Békés Megyei Népújság, 1971. augusztus (26. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-13 / 190. szám

Aratják a kendert X RostkfkészffcS Vállalat sar- feadi kendergyára körzeté­ben 1300 holdon termesztenek kendert, ami azonos a tavalyi­val Gátolta a terület növelé­sét, hogy a kendermagtermelő területek a Nyírségben tavaly nagyrészt víz alá kerültek, ter­més nem volt, s így nem állt elegendő vetőipiag rendelke­zésre. Ezt im portvetőma ggal nagyrészt pótolták. Az új kendert már aratják, s ha kedvező lesz az időjárás, szeptember első napjaiban be is fejezik. Az átvétel hamaro­san megkezdődik. A termés nagy része a gyárba kerül. Fo­gadására a felkészülés megtör­tént! Ä gyár feladata továbbira is a rostkikészítés. A rost a sze­gedi és a pécsi kenderfonóba, kisebb menyiségben pedig ex­portra kerül. A pozdorját — mint mellékterméket — a komádi és a nagylaki gyárba szállítják, ahol bútorlap-készí­téshez használják fel. Uj típusú táskarádió Sorozatban gyártják már a Videotonban az idei Budapesti Nem­zetközi Vásáron nagy sikert aratott „Riviera” nevű táskarádiót. Az új készülék szerkezeti újdonságaival, hangminőségével és vételkészségével telveszi a versenyt a hasonló kategóriájú kül­földi rádiókkal. (MTI fotó—Jászai Csaba felvétele. — KS)------------------------------------------------...,..„„„aiaiii.iaiiiiigfgiiiiiifimiinMi« az űj modell nélkül is meg­történtek volna. A reform bevezetését követő időszakban a külkereskedelem forgalma — 1967-hez képest — elég lassú ütemben növekedett. Szerkezetében sem következett be nagyobb változások, 1970- ben viszont a forgalom rend­kívül gyorsan növekedett, el­sősorban az import vonatkozá­sában, ugyanakkor jelentős strukturális átalakulás is tör­tént A magyar népgazdaság be­kapcsolódása ^ világgazdaság­ba volumenében csaknem két­szer akkora, mint a lengyel népgazdaságé. Országaink kb. azonos fejlettségi fokon állnak, ugyanakkor az egy lakosra ju­tó (külkereskedelmi forgalom nagysága Lengyelországban 108 (import), illetve 107 dollár (export), Magyarországon pedig 220, illetve 203 dollár. A magyar üzletek új, vonzó külsejét biztosító ipari eredetű fogyasztási cikkek importja a reform bevezetése előtt és köz­vetlenül a reform utón mint­egy 120 millió dollár értékű volt. Ez az import 1970-ben 220 millió dollárra emelkedett. Ugyanilyen értekben impor­tált 1970-ben ipari eredetű fo­gyasztási cikkeket Lengyelor­szág is. Csakhogy a maigyar piac 10 millió lakost, a lengyel pedig csaknem 33 millió lakost ]Ét el. Azaz egy magyar állam­polgárra 1970-ben 22, egy len- ■ gyei állampolgárra pedig nem ! egészen 7 dollár értékű import S jutott. • Ezt ki kell még egészítenünk 5 azzal, hogy az elektrotechnika j Magyarországon viszonylag fej- 5 lettebb, mint Lengyelországban, ■ vagy legalább is nagyobb válasz- : tékban látja el termékeivel a i piacot. így még érthetőbbé válik 5 a magyar boltokban tapasztal- ■ ható árubőség. Ami a motorizáció fejlődését: illeti: Magyarország 1970-ben ■ 49 000 személyautót importált, 5 míg Lengyelországban összesen ; 47 000 autó került forgalomba 5 (hazai autóipar és import). A : déligyümölcsök importja a kö- ! vetkezőképpen alakult: Magyar- I ország — 60 000 tonna (egy főre S 6 kg), Lengyelország — 80,4 ezer ! tonna (egy főre 2,5 kg). A kávé: j Magyarországon egy főre 2,5 kg, ! Lengyelországban 0,5 kg. E kü- ! lönbségek jól érzékeltetik a két • ország piaci helyzetében mutat- ! kozó különbségeket. Ipari ere- s detű fogyasztási cikkek, személy- j gépkocsi, déligyümölcs és kávé S importjára Magyarország 1970- * ben mintegy 300 millió dollárt: kölött. Ha hasonló áruellátást ki- l vánnak biztosítani, akkor ne- ■ künk hozzávetőleg egymilliárd • dollárt kellene a fenti cikkek im- !' portjára fordítani, ami minden : bizonnyal meghaladja nemcsak 5 jelenlegi, de még az 1975-ös le- • hetőségeinket is. ; (Folytatjuk) ! Békés megyében az egyik legnagyobb kendertermesztő gazdaság az újkígyósi Arany­kalász Tsz. A több mint 200 holdnyi termés beszállításának megkönnyítésére a gyár ken- derkóró tömörítő gépet