Békés Megyei Népújság, 1971. július (26. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-09 / 160. szám

Egymillió 341 ezer forint totó -lottó nyereményekre ! ^ nyári kupa idénye alatt: »Szerencsevadászat a totónF — l ottósorsolás Gyulán Hus2óy6s a Füzesgyarmati KTSz Az Országos Takarékpénztat j Békés megyei Igazgatósága tá- í jékoztatása szerint megyénkben az elmúlt hónapban 9 darab né- ! gyes találat volt. A legjelentő­sebb összegű nyeremény, 150 ezer forint Békéscsabán került! kifizetésre. Nem sokkal maradt í él mögötte Brad Demeter kétegy. ! házi lakos nyereménye sem, add- j nek négyes találatáért 148 ezer 1 forint ütötte a markát. A továb- j biakban járt még Fortuna Bat- I tanyám, tarsolyában 102 ezer fo. í rintos. Szarvason és Orosházán í 40—40 ezer forintos. Szeghai- ! mór és Mezőberényben. Oroshá­zán és Békéscsabán 28—28 ezer forintos nyereményekkel. A to­tóban Füzesgyarmaton közelítet­ték meg legjobban a mérkőzések eredményeit: 12-es találattal 24 ezer forintot nyertek. Az elmúlt | hónapban megyénk OTP-fiókjai totó-lottó nyereményekre együtt, lesen egymillió 841 ezer forintot fizettek ki. Szép számmal nyertek me­gyénk fogadói a 25. játékheti szelvényék között megtartott ju­talomsorsoláson is: 36 tárgynye- reményt, így 21 darab 2000— 13 000 forintig terjedő, vásárlás­ra jogosító utalványt, hét külön­böző márkájú tv-t rádiót és magnót, 3 hűtőgépet 2 fényké­pezőgépet .ezenkívül mosógépet és karórát válthatnak maguké­nak a szerencsés megyénkbeli fogadók. I A bajnoki mérkőzések befe- ] jeztével a totószelvények műso- ! rát a „Nyári kupa” mérkőzések képezik. Ebből az alkalomból, s erre az időszakra a Sportfoga­dási és Lottó Igazgatóság a fo­gadók részére pályázatot indít. A pályázat jelmondata: „Szeren­csés vadászat a totón!” A pályá­zati feltételek a következők: a 27, 28, 29. 30, 31. 32 és 33. totó fogadási játékhetek igazoló szel. vényrésaének hátoldalán — a 2 hasábos szelvények hátoldalán egy. a 4 hasábosokén kettő, a 6 hasábos szelvényeken három — „Szerencsés vadászat a totón!” rajz található. A pályázóknak 10 darab, előbbiekben említett bál- melyik heti és bármelyik szel­vényből kivágott rajzot kell ösz- szegyűjteni. s azokat levelező­lapra felragasztva Budapest 62. postának 270 címre beküldeni. A kollektív szelvénnyel játszók is részt vehetnek a pályázaton. Miután két hasáb felel meg egy ..Szerencsés vadászat a totón!” rajzának, így a kollektív szel­vénnyel játszóknak 20 hasábnak megfelelő egy vagy több igazoló szelvényrészt kell borítékba he­lyezve a fenti címre elküldeni. A pályázaton csak nyeretlen to­tószelvények vehetnek részt. Beküldési határidő: 1971. au­gusztus 25. Sorsolás: 1971. szep­tember 7. Nyeremények; utazá­sok a Müncheni Olimpiai Játé­kokra, továbbá kettőezer és ezer forintos vásárlási utalványok Szántén a tájékoztatásból kap­tunk hírt arról, hogy e hónap­ban ismét lottósorsolás lesz me­gyénkben, melyet július 23-án Gyulán rendeznek meg és a 30. játékhét nyerőszámait húzzák. A sorsolást — mehre jó időben a Várfürdő mögötti szabadtéri színpadon, rossz idő esetén az Erkel Művelődési Otthonban ke­rül sor — 9 órai kezdettel szín­vonalas, vidám műsor előzi meg. Fellépnek: Gálfi János. Majláth Jenő és a Báliké testvérek. Zon­gorán kísér: