Békés Megyei Népújság, 1971. július (26. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-09 / 160. szám

Az első félév után a BMG békési gyárában De páncélszekrényekben legyen az új kollektív szerződés Több hónapos előkészítő mun­ka után a vállalatoknál meg­vitatták és aláírták az új kol­lektív szerződéseket, amelyek a következő öt évre szabályozzák a vállalatvezetés és a dolgozók jogait, kötelességeit. Mint a Munkaügyi Miniszté­riumban elmondták, igái fon­tos, hogy a vállalatoknál vala­mennyi dolgozó megismerje a kollektív szerződés végleges szö­vegét. A vállalat vezetősége köteles gondoskodni arról, hogy valamennyi műhelyben, osztá­lyon, telepen, kirendeltségen, a a kereskedelmi hálózat boltjai­ban rendelkezésre álljon a szer­ződés szövege, s azt a dolgo­zók bármikor tanulmányozhas­sák. A szerződés egy-egy pél­dányát meg kell kapniok mind. azoknak, akik közreműködnek annak végrehajtásában, köztük a szakszervezeti bizalmiaknak is. Helytelen és jogszabályellenes tehát, ha számos korábbi eset­hez hasonlóan csupán az igaz­gató titkárságán vagy a szak- szervezeti tanács titkáránál le­het megtekinteni a szerződést. A Munkaügyi Minisztérium helyesnek tartja, ha a kollektiv szerződéssel együtt a dolgozók rendelkezésére bocsátják az üzem munkáját érintő egyéb szabályok szövegét, mint példá­ul a Munka Törvénykönyvet, a vállalati munkavédelmi szabály, zatot A jogszabályok érteiméiben a kollektiv szerződést nemcsak ismertetni, hanem oktatni is kell mindazok körében, aíkiknek hivatali kötelességük a szerző­désben foglaltak végrehajtása. vélt tekintélyét védi —, félti a kollektívától, akaratlanul is a „bérmunkás” szellemet, a vál­lalattal való szembenállást erő­síti a dolgozókban. A vezetőd magatartás nem lehet arisztokratikus, nem tük­rözhet olyan felfogást, hogy „az allam én vagyok”, vagy „a gyár az enyém”. De engedékenységet, liberalizmust sem. Sőt, a de­mokratizmus feltételezi a szi­gort, a keménységet a haszon- { lesőikkel. a lógásokkal, a közös- : ség megkárosítóival szemben. : Legyen tehát rangja, becsülete: a lelkiismeretes jó munkának, ■ az áldozatvállalásnak, a kezde- j ményezésnek. Ezen az alapon, a j közösség erejével visszautasít- : ható a szabadosság ,a köteles- [ ségnruilasztás. a jogok egyoldalú ; számonkérése. S így érti meg ; egyre több dolgozó saját érdé- • két, helyzetét, s e felismeréssel • erősödik osztályöntudata, tulaj- • donosi felelősségérzete, növök- : szik munkakedve, termelési és • társadalmi aktivitása. ' A reform, a nagyobb vállala- * ti önállóság jó lehetőséget ki- : nál a vezetők és a beosztottak ■ kapcsolatainak fejlesztésére. Kü. ! Ionosén kedvező az alkalom er- jj re napjainkban, amikor a vál- ■ íalatok első ízben ötéves tervei- j két és ugyancsak öt esztendőre ■ szóló kollektív szerződéseiket ! megvitatják a dolgozókkal. Le- ■ gyenek ezek a viták a felelős- • ségteljes, közös gondolkodás : politikus fórumai, a nagy fel- * adatokra felkészülés, az együt- ■ tép cselekvés kiinduló pontjai. ! Kovács József " Oláh Lajos, a Budapesti Me­zőgazdasági Gépgyár (BMG) békési gyáregységének főmérnö­ke örömmel újságolja: — Már június 8-án teljesítet­tük a féléves tervünket. Nem­csak a megrendelt gépek készül­tek el. hanem az azokhoz szük­séges pótalkatrészek is. A gyár udvarán jó néhány Kulj zsákológép és műtrágya­szóró vár elszállításra, s ez már túlteljesítés. A főmérnök elis­meréssel nyilatkozik arról, hogy a Hajtómű és Felvonógyár bé­késcsabai gyáregysége a műtrá­gyaszóró hajtóműveit jó minő­ségben és időben adta át. Öröm az is, hogy a Budapesti Nemzetközi Vásáron osztadatlan sikert aratott az úgynevezett do. j minő csiga, ami merkldn rend- j szerrel variálható gabonaszállí­tó berendezés. Olyan felszedő, ■továbbszállító és rakodógép, j amivel munkaerőt lehet megta- j karítani. A gyár műszaki kol- lektívájártak a konstrukbiója. A j berendezés sorozatgyártására a! IV. negyedévben kerül sor. Hogy mennyi készül belőle, az a meg. i rendelésektől függ. de már a I vásáron sokan bejelentették az j igényeket, köztük német, cseh, | lengyel és jugoszláv vállalatok, gazdaságok is Fontos szerep jut a műszakiaknak A gyár dolgozóinak egy része most megérdemelt