Békés Megyei Népújság, 1971. augusztus (26. évfolyam, 180-204. szám)
1971-08-14 / 191. szám
Az 1013-as határozat Dévaváiyán is megvalósul Az elmúlt évben jelent meg az 1013-as kormányhatározat a nők gazdasági, szociális helyzetének megjavításáról. Az eltelt idő alatt a gazdasági vezetők egyre többet fáradoznak azon. Hogy a határozat mindenütt megvalósuljon. Dévaványán a község vezetői rendszeresen ellenőrzik a nők helyzetét Az ott működő ipari üzemekben dolgozók közel fele nő, de körülbelül ilyen az arány a mezőgazdaságban és a kereskedelemben dolgozók között is. A község vezetőinek legfőbb gondja, hogy minél több munka- alkalmat teremtsenek a nők számára. Ezért megfelelő épületet biztosítottak a Gyomai Háziipari Szövetkezetnek egy új üzemrész kialakításához. Ezzel újabb 100— 150 nő jut munkához még ez évben, illetőleg a jövő év elején. A tanács vezetői vizsgálták azt is, hogy érvényesül-e a községben az „egyenlő munkáért egyenlő bért” elve. Megállapították, hogy nincs kivétel és egyforma a fizetésük az azonos munkabeosztásban dolgozó nőknek és férfiaknak. A nők helyet kapnak a vezetésben is. A felmérés szerint mintegy ötvenen dolgoznak vezetői munkakörben. iMERMEMLL-tanácstozás a kölcsönös örnszöllltásokrál Pénteken budapestien megkezdődött az INTERMETALLértekezlet, amelyen a vaskohászati termékek kölcsönös szállításáról tárgyalnak. A tanácskozáson részt vesznek az INTER- METALL vaskohászati együttműködési szervezetbe tartozó országok — Bulgária, Csehszlovákia. Lengyelország, Magyarország, az NDK és a Szovjetunió — delegációi, valamint a román Metalimpex külkereskedelmi vállalat és a jugoszláv vaskohát szati egyesülés képviselőd. Az egyhetes eszmecserén áttekintik a vaskohászati termékek kölcsönös szállításának 1971. első félévi eredményeit és egyeztetik a harmadik negyedévi termékcserét Még egy-két évig megfelelő a jelenlegi bölcsőde. Nem ilyen megnyugtató a helyzet a napközi otthonos óvodáknál, s éppen ezért már előre gondoskodni kell, hogy ezek a problémák a közeljövőben megoldódjanak. A második műszak megkönnyítése érdekében az ÁFÉSZ kölcsönző boltot nyitott összegezve, megállapítható, hogy — bár látványos, előrelépés nem történt Dévaványán —, a község, az üzemek, a vállalatok vezetői nem feledkeztek meg az 1013-as határozat végrehajtásáról, s a lehetőségekhez képest, segítik megvalósulni azt. B. O. Összeült az Országos Szövetkezeti Tanács Pénteken délelőtt a Parlament delegacies termében dr. Molnár Frigyes elnökletével plenáris ülést tartott az Országos Szövetkezeti Tanács. A tanácskozáson megje/lent Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a kormány elnökhelyettese, valamint dr. Korom Mihály igazságügyminiszter. A tanácsülés elfogadta a két ülésszak közötti időszak munkás, ságáról szóló beszámolót. Ezt követően dr. Korom Mihály igazságügyminiszter mondta el előadói beszédét, melynek nyomón élénk vita alakult ki az egységes szövetkezeti törvény, valamint az ehhez kapcsolódó kormányrendelet tervezet felett. Milliárdos megtakarítás a nemzetközi együttműködés nyomán — 1975-ig ötszörösére nő a közúti járműgyártás kooperációja Az autóbusz-alkatrészek korszerű gyártásának megteremtésével lezárult a közúti járműprogram első szakasza. Eddig 12 milliárd forintot költött népgazdaságunk az autóbuszgyártás fejlesztésére, s az újabb szakaszban — a jelenlegi ötéves tervidőszakban — további 3,6 mil- liárdot fordít