Békés Megyei Népújság, 1971. július (26. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-08 / 159. szám

Elnöki figyelmeztetés, a hanyatlás miatt, — de nincs mondanivaló Indokináról

— Félelem és dicsekvés Nixon beszédében

Egyiptom

küldötte

Riad egyiptomi külügyminiszter baráti hivatalos látogatásra július 8-án hazánkba érkezik.

Az egyiptomi külügyminiszter a szocialista országok és az EAK között létrejött szoros baráti kapcsolatnak megfelelően, időnként konzultál az EAK igaz ügyét támogató országok vezetőivel, tájékoztatja őket a közel- keleti helyzet alakulásáról. Most is ilyen körutat iesz a Szovjetunióban és több európai szocialista országban Kőrútjának első állomása Moszkva volt, ahol sor került d május 27-én Kairóban megkötött szovjet—egyiptomi

barátsági és együttműködési szerződés ratifikációs okmányainak kicserélésére is. Ezzel életbelépett ez a nagyjelentőségű szerződés, amely a Szovjetunió és az EAK sokoldalú kapcsolatainak politikai és jogi alapjává lett. Érdemes idézni az ünnepélyes alkalomból elhangzott nyilatkozatok jelien.ző mondatait. Gromiko hangsúlyozta, hogy ez a szerződés minden bizonnyal elősegíti az izraeli agresszió következményeinek felszámolását, a közel-keleti tartós és igazságos béke megteremtését. Mahmud Riad arra mutatott rá, hogy a Szovjetunió szilárd, őszinte és igaz barátnak bizonyult. a válságos pillanatokban mindig az egyiptomi nép mellé állt.

Ezek a megállapítások vonatkoznak általában a szocialista országok és Egyiptom kapcsolataira is. Erre mutaltak rá Mahmud Riad látogatása alkalmából a csehszlovák vezetők, s most, amikor az egyiptomi külügyminiszter hazánkba látogat, magyarországi tárgyalásai is nyil- | ván igazolják majd ennek a kapcsolatnak életerejét, kölcsönösen gyümölcsöző voltát. Az EAK a Szovjetunióval kötött barátsági es együttműködési szerződés után folytatja erőfeszítéseit a Közel-Kelet igazságos békéjének megteremtése érdekében. •

Richard Nixon elnök kedden az „erkölcsi hanyatlás” veszélyére figyelmeztette az amerikaiakat. Mint mondotta, a fejlemények már olyan pontot értek el, amelyen az ókori Görögországéhoz és más civlizációké- hoz hasonló bukás veszélye fenyegetett

Az amerikai elnök e kijelentéseket Kansas City-ben, amerikai lapok és tv-adóállomások

141 főszerkesztője előtt tette.

San Clememte-i nyári rezidenciájára utazva ugyanis megszakította útját a városban, s átfogó nyilatkozatot adott, amelyben úgyszólván az összes fontos világpolitikai kérdéseket érintette. *

Az erkölcsi hanyatlással kapcsolatos gondolatmenetet folytatva leszögezte, hogy az óriási gazdagság e# a termelékenység nia már önmagában nem elegendő ahhoz, hogy megvédje az amerikaikat a dekadenciától, a bomlás jelenségeitől, éppen ezért a „szigorú erkölcsre” támaszkodó, „egészséges társadalom” visszaállítását sürgette.

Az Egyesült Államok már nincs az abszolút fölény helyzetében — folytatta Nixon —. s öt-tíz év múlva meg kell majd osztania vezető szerepét a másik négy hatalmi központtal, Nyugat-Európával, Japánnal, a Szovjetunióval és a Kínai Nép- köztársasággal. „De mindent mérlegelve, ez nem is rossz dolog...”

Az amerikai elnök nyilatkozatában azt „jósolta”, hogy a „gazdasági verseny” javára fokozatosan megszűnnek majd a fegyveres konfliktusok.

Indokínával kapcsolatban leszögezte. hogy „Vietnamról nincs új mondanivalója”. A Pentagon titkos dokumentumaira tett célzás után azzal dicsekedett. hogy elnöksége alatt háromszázezer amerikai katonát

Az amerikai elnök nyilatkozatában két feltételhez kötötte az indokínai támadó háború beszüntetését.

Megszövegezése szerint „az amerikaiak katonai elkötelezettsége a végéhez közeledik, s minden bizonnyal véget is ér. Ez csak idő kérdése...”