köl­csönzött a tsz-nek. A gép se­gítségével a térfogat egyhar- madára csökken. Az ötéves terv második felében a Patyolat kitelepül Békéscsaba központjából Több mint egy évtizedes gond közeledik megoldásához. A Bé­kés megyei Patyolat Vállalat békéscsabai üzemének kitelepí­tését a városközpontból már ré­gen elhatározta a városi tanács. Eddig épület hiányában ez nem valósulhatott meg. Most úgy tű­nik, meggyorsul az üzem kite­lepítésének folyamata. A város- rendezési tervnek megfelelően új telephelyet vásárolt a Patyolat a Vandháti út 1 szám alatt. A vásárlási szerződés szerint a vé­telárból ebben az évben 2 millió forintot kell kifizetnie a Patyo­latnak. Ezért a Békéscsabai Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága a szolgáltatás fejlesztési alapból — mivel a szolgáltatóház Békéscsa­bán a közeljövőben úgysem épül még — 1 millió forint támoga­tást adott a Patyolat Vállalat­nak. Ezzel a városi tanács igyek­szik meggyorsítani a Vandháti út 1 szám alól a Szerszám- és Gép­elemek Gyára kitelepülését, hogy minél hamarabb helyt kapjon itt a tisztító vállalat. A tervek szerint előrelátható­lag 1972-ben kezdik meg a Vandháti út 1 szám alatti épü­letek átalakítását s ha minden az elképzeléseknek megfelelően történik, a IV. ötéves terv má­sodik felében a városközpont le­vegőjét és a csatorna vizét szeny- nyező Patyolat Vállalat kitele­pül. Űj bauxitlelőhelyeli a Bakonyban A Bakonyban az idei nyáron újabb helyeken állították fel fúrótornyaikat a bauxitkutatók. A felderítő munka mellett foly­tatják a már nagyjából ismert területek részletes kutatását. Eredménnyel jártak a részle­tes kutatások Nyirád, Nagytár- kány és Halimba területén kívül Iszakszentgyörgy és Fenyőfő tér­ségében, kedvező elhelyezkedé­sű és jó minőségű bauxitot talál­tak a darvastói térségben. S re­ményekre jogosítanak a kincses­bányai kutatások eddigi eredmé­nyei is. A felderítő kutatások is ered­ményesnek bizonyultak. Bauxi­tot találtak Nyirádtól északra, valamint a Kab-hegy, Bakony- oszlop, Dudar és Tés környékén. BÉKÉS MÉCfB^n 3 197L AUGUSZTUS 13. Szövetkezeti kongresszusok előtt Kongresszusra készülnék a magyar szövetkezeti mozgal­mak. Az OKISZ Országos Vá­lasztmánya, illetve a SZÖVOSZ Országos Tanácsa már határo­zott az ezzel kapcsolatos teen­dőkről, megalkotta az irányel­veket. A TOT Elnöksége még csupán az előkészítő stádium­nál tart. Végleges már, hogy a kisipari szövetkezetek kong­resszusát az idén október 11 és 13; a fogyasztási és értéke­sítő szövetkezetek kongresszu­sát pedig december 14 és 16 között tartják meg. Minden valószínűség szerint 1972. már­ciusában lesz a termelőszövet­kezeti kongresszus. Ezek egyéb­ként nem önkényesen kitűzött időpontok, mert mindhárom testületben lejár eddigre a két kongresszus közötti, alapsza­bályban meghatározott idő. A magyar szövetkezeti moz­galom kezdetei óta most elő­ször vagyunk abban a helyzet­ben, hogy a kongresszusokról együtt, egységes fogalmazásban beszélhessünk. Ennek oka ítész­ben, hogy újabban az állam is — amennyire csak lehetséges — együttesen közelíti meg a három fő ágazatot, most készül például az egységes szövetke­zeti törvény. Másik ok, hogy az Országos Szövetkezeti Tanács keretében a három ágazat ve­zetői rendszeresen tájékoztatják egymást és összehangolják el­képzeléseiket. A kongresszusok előkészítése jórészt új elvek szerint törté­nik. Ezek közül talán a legfon­tosabb az úgynevezett közvet­len képviselet elve. Ez azt je­lenti, hogy a kongresszust elő­készítő megyei, vagy területi tanácskozásokra kivétel nélkül minden szövetkezet delegál küldötteket — az is, amely nem tagja a szövetségnek — és ezek közvetlen szavazás út­ján választják meg a megye, vagy a terület képviselőit a kongresszusra. Sőt, a leendő országos tanácsok, vagy vá­lasztmányok tagjainak nyolc­van százalékát már itt, a me­gyei tanácskozásokon megvá­lasztják. Teljes jogú kongresz- szusi küldött kizárólag csak szövetkezeti tag lehet. Ezek al­kotják majd a tanácskozó kongresszusok résztvevőinek legalább 80 százalékát. A húsz százalék országos