Békés Megyei Népújság, 1971. augusztus (26. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-15 / 192. szám

Viccel a bácsi? Neun, nem viccelek kisfiam. De, ha mégegyszer betöröd a lépcsőházi ablakot, én nem tu­dom, mit csinálok veled. Ha én lennék az apád, most két akkora pofont kapnál, hogy... Mint már annyiszor, most sem fejezhettem be a mondatot. Z. Pisti, büntetlen előéletű kis­korú, úgy otthagyott, ahogyan azt csak egy kutyával kapcsola­tos hasonlattal lehet kifejezni. Bosszúsan arrébb rúgdostam az üvegdarabokat és becsöngettem Z-ékhez. Z. apuka nyitott ajtót, kezé­ből le sem téve az újságot. Kel­letlen arcot vágott, amikor meglátott, hiszen Pistike ügyé­ben korábban már többször jár­tam náluk. Z. apuka most nem hívott be a lakásba, de azért tü­relmesen végighallgatott. Bólin­tott, majd szólt a feleségének és köszönés nélkül visszaballa­gott a lakásba. Az asszony sep­rűt, lapátot hozott, s eltüntette a gyerek notórius rombolásának újabb nyomait. . Jól tudom én, hogy a kárt 'megtéríti a biztositó, s az üve­gező sem lesz rest pótolni a ki­tört ablakszemet. Tudom azt is, hogy a gyerekek meggondolat­lanok, s az vesse rájuk az első követ, aki még nem tört be ablakot. Ami bosszant, az. Z. Pis­tike makacs vandalizmusa, és Z. apuka közönye. Dehogy is vall 6 makarenkói elveket! Am biz­tos vagyok benne, hogy dagadtra pofozná fiacskáját, ha az otthon verné be az üveget. Z. Pistike azonban okos gyerek. Tudja, hogy a lakásban nem szabad esztelenül rombolni. Az iskolá­ban sem lehet, mert a tanító néni szigorú. Honnan van hát ez az esztelen vagányság, amely az atyai pofonoktól és a tanító néni szigorától távol vandállá tesz egy gyereket? Tisztában vagyok azzal, hogy a körülményekhez, való alkal­mazkodás képessége egyidős az e'mberrel. Tudom azt is, hogy az alkalom nagy csábító, s olyan tettekre ösztökélhet, melyeket törvény tilt, s melyeket a köz­megvetés sújt. De az ember nem­csak, s nem elsősorban azért nem rombol, vagy öl, mert fél a bün­tetéstől, hanem azért, mert az oktalan pusztítást értelmetlen­nek találja. Gppen ezért, minek nevezzük azt, akit csak a lelep­lezéstől való félelem, vagy a büntetés rettent vissza a bűn­től?! A válasz, jogilag aligha fo­galmazható meg, s nem is tud­nánk, nem is szeretnénk a bűn bélyegét arra sütni, aki vétlen ugyan, de akit egyedül csak a törvény szigora rettent. Az etika arra tanít, hogy kö­zösségben élni annyit tesz, mint alkalmazkodni. Az írott és írat­lan szabályok összessége változó, de többé-kevésbé határozott ke­retet ad az együttélésnek, s bal­gaság lenne olyasmit állítani, hogy az ilyesfajta alkalmazkodás inkább korlátol, mint szabaddá tesz. Korábbi tételünk tehát for­dítva is igaz. Alkalmazkodni annyi, mint élni. S hogy jobban éljünk, jobban kell alkalmaz­kodnunk. Elsősorban egymáshoz. Több kedvesség, több türelem — kevesebb idegeskedés, kevesebb Andaxin. S legyünk figyelemmel másokra ott is és akkor is, ami­kor nem rettent vigyázó szem, s csak a lelkiismeretünkre ha­gyatkozhatunk. Nagyon komoly dolog ez, s igazán nem viccel­tem, amikor végső érvként két pofon súlyú fenyegetéssel illet­tem azt a gyereket, akinek apja hármat érdemelne. Brackó István Nemzetközi építés-gépesítési konferencia A Gépipari Tudományos Egye­sület és az Építéstudományi In­tézet augusztus * 23—28 között Debrecenben rendezi meg a nemzetközi építés-gépesítési és automatizálási konferenciát. A hazai meghívott szakembereken kívül csehszlovák, NDK-beli, francia és NSZK-beli mérnökök, kutatók tartanak előadásokat. A konferencia illusztrációja­ként az Építőipari Gépesítési Vállalat háromnapos kiállítást rendez, s ezen tíz cég — közöt­tük holland, svéd, NSZK-beli és svájci vállalat — mutatja be