bővítésre, korszerűsítésre. Ezzel 1975-től évente 11—12 000 autóbuszt gyárthatnak hazánkban. Milliárdos beruházásokkal érAz egyenlő elbírálás elve nem mindenkor érvényesül lolázkedási terv a vasútnál dolgozó nők gazdasági ás szociális iislyzetének javitására (Tudósítónktól) Amint korábban hírt adtunk róla lapunkban, a közelmúltban tartotta meg ülését a Vasutasok Szakszervezetének szegedi területi bizottsága. Az egésznapos ülésen több fontos és időszerű feladatról tárgyaltak. Ilyen volt az a jelentés is, amelyet a vasútnál dolgozó nők helyzetéről terjesztett elő a területi bizottság. A jelentés összeállítását felmérés előzte meg, majd konzultáció a szolgálat; helyek párt- és szakszervezetével, valamint a nőbizottsággal. Ugyanezt a célt szolgálták azok az ankétok is, amelyeket a különböző csomópontokon, szerveztek. A MÁV Szegedi Igazgatósága korábban tízpontos intézkedési tervet készített a dolgozó nők gazdasági és szociális helyzetének javítására. Ebben összegezték azokat a feladatokat, amelyek elősegítik a határozat végr rehajtását. Az igazgatóság területén jelenleg 1942 nő dolgozik, vagyis az összes dolgozóknak mintegy 14 százalékát teszik ki. Többségük a végrehajtó, illetve a forgalma és utazó szolgálatból veszi ki a részét. A tapasztalatok és felmérések szerint kedvezően alakult az utánpótlás hely. zete, mivel a nődolgozók 37,1 százaléka harminc éven aluli. MHndez természetesein nem ok a megnyugvásra, mert az említett munkahelyeken még van lehetőség a nők foglalkoztatására. Amint megállapították, a lányok és asszonyok legalább olyan hűségesek munkahelyükhöz mint a férfiak. Sőt kevesebben lépnek ki a munkából. S ami szintén sokat mond, az az, hogy 40 százalékuk tagja a törzsgárdának. Ennek ellenére jócskán akad tennivaló, mivel az egyenlő elbírálás elve nem mindenkor és mindenben érvényesül úgy, ahogyan kívánatos lenne. Különösen vonatkozik ez a bérezésre, a vezető munkakörbe helyezésre és a kitüntetések adó. mányozására. Olyan tapasztalatokat is szereztek, melyek szerint az egyes kategóriákon és beosztásokon belül általában kevesebb a nők keresete, mint a férfiaké. Ami viszont a vezető munkakörbe való helyezést illeti, fontos, hogy az eddiginél nagyobb gonddal, tervszerűbben és szervezettebben felkészítsék őket az ilyen posztok betöltésére. Erre azért is szükség és lehetőség van, mert az igazgatóság területén pillanatnyilag az 54 szolgálati vezető munkakörben foglalkoztatott közül mindössze csak négy a nő. Ennél kedvezőbb a helyzet a reszortvezetőknél, mivel 152 közül 44 a nő. Az előterjesztésből, amelyet a «■■■■■•■■■■■■■■a» lió forintról vagy milliárdokról van szó. A magyarországi jólét harmadik tényezője: a hazalátogató emigránsok. Az 1956-os disszi- densekre gondolok. Számuk nem túlságosan magas (kb. 200 000 fő), ami a világ minden részében élő több millió lengyelhez képest csekély szám. E külföldi magyarok azonban legalább két szempontból különböznek a lengyel emigránsoktól. Először is elsősorban értelmiségiekről, szakemberekről van szó, akik külföldön szakmaileg és anyagilag Is érvényesültek. Másodszor ezeket a magyarokat rendkívül erős kötelékek fűzik hazájukhoz, többek között családi kapcsolatok is. Azaz Magyarországon ma igen sok olyan család él, amelynek közeli hozzátartozója van külföldön, olyan hozzátartozója, aki többnyire jó, sőt gyakran igen jó anyagi helyzetben van. Amikor tehát ezek az emigránsok már bizonyos