Iórányi Iván. Négymillió forint értékű összvagyon — Egy igényes megrendelő — Három űj ipari csarnok Tizenöt kovács, bognár és egy asztalos közös elhatározással: 1951-ben hívta eleire a Füzes-: gyarmati Járműkószító és Javítói KTSZ-t. Egy szűk > műhelyben j kezdték meg munkájukat. De nem-csak a műhely volt kicsi hanem az alaptőke is: 7500 fo­rint. S csupán egyetlen, több, mint 70 évéé kézzel hajtható esztergapad segítette nehéz, nagy szakértelmet igénylő tété-1 kenységüket. — Temérdek ne-í hézséggel kellett megküzdeni — i emlékszik vissza Ungi István, a 'ktsz elnöke A megalakulás óta húsz. év! telt el. A kitartó és a nagy pre- i cizitással végzett munka meg-! hozta gyümölcsét. Ez egyrészt | az új műhelyék építésében, \ anyagi alapok megteremtésével,; s a megrendelések számával mérhető le. Jelenleg százhúszon/ dolgoznak a ktsz-ben. Az össz-í vagyon négymillió forintra gya-j rapodott. A két évtized alatt közel száz ipari tanulót képez­tek ki A környező termelőszö­vetkezetek bognárai. kovácsai itt tanulták a szakma fortélyát. 1967-ben láttak hozzá a ktsz nagyarányú fejlesztéséhez. Az­óta három ipari csarnok épült fel. Ebben az évben kezdik meg a negyedik építését, A követke-i ző öt évben egy irodaház, szoci- i ális létesítmények — fürdő, j klubszobák, s egy kultúrterem. — kivitelezésére is sor kerül. í Bár a gépi ellátottság még nap­jainkban is sok kívánnivalót hagy maga után. tagadhatatlan a fejlődés ezen a téren is. Faipari! gépek egész sora segíti a ktsz munkáját. Évi termelési tervük is magas: 15 millió forint Ez az utóbbi tény részben, magya­rázatot ad a nagyarányú fejlő­désre. ám mégsem ebben rejlik az igazi hajtóerő, hanem a dol­gozók nags'- szakértelemmel i végzett munkájában, amit egy-j re több megrendelő dicsér. Ami viszont a múlt hónapban történt, az már több, mint elis­merés, az már a hímevet fém- j jelzi. A Budapesti Közlekedési j Múzeum Párádon a jövő évben egy járrnűrnózeumot nyit meg. í A nagy becsben álló történelmi értékű hinták, fiakerek és tár­szekerek azonban alapos resta­urálásra szorulnak. Nos, a mú­zeum munkatársai felkeresték az ország valamennyi faiparral foglalkozó vállalatát és szövet­kezetét, de egyik munkáját sem találták alkalmasnak a nagy­igényű feladatra. Végül elláto­gattak Füzesgyarmatra is. A bognár, a kovács, a fényező te­vékenység alapos tanulmánya, zása után megállapodást kötöt­tek. Már meg is érkezett egy szakszerű javításra szoruló két­száz éves kocsi, amelyen valaha az egri érsek utazgatott A ktsz termékeinek külföldön is sikerük van. Hírük eljutott Angliába es Németországba, ahonnan több megrendelés ér­kezett. A nemzetközi vadászki­állításon egy vadász-, egy fóti és egy eszterházi nintóval sze­repelnek S. J. Egyre növekszik a lakosság betétállománya Szarvason Miről ír a Magyar Ifjúság? A Szojuz)—11 tragédiájáról át­tételes, megható anyagot ^ közöl a Magyar Ifjúság. A halásztele­id KISZ ifjúsági önkéntes építő­táborban dolgozó Vas megyei lányok a három szovjet űrhajós, hősi halálának napján össze­gyűltek, s úgy döntöttek: kérik a KISZ KB-t, járuljon hozzá hogy a tábori a Szojuz—11-ről nevezzék él. A KISZ KiB legutóbbi ülésén az ifjúsági szövetség vezető tes­tületé levélben fordult a KISZ- tagokhoz a kongresszusi előké­születekkel kapcsolatban. A Magyar Ifjúság szó szerint közli a levelet. Egy másik általános érdeklődésre számot tartó anyag: ismerteti a lap az egye­temi felvételik matematika-fizi­ka tételeinek helyes megoldását, „Jól feleltél?'’ címmel. Egy kis községbe vezet el egy írás, ismét, foglalkozva Bemeve- barátival. A lap a választások előtt írt riportot a falu fiatal tanácstagjelöltjeiről, közöttük Gáspár Gáborról. A huszonöt- éves ifjú azóta a községi tanács elnöke lett Hajain látott ratin- ' kához, erről szól a riport Egész oldalas képes riport ké­szült új szocialista városunkról, Kazincbarcikáról. Címe is kife­jezi a témát: „Város harmincon alul.” Az újkígyós) ifjúsági klubról és a békéscsabai ifjúsági park­ról kisriportban ad hírt a lap, s feldolgozza Moha község kul­turális gondjait, problémáit isi. Július 7-én ülést tartott Szarvason a városi tanács vég­rehajtó bizottsága, s az ülés egyik napirendi pontjaként a lakosság takarékosságára: és az OTP-lakásépítés helyzetéről tár­gyalt. A szarvasiak betétállománya i évről érre növekszik. Az öt éve; „Takarékos” címet viselő város- ■ ban a betétkönyvek száma 39 százalékkal haladja meg a csa-i ládok számát, s az egy betét-1 könyvre jutó átlag 10 156 forint.! Az OTP. a posta és a takarékszö-; vetkezet ügyfelei többnyire aj kamatozó betétformákat vá- j lasztják. Egyre növekszik azon-‘ ban a gépkocsi-nyeremónybetét állomány is. amely ma már 10 millió forintot tesz ki. Igen ked­velt, a KST. amelyeknek 1537 tagja havonta 291 ezer forintot fizet be. A taglétszám az elmúlt évhez képest Hl-gyei gyarapo­dott. Az elmúlt év őszén vezették be az ifjúsági takarékbetétet, s jelenleg 235 fiatal 280 ezer fo­rintot fizetett be. A végrehajtó bizottság elé terjesztett jelentés foglalkozott a tanulóifjúság takarékgyűjtésé- vel is, s megállapította, hogy az 1966/67-es tanévi 234 ezer forin­tos betéttel szemben 1970/71-ben 374 ezer forint a betétek össze­ge. Tanácskozott a vb az OTP segítséggel építendő lakásokról és társasházakrol, a szociális lakásépítési kölcsönről. A taka rekpénztár megyei igazgatósága Szarvason a IV. ötéves tervben 2—300 tánsasház-lakás felépíté­sét tervezi. Az állami építőipari vállalattal és a Szarvasi Állami Gazdasággal kötöttek kivitele­zési szerződést Az ősszel két helyein egyszerre kezdik el épít­kezéseiket. uaiiuuaHM»nuuai»nuuHU<u»Iu>uHiia«u«in»iluMHIMUHHiiunHi «■iiiiunaanniuaiaumuHiiuiiinuia. Össze varrták a Hemingway-raj öngól Pampa Ioné ban a Fiestán egy Hemángway-kutató amerikai if­jú William Grickis, a helyszí­nen akarta tanulmányozni a nagy amerikai író égjük legked­vesebb élményét, a Fiestát Egy hatalmas bika a szarvára tűzte. : Huszonöt helyen varrták össze a Hem i n gway-ra j ongót. A tulajdonosok fórumai A Körösvidéki Cipész Ktsz felvesz D kategóriáié jogosítvánnyal rendelkező k gépkocsivezetőt Jelentkezni lehet a személyzeti vezetőnél Békéscsaba, II., Vécsey u. 14—18. 