Békés Megyei Népújság, 1971. augusztus (26. évfolyam, 180-204. szám)
1971-08-13 / 190. szám
Aratják a kendert X RostkfkészffcS Vállalat sar- feadi kendergyára körzetében 1300 holdon termesztenek kendert, ami azonos a tavalyival Gátolta a terület növelését, hogy a kendermagtermelő területek a Nyírségben tavaly nagyrészt víz alá kerültek, termés nem volt, s így nem állt elegendő vetőipiag rendelkezésre. Ezt im portvetőma ggal nagyrészt pótolták. Az új kendert már aratják, s ha kedvező lesz az időjárás, szeptember első napjaiban be is fejezik. Az átvétel hamarosan megkezdődik. A termés nagy része a gyárba kerül. Fogadására a felkészülés megtörtént! Ä gyár feladata továbbira is a rostkikészítés. A rost a szegedi és a pécsi kenderfonóba, kisebb menyiségben pedig exportra kerül. A pozdorját — mint mellékterméket — a komádi és a nagylaki gyárba szállítják, ahol bútorlap-készítéshez használják fel. Uj típusú táskarádió Sorozatban gyártják már a Videotonban az idei Budapesti Nemzetközi Vásáron nagy sikert aratott „Riviera” nevű táskarádiót. Az új készülék szerkezeti újdonságaival, hangminőségével és vételkészségével telveszi a versenyt a hasonló kategóriájú külföldi rádiókkal. (MTI fotó—Jászai Csaba felvétele. — KS)------------------------------------------------...,..„„„aiaiii.iaiiiiigfgiiiiiifimiinMi« az űj modell nélkül is megtörténtek volna. A reform bevezetését követő időszakban a külkereskedelem forgalma — 1967-hez képest — elég lassú ütemben növekedett. Szerkezetében sem következett be nagyobb változások, 1970- ben viszont a forgalom rendkívül gyorsan növekedett, elsősorban az import vonatkozásában, ugyanakkor jelentős strukturális átalakulás is történt A magyar népgazdaság bekapcsolódása ^ világgazdaságba volumenében csaknem kétszer akkora, mint a lengyel népgazdaságé. Országaink kb. azonos fejlettségi fokon állnak, ugyanakkor az egy lakosra jutó (külkereskedelmi forgalom nagysága Lengyelországban 108 (import), illetve 107 dollár (export), Magyarországon pedig 220, illetve 203 dollár. A magyar üzletek új, vonzó külsejét biztosító ipari eredetű fogyasztási cikkek importja a reform bevezetése előtt és közvetlenül a reform utón mintegy 120 millió dollár értékű volt. Ez az import 1970-ben 220 millió dollárra emelkedett. Ugyanilyen értekben importált 1970-ben ipari eredetű fogyasztási cikkeket Lengyelország is. Csakhogy a maigyar piac 10 millió lakost, a lengyel pedig csaknem 33 millió lakost ]Ét el. Azaz egy magyar állampolgárra 1970-ben 22, egy len- ■ gyei állampolgárra pedig nem ! egészen 7 dollár értékű import S jutott. • Ezt ki kell még egészítenünk 5 azzal, hogy az elektrotechnika j Magyarországon viszonylag fej- 5 lettebb, mint Lengyelországban, ■ vagy legalább is nagyobb válasz- : tékban látja el termékeivel a i piacot. így még érthetőbbé válik 5 a magyar boltokban tapasztal- ■ ható árubőség. Ami a motorizáció fejlődését: illeti: Magyarország 1970-ben ■ 49 000 személyautót importált, 5 míg Lengyelországban összesen ; 47 000 autó került forgalomba 5 (hazai autóipar és import). A : déligyümölcsök importja a kö- ! vetkezőképpen alakult: Magyar- I ország — 60 000 tonna (egy főre S 6 kg), Lengyelország — 80,4 ezer ! tonna (egy főre 2,5 kg). A kávé: j Magyarországon egy főre 2,5 kg, ! Lengyelországban 0,5 kg. E kü- ! lönbségek jól érzékeltetik a két • ország piaci helyzetében mutat- ! kozó különbségeket. Ipari ere- s detű fogyasztási cikkek, személy- j gépkocsi, déligyümölcs és kávé S importjára Magyarország 1970- * ben mintegy 300 millió dollárt: kölött. Ha hasonló áruellátást ki- l vánnak biztosítani, akkor ne- ■ künk hozzávetőleg egymilliárd • dollárt kellene a fenti cikkek im- !' portjára fordítani, ami minden : bizonnyal meghaladja nemcsak 5 jelenlegi, de még az 1975-ös le- • hetőségeinket is. ; (Folytatjuk) ! Békés megyében az egyik legnagyobb kendertermesztő gazdaság az újkígyósi Aranykalász Tsz. A több mint 200 holdnyi termés beszállításának megkönnyítésére a gyár ken- derkóró