szabadságát! tölti. Oláh Lajos tájékoztatása szerint különösen kitűnt a mun­kában Lőricz János végszerelő. Szatmári Tamás festő, és Szabó Sándor külső szállítóbrigádja, Rózsa Sándor főművezető és Barna Lajos programirányító. A jelenlegi időszak legfonto­sabb feladata a III. negyedévi termelés jó előkészítése. Elsősor­ban ezen fáradoznak á vezetők és a műszakiak. A tervben több gép gyártása szerepel, így to­vábbra is műtrágyaszóró, ezen- S kívül napraforgó, és kukorica­adapter. valamint az MiTZ-trak- torokra fék- és elektromos be­rendezés. Egyébként érdemes azt is tud­ni. hogy a BMG gyárai szako­sodtak. Ezért Békésen is fontos szerepe van a műszaki osztály­nak, amely technológiai, vala­mint fejlesztési, szerkesztési cso­portból áll. Az osztályon belül is külön-külön munkapárok fog­lalkoznak például a műtrágya­szórók, a csigás berendezések és az általános anyagmozgató gé­pek gyártásának előkészítésével. Lehetőségük van arra, hogy egy. egy újabb, széria kibocsátása előtt a megrendelők igényéhez alkalmazkodva — konstrukciós változtatásokat hajtsanak végre. Külön kísérleti műhely is ren­delkezésre áll, amelynek költ­ségeit a vállalat fedezi. A Kuli Indiába is eljutott A békési gyár első önálló konstrukciója a műtrágyaszóró gép volt. Sikerét bizonyítja, hogy alig háromnegyed év alatt 400- at rendeltek belőle. Az érdem pedig elsősorban Cseke Gáboré, aki a technológiai csoport veze­tője és Kiss Sándoré, a lakatos­műhely vezetőjéé. A Kuli felszedő, zsákoló és ra­kodógép Indiába is eljutott. Ugyancsak saját gyártmány. A legújabb a már előbb is említett dominó csiga. A kitűnő konst­rukció megszerkesztése Csamai László technikus nevéhez fűző­dik. A gyár garanciát vállal a i | gyártmányaiért. A javítás két szerelő feladata, akik szerviz- gépkocsin járják az országot. Nem túlságosan sok a munká­juk, pedig évenként mintegy 1500 gépről van szó. Így a leg­többször egy-egy új gép üzembe helyezéséhez is eljutnak. Számos levél érkezett mér a gyár címére, melyben a vásárló j elismerését fejezi ki egy-egy gép jó használhatóságáért, minő. ségéért. Ez természetesen a j munkásgárda érdeme is, amely | ] öt év alatt összekovácsolódott, A ' törzsgárda kitűnően megtanulta a mesterségét Jelentősen nő a termelékenység Mindebből az is következik, hogy a gyár érdemessé vált ar­ra, hogy továbbfejlesszék. Erre a terv elkészült, s az idén már el is kezdik. A közeljövőben több szerszámgép érkezését vár. ják, amely könnyebbé és terme­lékenyebbé teszi a munkát. A folyamat a IV. ötéves tervidő­szak végéig tart, s befejezése­kor a létszám eléri majd a 7—800 főt, ami mintegy 40 százalékos emelkedést jelent. A termelési érték azonban 150 százalékkal nő, ami egyúttal a termelékeny­ség változásának a kifejezője is. Pásztor Béla Manapság már — sajnos — faluhelyen sem ritkaság a válás, s abban sincs különbség a vá­rosi és a falusi emberek között, hogy a válás legfőbb áldozata a semmiről sem tehető gyermek. Ezen a szomorú helyzeten alig­ha lehet valfha is törvényhozá­si úton segíteni. Azon viszont m4r igen., hogy eddig a különélő szülőknek előbb a járási ta­nácstól kellett „láthatási enge­délyt” kérnie,' ha gyermekével találkozni akart, most pedig már ezt is helyben intézik eL A község lakosait a helybeli ta­nácsnál általában személyesen ismerik, a járási székhelyen többnyire nem. Természetes te­hát, hogy -a helyi hatóságra le­het •— és kell’ — bízni a látha­tási engedély megadását. Ugyanez áll az egyéb gyámha­tósági ügyekre is, amelyekhez körültekintésre és nem utolsó­sorban a személyi, családi viszo­nyok ismeretére van szükség A kérdés ezek után csak az: nem árt-e az ügyek menetének, a törvényességnek, hogy a ta­nácshoz forduló embereket na- gyonás jól, személyesen ismerik azok — nemegyszer tegező, sőt rokoni viszonyban is állnak ve­lük — akiknek az ügyintézés a munkájuk. Az új tanácstörvény alkotásánál és az azóta megje­lent rendelkezések elkészítése­kor is számításba vették ezt: a ^ járási hivatalnak, valamint a megyei tanácsnak mindinkább az iesz a feladata, hogy a tör­vényességen őrködjék, a jog­szabályok megtartását és az azok szellemében folyó munkát ellenőrizze. (E téren nemzetkö­zileg- is elismerésre méltóak