Békés Megyei Népújság, 1971. augusztus (26. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-13 / 190. szám

„Akcióterv" a közel-keleti helyzetről Szadat elnök rövidesen Fran- «iaarszágba és a skandináv álla­mokba küldi Hafez Iszmail kül­ügyi államminisztert hogy is­mertesse az egyiptomái kormány nézeteit a közel-keleti válság legújabb fejleményedről — kö­zölte csütörtöki számában a kai­rói félhivatalos A1 Ahram. Szadat elnök üzenetét eljuttat­ják tíz afrikai állam vezetőjé­hez is. Az afrikai államfők érte­kezleten vizsgálják meg, milyen eszközökkel lehet elősegíteni a Biztonsági Tanács 1967. novem­ber 22-d határozatának végre­hajtását. Jordán—szír incidens Súlyos incidenst jelentett a damaszkuszi rádió csütörtökön délután a szírdai—Jordániái ha­tárról. Egy katonai szóvivő állt a nor­mális adását megszakító rádió mikrofonjai elé, s közölte, hogy két jordándai harckocsi és egy dzsip lépte át a Ramsza határ­várostól délre a szíriai város fe­lé vezető úton a szár határt. A behatolók tüzet nyitottak egy ha- tármenti szír megfigyelőállásra s annak háromtagú személyzete közül egyet megsebesítették, majd a sebesült embert megöl­ték. (MTI) Hatpontos békejavaslat Egyiptom és Szaúd-Arábia új, hatpontos béke javaslatot terjesz­tett elő a jardániai kormánynak. Ennek értelmében a Palesztinái ellenállók beszüntetnék „föld­alatti tevékenységüket”, ugyan­akkor Husszein király kormá­nyát köteleznék, hogy bocsássa szabadon a fogvatartott gerillá­kat. Az új békejavaslatról szóló hírt a kairói félhivatalos A1 Ah­ram csütörtöki száma közölte. A dokumentum felszólítja a Jordá­niái kormányt, újból fogadja el a múlt szeptemberi kairói meg­állapodást, amely véget vetett a j Palesztinái gerillák és a királyi csapatok véres összetűzéseinek. | Mint ismeretes, a Jordániái ve- I zetök érvénytelennek minősítet- ; tók az akkori megállapodást. A békej avaslat szerint a kairói megállapodás rendelkezéseinek j megvalósítására katonai és poli­tikai bizottságokat kell alakitani. A szembenálló feleknek a bé­kés együttélés állapota érdeké­ben be kell szüntetniük minden egymás elleni irányuló propa­gandatevékenységet. (MTI) Az egyiptomi, fővárosban egyébként Mahmud Riad kül­ügyminiszter elnökletével máso­dik napja tart az a munkameg­beszélés. amelyen az EAK moszkvai és az ENSZ-néd akkre­ditált nagykövete, valamint wa­shingtoni érdekképviselője vesz részt. A diplomaták „akcióter­vet” dolgoznak lq az ENSZ kö­vetkező ülésszakára a közel-ke­leti helyzetről. (MTI) Az iraki külügyminiszter hazánkba látogat Péter János külíigyminiszrter meghívására Abdul Karim Al- Sheikly, az Iraki Köztársaság külügyminisztere augusztus 15- en hivatalos baratj látogatásra Magyarországra érkezik. (MTI) Négyhatalmi tárgyalások Nyugat-Berlin Pjotr Abraszimovnak, a Szov­jetunió berlini nagykövetének elnökletével a volt Szövetséges Ellenőrző Tanács nyugat-berlini épületében csütörtökön megkez­dődött a négy nagyhatalom nagyköveteinek 29. tárgyalása. Ez a héten már a harmadik 'megbeszélés, s önmagában ez is azt mutatja, hogy a tárgyalá­sok döntő szakaszba jutottak. Amint ezt Jean Sauvagnar- gues, francia nagykövet szerdán • kijelentette: „Mindennap van valami haladás”. S mégis a tárgyalások körül kialakult