Békés Megyei Népújság, 1971. augusztus (26. évfolyam, 180-204. szám)
1971-08-13 / 190. szám
„Akcióterv" a közel-keleti helyzetről Szadat elnök rövidesen Fran- «iaarszágba és a skandináv államokba küldi Hafez Iszmail külügyi államminisztert hogy ismertesse az egyiptomái kormány nézeteit a közel-keleti válság legújabb fejleményedről — közölte csütörtöki számában a kairói félhivatalos A1 Ahram. Szadat elnök üzenetét eljuttatják tíz afrikai állam vezetőjéhez is. Az afrikai államfők értekezleten vizsgálják meg, milyen eszközökkel lehet elősegíteni a Biztonsági Tanács 1967. november 22-d határozatának végrehajtását. Jordán—szír incidens Súlyos incidenst jelentett a damaszkuszi rádió csütörtökön délután a szírdai—Jordániái határról. Egy katonai szóvivő állt a normális adását megszakító rádió mikrofonjai elé, s közölte, hogy két jordándai harckocsi és egy dzsip lépte át a Ramsza határvárostól délre a szíriai város felé vezető úton a szár határt. A behatolók tüzet nyitottak egy ha- tármenti szír megfigyelőállásra s annak háromtagú személyzete közül egyet megsebesítették, majd a sebesült embert megölték. (MTI) Hatpontos békejavaslat Egyiptom és Szaúd-Arábia új, hatpontos béke javaslatot terjesztett elő a jardániai kormánynak. Ennek értelmében a Palesztinái ellenállók beszüntetnék „földalatti tevékenységüket”, ugyanakkor Husszein király kormányát köteleznék, hogy bocsássa szabadon a fogvatartott gerillákat. Az új békejavaslatról szóló hírt a kairói félhivatalos A1 Ahram csütörtöki száma közölte. A dokumentum felszólítja a Jordániái kormányt, újból fogadja el a múlt szeptemberi kairói megállapodást, amely véget vetett a j Palesztinái gerillák és a királyi csapatok véres összetűzéseinek. | Mint ismeretes, a Jordániái ve- I zetök érvénytelennek minősítet- ; tók az akkori megállapodást. A békej avaslat szerint a kairói megállapodás rendelkezéseinek j megvalósítására katonai és politikai bizottságokat kell alakitani. A szembenálló feleknek a békés együttélés állapota érdekében be kell szüntetniük minden egymás elleni irányuló propagandatevékenységet. (MTI) Az egyiptomi, fővárosban egyébként Mahmud Riad külügyminiszter elnökletével második napja tart az a munkamegbeszélés. amelyen az EAK moszkvai és az ENSZ-néd akkreditált nagykövete, valamint washingtoni érdekképviselője vesz részt. A diplomaták „akciótervet” dolgoznak lq az ENSZ következő ülésszakára a közel-keleti helyzetről. (MTI) Az iraki külügyminiszter hazánkba látogat Péter János külíigyminiszrter meghívására Abdul Karim Al- Sheikly, az Iraki Köztársaság külügyminisztere augusztus 15- en hivatalos baratj látogatásra Magyarországra érkezik. (MTI) Négyhatalmi tárgyalások Nyugat-Berlin Pjotr Abraszimovnak, a Szovjetunió berlini nagykövetének elnökletével a volt Szövetséges Ellenőrző Tanács nyugat-berlini épületében csütörtökön megkezdődött a négy nagyhatalom nagyköveteinek 29. tárgyalása. Ez a héten már a harmadik 'megbeszélés, s önmagában ez is azt mutatja, hogy a tárgyalások döntő szakaszba jutottak. Amint ezt Jean Sauvagnar- gues, francia nagykövet szerdán • kijelentette: „Mindennap van valami haladás”. S mégis a tárgyalások körül kialakult hangulatból, valamint a csütörtöki nyugat-berlini lapok hangvételéből kitűnik, hogy éppen ez a döntő szakasz ígérkezik a legnehezebbnek. A konzervatív Der Tagesspiegel csütörtöki számának „A felelősség” című vezércikkéből I egyértelműleg kitűnik a nyugati' taktika: mivel a nyugatnémet kormány olyan feltételhez kötötte a Szovjetunió és az NSZK, illetve Lengyelország és az NSZK között megkötött szerződés ratifikálását, hogy előbb a nyugat-berlini kérdésben kell megegyezni, a nyugatiak most megkísérlik, hogy a Szovjetuniótól messzemenő engedményeket csikarjanak ki. A Szovjetunió — amely a nyugat-berlini kérdés rendezéséről indított egész tárgyalást kezdeményezte — természetesen hajlandónak mutatkozik olyan megállapodásokra, amelyek elősegítik, hogy Nyugat-Berlin Európa kellős közepén végre megszűnjön háborús tűzfészek lenni és a kelet—nyugati megértés példájává váljék —, de mint az NDK fővárosában megállapítják — elvi engedményekre soha nem volt és nyilván most sem hajlandó. A nyugat-berlini kérdés rendezéséinek pedig egyik alapvető, megváltoztathatatlan