Békés Megyei Népújság, 1971. augusztus (26. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-15 / 192. szám

Viccel a bácsi?

Neun, nem viccelek kisfiam. De, ha mégegyszer betöröd a lépcsőházi ablakot, én nem tudom, mit csinálok veled. Ha én lennék az apád, most két akkora pofont kapnál, hogy...

Mint már annyiszor, most sem fejezhettem be a mondatot. Z. Pisti, büntetlen előéletű kiskorú, úgy otthagyott, ahogyan azt csak egy kutyával kapcsolatos hasonlattal lehet kifejezni. Bosszúsan arrébb rúgdostam az üvegdarabokat és becsöngettem Z-ékhez.

Z. apuka nyitott ajtót, kezéből le sem téve az újságot. Kelletlen arcot vágott, amikor meglátott, hiszen Pistike ügyében korábban már többször jártam náluk. Z. apuka most nem hívott be a lakásba, de azért türelmesen végighallgatott. Bólintott, majd szólt a feleségének és köszönés nélkül visszaballagott a lakásba. Az asszony seprűt, lapátot hozott, s eltüntette a gyerek notórius rombolásának újabb nyomait. .

Jól tudom én, hogy a kárt 'megtéríti a biztositó, s az üvegező sem lesz rest pótolni a kitört ablakszemet. Tudom azt is, hogy a gyerekek meggondolatlanok, s az vesse rájuk az első követ, aki még nem tört be ablakot. Ami bosszant, az. Z. Pistike makacs vandalizmusa, és Z. apuka közönye. Dehogy is vall 6 makarenkói elveket! Am biztos vagyok benne, hogy dagadtra pofozná fiacskáját, ha az otthon verné be az üveget. Z. Pistike azonban okos gyerek. Tudja, hogy a lakásban nem szabad esztelenül rombolni. Az iskolában sem lehet, mert a tanító néni szigorú. Honnan van hát ez az esztelen vagányság, amely az atyai pofonoktól és a tanító

néni szigorától távol vandállá tesz egy gyereket?

Tisztában vagyok azzal, hogy a körülményekhez, való alkalmazkodás képessége egyidős az e'mberrel. Tudom azt is, hogy az alkalom nagy csábító, s olyan tettekre ösztökélhet, melyeket törvény tilt, s melyeket a közmegvetés sújt. De az ember nemcsak, s nem elsősorban azért nem rombol, vagy öl, mert fél a büntetéstől, hanem azért, mert az oktalan pusztítást értelmetlennek találja. Gppen ezért, minek nevezzük azt, akit csak a leleplezéstől való félelem, vagy a büntetés rettent vissza a bűntől?! A válasz, jogilag aligha fogalmazható meg, s nem is tudnánk, nem is szeretnénk a bűn bélyegét arra sütni, aki vétlen ugyan, de akit egyedül csak a törvény szigora rettent.

Az etika arra tanít, hogy közösségben élni annyit tesz, mint alkalmazkodni. Az írott és íratlan szabályok összessége változó, de többé-kevésbé határozott keretet ad az együttélésnek, s balgaság lenne olyasmit állítani, hogy az ilyesfajta alkalmazkodás inkább korlátol, mint szabaddá tesz. Korábbi tételünk tehát fordítva is igaz. Alkalmazkodni annyi, mint élni. S hogy jobban éljünk, jobban kell alkalmazkodnunk. Elsősorban egymáshoz. Több kedvesség, több türelem — kevesebb idegeskedés, kevesebb Andaxin. S legyünk figyelemmel másokra ott is és akkor is, amikor nem rettent vigyázó szem, s csak a lelkiismeretünkre hagyatkozhatunk. Nagyon komoly dolog ez, s igazán nem vicceltem, amikor végső érvként két pofon súlyú fenyegetéssel illettem azt a gyereket, akinek apja hármat érdemelne.

Brackó István

Nemzetközi építés-gépesítési konferencia

A Gépipari Tudományos Egyesület és az Építéstudományi Intézet augusztus * 23—28 között Debrecenben rendezi meg a nemzetközi építés-gépesítési és automatizálási konferenciát. A hazai meghívott szakembereken kívül csehszlovák, NDK-beli, francia és NSZK-beli mérnökök, kutatók tartanak előadásokat.

A konferencia illusztrációjaként az Építőipari Gépesítési Vállalat háromnapos kiállítást

rendez, s ezen tíz cég — közöttük holland, svéd, NSZK-beli és svájci vállalat — mutatja be azokat a gépeket, szak- és szerelőipari újdonságokat, a házgyári befejező munkák meggyorsítását szolgáló technológiákat, amelyek a korszerű magasépítésben használatosak.