han­gulatból, valamint a csütörtöki nyugat-berlini lapok hangvételé­ből kitűnik, hogy éppen ez a döntő szakasz ígérkezik a leg­nehezebbnek. A konzervatív Der Tagesspie­gel csütörtöki számának „A fe­lelősség” című vezércikkéből I egyértelműleg kitűnik a nyugati' taktika: mivel a nyugatnémet kormány olyan feltételhez kö­tötte a Szovjetunió és az NSZK, illetve Lengyelország és az NSZK között megkötött szerző­dés ratifikálását, hogy előbb a nyugat-berlini kérdésben kell megegyezni, a nyugatiak most megkísérlik, hogy a Szovjetunió­tól messzemenő engedményeket csikarjanak ki. A Szovjetunió — amely a nyugat-berlini kérdés rendezé­séről indított egész tárgyalást kezdeményezte — természetesen hajlandónak mutatkozik olyan megállapodásokra, amelyek elő­segítik, hogy Nyugat-Berlin Eu­rópa kellős közepén végre meg­szűnjön háborús tűzfészek lenni és a kelet—nyugati megértés pél­dájává váljék —, de mint az NDK fővárosában megállapítják — elvi engedményekre soha nem volt és nyilván most sem hajlandó. A nyugat-berlini kér­dés rendezéséinek pedig egyik alapvető, megváltoztathatatlan elve: Nyugat-Berlin soha nem volt, és nem lesz a jövőben sem Nyugat-Németország része. (MTI) Béke helyett rakéták S Szadat, Kadhafi, Asszad találkozó tatára szeptember 15-re tűzték ki a népszavazást. A damaszku­szi csúcsértekezletet követően Szadat újból összehívja az ASZÚ Központi Bizottságát és beszá­mol a közel-keleti válság poli­tikai és katonai fejleményeiről a nemzetközi erőfeszítések ered­ményeiről. A damaszkuszi csúcstalálkozón egyébként a most véget ,ért szovjet—szíriai tárgyalások eredményeit is meg­vitatják. (MTI) Kairó A csütörtöki Ä1 Ahram felelős ' szír forrásokra hivatkozva kö­zölte: augusztus 18-án Damasz- kuszbain találkozik Szadat egyiptomi, Kadhafi líbiai és Asz- szad szíriai elnök az arab állam­szövetség alkotmánytervezeté­nek a megvitatása végett. A ta­lálkozóra Asszad javaslatára az alkotmánytervezet kihirdetése és a szeptember 1-i népszavazás előtt kerül sor. Tripoli értesülés szerint a népszavazás eredmé­nyét mindhárom országban már szeptember 2-án délben nyilvá- í nosságra hozzák. Az A1 Gumhurija úgy értesült, j hogy a népszavazás után a há- > rom államfő Kairóban tart | csúcstalálkozót, s ezen megala- • látják az Arab Köztársaságok : Szövetsége Elnöki Tanácsát és ■ megválasztják az államszövetség • és a néptanács elnökét. Ami az 5 egyiptomi állandó alkotmányt S illeti erről Szadat elnök javas- : ísco amerikai külügyi ál­lamtitkár tíznapos izraeli látogatása anélkül ért vé­get, hogy sikerült volna elmozdítania a holtpont­ról a Szuezi-csatorna megnyitá­sa körül kibontakozott diplomá­ciai játszmát. Emlékezetes, hogy a nagy fontosságú víziút megnyi­tására Szadat egyiptomi elnök még februárban tett első ízben javaslatot. Izrael akkor mereven elutasította azt a feltételezést, hogy lehetővé tegye a csatorna megnyitását, mint az általános közel-keleti rendezés első szaka­szát. Csak abban az esetben lett volna hajlandó némi visszavonu­lásra, ha azt nem kötik össze a megszállt területek teljes kiürí­tésével, s ha minden határidő nélkül meghosszabbítják a fegy­verszünetet. Nyilvánvaló, hogy ez tartósította volna az izraeli megszállást, csakis Izraelnek kedvezett volna. Egyiptom