elve: Nyugat-Berlin soha nem volt, és nem lesz a jövőben sem Nyugat-Németország része. (MTI) Béke helyett rakéták S Szadat, Kadhafi, Asszad találkozó tatára szeptember 15-re tűzték ki a népszavazást. A damaszkuszi csúcsértekezletet követően Szadat újból összehívja az ASZÚ Központi Bizottságát és beszámol a közel-keleti válság politikai és katonai fejleményeiről a nemzetközi erőfeszítések eredményeiről. A damaszkuszi csúcstalálkozón egyébként a most véget ,ért szovjet—szíriai tárgyalások eredményeit is megvitatják. (MTI) Kairó A csütörtöki Ä1 Ahram felelős ' szír forrásokra hivatkozva közölte: augusztus 18-án Damasz- kuszbain találkozik Szadat egyiptomi, Kadhafi líbiai és Asz- szad szíriai elnök az arab államszövetség alkotmánytervezetének a megvitatása végett. A találkozóra Asszad javaslatára az alkotmánytervezet kihirdetése és a szeptember 1-i népszavazás előtt kerül sor. Tripoli értesülés szerint a népszavazás eredményét mindhárom országban már szeptember 2-án délben nyilvá- í nosságra hozzák. Az A1 Gumhurija úgy értesült, j hogy a népszavazás után a há- > rom államfő Kairóban tart | csúcstalálkozót, s ezen megala- • látják az Arab Köztársaságok : Szövetsége Elnöki Tanácsát és ■ megválasztják az államszövetség • és a néptanács elnökét. Ami az 5 egyiptomi állandó alkotmányt S illeti erről Szadat elnök javas- : ísco amerikai külügyi államtitkár tíznapos izraeli látogatása anélkül ért véget, hogy sikerült volna elmozdítania a holtpontról a Szuezi-csatorna megnyitása körül kibontakozott diplomáciai játszmát. Emlékezetes, hogy a nagy fontosságú víziút megnyitására Szadat egyiptomi elnök még februárban tett első ízben javaslatot. Izrael akkor mereven elutasította azt a feltételezést, hogy lehetővé tegye a csatorna megnyitását, mint az általános közel-keleti rendezés első szakaszát. Csak abban az esetben lett volna hajlandó némi visszavonulásra, ha azt nem kötik össze a megszállt területek teljes kiürítésével, s ha minden határidő nélkül meghosszabbítják a fegyverszünetet. Nyilvánvaló, hogy ez tartósította volna az izraeli megszállást, csakis Izraelnek kedvezett volna. Egyiptom nem egyszer kifejtette: a csatorna megnyitása csak az első lépcsőfok lehet a teljes rendezés felé. vagyis össze kell kötni az izraeli kivonulás „menetrendjének” megállapításával. A tűzszünet meghosszabbítása sem léhet korlátlan, s egyiptomi vélemény szerint hat hónapnyi fegyver- szünet elegendő lenne a Jarring- mdsszió felújítására, a teljes rendezés megvalósítására. Ebben az esetben a csatorna megnyitása a konfliktus békés megoldását szolgálná. bben a helyzetben került sor az amerikai kezdeményezésekre. Az amerikai diplomaták lényegében azt mondták Kairónak, legyen türelemmel, míg ők Tel Avivban nyomást gyakorolnak Meir asszony kormányára a kompromisszum érdekében. Ennek keretében került sor Sisco látogatására is. Az amerikai külügyi államtitkár hír szerint arról próbálta meggyőzni az izraeli kormányt, hogy mintegy 40—50 kilométernyire vonuljon vissza a vízi úttól, s járuljon hozzá ahhoz, hogy „jelképes” egyiptomi erők keljehek át a csatorna keleti partjára; állítólag az amerikaiak ebben az esetben támogatták volna a tűzszünet egyéves meghosszabbítását. Mindezt kiegészítették az arab országok közvéleményének címzett lélektani sajtóhadjárattal; e szerint a megoldás kulcsa az Egyesült Államok kezében van, hiszen egyeE E dúl Amerika képes nyomást gyakorolni Izraelre... Megpróbálták tehát életben tartani az amerikai külügyminiszterről elnevezett Rogers-terveit, azt a látszatot akarták kelteni, hogy szem előtt tartják az arab országok méltányos kívánságait is. z a törekvés Sisco küldetésével együtt zsákutcába jutott. Tel Aviv minden egyiptomi javaslatra és minden amerikai kompromisszumos kezdeményezésre egyaránt nemet mondott Golda Meir legfeljebb 15—20 kilométeres visszavonulásra lett volna hajlandó. vagyis meg akarta tartani a Bariev vezérteari főnökről elnevezett erődítmény- volanat, és ezt is csak abban az esetben tette volna, ha egyiptomi erők nem kelnek át a csatornán és ha az EAK beletörődik a határidő nélküli fegyverszünetbe. Ez a rendezés elodázásával, a megszállás állandósításával lett volna egyértelmű. Szadat elnök Sisco kudarca után mondott első