Kifejtette elképzeléseit 'arról a világról, amelyben a több „hatalmi központ” közötti gazdasági versengés hivatott felváltani „a két szuperhatalom” rivalizálását.

Nixon ezzel összefüggésben mindenekelőtt Nyugat-Európá- ról és Nagy-Rritanniáről , beszélt. majd kijelentette, hogy „az újjászülető Japán” két éven belül több acélt fog termelni, mint az Amerikai Egyesült Államok.

A világ „hatalmi központjaihoz” sorolt másik két országról — vagyis a Szovjetunióról és a Kínai Népköztársaságról szólva Nixon „a szabad világ és a. kommunista világ e két szuper-: hatalma” közötti katonai fe- j szükség fokozatos csökkenését jósolta, aminek eredményeképpen nagy „gazdasági verseny” fog kialakulni ezen országok között.

Utalt arra, hogy az Egyesült Államok és a Szovjetunió közötti tárgyalásokon „bizonyos haladást értek el”. Nixon elnök a Szovjetunióval folytatott tárgyalásokról szólva kijelentette még, akár eredményre vezetnek ezek, akár nem. „a Szovjetunió i továbbra is az Egyesült Államok rendkívül hatalmas... riválisa marad”.

A Kínai ’'■’^’■'köztársaság — folytatta 6-—10 vagy 15 éven belül a Szovjetunióhoz hasonló helyzetben lesz Amerikával szemben, s éppen ezért „bizo- njk»s kezdeményezéseket tettünk Kína elszigeteltségének beszüntetésére”.

A mag var kormányfő az országgyűlés legutóbbi ülésszakán rámutatott arra. hogy Izrael magatartása miatt i közel-keleh térség újabb f egy vires konfliktus kirobbanásának veszélyétől terhes Tel-Aviv szabotálja a Biztonsági Tanács határozatának végrehajtását, s nemcsak az , ENSZ határozatáv *„1, hanem a > világ közvéleményével is szem- | behelyezkedik. „Mi teljes mér-E tékben támogatjuk az arab or- S szagoknak a békés rendezésre | irányuló erőfeszítéseit” — mon- j dotta Fock Jenő. — Izraelnek S vissza kell vonnia csapatait az E 19Ö7-es határok mögé. s le kell • mondania az arab területekre j támasztott jogtalan igényéről. E Az Eg; esült Államok kormányé- • nak békeszólama' mindaddig • üres szavak, amíg rém veti erő- ; teljesen latba befolyását Izrael ; agresszív köreinek megfékezésé- ■

re”. 5

■

A magyar álláspont tehát egy- | értelmű: támogatjuk az EAK j igaz ügyét és bék-'-kezdeménye- ; zéseit, figyanúkkor szorosabbra j fűzzük kapcsolatainkat a haladó, ; antnmperiuUsta po'itikát foly- ; tató Egyiptommal. Érnek jegvé- j ben tesz hazánkban hivatalos ; baráti látogatást az egyiptomi-: diplomácia vezetője. Bizonyosak jj vagyunk benne, hogy Mahmud : R:ad budapesti megbeszélései ! elősegítik hazánk és az EAK j kapcsolatainak fejlődését, hozzá- ; járulnak az EAK pozícióinak; megerősítéséhez, a í éke erőinek ; megsz'lárdításához. ;

. :

E

M

vont ki Vietnamból és a harcban elesett amerikai katonák száma a Fehér Házba való bevonulása óta a negyedére csökkent. „Tevékenyen tárgyalunk és — mondotta — tevékenyen folytatjuk a vietnamizálási program végrehajtását.

„Előre megmondom — hangsúlyozta magabiztosan Nixon —, hogy az Egyesült Államok még öt év múlva is a legerősebb és a legvirágzóbb ország lesz. De vajon erkölcsileg is a legegészségesebb lesz? íme, ez a kér-, dés.” (AFP, Reuter)

TO MARKET,! .f TO MARKET I

ms»' w-'-v1*« nmtHft " (WIMM

Az AP amerikai hírügynökség térképe a nyugat európai in2

imms^

1971, JtUUS 8.

tegrációkról. A Közös Piac eddigi tagállamai sötétek, az F.FTA- tagorszagokat ferde csíkozás jelzi. Anglia — mint „átmenet” a kettő között— keresztbe csíkosott.

