár­mas arab csúcstalálkozó amúgy sem könnyűnek ígérkező meg­beszéléseit. ,,A harmadik világ bonyodalmai” — mondhatná valaki, ha nem figyelmeztetnénk kontinensünk egyik viharsarká­ra, a vallásháború mezét öltő polgárháborúra Észak-írország- ban. Rövidlejáratú megoldás itt sem látszik valószínűnek, hiszen a vitorlásversenyét csak az utol­só percben megszakító Heath mi­niszterelnök változatlanul a ka­tonai erővel próbál rendet te­remteni. Bebizonyosodott azon- barf, hogy ezek a módszerek nem vezetnek el a rendhez... Mondjunk valami biz­tatót Európáról is: a jelek sze­rint közelítünk a nyugat-berlini kérdés négyhatalmi megoldásá­hoz. Amire eddig soha nem volt példa, a nagykövetek három egy­más utáni napon tanácskoztak, volt, hogy kilenc órán keresztül — még ebédelni sem hajtattak haza rezidenciájukra. A másirá­nyú konzultációk közül kiemel­ném, hogy Honecker, az NSZEP első titkára két ízben találkozott a szovjet nagykövettel, Schütz nyugat-berlini polgármester pe­dig, a nyugati nagykövetekkel történő eszmecsere után, a Sylt- szigetén nyaraló Brandt kancel­lárt kereste fel. Egy esetleges megegyezés pon­tos időpontját természetesen senki sem tudná megjósolni. Számos fogas kérdés vár megol­dásra: így az NSZK politikai je­lenlétének leépítése a városban; a közlekedés rendezése; Nyugat- Berlin képviseletének megoldá­sa; szovjet főkonzulátus felállí­tása; a nyugat-berliniek utazá­sának problémái s ki tudná a bizalmas megbeszélések vala­mennyi mozzanatát felsorolni. A párbeszéd feigyorsu. lása és gyakorisága mindenkép­pen biztató jel (jóllehet a meg­levő ellentétekre is utalhat) — igaz, nem tartanak lehetetlennek egy .gondolkodási szünetet” sem. A Külügyminisztérium közleménye Hazánk moszkvai, londoni és washingtoni ideiglenes ügyvivői augusztus 13-án, fogadó álla­muk külügyminisztériumában letétbe helyezték az Egyesült Nemzetek közgyűlése 25. ülés­szakán, 1970. december 7-én elfogadott, a tengerek és óceá­nok fenekén és annak talajá­ban nukleáris és más tömeg- pusztító fegyverek elhelyezésé­nek tilalmáról szóló szerződés megerősítő okiratát. A szerző­dés azt követően fog hatályba lépni, miután 22 kormány — beleértve a letéteményes kor­mányokat is — letétbe helyezi megerősítő okiratát. Ideiglenes ügyvivőink ugyan­ezen a napon helyezték letétbe az említett államok kül- ügyminisztér.umában a légi­járművek jogellenes hatalomba- kerítésének leküzdéséről Hágá­ban, 1970. december 16-án kelt egyezmény megerősítő okiratát. Az egyezmény attól az időpont, tói számított 30. napon lép ha­tályba, amikor tíz olyan állam helyezte letétbe megerősítő okiratát, amely részt vett a szó­ban forgó egyezményt létre­hozott hágai konferencián. (MTI) Szadat telefonon sürgette a fegyvernyugvásra a szíriai elnököt Szadat elnök szombatra vir­radó éjjel személyesen felhívta telefonon Asszad szíriaj elnököt, és sürgette a fegyvernyugvást. A telefonbeszélgetésre azt köve­tően került sor, hogy Szadatnak Damaszkuszbam járt személyes Három napja tart a DHFF egységeinek egybehangolt támadása Saigon A dél-vietnami felszabadító hadsereg egységed már a harma­dik napja folytatják egybehan- goLt támadásaikat a demilitari- zált zónától délre létesített ellen­séges támaszpontok ellen. Pén­tek este újabb három támasz- ' pontra több mint 400 rakéta és aknalövedék