tömörítő gépet kölcsönzött a tsz-nek. A gép segítségével a térfogat egyhar- madára csökken. Az ötéves terv második felében a Patyolat kitelepül Békéscsaba központjából Több mint egy évtizedes gond közeledik megoldásához. A Békés megyei Patyolat Vállalat békéscsabai üzemének kitelepítését a városközpontból már régen elhatározta a városi tanács. Eddig épület hiányában ez nem valósulhatott meg. Most úgy tűnik, meggyorsul az üzem kitelepítésének folyamata. A város- rendezési tervnek megfelelően új telephelyet vásárolt a Patyolat a Vandháti út 1 szám alatt. A vásárlási szerződés szerint a vételárból ebben az évben 2 millió forintot kell kifizetnie a Patyolatnak. Ezért a Békéscsabai Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága a szolgáltatás fejlesztési alapból — mivel a szolgáltatóház Békéscsabán a közeljövőben úgysem épül még — 1 millió forint támogatást adott a Patyolat Vállalatnak. Ezzel a városi tanács igyekszik meggyorsítani a Vandháti út 1 szám alól a Szerszám- és Gépelemek Gyára kitelepülését, hogy minél hamarabb helyt kapjon itt a tisztító vállalat. A tervek szerint előreláthatólag 1972-ben kezdik meg a Vandháti út 1 szám alatti épületek átalakítását s ha minden az elképzeléseknek megfelelően történik, a IV. ötéves terv második felében a városközpont levegőjét és a csatorna vizét szeny- nyező Patyolat Vállalat kitelepül. Űj bauxitlelőhelyeli a Bakonyban A Bakonyban az idei nyáron újabb helyeken állították fel fúrótornyaikat a bauxitkutatók. A felderítő munka mellett folytatják a már nagyjából ismert területek részletes kutatását. Eredménnyel jártak a részletes kutatások Nyirád, Nagytár- kány és Halimba területén kívül Iszakszentgyörgy és Fenyőfő térségében, kedvező elhelyezkedésű és jó minőségű bauxitot találtak a darvastói térségben. S reményekre jogosítanak a kincsesbányai kutatások eddigi eredményei is. A felderítő kutatások is eredményesnek bizonyultak. Bauxitot találtak Nyirádtól északra, valamint a Kab-hegy, Bakony- oszlop, Dudar és Tés környékén. BÉKÉS MÉCfB^n 3 197L AUGUSZTUS 13. Szövetkezeti kongresszusok előtt Kongresszusra készülnék a magyar szövetkezeti mozgalmak. Az OKISZ Országos Választmánya, illetve a SZÖVOSZ Országos Tanácsa már határozott az ezzel kapcsolatos teendőkről, megalkotta az irányelveket. A TOT Elnöksége még csupán az előkészítő stádiumnál tart. Végleges már, hogy a kisipari szövetkezetek kongresszusát az idén október 11 és 13; a fogyasztási és értékesítő szövetkezetek kongresszusát pedig december 14 és 16 között tartják meg. Minden valószínűség szerint 1972. márciusában lesz a termelőszövetkezeti kongresszus. Ezek egyébként nem önkényesen kitűzött időpontok, mert mindhárom testületben lejár eddigre a két kongresszus közötti, alapszabályban meghatározott idő. A magyar szövetkezeti mozgalom kezdetei óta most először vagyunk abban a helyzetben, hogy a kongresszusokról együtt, egységes fogalmazásban beszélhessünk. Ennek oka ítészben, hogy újabban az állam is — amennyire csak lehetséges — együttesen közelíti meg a három fő ágazatot, most készül például az egységes szövetkezeti törvény. Másik ok, hogy az Országos Szövetkezeti Tanács keretében a három ágazat vezetői rendszeresen tájékoztatják egymást és összehangolják elképzeléseiket. A kongresszusok előkészítése jórészt új elvek szerint történik. Ezek közül talán a legfontosabb az úgynevezett közvetlen képviselet elve. Ez azt jelenti, hogy a kongresszust előkészítő megyei, vagy területi tanácskozásokra kivétel nélkül minden szövetkezet delegál küldötteket — az is, amely nem tagja a szövetségnek — és ezek közvetlen szavazás útján választják meg a megye, vagy a terület képviselőit a kongresszusra. Sőt, a leendő országos tanácsok, vagy választmányok tagjainak nyolcvan százalékát már itt, a megyei tanácskozásokon megválasztják. Teljes jogú kongresz- szusi küldött kizárólag csak szövetkezeti tag lehet. Ezek alkotják majd a tanácskozó kongresszusok résztvevőinek legalább 80 százalékát. A húsz