Békés Megyei Népújság, 1971. július (26. évfolyam, 153-179. szám)
1971-07-04 / 156. szám
-A MEGYU PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS-LAPJA-'^1971. JÚLIUS L, VASÁRNAP Ara: 1,20 forint XXVI. ÉVFOLYAM, 156. SZÁM II ísz-szöveíség és apparátusa előrelátóan, célszerűen és jó módszerrel dolgozott Elnökségi ülés előtt az utóbbi három év munkájának tapasztalata Békési kalászok (Demény Gyula felvétele) ^•••■■■■»^■■■■•■•■■■■«■■■■■■•••■■■■■■■BBBBB,,BBa,BBBBBBBBBBBBBBBBaBBB,,BB,lBB,,BBBBBBBB,,BBB Befejeződtek a magyar—szovjet építésügyi tárgyalások Szövetkezők ünnepe Egy év híján ötven éve, hogy július első szombatján világszerte, hazánkban, is, megünnep- lak a nemzetközi szövetkezeti napot. A szövetkezés eszméje azonban már több mint egy évszázados múltra tekint vissza nálunk is, s azokban a nyugati országokban is, ahol az alapelvek voltaképp megszülettek. A nemzetközi szövetkezeti napon szokásos megemlékezni az úttörőkről, ama 28 Rochdale-i angol takácsról, akik 1844 decemberében mindössze 28 font tőkével a világ első szövetkezetét megalakították. Szándékukról így írt a mozgalom történetírója C. D. H. Cole: „El akartak menekülni a gyilkos versenyt folytató kapitalizmusból egy olyan világba, ahol a kölcsönös segítés, a társadalmi egyenlőség és testvériség uralkodik”. A szövetkezés eszméje azóta világot átfogó társadalmi és gazdasági mozgalom lett. A különböző szövetkezetek a tőkés, a fejlődő és a szocialista országokban napjainkban mintegy negyedmilliárd embert tömörítenék. A tőkés világban sok szövetkezet ma is éppúgy küzdeni kényszerül a puszta fennmaradásáért, mint hajdan az úttörők első szövetkezete. Néhány fejlődő országban a dolgozók egy része már szintén érezheti az önkéntes társulás, a gaz-, dasági -termelési összefogás erejét, ^ előnyét. Ami a szocialista országokat illeti: bátran állíthatjuk, a szövetkezés eszméje itt teljesedett ki a legjobban, s napjainkban a szövetkezetek reneszánszukat élik. Hazánkban az aktív keresők egyharmadát foglalkoztatják a különböző szövetkezetek- nemzeti jövedelmünk egyötödét a szövetkezetek állítják elő. A termelőszövetkezetek az ország termőterületének háromnegyed részén gazdálkodnak, s biztos megélhetést nyújtanak egymilliós tagságuknak. A kisipari termelőszövetkezeteik, a magyar ipar termelésének 5—6 százaié- kát adják, tagjaik száma mintegy háromszázezer. A kereskedelem, a vendéglátás, az idegen, forgalom szinte minden terület bén pótolhatatlan munkát végeznek az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek; a forgalom egyharmadát ők bonyolítják. S ki ne ismerné a takarék-, a lakás- és a szakszövetkezetek igen hasznos működését Éppen most vagyunk tanúi aranak, hogy egy új szövetkezés! forrna, a lakásépítő szövetkezetek is gyorsain teret hódítanak, hogy segítsenek egyik legnagyobb gondunk — a lakásépítés — megoldásában. A szövetkezetek helye, szerepe, az állami vállalatokkal való egyenrangúsága, önkormányzatuk és belső demokratizmusuk elméleti vitákban bontakozott ki és erősödött meg az utóbbi években gazdaságirányítási rendszerünk kereted, új adottságai közepette. Ezért is ünnepelheti örömmel és magabiztosan ma a nemzetközi szövetkezeti napon valamennyi magyar szövetkezeti dolgozó a szolidaritás, a kölcsönös segítés, a társadalmi egyenlőség mindinkább megvalósuló eredményeit — a szövetkezes erejét Sz. S. A Dél-Békés megyei Tsz-ek Területi Szövetsége július 2-án elnökségi ülést tartott. Megvitatták a szövetség hároméves tevékenységének tapasztalatát, az ellenőrzési munka színvonalának továbbfejlesztését és megtekintették az orosházi Űj Élet Tsz kísérleti telepét. Az elnökségi ülésen jelen volt Csatári Béla, a megyei tanács vb-elnök- helyettese, továbbá Mihály András Orosháza Városi Tanácsának V. B. elnöke. Az elnökségi ülést az orosházi Ü] Élet Tsz kísérleti telepének tanácskozótermében rendezték. Báli István, a medgyesbodzási Egyetértés Tsz elnökének, a tsz-szö- vetség elnökének megnyitó szavai után Horváth Pál, a szövetség titkára szóbeli kiegészítést adott az írásbeli anyagokhoz, melyet az elnökség tagiai már a korábbi hetekben kézhez kaptak. A tsz-szövetség elnöksége megállapította, hogy az utóbbi