nem egyszer kifejtette: a csatorna megnyitása csak az első lépcső­fok lehet a teljes rendezés felé. vagyis össze kell kötni az izraeli kivonulás „menetrendjének” megállapításával. A tűzszünet meghosszabbítása sem léhet kor­látlan, s egyiptomi vélemény szerint hat hónapnyi fegyver- szünet elegendő lenne a Jarring- mdsszió felújítására, a teljes ren­dezés megvalósítására. Ebben az esetben a csatorna megnyitása a konfliktus békés megoldását szolgálná. bben a helyzetben került sor az amerikai kezde­ményezésekre. Az ame­rikai diplomaták lénye­gében azt mondták Kai­rónak, legyen türelemmel, míg ők Tel Avivban nyomást gyako­rolnak Meir asszony kormányára a kompromisszum érdekében. Ennek keretében került sor Sisco látogatására is. Az amerikai kül­ügyi államtitkár hír szerint ar­ról próbálta meggyőzni az izraeli kormányt, hogy mintegy 40—50 kilométernyire vonuljon vissza a vízi úttól, s járuljon hozzá ahhoz, hogy „jelképes” egyipto­mi erők keljehek át a csatorna keleti partjára; állítólag az ame­rikaiak ebben az esetben támo­gatták volna a tűzszünet egy­éves meghosszabbítását. Mindezt kiegészítették az arab országok közvéleményének címzett lélek­tani sajtóhadjárattal; e szerint a megoldás kulcsa az Egyesült Ál­lamok kezében van, hiszen egye­E E dúl Amerika képes nyomást gya­korolni Izraelre... Megpróbálták tehát életben tartani az amerikai külügyminiszterről elnevezett Rogers-terveit, azt a látszatot akarták kelteni, hogy szem előtt tartják az arab országok méltá­nyos kívánságait is. z a törekvés Sisco külde­tésével együtt zsákut­cába jutott. Tel Aviv minden egyiptomi javas­latra és minden amerikai kompromisszumos kezdeménye­zésre egyaránt nemet mondott Golda Meir legfeljebb 15—20 ki­lométeres visszavonulásra lett volna hajlandó. vagyis meg akarta tartani a Bariev vezérteari főnökről elnevezett erődítmény- volanat, és ezt is csak abban az esetben tette volna, ha egyip­tomi erők nem kelnek át a csa­tornán és ha az EAK beletörődik a határidő nélküli fegyverszü­netbe. Ez a rendezés elodázásá­val, a megszállás állandósításá­val lett volna egyértelmű. Szadat elnök Sisco kudarca után mon­dott első beszédében le is vonta a következtetést, hogy ameny- nyiben Izrael továbbra is kitart az elfoglalt arab területek meg­szállása mellett és amennyiben az Egyesült Államok továbbra sem képes vagy nem akar nyo­mást gyakorolni Izraelre, a Biz­tonsági Tanács határozatának el­fogadtatása érdekében,^akkor is­mét kiéleződhet a közel-keleti feszültség. Nyilván nem kerülte el az egyiptomiak figyelmét az sem, hogy az izraeli kormány nem a békés rendezésben, hanem ka­tonai erejének fokozásában érde­kelt, s hogy Sisco látogatását is az utóbbi cél jegyében igyeke­zett felhasználni. Tel Aviv újabb kívánságlistáján a Phantom- és F—4-es vadászbombázók mellett szerepelt a Lance-típusú ameri­kai taktikai rakéta is. Sisco tehát nemhogy nem tudott eredményt elérni, hanem még postás-sze­repre is vállalkoznia kellett: 6 juttatta el a Pentagonhoz az újabb izraeli rakétaigényeket. z amerikai időhúzás, tak­tikázás tehát nem segíti elő a megoldást, és végül minden amerikai kezde­ményezés újabb izraeli fegyverszállításokkal végződik. Az arab országok ismét levon­nék a következtetést: nincs mit várniuk