A gépek egy részét működés közben, a debreceni házgyári elemekből készülő lakások építésénél mutatják be.

mniiiiiiiiiiiHiauiiHiiimimiNiii

két az oktalan, indokolatlan és könnyelmű intézkedések sorozata bennük kiváltott. A beszélgetésekből, a lapok cikkei-, bői kicsendült azonban az is, hogy a jugoszláv elvtársak ^embenéznek fogyatékosságaikkal, az anyag, tárgyi és személyi gyengéikkel. Nem kívánom mindenütt idézgetni ki mit mondott vagy melyik újság mit írt, és ha idézem is a tapasztalatok .általánosítását megközelítő tények közlésére szorítkozom.

Kiinduló alapként vegyük a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Brioninban ez év április végi ülésén elhangzottakat: „Tudjuk — állapítja meg a határozat —, hogy emberi gyengeségeinken kívül társadalmunk fejlődésébe az anyagi nehézségből eredő tényezők is beleszólnak, de ha figyelembe is vesszük őket, áll a tény: túl lassan fejlődik a munkás önigazgatás; zavartalanul garázdálkodik szűkös javainkkal a bürokrácia; a munkások döntő befolyása nem növekszik, hanem csökken a dolgozók emiatt képtelenek változtatni társadalmi és anyagi helyzetükön gazdasági életünkben al- következetlenségek akadáiiiniiiiiiiiiiiiiiiiniiiminfin

lyozzák a stabilizációs prog- • ramok előbbre jutását; köztár- ■ saságaink nem igen értenek: szót egymással; növekszik a! nacionalizmus és sovinizmus; s magában a kommunisták sző-* vétségében is romlanak az em- : béri és elvtársi viszonyok.” •

Ebből az alaphelyzetből ki- • indulva minden kommunista-! nak és szocialista dolgozónak ■ kötelességévé teszik: „Harcol-: ni azért, hogy minden beruhá- ; zás az anyagi lehetőségek kere- « tein belül maradjon, le kell j állítani minden fedezet nélküli • beruházást .végrehajtani mind-. ; azokat az előírásokat, melyek ; a bankok fizetőképességét és a; hitelpénzek forgalmát szabá- ; lyozzák; szocialista szellemben ■ rendezni a személyi jövedel- ; meket úgy, hogy azok csak a; teljesítménytől függjenek — ■ munkásságunk jelentős része ■ még mindig alacsony munka- • bérrel él.” És végül: „Mindé- • nütt kezdeményezni a politikai ■ és gazdasági kérdések megoldó, i sát és szembenézni azokkal, * akik szocialistaellenes megoldá- • sokat ajánlanák.”

(Folytattuk)

Következik: Társadalom és S

államrend. * S

SZABAD SZOMBAT AZ ÚJ ÉLETBE A

István és Nagy Imréné örül a szabad szombatnak,

Pleskó Etelka, Györgyi

Az elnök csak úgy mellékesen jegyzi meg, hogy márciusban a termelőszövetkezetben bevezették a szabad szombatot. Ügy mondja ezt, mintha a legtermészetesebb lenne; a parasztember hetenként csak öt napot dolgozik. Bennem viszont a mellékesen odavetett mondat régi emlékeket elevenít fel. Hajnali 3-kor, ha a hold fent volt, álmosan, tagjaimban ólmos fáradtsággal álltam a kukoricatáblába tömi. Vagy azok az éjszakák, amikor nemegyszer estem rá kévekötés közben az összegyűjtött búzára, hogy néhány percet szundítsak.

A szombatot és a vasárnapot csak az különböztette meg a hét többi napjától, hogy tiszta alsóneműt cseréltünk és apánk ilyenkor megborotválkozott Régi, több mint húsz éves emlékek ezek. S ha most elmondom teneager-lányomnák,. úgy hab. gatja, mint a mesét.

A termelőszövetkezet kulturális bizottságának megnőtt a feladata az orosházi Űj Élet-ben. Alig győri szervezni a hétvégi programokat. Kirándulás, országjárás és külföldi utak is jócskán szerepelnék ebben. A kereset viszont nem csökkent, és a tagság talán éppen ezért nem sajnálja a forintot arra, hogy lásson, tudásban gyarapod. jón. És természetesen szórakozzon is. A termelőszövetkezet klubjában szombatonként teli ház van.