azokat a gépeket, szak- és sze­relőipari újdonságokat, a ház­gyári befejező munkák meggyor­sítását szolgáló technológiákat, amelyek a korszerű magasépítés­ben használatosak. A gépek egy részét működés közben, a debreceni házgyári elemekből készülő lakások építé­sénél mutatják be. mniiiiiiiiiiiHiauiiHiiimimiNiii két az oktalan, indokolatlan és könnyelmű intézkedések soro­zata bennük kiváltott. A be­szélgetésekből, a lapok cikkei-, bői kicsendült azonban az is, hogy a jugoszláv elvtársak ^embenéznek fogyatékossága­ikkal, az anyag, tárgyi és sze­mélyi gyengéikkel. Nem kívá­nom mindenütt idézgetni ki mit mondott vagy melyik új­ság mit írt, és ha idézem is a tapasztalatok .általánosítását megközelítő tények közlésére szorítkozom. Kiinduló alapként vegyük a Jugoszláv Kommunisták Szövet­sége Brioninban ez év április végi ülésén elhangzottakat: „Tudjuk — állapítja meg a határozat —, hogy emberi gyengeségeinken kívül társadal­munk fejlődésébe az anyagi nehézségből eredő tényezők is beleszólnak, de ha figyelem­be is vesszük őket, áll a tény: túl lassan fejlődik a munkás önigazgatás; zavartalanul ga­rázdálkodik szűkös javaink­kal a bürokrácia; a munkások döntő befolyása nem növekszik, hanem csökken a dolgozók emiatt képtelenek változtatni társadalmi és anyagi helyze­tükön gazdasági életünkben al- következetlenségek akadá­iiiniiiiiiiiiiiiiiiiniiiminfin lyozzák a stabilizációs prog- • ramok előbbre jutását; köztár- ■ saságaink nem igen értenek: szót egymással; növekszik a! nacionalizmus és sovinizmus; s magában a kommunisták sző-* vétségében is romlanak az em- : béri és elvtársi viszonyok.” • Ebből az alaphelyzetből ki- • indulva minden kommunista-! nak és szocialista dolgozónak ■ kötelességévé teszik: „Harcol-: ni azért, hogy minden beruhá- ; zás az anyagi lehetőségek kere- « tein belül maradjon, le kell j állítani minden fedezet nélküli • beruházást .végrehajtani mind-. ; azokat az előírásokat, melyek ; a bankok fizetőképességét és a; hitelpénzek forgalmát szabá- ; lyozzák; szocialista szellemben ■ rendezni a személyi jövedel- ; meket úgy, hogy azok csak a; teljesítménytől függjenek — ■ munkásságunk jelentős része ■ még mindig alacsony munka- • bérrel él.” És végül: „Mindé- • nütt kezdeményezni a politikai ■ és gazdasági kérdések megoldó, i sát és szembenézni azokkal, * akik szocialistaellenes megoldá- • sokat ajánlanák.” (Folytattuk) Következik: Társadalom és S államrend. * S SZABAD SZOMBAT AZ ÚJ ÉLETBE A István és Nagy Imréné örül a szabad szombatnak, Pleskó Etelka, Györgyi Az elnök csak úgy mellékesen jegyzi meg, hogy márciusban a termelőszövetkezetben bevezet­ték a szabad szombatot. Ügy mondja ezt, mintha a legtermé­szetesebb lenne; a parasztem­ber hetenként csak öt napot dolgozik. Bennem viszont a mellékesen odavetett mondat ré­gi emlékeket elevenít fel. Haj­nali 3-kor, ha a hold fent volt, álmosan, tagjaimban ólmos fá­radtsággal álltam a kukoricatáb­lába tömi. Vagy azok az éjsza­kák, amikor nemegyszer estem rá kévekötés közben az össze­gyűjtött búzára, hogy néhány percet szundítsak. A szombatot és a vasárnapot csak az különböztette meg a hét többi napjától, hogy tiszta alsó­neműt cseréltünk és apánk ilyenkor megborotválkozott Ré­gi, több mint húsz éves emlé­kek ezek. S ha most elmondom teneager-lányomnák,. úgy hab. gatja, mint a mesét. A termelőszövetkezet kulturá­lis bizottságának megnőtt a fel­adata az orosházi Űj Élet-ben. Alig győri szervezni a hétvégi programokat. Kirándulás, or­szágjárás és külföldi utak is jócskán szerepelnék ebben. A kereset viszont nem csökkent, és a tagság talán éppen ezért nem sajnálja a forintot arra, hogy lásson, tudásban gyarapod. jón. És természetesen szórakoz­zon is. A termelőszövetkezet