Békés Megyei Népújság, 1971. július (26. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-08 / 159. szám

Elnöki figyelmeztetés, a hanyatlás miatt, — de nincs mondanivaló Indokináról — Félelem és dicsekvés Nixon beszédében Egyiptom küldötte Riad egyiptomi külügymi­niszter baráti hivatalos lá­togatásra július 8-án ha­zánkba érkezik. Az egyiptomi külügyminiszter a szocialista országok és az EAK között létrejött szoros baráti kapcsolatnak megfelelően, időn­ként konzultál az EAK igaz ügyét támogató országok veze­tőivel, tájékoztatja őket a közel- keleti helyzet alakulásáról. Most is ilyen körutat iesz a Szovjet­unióban és több európai szocia­lista országban Kőrútjának első állomása Moszkva volt, ahol sor került d május 27-én Kairóban megkötött szovjet—egyiptomi barátsági és együttműködési szerződés ratifikációs okmányai­nak kicserélésére is. Ezzel élet­belépett ez a nagyjelentőségű szerződés, amely a Szovjetunió és az EAK sokoldalú kapcsola­tainak politikai és jogi alapjává lett. Érdemes idézni az ünne­pélyes alkalomból elhangzott nyilatkozatok jelien.ző monda­tait. Gromiko hangsúlyozta, hogy ez a szerződés minden bi­zonnyal elősegíti az izraeli ag­resszió következményeinek fel­számolását, a közel-keleti tartós és igazságos béke megteremté­sét. Mahmud Riad arra mutatott rá, hogy a Szovjetunió szilárd, őszinte és igaz barátnak bizo­nyult. a válságos pillanatokban mindig az egyiptomi nép mellé állt. Ezek a megállapítások vonat­koznak általában a szocialista országok és Egyiptom kapcsola­taira is. Erre mutaltak rá Mah­mud Riad látogatása alkalmából a csehszlovák vezetők, s most, amikor az egyiptomi külügymi­niszter hazánkba látogat, ma­gyarországi tárgyalásai is nyil- | ván igazolják majd ennek a kap­csolatnak életerejét, kölcsönösen gyümölcsöző voltát. Az EAK a Szovjetunióval kötött barátsági es együttműködési szerződés után folytatja erőfeszítéseit a Közel-Kelet igazságos békéjének megteremtése érdekében. • Richard Nixon elnök kedden az „erkölcsi hanyatlás” veszé­lyére figyelmeztette az ameri­kaiakat. Mint mondotta, a fej­lemények már olyan pontot ér­tek el, amelyen az ókori Görög­országéhoz és más civlizációké- hoz hasonló bukás veszélye fe­nyegetett Az amerikai elnök e kijelen­téseket Kansas City-ben, ameri­kai lapok és tv-adóállomások 141 főszerkesztője előtt tette. San Clememte-i nyári reziden­ciájára utazva ugyanis megsza­kította útját a városban, s át­fogó nyilatkozatot adott, amely­ben úgyszólván az összes fontos világpolitikai kérdéseket érin­tette. * Az erkölcsi hanyatlással kap­csolatos gondolatmenetet foly­tatva leszögezte, hogy az óriási gazdagság e# a termelékenység nia már önmagában nem ele­gendő ahhoz, hogy megvédje az amerikaikat a dekadenciától, a bomlás jelenségeitől, éppen ezért a „szigorú erkölcsre” tá­maszkodó, „egészséges társada­lom” visszaállítását sürgette. Az Egyesült Államok már nincs az abszolút fölény helyze­tében — folytatta Nixon —. s öt-tíz év múlva meg kell majd osztania vezető szerepét a má­sik négy hatalmi központtal, Nyugat-Európával, Japánnal, a Szovjetunióval és a Kínai Nép- köztársasággal. „De mindent mérlegelve, ez nem is rossz do­log...” Az amerikai elnök nyilatko­zatában azt „jósolta”, hogy a „gazdasági verseny” javára fo­kozatosan megszűnnek majd a fegyveres konfliktusok. Indokínával kapcsolatban le­szögezte. hogy „Vietnamról nincs új mondanivalója”. A Pentagon titkos dokumentumai­ra tett célzás után azzal dicse­kedett. hogy elnöksége alatt háromszázezer amerikai katonát Az amerikai elnök nyilatkoza­tában két feltételhez kötötte az indokínai támadó háború be­szüntetését. Megszövegezése szerint „az amerikaiak katonai elkötelezett­sége a végéhez közeledik, s min­den bizonnyal