százalék országos funkcionáriusokból, tudósokból, közéleti személyiségekből áll majd. de nekik csak tanácskozási joguk lesz. Azt gondolná az ember, 'hogy „hétköznapi” vagy szokványos” kongresszusok lesznek ezek, hiszen a közelmúltban a főbb kérdések sora már eldőlt. Valóságos jogi személyek, a tagok tulajdonában levő, önálló vállalatok lettek az egyes szövetkezetek, az országos központok elvesztették korábbi hatósági jellegüket. Erre mutat az elképzelt napirendék futó- Igos áttekintése is. Miről lesz szó a kongresszusokon? Az elmúlt időszak tapasztalatainak elemzéséről, a következő időszak célkitűzéseinek meghatározásáról, az egyéni-csoportos- társadalmi érdekek összhangjáról, a szövetkezetek és szövetkezeti társulások, illetve az állam kapcsolatainak fejlesztéséről, stb. Ezek a témák végeredményben minden kongresz- szuson szerepeinek. A napirendeket tekintve lesz néhány sajátos ágazati téma is. A kisipari szövekezetek küldötteinek például komolyan szükséges beszélniük arról, hogyan fejleszthetik a szolgáltatásokat, valamint a lakásépítést és karbantartást Á SZÖVOSZ kongresszuson megalkotják az úgynevezett föderatív felépítést, tehát gondoskodniok kell arról, hogy a takarék, és lakásszövetkezetek önálló választmányt is létre hozzanak, hogy saját ügyeikről a fogyasztási szövetkezetektől függetlenül dönthessenek. A termelőszövetkezeti kongresszuson hangsúlyt kap majd az önkormányzati ellenőrzés témája, tehát a szövetkezeti ellenőrző bizottságok munkájának külső támogatása. A kongresszusok végeredménye természetesen nem látható előre. Sőt, esetleg kiélezett vitákra, gyenge szavazat- többséges döntésekre is számítani lehet. Ennek okai többfélék. Mire az első kongresszus összeül, megszületik az egységes szövetkezeti törvény, amely az eddigi előjelek szerint lényeges változásokat is előír. VL. szont, az egyes ágazatokra vonatkozó törvényerejű rendeletek megalkotása, illetve a különben jól bevált termelőszövetkezeti törvény módosítása csupán a kongresszusok után történik meg. Tehát a választott küldöttek feladata lesz, hogy tudomásul vegyék a kerettörvényt, de még beleszólhatnak a sorsukat lényegesen befolyásoló ágazati jogszabályok megalkotásába. Vitát válthat Id az a tény is, hogy a SZÖVOSZ és az OKISZ hatósági szerepüket elvesztették ugyan, de mind mostanáig csupán ideiglenes szervezetben és ideiglenes szabályok szerint működnek. A kongresszusokon kell megalkotná — talán a TÖT bevált szervezetéhez hasonlóan — a kisipari és fogyasztási ágazat országos és területi érdekképviseletének szervezetét, valamint működési szabályát. Jelentős kérdések várnak eldöntésre az egyes szövetkezeti mozgalmakon belül is. A SZÖVOSZ-nak például országos vállalatai voltak, illetve vannak. De a SZÖVOSZ ma már csupán érdekképviseleti, szervezet, ebben a minőségben vállalatai nem lehetnek. Mi történjen akkor ezekkel a létező és hatalmas gazdasági erőt képviselő vállalatokkal ? Az OKISZ szervezeti körén belül vannak valóságos gyárak, vállalati formában, de cégtáblájukon a „kisipari szövetkezet” megjelöléssel. Meg kell találni a módját annak, hogy ezekből a cégekből is valóságos szövetkezet váljon. Míg az előbbi esetben a szövetkezetek ütköznek az érdekképviseleti testületekkel, az utóbbiban a tagok érdekei ütköznek a saját szövetkezetük érdekeivel. A mezőgazdasági termelőszövetkezeti mozgalom egyik izgalmas kérdése lesz az alkalmazottak ügye. Vannak törekvések, amelyek a szövetkezeti alkalmazottakat szeretnék ugyanolyan kalap alá venni, mint az állami alkalmazottakat, tehát gyakorlatilag kiterjeszteni rájuk olyan jogszabályokat, amelyek eddig csak a másik kategóriára vonatkoztak. Ez viszont esetleg a szövetkezetek rugalmasságát bénítaná meg. A dolog tehát megvitatást kíván.Mindebbői is látszik, hogy a szövetkezeti kongresszusok megrendezése és lebonyolítása nem valamiféle rutinmunka lesz, hanem szocialista demokratizmusunk újabb megnyilvánulása, sőt, fejlődése; tehát közéletünk jelentős eseménye; Földeáki Béla