klubjában szombatonként teli ház van. Györgyi István tűi van az étet delén. Növénytermesztési bri­gádvezető. Amikor arról kérde­zem, hogyan is van ez a szabad szombat, mosolyog. — A nagy nyári munkák ide­jén a növénytermesztésben' dol­gozóknak természetesen nem minden szombaton adjuk ki a szabad napot. Van úgy is, hogy a hét végén mindkét napon doL gozni kell. Ilyenkor azonban 50 százalékos pluszbért kap az, aki hót közben ledolgozta az öt napját. Jó dolog ez a szabad szombat és higgye el, amióta be­vezettük, kevesebb a mulasztás hétközben. A háztájit mindenki meg tudja dolgozni a hét végén. Én magam is így vagyok véle. A lány húszéves. A libafarmon dolgozik. — Amióta a szabad szombatot megkapjuk, minden héten elme­gyek a moziba.'Azelőtt? Jó, ha kéthavonkónt jutott rá idő. Per­sze táncolni is szeretek. Ezen a nyáron tízszer voltam a stran­don, tavaly, meg ha jól emlék­szem, csak négyszer sikerült ki­mennem. És Pleskó Etelka is boldogan nevet. Mezőgazdaságban dolgo­zik, de úgy jár a munkahelyé­re, mint bármelyik ipari mun­kás. Tudja, hogy ha a napi 10 óráját ledolgozza, szombaton azt tehet az idejével, amit akar. — A keresetem? Nem csök­kent. Ugyanúgy megkapom ha­vonta a 2800 forintot, mint előt­te. — Ha jól tudom, ez bérének csak 70 százaléka. Ennyit kap­nak kézhez, a 30 százalékot az év végén. — Igen, így van. De itt a liba. tenyészetben még prémiumot is kapunk. A K—700-as monstrum-trak­tor ott áll a tűző napon s Kor­mányos Antal éppen felkapasz­kodik a nagy jármű kormányár hoz. — Tagja vagyok az igazgató tanácsnak és amikar szóba ke­rült a szabad szombat bevezeté­se, támogattam a gondolatot. A mi termelőszövetkezetünkben megtehetjük ezt De ne tévesz- szen meg senkit a mi példánk. Nagyon sok munka van emögött .Elmegyünk egy kis sörözés­re, no meg biliárdozní.” (Fotó: Demény) a heti egy nap mögött. Csak az a közös gazdaság vállalhat ilyet, amelynek az anyagi feltételei megvannak hozzá. Igaz, nagy dologidőben, külö­nösein mi, gépkezelők nem ve­hetjük ki a szabad-napot, de az sem megvetendő, hogy ezekre a napokra 50 százalékos pluszbért kapunk. — Amikor mégis megkapja, mivel tölti az idejét? — Legutóbb Jugoszláviába mentünk a termelőszövetkezet autóbuszával lóversenyre, ahol a mi lovaink is futottak. A va­sárnapot pihenéssel töltheti az ember, mert szombaton el tud­ja végezni a ház körüli munkát. Nem kell hét közben „ellopkod- ni” hozzá az időt. S ha van az embernek hivatalos dolga, szombaton délelőtt azt is rendez­ni tudja. Este pedig elmegyünk egy kis sörözésre, no meg bili- árdozni. Tizenkét éve tagja a termelő­szövetkezetnek Nagy Imréné. Azt megelőzően is paraszti munkával foglalkozott. Még mindig furcsállja, hogy a hét végén nem kell dolgoznia. Vagy ha mégis úgy adódik, akkor sokkal többet keres. — A háziasszonynak nagyon jó ez. Most éppen itt van a lá­nyom látogatóban és nem kell szabadságot kivennem ahhoz, hogy együtt lehessünk. Ezelőtt, ha szükségünk volt egy sza­bad napra, be kellett mennünk valamelyik hivatalba, helyette­sítettük egymást a munkában. Most'pedig úgyszólván mindent el tudunk intézni. — Mit csinál például holnap? — Igaza van, hiszen szombat lesz. Azt hiszem, a lányommal és az unokámmal elmegyünk Gyopárosra. Az orosházi Űj Élet Termelő- szövetkezet köztudottan erős, gazdag közös gazdaság. Amit a termelőszövetkezet vezetősége elhatározott, azt meg is tudja valósítani. Hogy a megyében elsőként ők vezették be a sza­bad szombatot a mezőgazdaság­ban, ennek gazdasági feltételei vannak. S igaza van Kormányos Antalnak: Csak az a termelő- szövetkezet vállalkozhat ilyen lépésre, amelynek megvan az ereje hozzá. Botyánszki 'János smmmsi 3 IMI, AUGUSZTUS 15. ”

Next

/
Thumbnails
Contents