1608 A termelési tanácskozásokon a dolgozók rendszerint a napi munka apró fogyatékosságait: a szerszám-, ég anyagellátás, a szervezés, a munkaruha el osztás, a melegvíz-szolgáltatás hiányos­ságait teszik szóvá. Nagy hord­erejű, átfogó javaslatok, a gaz­dálkodás lényeges összefüggé­seit elemző-feltáró felszólalások csupán elvétve hangzanak el. Mindebből a gazdasági vezetők egy része gyakran arra követ­keztet, hogy a munkások nem osztozhatnak szakmailag bonyo­lult gondjaikban, s mint ..rész­vényesek". legfeljebb csak for­málisan vehetnek részt az ügyek intézésében, a vállalat irányí­tásában. Az üzemi demokrácia formális jellege különösen szembetűnő olyan átfogó téma vitájánál, amilyen például je­lenleg a vállalatok IV ötéves tervének összeállítása. Kétségtelen tény: ' bármely fórumon mindenki csak ahhoz szól hozzá, amihez ért, ami őt személy szerint érdekli. A buz­dítás, a lelkesítés, a tulajdonosi felelősségérzet hangsúlyozása vajmi keveset változtat ezen. Célravezetőbb tehát a realitá­sokkal számolva olyan beszá­molókat terjeszteni a dolgozók különböző fórumai elé, amelyek népszerű, közérthető módon, az adott réteghez szólva növelik a résztvevők tájékozottságai, bő­vítik ismereteiket, érdeklődési körüket. A kérdés tehát az hogy kópesek-e a vállalat, a gyáregység, az üzem vezetői partnereikkel kapcsolatot ta­lálni, lefordítva az egjre bo­nyolultabb szakmái és gazdál­kodási feladatokat a műhelyek, az osztályok dolgozóinak nyel­vezetére. Nagy hozzáértést, felkészülést, sok energiát igényel az össze­tett, sokrétű tennivalók számba­vétele, rendszerezése, megértése, s talán még inkább azok meg­értetése. Senki nem számíthat azonban a kollektíva aktív tá­mogatására, ha nem vonja be a dolgozókat a feladatok meg­határozásába, a döntések elő­készítésébe, a közös gondolko­dás folyamatába. Vagyis az üzemi demokrácia fejlesztése nélkül nem lehet elég eredmé­nyes és hatékony a vezetés. Ahol nem jutnak szóhoz a dol­gozók. ahol a beosztottak nem ismerik, segítik a feladatok megoldását, ott nem lehet ered­ményes a gazdasági munka. A dolgozók munkakedve, termelési aktivitása, szorgalma, fegyelme a vezetés és egyben az üzemi demokrácia színvonalának fok­mérője. Az üzemi demokrácia fejlesz­tése mégsem egyszerűen gazda­sági feladat, hanem a munkás- hatalom erősítésének fontos esz­köze. így az üzemi demokrácia fórumai politikai fórumok is egyben. A dolgozók a termelési tanácskozásokon, a munkaérte­kezleteken, a különböző szak- szervezeti tanácskozásokon, a társadalmi bíráskodásban, a vál­lalati munkaügyi döntő bizott­ságokban, az újítók, a fiatal műszakiak, a törzsgárdatagok, a brigádvezetők alkalmi megbe­szélésein a gazdát, a tulajdonost is képviselik. Mégis, hány olyan tanácskozás, összejövetel van üzemeinkben, amely nem erősí­ti, hanem elhomályosítja a munkások tulajdonosi felelős­ségérzetét! A formális, a de­mokratizmus látszatát keltő megbeszélések többet ártanak, mint használnak. Minden ismétlődő ténykedés­ben ott rejlik a rutin, a forma­litás veszélye. Az üzemi de­mokrácia közvetlen és képvise­leti, jogilag szabályozott és nem szabályozott formái éppen azt a célt szolgálják, hogy új­ból és újból felkeltsék és éb­ren tartsák a vezetőkben a dol­gozókkal, a beosztottakkal szembeni felelősséget. Az olyan gyakran hangsúlyozott szocia­lista társadalmi viszonyok konkrét emberi kapcsolatok formájában jelennék meg az üzemekben. így a vezetők óha­tatlanul az államot, a rendszert és annak szocialista jellegét is megtestesítik a kisebb közös­ségekben. Az a vezető, aki fel­készületlenül szónokol, vagy

Next

/
Thumbnails
Contents