anyagi jólétet értek el külföldön, ugyanakkor pedig az országban kialakult általános politikai légkör lehetőséget nyújtott arra, hogy a magyar családok felvegyék a kapcsolatot „külföldre szakadt” rokonaikkal, megindult az anyagi támogatásnak az az áradata, amely sok magyar család jelenlegi jólétének egyik fontos forrósa. E támogatásban — és ez is különbözik a mi helyzetünktől — elsősorban a városi, főként értelmiségi családok részesülnek. A jólét negyedik tényezője: a mezőgazdaság helyzete. Lengyel- országhoz képest, két fő eltérés kell megemlítenünk. Először: a mezőgazdasági termelés Magyarországon sokka stabilabb. Bár az időjárás a múlt évben nem kedvezett a növénytermesztésnek és így a termés 14 százalékkal volt alacsonyabb, az elmúlt ötéves tervidőszakban a növénytermesztés általában magas színvonalon mozgott és az 1969. évi rekordtermés ellensúlyozta az 1970-es nehézségeket. Az állattenyésztésiben is magas színvonalat értek el (kisebb csökkenés csak 1969-ben volt tapasztalható). Nem a legjobbak viszont a kilátások idén (a tavalyi rossz termés miatt). Másodszor: Magyarországon másként alakul a mezőgazdasági nyersanyagok és az élelmiszer külkereskedelmi mérlege. Igaz. az importon belül e csoport aránya 11—12 százalék, viszont az export is állandóan a 22 százalék fölött van (ebből 1,8 százalék a borexport, 1,7 százalék pedig az almaexport). Végeredményben a mezőgazdasági eredetű cikkek exportja pontosan egymilliárd dollárral haladja meg ugyanezen cikkek importját és ebből 400 millió dollár a nem szocialista országokkal folytatott kereskedelemből adódik. Nálunk ez a mérleg sokkal kedvezőtlenebbül alakul, ugyanakkor nagyfokú ingadozás jellemzi. Végül a magyarországi jólét ötödik tényezője: a magyar nemzeti jövedelem felosztása az utóbbi években a társadalom időszerű fogyasztói) igényei : szempontjából sokkal kedvezőb- ; ben alakult, mint nálunk. Az 1966—1970-es tervidőszakban a felhalmozás aránya 23,5 százalék volt (nálunk meghaladta a 28 százalékot). Sőt. a gazdasági reform bevezetését követő első két évben (1968—1969) a felhalmozásnak a nemzeti jövedelemben betöltött aránya még csökkent is a fogyasztási alap egyidejű növekedése mellett. Ezek tehát a magyarországi prosperitás fő tényezői. A gazdasági reformmal való összefüggésük kétoldalú. Egyrészt bizonyos objektív tényezők elősegítették a reform sikeres végrehajtását. Másrészt az új gazdasági mechanizmus is lehetőséget nyújt arra, hogy az objektív tényezők előnyeit jobban és na- . gyobb mértékben használják ki. [ S ugyanakkor a fellendülés további lehetőségeit is biztosítja. (Ford.: Háry Judit) területi bizottság ülésén megvitattak, kiderült, hogy a kitüntetéseknél, anyagi és erkölcsi elismeréseknél nem feledkeznek meg a lányokról és asszonyokról. Ezt tanúsítják a számok. Az utóbbi öt esztendőben az igazgatóság területéin 693-an részesültek különféle kitüntetésben és elismerésben, s közülük 278 volt a nő. Kormánykitüntetést 58-an kaptak, ám — s ez elgondolkoztató — köztük ewetlen nődolgozó sem akadt. S akárcsak a fenti esetben, a magasabb iskolai, szakmai és politikai képzésért; is jóval többet kell tenni a jövőben, mint eddig. A felmérések szerint Ugyanis igen kevés a felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező nő. Ezen úgy is lehetne segíteni, ha egyre többen kapnának társadalmi ösztöndíjat. A helyzetfelmérés tapasztalatai és adatai kedvezően értékelik