véget is ér. Ez csak idő kérdése...” Kifejtette elképzeléseit 'arról a világról, amelyben a több „ha­talmi központ” közötti gazdasá­gi versengés hivatott felváltani „a két szuperhatalom” rivali­zálását. Nixon ezzel összefüggésben mindenekelőtt Nyugat-Európá- ról és Nagy-Rritanniáről , be­szélt. majd kijelentette, hogy „az újjászülető Japán” két éven belül több acélt fog termelni, mint az Amerikai Egyesült Ál­lamok. A világ „hatalmi központjai­hoz” sorolt másik két országról — vagyis a Szovjetunióról és a Kínai Népköztársaságról szólva Nixon „a szabad világ és a. kommunista világ e két szuper-: hatalma” közötti katonai fe- j szükség fokozatos csökkenését jósolta, aminek eredményekép­pen nagy „gazdasági verseny” fog kialakulni ezen országok között. Utalt arra, hogy az Egyesült Államok és a Szovjetunió kö­zötti tárgyalásokon „bizonyos haladást értek el”. Nixon elnök a Szovjetunióval folytatott tár­gyalásokról szólva kijelentette még, akár eredményre vezetnek ezek, akár nem. „a Szovjetunió i továbbra is az Egyesült Államok rendkívül hatalmas... riválisa marad”. A Kínai ’'■’^’■'köztársaság — folytatta 6-—10 vagy 15 éven belül a Szovjetunióhoz hasonló helyzetben lesz Amerikával szemben, s éppen ezért „bizo- njk»s kezdeményezéseket tettünk Kína elszigeteltségének beszün­tetésére”. A mag var kormányfő az or­szággyűlés legutóbbi ülésszakán rámutatott arra. hogy Izrael ma­gatartása miatt i közel-keleh térség újabb f egy vires konflik­tus kirobbanásának veszélyétől terhes Tel-Aviv szabotálja a Biztonsági Tanács határozatának végrehajtását, s nemcsak az , ENSZ határozatáv *„1, hanem a > világ közvéleményével is szem- | behelyezkedik. „Mi teljes mér-E tékben támogatjuk az arab or- S szagoknak a békés rendezésre | irányuló erőfeszítéseit” — mon- j dotta Fock Jenő. — Izraelnek S vissza kell vonnia csapatait az E 19Ö7-es határok mögé. s le kell • mondania az arab területekre j támasztott jogtalan igényéről. E Az Eg; esült Államok kormányé- • nak békeszólama' mindaddig • üres szavak, amíg rém veti erő- ; teljesen latba befolyását Izrael ; agresszív köreinek megfékezésé- ■ re”. 5 ■ A magyar álláspont tehát egy- | értelmű: támogatjuk az EAK j igaz ügyét és bék-'-kezdeménye- ; zéseit, figyanúkkor szorosabbra j fűzzük kapcsolatainkat a haladó, ; antnmperiuUsta po'itikát foly- ; tató Egyiptommal. Érnek jegvé- j ben tesz hazánkban hivatalos ; baráti látogatást az egyiptomi-: diplomácia vezetője. Bizonyosak jj vagyunk benne, hogy Mahmud : R:ad budapesti megbeszélései ! elősegítik hazánk és az EAK j kapcsolatainak fejlődését, hozzá- ; járulnak az EAK pozícióinak; megerősítéséhez, a í éke erőinek ; megsz'lárdításához. ; . : E M vont ki Vietnamból és a harc­ban elesett amerikai katonák száma a Fehér Házba való be­vonulása óta a negyedére csök­kent. „Tevékenyen tárgyalunk és — mondotta — tevékenyen foly­tatjuk a vietnamizálási program végrehajtását. „Előre megmondom — hang­súlyozta magabiztosan Nixon —, hogy az Egyesült Államok még öt év múlva is a legerősebb és a legvirágzóbb ország lesz. De vajon erkölcsileg is a legegész­ségesebb lesz? íme, ez a kér-, dés.” (AFP, Reuter) TO MARKET,! .f TO MARKET I ms»' w-'-v1*« nmtHft " (WIMM Az AP amerikai hírügynökség térképe a nyugat európai in­2 imms^ 1971, JtUUS 8. tegrációkról. A Közös Piac eddigi tagállamai sötétek, az F.FTA- tagorszagokat ferde csíkozás jelzi. Anglia — mint „átmenet” a kettő között— keresztbe csíkosott. (Tölefoio; — AP—MTI—KÄ) Az első csehszlovák atomerőmű Felépült Csehszlovákia első atomerőműve. Képünkön a reaktor látható. (Fotó: CTK—KS) A JKSZ erősíteni akarja a munkásosztály vezető szerepét Tito jugoszláv elnök most ] lebonyolított horvátországi és szlovéniai kőrútján újból