három esztendőben egyetlen tag- szövetkezet sem kérte kilépését, vagy másik tsz-szövetséghez csatlakozását. A szövetségbe tömörült szövetkezetek 224 ezer holdon gazdálkodnak, a taglétszám 400 híjjával eléri a 40 ezret. Az országos adatokat száznak véve, a szövetség részesedése a mezőgazdasági területből három, a termelési értékből pedig öt százalék. Az elmúlt négy esztendőben a szövetségi munka középpontjában négy érdeklődési kör állott: az általános érdekvédelem, a szövetkezetpolitikai és mozgalmi munka, a termelés politikai Keserű Jánosné könnyűipari miniszter elnökletével miniszteri értekezleten vizsgálták meg a könnyűipar nődolgozóinak helyzetét. Az értekezleten részt vett dr. Erdei Lászlómé, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke és Baranyai Tibomé, a textil-, bőr- és ruházatipari szakszervezetek szövetségének főtitkára is. Megállapították, hogy a mintegy 280 000 nőt foglalkoztató könnyűiparban a vállalatok számos sikeres intézkedést tettek a dolgozó nők helyzetének javítására. A kezdeti lépések máris sokat könnyítettek a dolgozó nők szociális helyzetén. Számos helyen a részesedési alapból közvetett segélyeket nyújtanak a többgyermekes és technológiai kérdések, valamint az egyedi (különleges) érdekvédelem. A tsz-szövetség választott szervei jól funkcionáltak. Három év alatt nyolc küldöttközgyűlés volt, amely összesen 59 határozatot hozott. A sokrétű munkára jellemző, hogy 24 esetben szerepelt belső igazgatási téma a tárgykörben. A küldöttközgyűlés választott szervei: az ellenőrző bizottság, a termelés-fejlesztési bizottság, a jogi képviseleti bizottság, a közgazdasági és kereskedelmi bizottság, a versenybizottság és a nőbizottság éves munkaterv alapján látta el feladatát. A szövetség titkárságán 18-an dolgoznak, tizenhárom politikai munkatárs közül 12 rendelkezik egyetemi vagy főiskolai végzettséggel. Az elnökségi ülésen felszólalt Csatári Béla. Személyes véleményem — hangsúlyozta —, hogy a Dél-Békés megyei Tsz-ek Területi Szövetsége és apparátusa előrelátóan, célszerűen, jó módszerrel dolgozott az elmúlt három esztendőben. Kevés létszámmal, a politikai munkatársak jó kiválasztásával, nagy hatékonysággal oldotta meg a reá váró feladatokat. A szövetség jó szószólója volt a társadalmi és a szövetkezeti érdekösszehangolásának. A megyei tanács vb-elnökhelyettese ezután a párt X. kongresszusán hozott határozatok tanulmányozását ajánlotta az elnökség tagjainak, a függetlenített apparátusnak, hogy a reá váró feladatokat még körültekintőbben és hatékonyabban tudja megoldani. vagy gyermeküket egyedül nevelő anyáknak. A segítség formái rendkívül változatosak. Ingyen vagy kedvezményesen ebédet és vacsorát biztosítanak részükre. Több szövődében és fonodában kiemelt fizetést, részesedést, ha kívánják könnyebb beosztást kaphatnak, változatlan jövedelemmel a 20—25 éve a gépeken dolgozó nyugdíj előtt álló nők. Több vállalatnál már beszerezték azokat a gépeket, amelyek a nők fizikai munkáját könnyítik az üzemekben . A minisztérium vezetői elhatározták, hogy az igazgatói értekezleteken felhívják a vállalatok vezetőit a további feladatok végrehajtására. (MTI) N. V. Goldinnal, a Szovjetunió nehézipari építési miniszterének vezetésével Magyarországon tartózkodó szovjet építésügyi küldöttség befejezte tárgyalásait, amelyet a két ország építésügyi együttműködésének fejlesztéséről folytatott az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium és a hazai nagy gyárépítő vállalatok vezetőivel. A szovjet minisztert fogadta Fehér Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese. A küldöttség többek között megtekintette a Csepel Művek és a Gagarin Hőerőmű építkezését s látogatást tett több nagy építő- és építőanyagipari vállalatnál. A szovjet küldöttség megbeszéléseiről összeállított emlékeztetőt szombaton délben írta alá Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter és N. V. Goldin, a Szovjetunió nehézipari építési minisztere. Jelen volt Sz. Sz. Popov, a Szovjetunió budapesti naevkö”"4 «égének másodtitkára is, (MT) Intézkedések a könnyűipari vállalatoknál a nők szociális- és munkakörülményeinek javítására Helyzetfelmérés a miniszteri értekezleten