funkcionáriu­sokból, tudósokból, közéleti személyiségekből áll majd. de nekik csak tanácskozási joguk lesz. Azt gondolná az ember, 'hogy „hétköznapi” vagy szokványos” kongresszusok lesznek ezek, hi­szen a közelmúltban a főbb kérdések sora már eldőlt. Va­lóságos jogi személyek, a ta­gok tulajdonában levő, önálló vállalatok lettek az egyes szö­vetkezetek, az országos köz­pontok elvesztették korábbi ha­tósági jellegüket. Erre mutat az elképzelt napirendék futó- Igos áttekintése is. Miről lesz szó a kongresszusokon? Az el­múlt időszak tapasztalatainak elemzéséről, a következő idő­szak célkitűzéseinek meghatá­rozásáról, az egyéni-csoportos- társadalmi érdekek összhang­járól, a szövetkezetek és szö­vetkezeti társulások, illetve az állam kapcsolatainak fejleszté­séről, stb. Ezek a témák vég­eredményben minden kongresz- szuson szerepeinek. A napirendeket tekintve lesz néhány sajátos ágazati téma is. A kisipari szövekezetek küldöt­teinek például komolyan szük­séges beszélniük arról, hogyan fejleszthetik a szolgáltatásokat, valamint a lakásépítést és kar­bantartást Á SZÖVOSZ kong­resszuson megalkotják az úgy­nevezett föderatív felépítést, tehát gondoskodniok kell arról, hogy a takarék, és lakásszö­vetkezetek önálló választ­mányt is létre hozzanak, hogy saját ügyeikről a fogyasztási szövetkezetektől függetlenül dönthessenek. A termelőszövet­kezeti kongresszuson hangsúlyt kap majd az önkormányzati ellenőrzés témája, tehát a szö­vetkezeti ellenőrző bizottságok munkájának külső támogatása. A kongresszusok végered­ménye természetesen nem lát­ható előre. Sőt, esetleg kiéle­zett vitákra, gyenge szavazat- többséges döntésekre is számí­tani lehet. Ennek okai többfé­lék. Mire az első kongresszus összeül, megszületik az egysé­ges szövetkezeti törvény, amely az eddigi előjelek szerint lé­nyeges változásokat is előír. VL. szont, az egyes ágazatokra vo­natkozó törvényerejű rendele­tek megalkotása, illetve a kü­lönben jól bevált termelőszö­vetkezeti törvény módosítása csupán a kongresszusok után történik meg. Tehát a válasz­tott küldöttek feladata lesz, hogy tudomásul vegyék a ke­rettörvényt, de még beleszól­hatnak a sorsukat lényegesen befolyásoló ágazati jogszabá­lyok megalkotásába. Vitát válthat Id az a tény is, hogy a SZÖVOSZ és az OKISZ hatósági szerepüket el­vesztették ugyan, de mind mos­tanáig csupán ideiglenes szer­vezetben és ideiglenes szabá­lyok szerint működnek. A kongresszusokon kell megalkot­ná — talán a TÖT bevált szer­vezetéhez hasonlóan — a kis­ipari és fogyasztási ágazat or­szágos és területi érdekképvi­seletének szervezetét, valamint működési szabályát. Jelentős kérdések várnak el­döntésre az egyes szövetkezeti mozgalmakon belül is. A SZÖVOSZ-nak például orszá­gos vállalatai voltak, illetve vannak. De a SZÖVOSZ ma már csupán érdekképviseleti, szervezet, ebben a minőségben vállalatai nem lehetnek. Mi történjen akkor ezekkel a lé­tező és hatalmas gazdasági erőt képviselő vállalatokkal ? Az OKISZ szervezeti körén belül vannak valóságos gyárak, vál­lalati formában, de cégtáblá­jukon a „kisipari szövetkezet” megjelöléssel. Meg kell talál­ni a módját annak, hogy ezek­ből a cégekből is valóságos szövetkezet váljon. Míg az előbbi esetben a szövetkezetek ütköznek az érdekképviseleti testületekkel, az utóbbiban a tagok érdekei ütköznek a sa­ját szövetkezetük érdekeivel. A mezőgazdasági termelőszö­vetkezeti mozgalom egyik iz­galmas kérdése lesz az alkal­mazottak ügye. Vannak törek­vések, amelyek a szövetkezeti alkalmazottakat szeretnék ugyanolyan kalap alá venni, mint az állami alkalmazotta­kat, tehát gyakorlatilag kiter­jeszteni rájuk olyan jogszabá­lyokat, amelyek eddig csak a másik kategóriára vonatkoztak. Ez viszont esetleg a szövetke­zetek rugalmasságát bénítaná meg. A dolog tehát megvita­tást kíván.­Mindebbői is látszik, hogy a szövetkezeti kongresszusok megrendezése és lebonyolítása nem valamiféle rutinmunka lesz, hanem szocialista demok­ratizmusunk újabb megnyilvá­nulása, sőt, fejlődése; tehát közéletünk jelentős eseménye; Földeáki Béla

Next

/
Thumbnails
Contents