(Tölefoio; — AP—MTI—KÄ)

Az első csehszlovák atomerőmű

Felépült Csehszlovákia első atomerőműve. Képünkön a reaktor látható. (Fotó: CTK—KS)

A JKSZ erősíteni akarja a munkásosztály vezető szerepét

Tito jugoszláv elnök most ] lebonyolított horvátországi és szlovéniai kőrútján újból nagy hangsúllyal beszélt a jugoszláv kommunisták szövetségének megerősítéséről, a munkásosztály szerepének fokozásáról és azokról a feladatokról, amelyek a napokban életbe lépett jugoszláv alkotmányreformból fakadnak.

A JKSZ elnöke a munkás- osztály szerepéről szólva felhívta a figyelmet arra, hogy Jugoszláviában „nagy méreteket ölt a technokratizmus” és (ezért „mindent meg kell tenni, hogy a munkásosztály valóban felfogja jogait és küzdjön is azokért”. Tito aggodalmát fejezte .ki amiatt, hogy „egyes köztársaságokban a nacionalista kilengések kissé j már a munkásosztályra is áttevődnek. Nemzeti hovatartozás alapján veszik számba a munkásokat, s egyesekkel köz- lik, hogy számukra ott nincs hely. Ezt erélyesen ellenzem, s azon vagyok, hogy együtt

harcoljunk e rendkívül káros és veszélyes jelenség ellen. A munkásságnak az egész országban egységesnek kell lennie ... Bármelyik nemzethez tartozik a munkás, mindig munkás marad, mindig a munkásosztályhoz tartozik”. Hozzáfűzte: „a legerélyesebberi küzdenünk kell azok ellen az elemek ellen, akik most nemzeti türelmetlenséget akarnak szítani a gyárakban, a munkás- osztályban”. Titö elítélte, hogy vannak nagyvárosok, amelyekben munkások és kommunisták százezrei dolgoznak, mégis kispolgári szellem, nem pedig a szocializmus és a munkásosztály szelleme uralkodik”.

Tito újból sfkraszállt annak érdekében, hogy a JKSZ-t „alkalmassá kell tenni arra, hogy kellő mértékben harcoljon a meglevő ellentmondások ellen”. Kifogásolta, hogy a JKSZ ösz- szetétele „gyenge, mivel nincs benne eléggé képviselve a munkásosztály. (MTI)

l■••aaaaa••a■a•aaaaaMa■•MM■■a••aa■■»'

ug'atcurőpssi

változások

Ha az angol konzervatív kormány — pontosabban a brit nagyipar és a City-elgondolásai valósággá válnak, Nagy-Brltan. nia 1973. január 1-én >az Európai Közös Piac tagja lesz. Az ütemterv jelenleg a következő. Először Fehér Könyvet adnak ki a részletes feltételekről és még júliusban, a parlamenti szünet előtt kétnapos vitát rendeznek e dokumentum „tudomásulvételéről”. Október végén, a parlament összehívása után négy-ötnapos vita következik, majd a döntő parlamenti szavazás a belépésről. Amennyiben a kormány megkapja a többséget, több mint egy esztendeig törvényhozási munka folyik és végleges formába ön- tik a csatlakozási szerződést, majd 1972. őszén ratifikálják, így válik érvényessé 1973. január 1-től Nagy-Britannia Közös Ptac-i tagsága.

■ Az angol belépés — ameny- nyiben megvalósul — természetesen önmagéban is óriási jelentőségű fordulatot hozhat Nyugat-Európa gazdasági és pou litikai történetében. E fordulat értékelése körül még viták dúlnak — egyelőre alapvetően annyit lehet leszögezni, hogy a

Közös Piac kibővítése elsősorban a nagy ipari monopóliumok érdeke. Ezek az integrációs folyamat fő hajtóerői Mindez azt a feladatot rója Nyugat-Európa haladó politikai erőire és szakszervezeteire, hogy maguk is erősítsék nemzetközi összefogásukat és egységesen vívják meg a küzdelmet a tömegek gazdasági és politikai jogainak védelmére.

A változást azonban nemcsak Nagy-Britannia csatlakozása jelenti. Angliával együtt nyújtotta be csatlakozási kérelmét Dánia, Norvégia és Írország is. Áz Angliával folytatott tárgyalások sikeres befejezése növeli annak a valószínűségét, hogy ezek az országok is a Közös Piac tagjaivá válnak majd. A döntő különbség az, hogy — Angliától eltérően — az említett három országban népszavazás dönt a csatlakozásról.

Az említett változások lehetősége indokolja, hogy egy pillantást vessünk azokra s módosulásokra, amelyek Nyugat-Európa politikai és, gazda- sáei térképén bekövetkezhetnek.

A kiindulópont az, hogy 1957