csapódott. KöZben a B—52-es stratégiai repülők folytatják bombázásai­kat a demilitarizált övezettől délre és az ottani településekre és térségekre néhány óra alatt 270 tonna robbanóanyagot szór­tak. A DNTF tüzérségi erői pénte­ken az övezettől délre lelőttek egy amerikai helikoptert. Eköz­ben hét amerikai katona vesz­tette életét megbízottja, Szadek hadügymi­niszter Asszaddal folytatott pén­teki tárgyalása után visszauta­zott Kairóba. A legfrissebb jelen­tések szerint az egyiptomi mi­niszter Szadat „sürgős üzenetét” tolmácsolta a szíriai államfőnek. Ugyancsak a kairói A1 Ahram szerint Egyiptom, Líbia, Szíria és Szudán máris kapcsolatba léptek egymással, hogy közös megoldást dolgozzanak ki az újabb közel-keleti konfliktus or­voslására. Mint ismeretes, a négy ország politikusai a közel­jövőben Damaszkuszban talál­koznak, hogy megszerkesszék az Arab Köztársaságok Államszö­vetségének közös alkotmányter­vezetét, amelyet szeptember el­sején terjesztenek népszavazás elé, • • • Asszad szíriai államfő a Druz hegységben levő dól-szíriai Es- suweidába utazott, hogy részt vegyen azon a hadgyakorlaton, amelynek utolsó szakaszára szombaton kerül sor. Az AFP francia hírügynökség megjegyzi, hogy a hadgyakorlat a jordániai határ közelében zajlik, nem messze attól a térségtől, ahol az elmúlt napokban súlyos össze­csapások voltak a jordániai és a szíriad fegyveres erők között. Kubai cáfolat nyugati híresztelésekre Havanna * A kubai külügyminisztérium nyilatkozatban utasította vissza azokat a nyugati híreszteléseket, melyek szerint a Kubai Köztár­saság vissza akar térni az ame­rikai államok szervezetébe (a Kubát 1962 februárjában zárták kd az AÁSZ-ból). A nyilatkozat hangsúlyozza: egyszer s mindenkorra értésre kívánjuk adni, hogy a kubai for­radalmi kormány sohasem fog megalázkodni az Amerikai Álla­mok Szervezete előtt, sohasem hitt, és a jövőben sem fog hinni az AÁSZ-nak. A kubai"- nyilatkozat rámutat; az AÁSZ engedelmesen kiszol­gálja Washingtont, támogatja Latin-Amerika elleni agressaiós politikáját, így a kubai forrada­lom elleni gazdasági, potütikai és katonai provokációit is. A dokumentum végezetül em­lékeztet arra, hogy a Kubai Köz­társaság álláspontja változatlan; a jövőben is hajlandó fejleszteni a kapcsolatait a kontinens mind­azon szuverén és független poli­tikáit folytató országaival, ame­lyek nem vetik alá magukat Wa­shington parancsainak. Mixon várható kínai útja: Október 20.a és november elseje között t Tokió Nixon amerikai elnök esetleg október 20-a és november eleje között látogat el Kínába — je­lenti tokiói kormányköröket idézve a jap>án Kyodo hírügy­nökség. Az amerikai kormány­zatnak ugyanis még a kínai ENSZ-hely közgyűlési vitája előtt kell véglegesen döntenie „új Kína-politikájáról” — mondják a japán hírügynökség által idézett tokiói kormánykö­rökben. s hozzáfűzik, hogy Wa­shington számára ez a pekingi vezetőkkel megtartandó csúcs- értekezlet segítségével oldható meg legkönnyebben. (Reuter) flz iraki külügyminiszter Magyarországra látcgat Bagdad Abdul-Karim al-Seikhli, az Iraki Forradalmi Parancsnokság tanácsának tagja, külügymi­niszter, szombaton kétnapos hi­vatalos látogatásra Törökor­szágba utazott. A miniszter tö­rökországi látogatása befejezté­vel augusztus 16—19-én Péter János magyar külügyminiszter meghívására