a magyar igazgatási ügyintézés eredményei: a különböző jogor­voslatok során a hozott határo­zatoknak mindössze 1,4 százalé­kát kellett megváltoztatni.) Másik régi probléma, hogy az á 11 ampol gá rok ügyes-bajos dol­gait különböző helyeken intézik, s ez sok szaladgálással, időpa- zarlássál jár. Az igazgatás egy­szerűsítése és korszerűsítése so­rán miy eddig is jónéhány olyan munkaterület került át a tanácsokhoz, amely korábban attól függetlenül működött, így például tavaly a kereskedelmi felügyelet. Az Országos Vízügyi Hivatal átadta a tanácsoknak azoknak az ügyeknek az intézé­sét, amelyek a szélesebb körű lakossági vízszükségletre vonat­koznak. Mindezekkel együtt a lakossági ügyeknek körülbelül a fele tartozik ma a tanácsokhoz, a többi másu különböző szer­vekhez. Természetes, hogy a to­vábbi egyszerűsítés és korsze­rűsítés megkívánja az ilyen kü­lönállások minimálisra csökken­tését. s a legtöbb ügynek egy­ségesen a tanácsok kezébe adá­sát. S azért is, mert — itt van Tizenegy NDK kombájn két műszakban Mezőhegyesen Július 8-án 700 hold fölé emelkedett á learatott gabona mennyisége a Mezőhegyes) Ál­lami Gazdaságban. A gazdaság 22 dolgozója két műszakban nyergeli meg az NDK gyártmá­nyú, nagy teljesítményű gabona- betaikarító gépeket. A teljesít­mény naponta most az aratás kezdetén is 120—150 hold közöl” ti. A gépek teljesítőképességét a gabonaélés üteme egyelőre visz- szaszorítja. Ezek az NDK kom­bájnok ugyanis lényegesen több munkára is képeseik. Ha kasza alá érik a búza, akkor naponta go—90 vagon termésre számíta­nak. A napi 8—8 órás műszak­ban dolgozó kombájnosokat 6 IFA-tehergépkocsi segíti mun­kájúkban. Ezeket a gépkocsikat js két műszakban üzemeltetik. a legjobb, legélőbb társadalma ellenőrzés! A tanácsüléseken sűrűn esik szó arról, hogy még mindig sok a párhuzamosság az igazgatási munkákban. Megtörtént, hogy egy házépítéshez előbb az illeté­kes tanácsnak kellett engedélyt adnia, azután a tájegység ide­genforgalmi intézőbizottságának jóváhagyására volt szükség — s a két aláírás, két különböző idő_ pontban egyazon előadó tollából került az iratra. Hasonló esete­ket bárki felsorolhat. Az igazga­tás korszerűsítéséhez tartozik tehát az is, hogy mindenféle fö­lösleges párhuzamot kiküszöböl­jenek. Az elmondott intézkedések és tervek mind a bürokrácia csök­kentését szolgálják. Az ügyek alapos kivizsgálása, a meg­fontolt döntéshozatal ugyanis nem bürokrácia. Az ak­ták ide-oda tologatása, a fölös­leges aláírások, igazolások be­kérése, a döntések előzetes „túl­biztosítása” — ami egyben a fe­lelősség vállalása alóli kibújás is — a bürokrácia. Ellene a legbiz­tosabb védekezés az, ha az igaz­gatásban képzett és hivatásuk magaslatán álló emberék dol­goznak, s ha az ügyeket ott. inr tézik, ahol ismerik az ügyfele­ket és ahol a problémák megqiL- dásának lehetőségei is adottak. A bürokráciamentes ügyinté­zés azonban azt is jelenti, hogy az igazgatásban dolgozókra sok érdemi munka hárul. Ennek manuális részét hivatott csök­kenteni az irodai teendők mind nagyobb fokú gépesítése. Ma még ott tartunk, hogy a legegy­szerűbb gépekben — modem író- és számológépekben — is hiány van az igazgatásban. Ugyanakkor már elkezdődött és évről évre erőteljesebben 'oly- tatódik a gépesítési program:: nagyrészt elektronikus úton vég­zik az adó- és pénzügyi rendszer számolási munkáit, elkezdődött a személyi nyilvántartás gépe­sítése, ama azt jelentené, hogy hatósági igazolások tömege he­lyett egy helyről percek alatt, gépi úton kaphatók a szükséges adatok. Ez azonban még a távolabbi — ha nem is nagyon tévedi — jövő. A közvetlen feladatok az emberekre hárulnak. Az igazga­tással foglalkozó szakemberek szerint néhány éven belül el kell és el is lehet érni, hogy a megyei tanácsok ne járjanak el első fokon, s a kormányzati szerveknek ne kelljen egyedi ügyintézéssel foglalkozniuk. Az érdemi munka decentralizációja tehát egyben a jobb ellenőrzés, elvi irányítás lehetőségét is megteremti. Vagyis olyan igaz­gatási munkát, amely méltó a szocialista demokráciához, s tel­jes egészében azt szolgálja. V árkonyi Endre LAPÁTOSOK, (Kémény Gyula felvétele) B£orszcB*űs&4Í<» államigazgatás B

Next

/
Thumbnails
Contents