Györgyi István tűi van az étet delén. Növénytermesztési brigádvezető. Amikor arról kérdezem, hogyan is van ez a szabad szombat, mosolyog.

— A nagy nyári munkák idején a növénytermesztésben' dolgozóknak természetesen nem minden szombaton adjuk ki a szabad napot. Van úgy is, hogy a hét végén mindkét napon doL gozni kell. Ilyenkor azonban 50 százalékos pluszbért kap az, aki hót közben ledolgozta az öt napját. Jó dolog ez a szabad szombat és higgye el, amióta bevezettük, kevesebb a mulasztás hétközben. A háztájit mindenki meg tudja dolgozni a hét végén. Én magam is így vagyok véle.

A lány húszéves. A libafarmon dolgozik.

— Amióta a szabad szombatot megkapjuk, minden héten elmegyek a moziba.'Azelőtt? Jó, ha kéthavonkónt jutott rá idő. Persze táncolni is szeretek. Ezen a

nyáron tízszer voltam a strandon, tavaly, meg ha jól emlékszem, csak négyszer sikerült kimennem.

És Pleskó Etelka is boldogan nevet. Mezőgazdaságban dolgozik, de úgy jár a munkahelyére, mint bármelyik ipari munkás. Tudja, hogy ha a napi 10 óráját ledolgozza, szombaton azt tehet az idejével, amit akar.

— A keresetem? Nem csökkent. Ugyanúgy megkapom havonta a 2800 forintot, mint előtte.

— Ha jól tudom, ez bérének csak 70 százaléka. Ennyit kapnak kézhez, a 30 százalékot az év végén.

— Igen, így van. De itt a liba. tenyészetben még prémiumot is kapunk.

A K—700-as monstrum-traktor ott áll a tűző napon s Kormányos Antal éppen felkapaszkodik a nagy jármű kormányár hoz.

— Tagja vagyok az igazgató tanácsnak és amikar szóba került a szabad szombat bevezetése, támogattam a gondolatot. A mi termelőszövetkezetünkben megtehetjük ezt De ne tévesz- szen meg senkit a mi példánk. Nagyon sok munka van emögött

.Elmegyünk egy kis sörözésre, no meg biliárdozní.”

(Fotó: Demény)

a heti egy nap mögött. Csak az a közös gazdaság vállalhat ilyet, amelynek az anyagi feltételei megvannak hozzá.

Igaz, nagy dologidőben, különösein mi, gépkezelők nem vehetjük ki a szabad-napot, de az sem megvetendő, hogy ezekre a napokra 50 százalékos pluszbért kapunk.

— Amikor mégis megkapja, mivel tölti az idejét?

— Legutóbb Jugoszláviába mentünk a termelőszövetkezet autóbuszával lóversenyre, ahol a mi lovaink is futottak. A vasárnapot pihenéssel töltheti az ember, mert szombaton el tudja végezni a ház körüli munkát. Nem kell hét közben „ellopkod- ni” hozzá az időt. S ha van az embernek hivatalos dolga, szombaton délelőtt azt is rendezni tudja. Este pedig elmegyünk egy kis sörözésre, no meg bili- árdozni.

Tizenkét éve tagja a termelőszövetkezetnek Nagy Imréné. Azt megelőzően is paraszti munkával foglalkozott. Még mindig furcsállja, hogy a hét végén nem kell dolgoznia. Vagy ha mégis úgy adódik, akkor sokkal többet keres.

— A háziasszonynak nagyon jó ez. Most éppen itt van a lányom látogatóban és nem kell szabadságot kivennem ahhoz, hogy együtt lehessünk. Ezelőtt, ha szükségünk volt egy szabad napra, be kellett mennünk valamelyik hivatalba, helyettesítettük egymást a munkában. Most'pedig úgyszólván mindent el tudunk intézni.

— Mit csinál például holnap?

— Igaza van, hiszen szombat lesz. Azt hiszem, a lányommal és az unokámmal elmegyünk Gyopárosra.

Az orosházi Űj Élet Termelő- szövetkezet köztudottan erős, gazdag közös gazdaság. Amit a termelőszövetkezet vezetősége elhatározott, azt meg is tudja valósítani. Hogy a megyében elsőként ők vezették be a szabad szombatot a mezőgazdaságban, ennek gazdasági feltételei vannak. S igaza van Kormányos Antalnak: Csak az a termelő- szövetkezet vállalkozhat ilyen lépésre, amelynek megvan az ereje hozzá.

Botyánszki 'János

smmmsi 3

IMI, AUGUSZTUS 15. ”