nagy hangsúllyal beszélt a jugosz­láv kommunisták szövetségé­nek megerősítéséről, a mun­kásosztály szerepének fokozá­sáról és azokról a feladatok­ról, amelyek a napokban élet­be lépett jugoszláv alkot­mányreformból fakadnak. A JKSZ elnöke a munkás- osztály szerepéről szólva fel­hívta a figyelmet arra, hogy Jugoszláviában „nagy mérete­ket ölt a technokratizmus” és (ezért „mindent meg kell ten­ni, hogy a munkásosztály va­lóban felfogja jogait és küzd­jön is azokért”. Tito aggodal­mát fejezte .ki amiatt, hogy „egyes köztársaságokban a na­cionalista kilengések kissé j már a munkásosztályra is át­tevődnek. Nemzeti hovatarto­zás alapján veszik számba a munkásokat, s egyesekkel köz- lik, hogy számukra ott nincs hely. Ezt erélyesen ellenzem, s azon vagyok, hogy együtt harcoljunk e rendkívül káros és veszélyes jelenség ellen. A munkásságnak az egész or­szágban egységesnek kell len­nie ... Bármelyik nemzethez tartozik a munkás, mindig munkás marad, mindig a munkásosztályhoz tartozik”. Hozzáfűzte: „a legerélyesebberi küzdenünk kell azok ellen az elemek ellen, akik most nem­zeti türelmetlenséget akarnak szítani a gyárakban, a munkás- osztályban”. Titö elítélte, hogy vannak nagyvárosok, amelyek­ben munkások és kommunisták százezrei dolgoznak, mégis kis­polgári szellem, nem pedig a szocializmus és a munkásosz­tály szelleme uralkodik”. Tito újból sfkraszállt annak érdekében, hogy a JKSZ-t „al­kalmassá kell tenni arra, hogy kellő mértékben harcoljon a meglevő ellentmondások ellen”. Kifogásolta, hogy a JKSZ ösz- szetétele „gyenge, mivel nincs benne eléggé képviselve a mun­kásosztály. (MTI) l■••aaaaa••a■a•aaaaaMa■•MM■■a••aa■■»' ug'atcurőpssi változások Ha az angol konzervatív kor­mány — pontosabban a brit nagyipar és a City-elgondolásai valósággá válnak, Nagy-Brltan. nia 1973. január 1-én >az Euró­pai Közös Piac tagja lesz. Az ütemterv jelenleg a követke­ző. Először Fehér Könyvet ad­nak ki a részletes feltételekről és még júliusban, a parlamenti szünet előtt kétnapos vitát ren­deznek e dokumentum „tudo­másulvételéről”. Október végén, a parlament összehívása után négy-ötnapos vita következik, majd a döntő parlamenti sza­vazás a belépésről. Amennyi­ben a kormány megkapja a többséget, több mint egy esz­tendeig törvényhozási munka folyik és végleges formába ön- tik a csatlakozási szerződést, majd 1972. őszén ratifikálják, így válik érvényessé 1973. ja­nuár 1-től Nagy-Britannia Kö­zös Ptac-i tagsága. ■ Az angol belépés — ameny- nyiben megvalósul — természe­tesen önmagéban is óriási je­lentőségű fordulatot hozhat Nyugat-Európa gazdasági és pou litikai történetében. E fordulat értékelése körül még viták dúl­nak — egyelőre alapvetően annyit lehet leszögezni, hogy a Közös Piac kibővítése elsősor­ban a nagy ipari monopóliu­mok érdeke. Ezek az integrá­ciós folyamat fő hajtóerői Mindez azt a feladatot rója Nyugat-Európa haladó politi­kai erőire és szakszervezeteire, hogy maguk is erősítsék nem­zetközi összefogásukat és egy­ségesen vívják meg a küzdel­met a tömegek gazdasági és po­litikai jogainak védelmére. A változást azonban nem­csak Nagy-Britannia csatlako­zása jelenti. Angliával együtt nyújtotta be csatlakozási ké­relmét Dánia, Norvégia és Ír­ország is. Áz Angliával folyta­tott tárgyalások sikeres befe­jezése növeli annak a valószí­nűségét, hogy ezek az orszá­gok is a Közös Piac tagjaivá válnak majd. A döntő különb­ség az, hogy — Angliától el­térően — az említett három országban népszavazás dönt a csatlakozásról. Az említett változások lehe­tősége indokolja, hogy egy pillantást vessünk azokra s módosulásokra, amelyek Nyu­gat-Európa politikai és, gazda- sáei térképén bekövetkezhet­nek. A kiindulópont az, hogy 1957

Next

/
Thumbnails
Contents