az Egyesült Álla­mok diplomáciai manővereitől. Rudnyánszky István A ■■■■■■MaaaaaaaMaaaaaaaw ■" aaaaaaaaaaaee' A külföld — kásánkról Hogyan csinálják? Irta: Zygmunt Szeliga (Rövidítve) A HÁZTÁJI GAZDASÁG lakó- és melléképületeiben, a háztetőre szerelt TV antennában keletkezett viharkárra is érvényes <> HÁZTÁJI BIZTOSÍTÁS ÁLLAMI BIZTOSÍTÓ II. Általában úgy veszem észre, hogy Lengyelországhoz képest, ahol a gazdasági helyzet meg­javításához több mint 30 millió szakember „ért”, Magyarorszá­gon a közvélemény jóval ke­vésbé érdeklődik e kérdések iránt, amelyek nálunk szenve­délyes vitákat váltanak ki. Ez talán a nemzeti alkat és tem­peramentum különbözőségéből adódik, de még inkább az a tény játszhat itt döntő szere­pet hogy a gazdasági mecha­nizmus kedvez az egyéni tö­rekvéseknek és a személyes becsvágynak: a közellátás jó, a keresetek magasabbak, a munkaidő rövidebb, az autó- vásárlás reális terv, a hétvégi ház pedig ugyancsak elérhető. A fontos az, hogy ez a mecha­nizmus jól működjék, de hogy miért és hogyan működik, ez már a szakemberek gondja ... — így vélekedik —. meglátá­som szerint — az átlagos ma­gyar. Ugyanakkor a magyar gazdasági reform kivételes helyzetben van: a többi szoci­alista országtól eltérően gon­dos előkészítő munka és ter­vezés előzte meg, ezt követte a sokoldalú és alapos vita, vé­gül egységes, komplex rend­szerként lépett életbe. A he­ves viták tehát már annak­idején lejátszódtak, most nyu­godtan lehet élvezni az új mo­del] gyümölcseit. A modellkérdések iránti ki­sebb érdeklődés korántsem je­lent ugyanis közömbösséget. Már az új modell életbeléptetése után egyes részmegoldások elé­gedetlenséget váltottak ki a magyar közvéleményből és ezért bizonyos módosításokra került sor (a jutalmazási alap egyenlőtlen felosztása váltotta ki a vitákat). A gazdasági mechanizmus különböző prob­lémái ma sem kizárólag a szak­emberek ügye, hanem a széles közvéleményé is. Ezt bizonyí­totta egyebek között a közel­múlt választási kampánya és a SZOT-kongresszust megelőző kampány során megmutatkozó nagyfokú társadalmi aktivitás, a dolgozóknak az az igénye, hogy aktívan vegyenek részt az ország és a vállalatok irányí­tásában, illetve az ármozgások hatékonyabb ellenőrzésében. Ezekben a kérdésekben azon­ban egyetlen egy alkalommal sem bolydult fel a közvélemény, amely az új modedJen elsősor­ban gazdasági prosperitást — áruval teli boltokat és pénzzel teli zsebet — ért. Ügy érzem, hogy ez téves el­képzelés. Anélkül, hogy lebe­csülném az új rendszert, azon a véleményen vagyok, hogy' a prosperitás forrásait másutt kell keresni. Több ilyen forrás van. Az első kétségkívül a külkereske­delem. A magyar üzletekben tapasztalható árubőség jelen­tős mértékben annak köszön­hető, hogy a magyar népgaz­daság szoros kapcsolatban van a világgazdasággal. Az új gaz­daságirányítási rendszer termé­szetesen ösztönző hatással van a külgazdasági' kapcsolatokra, de e kapcsolatok egyrészt (pél­dául Lengyelországgal össze­hasonlítva) amúgyis igen jelen­tősek voltak, másrészt egyál­talán nem olyan bizonyos, hogy növekedésük és a külkereske­delemben bekövetkezett válto­zások az új gazdasági modell közvetlen eredményei. Azaz elképzelhető, hogy e változások

Next

/
Thumbnails
Contents