politikád és társadalmi tevékenységüket. Szánté valameny- nyien tagjai a szakszervezetnek, csaknem négyszázan a KISZ- nek, 174-en pedig párttagok. Munka Után igen sokan aktívan dolgoznak a párt- és szakszervezetben a nőbizottságokban. Emellett jól ellátják kettős hivatásukat: a szakvonali munkát és a család nevelését. mivel csaknem 69 százalékuk gyermekes anya, amiért fokozott támogatást és segítséget érdemelnek. A vasútnál dolgozó nők gazdasági és szociális helyzetének rendszeres javítása mindennapos törődést igényel a szolgálati helyek szakmai és mozgalmi vezetőitől. Elsősorban erre van szükség ahhoz, hogy az intézkedési tervben elhatározott feladatokat minél eredményesebben végrehajtsák. Sziládi Sándor Legalább ötéves szakmai gyakorlattal rendelkező szerszámkészítőket, esztergálvosokat, mezőgazdasági gépszerelőket azonnalra felveszünk. Jelentkezés: a békési Október 6 Tsz. Csabai úti gépműhelyében. 1687 nek fel azok a kooperációk is, amelyek alapján az érdekelt országok egész sor olyan részegységet szállítanak kölcsönösen egymásnak, amelyre szüksége van a másik félnek. A KGM-ben felmérték a szocialista országokkal a kooperációs tapasztalatokat, és az együttműködés további menetét. Magyarország 10-féle alkatrészt exportált a vele kooperáló országoknak, s körülbelül ugyanennyit kap cserébe. Az elmúlt öt évben a külföldi kooperációs partnereknek 81 millió rubel értékű járműalkatrészt szállítottunk, a negyedik ötéves tervben pedig ez az érték 320 millió rubel lesz. Ugyanakkor a még viszonylag kisebb mérvű import ennél gyorsabban növekszik, s ezzel a nemzetközi kooperáció 1975-ig csaknem ötszörösére emelkedik. A leghatékonyabb a Szovjetunióval kötött megállapodás, amelynek alapján autóbusz hátsó futóműből a hazai igényeknek több mint háromszorosát gyárthatjuk. Annak ellenére, hogy a magyar iparnak öt év alatt csak 60 000-re van szüksége, a Győrben létesített új Hajtőműgyár 1975-ig mintegy 200 000-ret állít elő, s a többletet a szocialista országokba, mindenekelőtt a Szovjetunióba szállítják. A Szovjetunióban készül viszont a magyar autóbuszok mellső tengelye, a szervokormányhoz szükséges hidraulikus szivattyú és a lengéscsillapító. Lengyelországgal 3—4 évre szóló, 25 millió rubeles keretszerződést kötöttünk, ennek keretében többek között teherautófülkét kapunk. Cserébe pedig — akárcsak a Szovjetunióban és Jugoszláviában — autóbuszokhoz szükséges htásó futóművet exportálunk. BtKÉSMlCWSzn Q 1971. AUGUSZTUS 14. ** Egy kis statisztika békéscsabai családi] eseményekről A Békéscsabai Városi Tanács Igazgatási Osztálya szám szerint 32 féle ügykört intéz. Ezek között szerepelnek az anyakönyvi ügyektől a családi események társadalmi megrendezése, a szabálysértési és lakásügyeken át, egészen az életjáradéki szerződések jóváhagyásáig. A legutóbbi felmérés szerint ez évben június 30-ig 577 gyermek születését anyakönyvezték, ugyanezen idő alatt 208 házassági anyakönyvezés történt, és 324 volt az elhaltak száma. Sajnálatos az, hogy kénytelenek voltak 30 olyan újszülött gyermeket bejegyezni az anyakönyvbe is, akinek nem sikerült „apát találni”. Hét hónap alatt 10 névváltoztatási kérelem érkezett a békéscsabai anyakönyvi hivatalhoz. Házasság felbontásának bejegyzésére június 30-dg 57 esetben került sor; A Gyulai Építőipaci Vállalat, Gyula, Hajnal u. 3. szám takarítónői munkakörbe felvételt hirdet Jelentkezés: a vállalat személyzeti előadójánál x