beszédében le is vonta a következtetést, hogy ameny- nyiben Izrael továbbra is kitart az elfoglalt arab területek megszállása mellett és amennyiben az Egyesült Államok továbbra sem képes vagy nem akar nyomást gyakorolni Izraelre, a Biztonsági Tanács határozatának elfogadtatása érdekében,^akkor ismét kiéleződhet a közel-keleti feszültség. Nyilván nem kerülte el az egyiptomiak figyelmét az sem, hogy az izraeli kormány nem a békés rendezésben, hanem katonai erejének fokozásában érdekelt, s hogy Sisco látogatását is az utóbbi cél jegyében igyekezett felhasználni. Tel Aviv újabb kívánságlistáján a Phantom- és F—4-es vadászbombázók mellett szerepelt a Lance-típusú amerikai taktikai rakéta is. Sisco tehát nemhogy nem tudott eredményt elérni, hanem még postás-szerepre is vállalkoznia kellett: 6 juttatta el a Pentagonhoz az újabb izraeli rakétaigényeket. z amerikai időhúzás, taktikázás tehát nem segíti elő a megoldást, és végül minden amerikai kezdeményezés újabb izraeli fegyverszállításokkal végződik. Az arab országok ismét levonnék a következtetést: nincs mit várniuk az Egyesült Államok diplomáciai manővereitől. Rudnyánszky István A ■■■■■■MaaaaaaaMaaaaaaaw ■" aaaaaaaaaaaee' A külföld — kásánkról Hogyan csinálják? Irta: Zygmunt Szeliga (Rövidítve) A HÁZTÁJI GAZDASÁG lakó- és melléképületeiben, a háztetőre szerelt TV antennában keletkezett viharkárra is érvényes <> HÁZTÁJI BIZTOSÍTÁS ÁLLAMI BIZTOSÍTÓ II. Általában úgy veszem észre, hogy Lengyelországhoz képest, ahol a gazdasági helyzet megjavításához több mint 30 millió szakember „ért”, Magyarországon a közvélemény jóval kevésbé érdeklődik e kérdések iránt, amelyek nálunk szenvedélyes vitákat váltanak ki. Ez talán a nemzeti alkat és temperamentum különbözőségéből adódik, de még inkább az a tény játszhat itt döntő szerepet hogy a gazdasági mechanizmus kedvez az egyéni törekvéseknek és a személyes becsvágynak: a közellátás jó, a keresetek magasabbak, a munkaidő rövidebb, az autó- vásárlás reális terv, a hétvégi ház pedig ugyancsak elérhető. A fontos az, hogy ez a mechanizmus jól működjék, de hogy miért és hogyan működik, ez már a szakemberek gondja ... — így vélekedik —. meglátásom szerint — az átlagos magyar. Ugyanakkor a magyar gazdasági reform kivételes helyzetben van: a többi szocialista országtól eltérően gondos előkészítő munka és tervezés előzte meg, ezt követte a sokoldalú és alapos vita, végül egységes, komplex rendszerként lépett életbe. A heves viták tehát már annakidején lejátszódtak, most nyugodtan lehet élvezni az új model] gyümölcseit. A modellkérdések iránti kisebb érdeklődés korántsem jelent ugyanis közömbösséget. Már az új modell életbeléptetése után egyes részmegoldások elégedetlenséget váltottak ki a magyar közvéleményből és ezért bizonyos módosításokra került sor (a jutalmazási alap egyenlőtlen felosztása váltotta ki a vitákat). A gazdasági mechanizmus különböző problémái ma sem kizárólag a szakemberek ügye, hanem a széles közvéleményé is. Ezt bizonyította egyebek között a közelmúlt választási kampánya és a SZOT-kongresszust megelőző kampány során megmutatkozó nagyfokú társadalmi aktivitás, a dolgozóknak az az igénye, hogy aktívan vegyenek részt az ország és a vállalatok irányításában, illetve az ármozgások hatékonyabb ellenőrzésében. Ezekben a kérdésekben azonban egyetlen egy alkalommal sem bolydult fel a közvélemény, amely az új modedJen elsősorban gazdasági prosperitást — áruval teli boltokat és pénzzel teli zsebet — ért. Ügy érzem, hogy ez téves elképzelés. Anélkül, hogy lebecsülném az új rendszert, azon a véleményen vagyok, hogy' a prosperitás forrásait másutt kell keresni. Több ilyen forrás van. Az első kétségkívül a külkereskedelem. A magyar üzletekben tapasztalható árubőség jelentős mértékben annak köszönhető, hogy a magyar népgazdaság szoros kapcsolatban van a világgazdasággal. Az új gazdaságirányítási rendszer természetesen ösztönző hatással van a külgazdasági' kapcsolatokra, de e kapcsolatok egyrészt (például Lengyelországgal összehasonlítva) amúgyis igen jelentősek voltak, másrészt egyáltalán nem olyan bizonyos, hogy növekedésük és a külkereskedelemben bekövetkezett változások az új gazdasági modell közvetlen eredményei. Azaz elképzelhető, hogy e változások