hivatalos látoga­tásra Magyarországra érkezik. Izraeli fenyegetés Tel Aviv Haim Herzog, az izraeli kato­nai hírszerzés volt főnöke, jelen­leg az izraeli rádió katonai kom­mentátora — szombaton kije­lentette: >rA szíriai vezetésnek tisztában kell lennie azzal, hogy az észak-jordániai helyzet köz­vetlenül érinti Izraelt, s bármely olyan kísérletnek, amely a tér­ség viszonyainak erőszakos meg­változtatását célozza, számolnia kell Izrael érdekeivel is.” Az AP szerint arról van szó, hogy Izrael óvta a fegyveres be­avatkozástól Szíriát. »MaaaiHuiHNuaiiiuHHMBnaauHmsaHnMiM Rocskár János: Jugoszláviából jelenteni o Ismerkedés Megvallom déli szomszé­dunkról szóló jelentésem már itthon íródott, hiszen az elmúlt hetekben jártam Belgrád, Zág­ráb, Újvidék utcáit, hivatalait, gazdaságait. Országokat járva az ember a látották alapján nyert benyomások véleménnyé formálódnak. A tanultakból, meg útleírásokból tudorig a kö­vetkezőket: Anglia a köd, Svájv a rend, Ausztria a ke­dély, Olaszország a napfény, a dal, Hollandia a tulipán és a szélmalmok országa. Jugoszlá­viáról nem alakult ki ilyen összegző kép. Jugoszlávia sok­arcú ország. Ez földrajzi hely­zetére., tájaira, is vonatkozik Balkán ország: északi területei, azonban Közép-Európához tar­toznak, déli részei p>edig a Földközi-tengerhez, a mediter­rán világhoz kötik. Bármennyire is izgalmas egy ország történelme, vonzók és felüdülést ígérők a tájai, sokat ígérők a műemlékei; látnivalói, nem kevesebb érdeklődéssel kutatjuk mai, arculatát, állami és gazdasági viszonyait, lako­sainak mindennapi életét. Nem kivétel e tekintetben déli szom­szédunk. Jugoszlávia sem. Ott- jártamkor én is a mai Jugosz­láviát figyeltem; azt kutattam, hogyan valósulnak meg a Ju­goszláv Kommunisták Szövet­sége által megszabott feladatok, hogvan találnak kiutat a fel­gyülemlett gazdasági, politikai problémákból. Hogyan tud a JKSZ irányt mutatni azoknak, akik őszintén keresik a meg­oldást. Tájékozódásomhoz módom­ban volt találkozni, beszélget­ni Zágrábban Andrija Podruzic- el, a köztársaság munkaügyi helyettes államtitkárával, vala­mint a horvát minisztertanács tájékoztatási hivatalának veze­tő munkatársaival, Újvidéken Popov Michaellel, a vajdasági kormány tájékoztatási hivata­lának vezetőjével és munka­társával, Burázs Szidóniával. Hosszas, eszmecserét folytattam a vajdasági Dolgozó Nép Szo­cialista Szövetsége (Népfront) Tartományi Választmánya Vég­rehajtó Bizottság tagjával, Dju- ra Knezevic-el. Az üzemi élet ottani gyakorlatáról Aleksandor Bútor, a hazánkban is jól is­mert NOVKÁBEL-gyár főmér­nöke tájékoztatott. Ismeretei­met gyarapították továbbá a különböző helyi lapok szerkesz­tőivel történt beszélgetéseim, magángazdálkodást folytató pa­rasztokkal, kisiparosokkal való találkozásaim és nem utolsó­sorban a napi sajtó akkori cik­kei. Már a lapók címei is a hely­zet komolyságára figyelmeztet­tek. Néhányat belőlük: „Első számú feladatunk a gazdaság megszilárdítása” — „Nincs elég pénz a búza felvásárlására” — „Minden népnek joga van, hogy maga irányítsa sorsát” — „Mit akar a szákszervezet?” — „Ho­gyan szüntethető meg a gazda­ság pénztelensége?” — „Július 29-én választják meg a köztár­sasági elnököt”. A cikkek töm­kelegé a dolgozók azon töp­rengéseire keres választ, melye. i

Next

/
Thumbnails
Contents